Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 5.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2021. 10. 06- 2021. 10. 28Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 5.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyongazdálkodásáról
2021.10.06.
Kópháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. §.(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. §
A rendelet hatálya
(1)E rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi önkormányzati vagyonra:
a)Kópháza Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra;
b)az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő, minden birtokba vehető dologra;
c)az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre;
d)az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonára;
e)az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára,
f)az Önkormányzat gazdasági társaságokba vitt vagyonára, valamint
g)az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra. (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2)E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon elidegenítésére, cserére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására.
(3)E rendelet szabályozza az önkormányzati vagyon gyarapítását, ideértve a vagyonon megvalósuló olyan beruházásokat és fejlesztéseket is, amelyek a vagyon értékét növelik, vagy használhatóságát javítják.
(4)E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon megszerzésére is, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik.
2. §
Az önkormányzati vagyon részei
(1)Az önkormányzati vagyon csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik. E törvény értelmében az Önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartózó, üzleti vagyon lehet .
(2)Az Önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon, és amely
a)kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon,
b)nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),
c)korlátozottan forgalomképes vagyon.
(3)A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a képviselő-testület dönthet a vagyon
a)forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,
b)forgalomképességének megváltoztatásáról.
(4)Az Önkormányzat jelenleg nem rendelkezik olyan vagyonnal, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.
(5)Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek a forgalomképtelen törzsvagyonba nem tartozó vagyonelemek, illetve e rendelet 2. sz. mellékletében korlátozottan forgalomképesként meghatározott ingatlan vagyonelemek.
(6)Üzleti vagyonnak minősül mind az a vagyon, ami nem tartozik a 2. §. és 3. §.-ban meghatározott törzsvagyon körébe, illetve e rendelet 3. sz. mellékletében forgalomképesként meghatározott ingatlan vagyonelemek.
3. §
Az önkormányzati vagyon értékének maghatározása
(1)Az Önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) szerinti értéken kell nyilvántartani.
(2)Az Önkormányzat tulajdonában, de a költségvetési szervei, intézményei, gazdasági társaságai használatában lévő vagyontárgyakról leltározással meg kell állapítani, hogy azok a valóságban is megtalálhatóak, és értékük az Önkormányzat értékelési szabályainak megfelel, ennek érdekében a leltározás megkezdése előtt a természetes módon elhasználódott, valamint feleslegessé vált, elavult, megsemmisült vagyontárgyak feltárását, hasznosítását és selejtezését kell végezni.
(3)Az Szt. szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése során.
(4)A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könnyvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.
(5)Az önkormányzati vagyon értékének nyilvántartásáról el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
4. §
A Vagyonkimutatás
(1)A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
(2)A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján - december 31-i fordulónappal meglévő állapot szerinti vagyonkimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számba vétele.
(3)A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését, és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat az Szt. és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992 (XI.6.) kormányrendelet (a továbbiakban kormányrendelet) írja elő.
(4)Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon tételes kimutatását e rendelet mellékletei tartalmazzák.
5. §
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra rendelkezésre vonatkozó külön rendelkezések
(1)Az önkormányzati vagyonról a képviselő-testület rendelkezik. Az önkormányzati vagyon felújításával, fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatos beruházásról a Polgármester, a Pénzügyi Bizottság és a képviselő-testület az alábbiak szerint dönt:
a)500.000. Ft bruttó értékhatárig ( esetenként) a Polgármester dönt. A befejezett beruházásokról a Pénzügyi Bizottságnak és a képviselő-testületnek ad a polgármester tájékoztatást.
b)A Pénzügyi Bizottság 500.000. Ft értékhatártól 2 millió Ft forint bruttó értékhatárig dönt a beruházás engedélyezéséről, lebonyolításáról. A munkák elvégzéséhez legalább három árajánlat szükséges, kivételt képez ez alól jelen rendelet 4. számú mellékletét képező Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-tesületének Beszerzések Lebonyolításával Kapcsolatos Eljárásrendről Szóló Szabályzata III.1.2 és III.1.3. pontjában foglalt engedélyezett egyszerűsített eljárás alá eső beruházások. A befejezett beruházásról a bizottság a képviselő-testületnek ad tájékoztatást.
c)2 millió forint bruttó összeg felett a képviselő-testület dönt. A döntéshez legalább három árajánlat szükséges, kivételt képez ez alól jelen rendelet 4. számú mellékletét képező Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-tesületének Beszerzések Lebonyolításával Kapcsolatos Eljárásrendről Szóló Szabályzata III.1.2 és III.1.3. pontjában foglalt engedélyezett egyszerűsített eljárás alá eső beruházások.
(2)Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések 500.000. Ft bruttó értékhatárig ( esetenként) a Polgármester hatáskörébe, 500.000. Ft bruttó értékhatár felett a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3)Jelen rendelet 1,2,3, sz. mellékletében felsorolt ingatlanok vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlója a képviselő-testület .
(4)Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, használatára, bérbeadására megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyonelem forgalmi értékének megállapítási módja:
a)ingatlan elidegenítése esetén - értékhatártól függetlenül – az ingatlan, vagy más hasonló adottságú ingatlan forgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
b)társasági részesedés/üzletrész elidegenítése esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés, beszámoló alapján.
c)értékpapír esetén:
- tőzsdei árfolyam,
- sajtóban közzétett vételi középárfolyam,
- egyéb esetben névértéken határozza meg.
(5)A (4) bekezdésbe nem sorolható önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, hasznosítására, bérbeadására, megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az érték meghatározás alapja a számviteli nyilvántartásokban szereplő beszerzési érték.
(6)Az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni kell, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(7)Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a forgalomképesség korlátozásnak a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképességének minősítését megváltoztathatja (átminősítés).
(8)Amennyiben egy önkormányzati vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyontárgy funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (az Önkormányzat rendeletének módosításával, illetve szükség szerint alapító okirat módosításával, kiegészítésével, ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével) rendelkezni kell – ha jogszabály nem tiltja – a vagyontárgy ezen funkciójának, vagy jellegének megváltoztatásáról is.
(9)Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg - a szerzést követő ülésen - a képviselő-testületnek döntenie kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról.
(10)Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő költségvetési szervektől vagy gazdasági társaságoktól az önkormányzat kezelésébe visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra.
6. §
A vagyon kezelői
(1)A képviselő-testület az önkormányzati vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, melyet jelenleg jelen rendelet 1,2,3, sz. mellékletében nevesít.
(2)A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelői szerződés versenyeztetés nélkül köthető.
(3)A képviselő-testület kizárólag a (4) bekezdésben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelői szerződés megkötése előtt a vagyontárgyakat értékelni kell e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
(4)Az Önkormányzat vagyonának kezelője lehet:
a)az Önkormányzat költségvetési szervei,
b)olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam, az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat intézményei, költségvetési szervei együtt, vagy külön-külön 100%- os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. (a továbbiakban önkormányzati vagyonkezelő).
7. §
Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó rendelkezések
(1)Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(2)Az önkormányzati törzsvagyonba nem tartozó egyes ingatlanvagyon elidegenítéséről a Polgármester a mindenkori hatályos helyi költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönt. A fölötti érték tekintetében a Polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(3)Az Önkormányzat e rendeletében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.
(4)Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg 30 napos jogvesztő határidővel.
(5)A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.
(6)Az Önkormányzat tulajdonában álló üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, bérbe adható, megterhelhető, biztosítékul adható.
(7)A korlátozottan forgalomképes vagyon nem idegeníthető el addig, amíg azt közfeladatra használják és a vagyontárgyra vonatkozó hasznosításra vonatkozó döntést meg nem hozza a képviselő-testület.
8. §
Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezések
(1)Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adhatja használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
(2)Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén
a)ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyonesetén nettó 500 000,- forint összeget nem éri el.
b)ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a nettó 2 000 000,- forintos értékhatárt nem haladja meg.
c)a költségvetési szerv, vagy önkormányzati intézményhasználatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy helyiség bérbeadása esetén, ha a bérbeadásra irányuló ingatlan, vagy helyiség nem haladja meg a havi 1 000 000,- forint összeget.
9. §
A vagyonkezelés szabályai
(1)A vagyonkezelői jog a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően a képviselő-testület által elfogadott vagyonkezelési szerződéssel jön létre.
(2)A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,1 %-a.
(3)A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
(4)A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(5)Az (1) bekezdésben rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
(6)A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
(7)A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(8)A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
10. §
Eljárás a tulajdonos képviseletében
(1)A tulajdonosi jogokat gyakorló testület, szerv, személy vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági vagy bírói eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, illetve az ügyfél és a peres fél jogát.
(2)A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetőleg annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.
(3)A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba vagy bérbe adó jogait és kötelezettségeit.
11. §
Az önkormányzati vagyon gyarapítására vonatkozórendelkezések
(1)Az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapításáról a Polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2)Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a tovább hasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát.
(3)Önkormányzati ingatlan-tulajdonszerzést megelőzően az ingatlanról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
(4)Az Önkormányzat a törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba vehet, erről a téma szerint érintett bizottsága javaslata alapján, dönt.
(5)Az Önkormányzat vagy a Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzati költségvetési szerv költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.
12. §
Az Önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás
(1)Az Önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás vagy lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Képvisel- testület dönt.
(2)Az önkormányzati intézmények, és az Önkormányzat költségvetési szervei javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.
(3)A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon
a)olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az Önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,
b)ismert terhei elérik vagy meghaladják a kapott vagyon értékét.
13. §
Az Önkormányzat által nyújtott támogatások
(1)Pénzbeli, vagy természetbeni támogatásban részesíthető
a)természeti katasztrófa vagy elemi csapás által sújtott természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
b)az önkormányzat szociális, és gyermekvédelmi rendelete hatálya alá tartozó személyek
c)a civil szervezetek, egyház, mely támogatás mértékét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeltében határozza meg.
14. §
Vagyongazdálkodási terv és gazdasági program
(1)Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az Önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási terve tartalmazza.
