Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (IX.26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2014. 10. 01- 2021. 10. 05Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (IX.26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyongazdálkodásáról
Kópháza község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontja, az 5. § (4) bekezdésében, a 2013. január 1. napján hatályba lépő 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseire figyelemmel, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX törvény (a továbbiakban Htv.) 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi önkormányzati vagyonra:
a) Kópháza Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő, minden birtokba vehető dologra;
c) az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre;
d) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonára;
e) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára,
f) az Önkormányzat gazdasági társaságokba vitt vagyonára, valamint
g) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra. (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon elidegenítésére – ide értve a cserét is – megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására.
(3) E rendelet szabályozza az önkormányzati vagyon gyarapítását, ideértve a vagyonon megvalósuló olyan beruházásokat és fejlesztéseket is, amelyek a vagyon értékét növelik, vagy használhatóságát javítják.
(4) E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon megszerzésére is, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
Az önkormányzati vagyon részei
2. § (1) Az önkormányzati vagyon csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik. E törvény értelmében az Önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartózó, üzleti vagyon lehet .
(2) Az Önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amely
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon,
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),
c) korlátozottan forgalomképes vagyon.
(3) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a képviselő-testület dönthet a vagyon
a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,
b) forgalomképességének megváltoztatásáról.
(4) Az Önkormányzat jelenleg nem rendelkezik olyan vagyonnal, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.
3. § Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek a forgalomképtelen törzsvagyonba nem tartozó vagyonelemek, illetve e rendelet 2. sz. mellékletében korlátozottan forgalomképesként meghatározott ingatlan vagyonelemek.
4. § Üzleti vagyonnak minősül mind az a vagyon, ami nem tartozik a 3. §.-ban meghatározott törzsvagyon körébe, illetve e rendelet 3. sz. mellékletében forgalomképesként meghatározott ingatlan vagyonelemek.
VAGYONNYILVÁNTARTÁS
Az önkormányzati vagyon értékének maghatározása
5. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) szerinti értéken kell nyilvántartani.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában, de a költségvetési szervei, intézményei, gazdasági társaságai használatában lévő vagyontárgyakról leltározással meg kell állapítani, hogy azok a valóságban is megtalálhatóak, és értékük az Önkormányzat értékelési szabályainak megfelel, ennek érdekében a leltározás megkezdése előtt a természetes módon elhasználódott, valamint feleslegessé vált, elavult, megsemmisült vagyontárgyak feltárását, hasznosítását és selejtezését kell végezni.
(3) Az Önkormányzat gazdasági társaságai az Szt. 69. § szerinti, a mérleg fordulónapjára vonatkozó leltárt mennyiségi felvétellel kötelesek elkészíteni.
(4) Az Szt. szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése során.
(5) A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könnyvizsgáló által megállapított érték vehetőfigyelembe.
(6) Az önkormányzati vagyon értékének nyilvántartásáról el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
A vagyonkimutatás
6. § (1) A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
(2) A vagyonkimutatás a zárszámadásról szóló rendelet részét képezi.
(3) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján - december 31-i fordulónappal meglévő állapot szerinti vagyonkimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számba vétele.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont (törzsvagyon, ezen belül forgalomképes törzsvagyon és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon) a számviteli szabályok szerint tételesen, érték és mennyiség szerint kell kimutatni.
(5) Az önkormányzati törzsvagyont a vagyonkimutatásban a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(6) Társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A társulásba bevitt vagyon és a vagyonnövekmény társulta helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatok, hatáskörök
7. § (1) A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését, és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat az Szt. és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban kormányrendelet) írja elő, az önkormányzati vagyonnyilvántartás (a továbbiakban kataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.
(2) Kópháza Község Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban Polgármesteri Hivatal) feladatai:
a) vezeti a felfektetett ingatlankatasztert, és az ingatlanokról vezetett kataszteri naplót, és gondoskodik az ingatlankataszterben szereplő adatok folyamatos frissítéséről és a változások átvezettetéséről, ennek során:
8. § (1) A vagyon nyilvántartásának tartalmaznia kell, hogy a vagyon elsődleges rendeltetése szerint, mely közfeladat ellátását szolgálja.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon tételes kimutatását e rendelet mellékletei tartalmazzák.
