Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2021. 10. 29Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyongazdálkodásáról
1. § [A rendelet hatálya]
(1) E rendelet hatálya kiterjed Kópháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlan, közmű és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban és közhasznú társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre, továbbá
c) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére.
2. § [Az önkormányzat vagyona]
(1) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló
2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvt.) szabályozottak szerint történik.
(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon, törzsvagyon az, amit az Nvt. akként határoz meg.
3. § [Tulajdonjog átruházása]
(1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(2) Az üzleti vagyont és a korlátozott forgalomképes törzsvagyont értékesíteni vagy tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel. A korlátozott forgalomképes vagyon kizárólag az állam, más helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(3) A (2) bekezdés szerinti érték megállapításakor azt a forgalmi értéket kell figyelembe venni, melyet a Képviselő-testület hivatalos, 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján állapít meg.
(4) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén
a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyonesetén nettó 500 000,- forint összeget nem éri el.
b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a nettó 2 000 000,- forintos értékhatárt nem haladja meg.
4 § [Az önkormányzati vagyon hasznosítása]
1) A Képviselő-testület a tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlását a (2) bekezdésben meghatározott szervére, az ott meghatározott terjedelemben, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervekre ruházza át azzal, hogy a vagyontárgyak egy évet meghaladó használatáról, hasznainak szedéséről, bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) A Polgármester döntési hatáskörébe tartozik:
a) az ingatlan vagyontárgyak egy évnél rövidebb időtartamban történő használata, hasznainak szedése, bérbeadása,
b) az önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosítása,
d) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, és közterületeken történő nyomvonal jellegű építésnél és/vagy bontásnál abban az esetben, amennyiben a kivitelezési tevékenység ötnél nem több épület közműbekötését érinti, valamint nem jár dologi jogi megterheléssel.
(3) Az Önkormányzat vagyonkezelő szerve a Kópházi Polgármesteri Hivatal ( továbbiakban : Hivatal).
(4) A Képviselő-testület vagyonának kezelésével a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott szerveken kívül vagyonkezelési szerződéssel más szervet is megbízhat. A vagyonkezelői jog ellenértékének mértékéről vagy ingyenes átengedéséről a Képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzati vagyon hasznosítására versenyeztetési eljárást kell lefolytatni a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(6) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén
a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyonesetén nettó 500 000,- forint összeget nem éri el.
b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a nettó 2 000 000,- forintos értékhatárt nem haladja meg.
c) a költségvetési szerv, vagy önkormányzati intézményhasználatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy helyiség bérbeadása esetén, ha a bérbeadásra irányuló ingatlan, vagy helyiség nem haladja meg a havi 1 000 000,- forint összeget.
(7) Az Önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe
(9) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. Az önkormányzati vagyonkezelő szerv beruházást, felújítást csak a Képviselő-testület döntése alapján végezhet.
(10) A Képviselő-testület és a Polgármester a vagyonkezelőtől a vagyonkezeléssel kapcsolatos tevékenységéről tájékoztatást, információt, adatot kérhet, a vagyonkezeléssel kapcsolatos dokumentumokba betekinthet.
5. § [Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése]
(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt. 11. § (1) bekezdésben meghatározott személyekkel az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékonyságát, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyontárgyakról, a vagyonkezelésbe adás ellenértékéről vagy ingyenességéről, a vagyonkezelési szerződés tartalmi elemeiről a Képviselő-testület dönt.
(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.
(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül, versenyeztetés nélkül köthető.
(5) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
6. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet átengedni.
7. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(3) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget,
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet, vagy
c) más ellenszolgáltatást ír elő.
8. § (1) A vagyonkezelő mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
d) az Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e Rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni, továbbá
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
9. § Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőnek lehet:
a) költségvetési szervnek, vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
10. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelő éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodott-e az állagmegóvásról, jókarbantartásról, továbbá
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesítette-e.
11. § [Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra rendelkezésre vonatkozó külön rendelkezések]
(1) Az önkormányzati vagyonról a képviselő-testület rendelkezik. Az önkormányzati vagyon felújításával, fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatos beruházásról a Polgármester, a Pénzügyi Bizottság és a képviselő-testület az alábbiak szerint dönt:
a) 500.000. Ft bruttó értékhatárig ( esetenként) a Polgármester dönt. A befejezett beruházásokról a Pénzügyi Bizottságnak és a képviselő-testületnek ad a polgármester tájékoztatást.
b) A Pénzügyi Bizottság 500.000. Ft értékhatártól 2 millió Ft forint bruttó értékhatárig dönt a beruházás engedélyezéséről, lebonyolításáról. A munkák elvégzéséhez legalább három árajánlat szükséges, kivételt képez ez alól, ha a beszerzés nettó 1.000.000 Ft becsült érték alatt egyszerű eljárás keretében történik, melynek során egy felkért ajánlattevő tesz ajánlatot. A nettó 1.000.000 Ft becsült értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzés egyszerű eljárással történő lefolytatását szakmailag írásban indokolni kell (pl.: a rendelkezésre álló idő hiánya, a beszerzés tárgyának speciális jellege, stb.). Az egyszerű eljárás lefolytatását az Önkormányzat beszerzése esetén a Polgármester, írásban engedélyezi.
c) 2 millió forint bruttó összeg felett a képviselő-testület dönt. A döntéshez legalább három árajánlat szükséges, kivételt képez ez ha a beszerzés nettó 1.000.000 Ft becsült érték alatt egyszerű eljárás keretében történik, melynek során egy felkért ajánlattevő tesz ajánlatot. A nettó 1.000.000 Ft becsült értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzés egyszerű eljárással történő lefolytatását szakmailag írásban indokolni kell (pl.: a rendelkezésre álló idő hiánya, a beszerzés tárgyának speciális jellege, stb.). Az egyszerű eljárás lefolytatását az Önkormányzat beszerzése esetén a Polgármester, írásban engedélyezi.
(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések 500.000. Ft bruttó értékhatárig ( esetenként) a Polgármester hatáskörébe, 500.000. Ft bruttó értékhatár felett a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) Jelen rendelet 1,2,3, sz. mellékletében felsorolt ingatlanok vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlója a képviselő-testület .
(4) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a Hivatal feladata.
12. § [Az önkormányzat követeléseiről való lemondás]
(1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
d) a követelés csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető, vagy
e) a kötelezett nem lelhető fel.
13. § [Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon]
(1) Az Önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás vagy lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Képviselő- testület dönt.
(2) Az önkormányzati intézmények, és az Önkormányzat költségvetési szervei javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.
(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon
a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az Önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,
b) ismert terhei elérik vagy meghaladják a kapott vagyon értékét
14. § [Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár]
(1) Az Önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben, az Nvt. 10 §.-ban, és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni.
(2) A Korm. rendelet szerinti külön nyilvántartás tartalmazza e Rendelet 2. §-a szerinti vagyoncsoportokat.
Záró rendelkezések
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet