a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

c) 3. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása

d) 4. melléklet: Bejelentőlap a településképi véleményezési eljárás megindításához

e) 5. melléklet: Bejelentőlap a településképi bejelentési eljárás megindításához

a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter, a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,

b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása a meghatározó arculat megőrzése érdekében, az átépülő vagy újonnan kialakítandó településrészek lehatárolása a megkívánt településkép elérése érdekében.

a) utcai homlokzatmagasság: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beszámítani;

b) utcai homlokzatszélesség: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani;

c) párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,

b) a kezdeményező.

a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,

b) a védett érték megsemmisül,

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

d) műemléki védettséget kap.

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

d) a védelem típusát,

e) a védelem rövid indoklását,

f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,

g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,

h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.

a) anyaghasználatára,

b) tömegformálására,

c) homlokzati kialakítására,

d) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;

e) egyedi tájérték védelmére

a) A 84. számú főút, a 861. számú főút, a 8526 jelű összekötő út, az M85 jelű gyorsforgalmi út, a 8. számú és a 15. számú vasútvonal telke és

b) a belső mag telkeinek teljes területe

c) a Gora és az alatta lévő telekcsoport telkeinek teljes területe

d) a kegytemplom körüli meglévő és tervezett lakóterületek telkeinek teljes területe

e) a természeti karakterű területek.

a) A telkek beépítési módja oldalhatáron álló vagy zártsorú, vagy kapuzattal zártsorúsodó.

b) A lakóházak földszintesek, vagy tetőtér beépítésűek lehetnek, másfél lakószint kialakításával.

c) A tetőtéri ablakok a tetősíkba építettek legyenek.

d) Az előkert mérete legalább három egymás melletti lakótelek esetében azonos legyen, az előkerti méret váltásnál a különbség ne legyen nagyobb 2,0m-nél.

e) Telekalakítás esetén az egymás melletti lakótelkek utcai szélességének aránya ne haladja meg a 1,5-es értéket.

f) Új lakóház építése esetén az egymás melletti lakóépületek utcai homlokzatszélességének aránya ne haladja meg a 1,5-es, párkány- és tetőgerince magasságának aránya az 1,25-os értéket

g) Az épületek vakoltak legyenek, színezésük ne legyen környezetükből kirívó.

h) Utcai kerítés az előkert nélküli oldalhatáron álló beépítésnél tömör, falazott, vakolt legfeljebb 2,0m magas, az előkertes beépítésnél legfeljebb 70cm magas épített lábazatú, áttört, fém vagy fa kerítésmezőjű lehet.

i) A lakóépületek tetőhajlásszöge 35-45° között legyen.

a) Az épületek tömege, elhelyezkedése fejezze ki funkciójukat: a kereskedelmi, szolgáltató épületek nagyobb tömegű, szélesebb utcai homlokzatú épületek lehetnek, megengedett az egy emeletes épületkialakítás, ezek az épületek a szomszédos épületektől eltérő méretű, nagyobb előkerttel és igény esetén szabadonálló beépítési móddal is építhetők.

b) A lakóépületek földszintesek, vagy tetőtér beépítésűek lehetnek

c) A tetőtéri ablakok a tetősíkba építettek legyenek.

d) A kereskedelmi, szolgáltató épületek előkertjében pavilon, előtető építhető, ezek anyaga, formai kialakítása, díszítése a főépületével megegyező legyen.

e) A lakófunkciónál nagyobb forgalomvonzású rendeltetést tartalmazó épületek elő és oldalkertjében parkolók alakíthatók ki.

f) Lakó rendeltetésű épület telkének beépítési módja a szomszédos telkekéhez igazodjon.

g) Az egymás melletti lakótelkek előkertjének mérete azonos legyen.

h) Utcafronti kerítés legfeljebb 200cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban átlátható legyen.

i) Új lakóház építése esetén a szomszédos telken álló lakóépületek utcai homlokzatszélességének és homlokzatmagasságának aránya ne haladja meg a 1,5-es, párkány- és tetőgerince magasságának aránya az 1,25-os értéket.

j) A lakóépület utcai homlokzatán garázskapu nem nyitható, a garázs utcai homlokzatán nyílászárókat kell elhelyezni az épület lakóhelyiségeinek nyílászárójához hasonlóan.

a) Az épületek építészeti megformálása, anyaghasználata igazodjon a funkcióhoz, letisztult, célszerű, egyszerű formák legyenek

b) Az épületek irodai épületrészei, portáljai hangsúlyos építészeti kialakítást kapjanak.

c) Az oldal- és hátsókerti telekhatárok mentén takaró fásítást kell létrehozni.

a) Az épületeket takarófásítással kell körülvenni.

a) A telkek beépítési módja zártsorú, kapuáthajtós, valamint hézagos-zártsorú vagy oldalhatáron álló, kerítéssel zártsorúsodó, előkert nélküli.

b) Fésűs beépítésnél oromfalas épület épüljön,

c) A tetőgerincek iránya igazodjon a szomszédos épületekéhez.