A vagyonnyilvántartás kapcsolata az ingatlankataszterrel
9. § (1) A kataszter elkülönítetten tartalmazza –a törzsvagyon és üzleti vagyon szerinti – az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat és a becsült értéket.
(2) Az ingatlankataszteri nyilvántartásnak egyeznie kell a földhivatali nyilvántartás természetbeni állapotával. A vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kataszterben szereplő adataival való egyezőségét is biztosítani kell.
(3) A vagyonkezelők kötelesek adatot szolgáltatni az ingatlankataszter adatinak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez, illetve módosításához.
(4) Az ingatlankataszter adatait a képviselő-testület szervei, a képviselők – megfelelő védelmi elemek közbeiktatásával – feladatik ellátásához felhasználhatják.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS ÉS RENDELKEZÉS
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra rendelkezésre vonatkozó külön rendelkezések
10. § (1) Az önkormányzati vagyonról a képviselő-testület rendelkezik. Az önkormányzati vagyon felújításával, fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatos beruházásról a Polgármester, a Pénzügyi Bizottság és a képviselő-testület az alábbiak szerint dönt:
a) 350.000. Ft bruttó értékhatárig ( esetenként) a Polgármester dönt. A befejezett beruházásokról a Pénzügyi Bizottságnak és a képviselő-testületnek ad a polgármester tájékoztatást.
b) A Pénzügyi Bizottság 350.000. Ft értékhatártól 2 millió Ft forint bruttó értékhatárig dönt a beruházás engedélyezéséről, lebonyolításáról. A munkák elvégzéséhez legalább három árajánlat szükséges. A befejezett beruházásról a bizottság a képviselő-testületnek ad tájékoztatást.
c) 2 millió forint bruttó összeg felett a képviselő-testület dönt. A döntéshez legalább három árajánlat szükséges.
(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések 350.000. Ft bruttó értékhatárig ( esetenként) a Polgármester hatáskörébe, 350.000. Ft bruttó értékhatár felett a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(2) Jelen rendelet 1,2,3, sz. mellékletében felsorolt ingatlanok vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlója a képviselő-testület .
(3) A vagyon hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos döntések előtt mérlegelni kell, hogy az Önkormányzat a jó gazda gondosságával jár-e el.
(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, használatára, bérbeadására megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyonelem forgalmi értékének megállapítási módja:
a) ingatlan elidegenítése esetén - értékhatártól függetlenül – az ingatlan, vagy más hasonló adottságú ingatlan forgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
d) társasági részesedés/üzletrész elidegenítése esetén 1évnél nem régebbi üzleti értékelés, beszámoló alapján.
c) értékpapír esetén:
A vagyon kezelői
11. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, melyet jelenleg jelen rendelet 1,2,3, sz. mellékletében nevesít.
(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelői szerződés versenyeztetés nélkül köthető.
(3) A képviselő-testület kizárólag a (4) bekezdésben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelői szerződés megkötése előtt a vagyontárgyakat értékelni kell e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
(4) Az Önkormányzat vagyonának kezelője lehet:
a) az Önkormányzat költségvetési szervei,
b) olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam, az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat intézményei, költségvetési szervei együtt, vagy külön-külön 100%- os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. (a továbbiakban önkormányzati vagyonkezelő).
(5) Az önkormányzati vagyonkezelő a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal a hatályos jogszabályok és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(6) Az önkormányzati vagyonkezelő jogosult a kezelésben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére.
(7) Az önkormányzati vagyonkezelő köteles:
a) a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a gazda jó gondosságával kezelni és hasznosítani,
b) a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni,
c) a használatba adott önkormányzati vagyont önkormányzati tulajdonként nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően,
d) az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely részletesen tartalmazza a vagyonkezelt eszköz könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
(8) Az önkormányzati vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni.
(9) A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.
