1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

2. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya kiterjed az Sztv. 3. §.(1) -(3)bekezdésében, valamint az Sztv. 6. §. és 7. §.-ban foglaltakra

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak, a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A rendelet hatálya az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK. tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik és az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel bír.

3. § (1) A rendeletben szabályozott szociális ellátások a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak kérelemre adhatóak. A kérelmet a Polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) A kérelemhez mellékelni kell e rendelet 1.számú melléklete szerinti jövedelmnyilatkozatot és az abban foglaltakat bizonyító kereseti és egyéb igazolásokat- lakásfenntartási támogatás iránti igény esetén ezen kívül a rendelet 17. §-ban előírt dokumentumokat- valamint az egyes ellátások igényléséhez szükséges bizonyítékokat.

(4) Ha a bizonyítékok ( igazolások, okmányok) nem állnak a kérelmező rendelkezésére és azok beszerzése nehézségekbe ütközik, vagy hosszabb időt vesz igénybe- a hamis nyilatkozatadás következményeire való figyelmeztetést követően – a kérelmező által írásban tett nyilatkozatot is el lehet fogadni.

(5) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(6) Az okmányok fénymásolatban is benyújthatók, feltéve, hogy az eredeti irattal való azonosságról az ügyintéző meggyőződött, s ezt a fénymásolaton a kézjegyével igazolja. Az eredeti okmányokat- ha az ügyfél kéri- az ügy elintézését követően részére vissza kell adni.

(7) Ha a kérelem hiányos ,, és a kérelmező a hiányt figyelmezetés ellenére 15 napon kell nem pótolja a kérelmet el kell utasítani.

(8) A kérelem elbírálását megelőzően a Polgármesteri Hivatal ügyintézője a kérelemben közölt adatok valódiságát, a kérelmező szociális helyzetét , életkörülményeit megvizsgálja. Az eljárás során a hivatal helyszíni szemlét tarthat, környezet tanulmányt készíthet, a kérelmezőt meghallgathatja.

(9) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(10) E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

7. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(5) Az jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

9. § (1) A szociális ellátást meg kell szüntetni, illetve a folyósítást meg kell tagadni ha:

(2) Ha a szociális ellátás folyósítása az (1) bekezdés b. pontja alapján szűnik meg, az ellátást megállapító szerv köteles 30 napon belül elrendelni a jogosulatlanul fel vett összeg visszafizetését.

(3) Ha az ügyfél a visszafizetési kötelezettségének ne tesz eleget a jegyző intézkedik a jogosulatlanul fel vett összeg adók módjára történő behajtásáról.

11. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

12. § Lakásfenntartási támogatás

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, , a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

(8) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(5) Ezen lakásfenntartási támogatás havi összege:2.500.Ft

(6) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente két alkalommal , április 30-ig, valamint október 30-ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban, de az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz címezve.

(7) A képviselő-testület a támogatásra való jogosultságot évente felülvizsgálja. A helyi lakásfenntartási költséget a támogatást kérő nevére kiállított számlával kell igazolni. Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni.

(8) A lakásfenntartási támogatásra jogosult az akinek a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határa nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.

(9) A jövedelemigazolásokat a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 3 hónap figyelembevételével kell beszerezni, a lakásfenntartási költségeket igazoló számlák a kérelem benyújtását megelőző három hónapnál régebbiek nem lehetnek, kivétel a tüzelőanyag számla, amely egy évnél régebbi nem lehet.

(10) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

14. § (1) Az Sztv. 45. §.-a alapján önkormányzati segély nyújtható annak a személynek aki, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. Akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az önkormányzati segély adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel. Önkormányzati segély állapítható meg annak a

(2) Az önkormányzati segély összege nem haladhatja meg alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át .

(3) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

(4) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

(5) Rendkívüli méltányosságból (betegség, elemi kár, alkalmanként jelentkező önhibán kívüli többletkiadás) amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 400 %-át rendkívüli átmeneti segélyben részesítheti a kérelmezőt a képviselő-testület évente egy alkalommal.

(6) Különös méltánylást érdemlő rendkívüli esetben ( elemi kár, betegség, önhibán kívüli többlet kiadás) átmeneti segély hivatalból is folyósítható, különösen a háziorvos, védőnő, iskolaigazgató, jegyző javaslatára.

(7) Sürgős szükség esetén- ha az igénylő az azonnali segítséget indokolják- rendkívüli átmeneti segély az e rendeletben szabályozott bizonyítási , döntés előkészítési eljárás nélkül, a kérelmező nyilatkozata alapján kiutalható, ilyen esetben a hivatal a határozathozatalt követő 10 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról.

(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(9) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(10) Kópházán a legolcsóbb temetési költség összege 285.000. Ft

(12) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(13) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

15. § .

(1) A gyermek születését követően egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesül a család illetve gyermekét egyedül nevelő szülő.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként 10.000 Ft .

17. § .

(1) Étkezési térítési díj támogatásban részesíthető az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(2) A támogatás mértéke : a mindenkori térítési díj 100 %-a.

19. § /1/ Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

20. § (1) Az Sztv. 50. §. (3)-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmező részére abban az esetben állapítható meg közgyógyellátást, ha a kérelmező családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 % -át, egyedülálló esetében a 200 %-ot, feltéve, ha a kérelmező havi rendszeres gyógyítóellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A jogosultság megállapítására az (1). bekezdés feltételei alapján a Egészségügyi és Szociális Bizottság jogosult.

22. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

23. § (1) Az étkeztetést az Sztv. 62. §.-a szerint kell biztosítani Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek:

(3) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj az élelmezési térítés és az igénybevett élelmezések szorzata, amely nem haladja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át. A 25 % feletti részt a jogosult tartására köteles és képes személy jövedelméből kell kiegészíteni.

(4) Az étkeztetés történhet

(5) A szociális étkeztetést az önkormányzat az általa fenntartott intézmény, Napköziotthonos Óvoda konyhájáról biztosítja.

(6) A szociális étkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(7) Az étkeztetés igénybevételére vonatkozó nyilvántartások vezetése és a személyi térítési díjak beszedése a Napköziotthonos Óvodában történik, ezeket az élelmezés vezető végzi.

(8) az étkeztetés biztosítására irányuló kérelmek elbírálására átruházott hatáskörben az Egészségügyi és Szociális Bizottság jogosult.