d) Az épületek tömege, elhelyezkedése fejezze ki funkciójukat: az intézmények, kereskedelmi, szolgáltató épületek nagyobb tömegű, szélesebb utcai homlokzatú épületek lehetnek, megengedett az egy emeletes épületkialakítás.

e) A lakóházak földszintesek legyenek, tetőterük beépíthető, a tetőtéri ablakok a tetősíkba építettek legyenek.

f) Telekalakítás esetén az egymás melletti lakótelkek utcai szélességének aránya ne haladja meg a 1,25-os értéket.

g) Új lakóház építése, vagy meglévő bővítése esetén az egymás melletti lakóépületek utcai homlokzatszélességének, homlokzatmagasságának, párkány- és tetőgerince magasságának aránya ne haladja meg a 1,1-es értéket, földszinti padlóvonaluk abszolút magasságának különbsége az 50cm-t.

h) Az épületek vakoltak legyenek, színezésüknél a fehér, vagy a pasztellszíneket alkalmazzák.

i) A kerítés tömör, falazott, az épülettel megegyezően vakolt legyen, az épület utcai homlokvonalában épüljön.

j) A lakóépületek tetőhajlásszöge 35-45° között lehet.

k) A kialakult beépítési vonalat meg kell őrizni.

l) A kialakult teresedéseket meg kell őrizni.

a) 15m-nél szélesebb telkek ne alakuljanak ki, a telkeket keresztben megosztani nem lehet, a telek hosszúság/szélesség aránya 10-nél nem lehet kisebb.

b) Csak a gazdálkodáshoz szükséges épületek, pincék építhetők, amelyek a telkek csekély részét foglalják el, 2,5-3,0m-nél nem lehetnek magasabbak.

c) Az épületek vakolt, fehérre meszelt falazattal, piros színű, kiselemes cserép fedéssel készüljenek.

d) A kerítések sövényből készítettek legyenek.

a) Az épületek homlokzatmagassága legfeljebb 3,0m, tetőgerinc magassága legfeljebb 5,0m lehet.

b) A tető hajlásszöge 35-45° közötti

c) Az épületek egyszerű tömegformálásúak lehetnek.

d) A homlokzatok színezésénél csak a fehér és a pasztell színárnyalatok alkalmazhatók.

e) A tetőhéjalás anyaga vörös és barna árnyalatú, égetett agyagcserép lehet.

f) Csak áttört kerítés létesíthető

a) Szükség esetén, a természetvédelmi előírásoknak megfelelő esetben, a terület védelmi céljaival nem ellentétes funkciójú épület építhető, az épület a táj hagyományos építőanyagait használja, az erdős részeken elsősorban a fát, héjalásként cserepet.

a) Csak a gazdálkodáshoz szükséges épületek, pincék legyenek, amelyek a telkek csekély részét foglalják el, 2,5-3,0m-nél ne legyenek magasabbak.

b) Az épületek vakolt, fehérre meszelt falazattal, piros színű, kiselemes cserép fedéssel készüljenek.

c) A kerítések sövényből készítettek legyenek.

a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,

b) nem közterületi építmény építése.

a) a tömegformálás,

b) a tetőzet kialakítása

a) az anyaghasználat és színezés,

b) a nyílászárók elhelyezése, mérete, anyaghasználata, az ablakok osztása, keretezése, árnyékolása.

a) elsősorban alkalmas terület az Ikva patak völgye

b) elsősorban nem alkalmas terület a település (1) bekezdés a) pontban meghatározott területen kívüli területe.

a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával,

b) egymást nem eltakaróan,

c) a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület fenntartási munkáit nem akadályozóan,

d) könnyen karbantarthatóan,

e) állékonyan,

f) élénk színeket nem használóan

a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,

b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, az utcaképi illeszkedésről és a tervezett építményről,

c) a tervezett tevékenység rövid leírását.

a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött új építmény építése,

c) az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése

a) az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezését engedélyezi, ha elhelyezkedésük illeszkedik a településképbe, megfelel e rendelet követelményeinek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet elhelyezési követelményeinek, vagy

b) megtiltja az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, a reklám, reklámhordozó, cégér, elhelyezését, ha

a) a településképi szempontból meghatározó területeken kívüli területeken reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött új építmény építése,

c) a településképi szempontból meghatározó területeken kívüli területeken az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése

a) az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezését tudomásul veszi, ha elhelyezkedésük illeszkedik a településképbe, megfelel e rendelet követelményeinek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet elhelyezési követelményeinek, vagy

b) megtiltja az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, a reklám, reklámhordozó, cégér, elhelyezését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

a) a településképet rontó reklámok, cégérek, cégfeliratok megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdetmény vagy hirdetőberendezés

b) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem egyedi és területi fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata szükségessé teszi, valamint

c) a bejelentéshez kötött tevékenységek bejelentésének elmulasztása esetén, a szabálytalan kialakítás, szabálytalan használat megszüntetése érdekében.

a) felújítására

b) átalakítására

c) elbontására

a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.