15. §
Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás
(1)Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléseiről:
a)bírói egyezség keretében
b)a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető,
c)az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;
d)a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
e)ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
f)ha a felszámolási eljárás vagy csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
g)ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.
16. §
Az intézmény vagyona
(1)Az önkormányzati intézményi ingatlanokat, ingókat az önkormányzati bevételek növelése érdekében– az alapfeladat sérelme nélkül, határozott időre, évente történő felülvizsgálatával, a képviselő- testületbérbe adhatja.
(2)Az önkormányzati intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, melyet az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad.
17. §
Az önkormányzati intézmény ingatlan vagyonára vonatkozó külön rendelkezések
(1)Az intézmények használatában lévő ingatlanok hasznosítására - amennyiben ez az alapfeladat sérelmével nem jár – a képviselő- testület e rendelet előírásai szerint jogosult az intézményi bevételek növelése, vagy az intézményi alapfeladat ellátása színvonalának emelése érdekében.
(2)A képviselő- testület az intézmény használatában lévő ingatlan helyiségeinek folyamatos használattal nem járó, alkalmi jellegű, illetve tartós bérbeadására jogosult.
(3)Az (1) bekezdés szerint tartós bérbeadásra a képviselő-testület kizárólag írásban köthet bérleti szerződést.
(4)A bérleti díj összegéről a képviselő testület és a bérlő a bérleti szerződésben állapodik meg a szerződéskötéskor átlagosan jellemző piaci bérleti díjak, valamint a közüzemi és fenntartási költségek figyelembevételével.
(5)Tartós bérbeadás esetén a képviselő- testület köteles a szerződésben kikötni a bérleti díj éves felülvizsgálatának és évente, legfeljebb a következő év január 1. napján érvényben lévő infláció mértékében történő emelésének lehetőségét.
(6)Tartós bérbeadások esetén a bérleti szerződés melléklete kell, hogy legyen a bérlemény átadás-átvételkori állapotát rögzítő jegyzőkönyv, valamint a bérleményben lévő berendezések, ingóságok tételes felsorolása.
(7)A tartós bérbeadások bérleti szerződéseiben rögzíteni kell az alábbiakat:
a)értéknövelő beruházást, átalakítást a bérlő a bérleményen a Polgármester írásbeli engedélye birtokában, kizárólag saját költségén végezhet,
b)mindkét szerződő felet megilleti az indokolás nélküli felmondási jog megfelelő felmondási idő biztosításával.
(8)A folyamatos használattal nem járó, alkalmi jellegű bérbeadás esetén a bérleti díjról a képviselő- testület állapodik meg írásban a bérlővel.
(9)A bérleti díjnak mindenképpen tartalmaznia kell a helyiség használatából esetlegesen eredő közüzemi díjak költségeit is.
(10)Az intézményvezető a használatában lévő helyiségeket alkalmi jelleggel, vagy előre meghatározott időszakokra a képviselő- testület felhatalmazása alapján ingyenesen használatba adhatja olyan célra, amely alapfeladata ellátásához, illetve tevékenységi köréhez kapcsolódik, a közüzemi és fenntartási költségeket a használóval szemben ilyen esetekben is érvényesíteni kell.
(11)Az intézményvezető köteles az intézmény használatában lévő ingatlanok hasznosítása során az intézményi bérlők, használók ingatlanhasználatát ellenőrizni, valamint működtetni az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét.
(12)Az intézményvezető köteles a rendeltetésellenes, valamint a szerződésszegő magatartások folytán előállott károk megtérítése és követelések behajtása iránt intézkedni.
(13)A képviselő- testület nem köthet olyan tartós bérbeadásra irányuló, vagy folyamatos ingatlanhasználattal nem járó szerződést, és nem engedélyezhet olyan célra ingatlanhasználatot, amelynek eredményeként az intézmény jó hírnevének csorbítására alkalmas tevékenységet folytatna az intézmény területén a bérlő.
18. §
Az intézmények használatában lévő ingó vagyontárgyakkal való gazdálkodásról
(1)Az intézmények használatában lévő ingó vagyontárgyakat a képviselő- testület az alapfeladat ellátásának sérelme nélkül, határozott időtartamra bérbe adhatja, illetve ezek használatát az ingatlan bérbeadásokkal összefüggésben biztosíthatja a bérlőknek, használóknak.
(2)Az ingó vagyontárgyak bérleti díjáról a képviselő- testület jogosult megállapodni a bérlővel.
(3)A képviselő- testület az érintett intézményvezető közreműködésével köteles az ingók hasznosítása során a jó gazda gondosságával eljárni, működtetni az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét és szerződő partnereikkel szemben érvényesíteni a szerződésszegő, vagy rendeltetés-ellenes használatból származó károk megtérítése iránti igényeket.
(4)E rendelet 2021. október 06.napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül a 7/2014.( IX.26.) számú önkormányzati rendelet.
1. melléklet
Forgalomképtelen vagyon
2. melléklet
Korlátozottan forgalomképes vagyon
3. melléklet
Forgalomképes vagyon
4. melléklet
Beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről szóló szabályzat