(10) A vagyonkezelő az Önkormányzat vagyonát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, illetve nem illetik meg azok a jogok, amelyeket e rendelet szerint a képviselő-testület gyakorol.
Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(2) Az önkormányzati törzsvagyonba nem tartozó egyes ingatlanvagyon elidegenítéséről a Polgármester a mindenkori hatályos helyi költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönt. A fölötti érték tekintetében a Polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(3) Az Önkormányzat e rendeletében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg 30 napos jogvesztő határidővel.
(5) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.
(6) Az Önkormányzat tulajdonában álló üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, bérbe adható, megterhelhető, biztosítékul adható.
(7) A korlátozottan forgalomképes vagyon nem idegeníthető el addig, amíg azt közfeladatra használják és a vagyontárgyra vonatkozó hasznosításra vonatkozó döntést meg nem hozza a képviselő-testület.
13. § (1) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén
a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyonesetén nettó 500 000,- forint összeget nem éri el.
b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a 2 000 000,- forintos értékhatárt nem haladja meg.
Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezések
14. § (1) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adhatja használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
(2) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén
a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyonesetén nettó 500 000,- forint összeget nem éri el.
b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében az 1 000 000,- forintos értékhatárt nem haladja meg.
c) a költségvetési szerv, vagy önkormányzati intézményhasználatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy helyiség bérbeadása esetén, ha a bérbeadásra irányuló ingatlan, vagy helyiség nem haladja meg a havi 1 000 000,- forint összeget.
A vagyonkezelés szabályai
15. §
.
16. §
.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
17. §
.
Az önkormányzati vagyon gyarapítására vonatkozórendelkezések
18. § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapításáról a Polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát.
(3) Önkormányzati ingatlan-tulajdonszerzést megelőzően az ingatlanról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
(4) Az Önkormányzat a törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba vehet, erről a téma szerint érintett bizottsága javaslata alapján, hoz döntést.
(5) Az Önkormányzat vagy a Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzati költségvetési szerv költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.
Az Önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás
19. § (1) A Htv. 139. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott esetekben az öröklés, illetve az Önkormányzat javára történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Képvisel- testület dönt.
(2) Az önkormányzati intézmények, és az Önkormányzat költségvetési szervei javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.
(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon
a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az Önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,
b) ismert terhei elérik vagy meghaladják a kapott vagyon értékét.
Az Önkormányzat által nyújtott támogatások
20. § (1) Pénzbeli, vagy természetbeni támogatásban részesíthető
a) természeti katasztrófa vagy elemi csapás által sújtott természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
b) az önkormányzat szociális, és gyermekvédelmi rendelete hatálya alá tartozó személyek
c) a civil szervezetek, mely támogatás mértékét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeltében határozza meg.
Vagyongazdálkodási terv és gazdasági program
21. § Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az Önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási tervet tartalmazza.
Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás
22. § (1) Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléseiről:
AZ ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK ÁLTAL HASZNÁLT ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
Az intézmény vagyona
23. § (1) Az önkormányzati intézményi ingatlanokat, ingókat az önkormányzati bevételek növelése érdekében– az alapfeladat sérelme nélkül, határozott időre, évente történő felülvizsgálatával, a képviselő- testületbérbe adhatja.
(2) Az önkormányzati intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, melyet az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad.
Az önkormányzati intézmény ingatlan vagyonára vonatkozó külön rendelkezések
24. § (1) Az intézmények használatában lévő ingatlanok hasznosítására - amennyiben ez az alapfeladat sérelmével nem jár – a képviselő- testület e rendelet előírásai szerint jogosult az intézményi bevételek növelése, vagy az intézményi alapfeladat ellátása színvonalának emelése érdekében.
(2) A képviselő- testület az intézmény használatában lévő ingatlan helyiségeinek folyamatos használattal nem járó, alkalmi jellegű, illetve tartós bérbeadására jogosult.
(3) Az (1) bekezdés szerint tartós bérbeadásra a képviselő-testület kizárólag írásban köthet bérleti szerződést.
(4) A bérleti díj összegéről a képviselő testület és a bérlő a bérleti szerződésben állapodik meg a szerződéskötéskor átlagosan jellemző piaci bérleti díjak, valamint a közüzemi és fenntartási költségek figyelembevételével.
(5) Tartós bérbeadás esetén a képviselő- testület köteles a szerződésben kikötni a bérleti díj éves felülvizsgálatának és évente, legfeljebb a következő év január 1. napján érvényben lévő infláció mértékében történő emelésének lehetőségét.
(6) Tartós bérbeadások esetén a bérleti szerződés melléklete kell, hogy legyen a bérlemény átadás-átvételkori állapotát rögzítő jegyzőkönyv, valamint a bérleményben lévő berendezések, ingóságok tételes felsorolása.
(7) A tartós bérbeadások bérleti szerződéseiben rögzíteni kell az alábbiakat:
a) értéknövelő beruházást, átalakítást a bérlő a bérleményen a Polgármester írásbeli engedélye birtokában, kizárólag saját költségén végezhet,
b) mindkét szerződő felet megilleti az indokolás nélküli felmondási jog megfelelő felmondási idő biztosításával.
25. § A folyamatos használattal nem járó, alkalmi jellegű bérbeadás esetén a bérleti díjról a képviselő- testület állapodik meg írásban a bérlővel.
26. § A bérleti díjnak mindenképpen tartalmaznia kell a helyiség használatából esetlegesen eredő közüzemi díjak költségeit is.
27. § Az intézményvezető a használatában lévő helyiségeket alkalmi jelleggel, vagy előre meghatározott időszakokra a képviselő- testület felhatalmazása alapján ingyenesen használatba adhatja olyan célra, amely alapfeladata ellátásához, illetve tevékenységi köréhez kapcsolódik, a közüzemi és fenntartási költségeket a használóval szemben ilyenesetekben is érvényesíteni kell.
28. § (1) Az intézményvezető köteles az intézmény használatában lévő ingatlanok hasznosítása során az intézményi bérlők, használók ingatlanhasználatát ellenőrizni, valamint működtetni az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét.
(2) Az intézményvezető köteles a rendeltetésellenes, valamint a szerződésszegő magatartások folytán előállott károk megtérítése és követelések behajtása iránt intézkedni.
(3) A képviselő- testület nem köthet olyan tartós bérbeadásra irányuló, vagy folyamatos ingatlanhasználattal nem járó szerződést, és nem engedélyezhet olyan célra ingatlanhasználatot, amelynek eredményeként az intézmény jó hírnevének csorbítására alkalmas tevékenységet folytatna az intézmény területén a bérlő.
Az intézmények használatában lévő ingó vagyontárgyakkal való gazdálkodásról
29. § (1) Az intézmények használatában lévő ingó vagyontárgyakat a képviselő- testület az alapfeladat ellátásának sérelme nélkül, határozott időtartamra bérbe adhatja, illetve ezek használatát az ingatlan bérbeadásokkal összefüggésben biztosíthatja a bérlőknek, használóknak.
(2) Az ingó vagyontárgyak bérleti díjáról a képviselő- testület jogosult megállapodni a bérlővel.
(3) A képviselő- testület az érintett intézményvezető közreműködésével köteles az ingók hasznosítása során a jó gazda gondosságával eljárni, működtetni az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét és szerződő partnereikkel szemben érvényesíteni a szerződésszegő, vagy rendeltetés-ellenes használatból származó károk megtérítése iránti igényeket.
Záró rendelkezések
30. § (1) E rendelet 2014. október 01.napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül a 4/2013.( III.22.) számú önkormányzati rendelet.
(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik
1. melléklet
2. melléklet
Kópháza,Fő u.15. Kataszteri napló 13.03.21
Kataszter-Eszköz nyilvántartás Korlátozottan forg.kép.törvény a.
Naplós Helyr.szám Megnevezés Utca+hsz Tel.ter(m2) Ön% Bruttó(eFt) Becs.(eFt) V.jell.
------ ----------- ---------------------------------------- --------------- ----------- --- ----------- ----------- -----------
101 / / Ivóviz közmű - 0 100 81229,625 66013 Törzsvagyon
102 / / Szennyvízrendszer - 0 100 240583,518 238491 Törzsvagyon
214 / / Szennyvízrendszer (ISPA) - 0 100 102116,625 102116 Törzsvagyon
89 143/ / Tájház KOSSUTH U. 15 882 100 11759,485 18117 Törzsvagyon
57 774/ / Óvoda PETŐFI TÉR 6. 2795 100 24127,183 31188 Törzsvagyon
59 778/ / Orvosi rendelő PETŐFI TÉR 2 468 100 32326,053 44063 Törzsvagyon
60 779/ 2/ Kultúrház+PH.Hiv. Fő U. 15 1586 100 66611,237 159011 Törzsvagyon
62 787/ / Iskola udvar Fő U. 23 288 100 580,000 580 Törzsvagyon
63 788/ / Általános Iskola Fő U. 23 1892 100 60051,037 109250 Törzsvagyon
65 872/ / Sportszertár VASÚT U. 15 745 100 3058,000 10500 Törzsvagyon
53 881/ 2/ Sportpálya - 21537 100 32300,000 32300 Törzsvagyon
212 095/ 7/ Hulladékudvar területe KÜLTERÜLET 19484 5 1000,000 1000 Törzsvagyon
71 0134/ 2/ Mátyás-kunyhó ZÁRTKERT 970 100 320,000 770 Törzsvagyon
———————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————
Tel.ter(m2) Bruttó(eFt) Becs.(eFt)
------ ----------- ---------------------------------------- --------------- ----------- --- ----------- ----------- -----------
Összesen (13 darab): (Korlátozottan forg.kép.törvény a.): 50647 656062,763 813399
———————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————
3. melléklet
Kópháza,Fő u.15. Kataszteri napló 13.03.21
Kataszter-Eszköz nyilvántartás Üzleti vagyon
(forgalomképes ingatlanok)
Naplós Helyr.szám Megnevezés Utca+hsz Tel.ter(m2) Ön% Bruttó(eFt) Becs.(eFt) V.jell.
------ ----------- ---------------------------------------- --------------- ----------- --- ----------- ----------- -----------
205 51/ / Udvar - 288 100 430,000 430 Üzleti vagy
15 295/ 6/ Beépítetlen terület - 1512 100 2270,000 2270 Üzleti vagy
206 357/ / Beépitelen ter. - 431 100 650,000 650 Üzleti vagy
213 414/ / Beépítetlen ter.(temető parkoló) - 881 100 396,450 396 Üzleti vagy
76 609/ / Beépítetlen terület - 316 100 320,000 320 Üzleti vagy
77 667/ / Beépítetlen terület - 66 100 70,000 70 Üzleti vagy
78 668/ / Beépítetlen terület - 45 100 40,000 40 Üzleti vagy
79 669/ / Beépítetlen terület - 56 100 60,000 60 Üzleti vagy
80 672/ / Beépítetlen terület - 126 100 130,000 130 Üzleti vagy
81 673/ / Beépítetlen terület - 64 100 60,000 60 Üzleti vagy
82 743/ / Beépítetlen terület - 342 100 340,000 340 Üzleti vagy
64 870/ / Beépítetlen terület - 471 100 470,000 470 Üzleti vagy
90 871/ / Beépítetlen terület - 514 100 500,000 500 Üzleti vagy
207 950/ / Beépítetlen terület - 795 27 220,000 220 Üzleti vagy
31 983/ 2/ Beépítetlen terület - 1422 100 2383,000 3400 Üzleti vagy
208 1156/ / Beépítetlen terület - 79 50 40,000 40 Üzleti vagy
85 1179/ / Beépítetlen terület - 205 100 200,000 200 Üzleti vagy
———————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————
Tel.ter(m2) Bruttó(eFt) Becs.(eFt)
------ ----------- ---------------------------------------- --------------- ----------- --- ----------- ----------- -----------
Összesen (17 darab): (Forgalomképes): 7613 8579,450 9596
———————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————