Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és tisztántartásáról
Hatályos: 2022. 10. 01Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és tisztántartásáról
2022.10.01.
Kópháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. (5,) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. (4,) bekezdés d onťában kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés c. pontjában, valamint az Mötv. 13. bekezdés 1. 2. 5.11 és 15. pontokban meghatározott feladatkörében eljárva a települési környezet megóvása, tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj megőrzése, a közterületek szabályozott használata érdekében a következőket rendeli el1. Fejezet
Altalános rendelkezések
1.§. A rendelet célja, hogy Kópháza község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
2. §. (I)A rendelet hatálya kiterjed Kópháza Község közigazgatási területén minden
a) természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
b) ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, a közterületekre, a közcélú zöldterületekre, parkokra.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és azokkal összefüggő tevékenységekre.
(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek elmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységről , illetőleg magatartástól tartózkodni.
(4) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik. 2. E rendelet alkalmazásában:
a) alkalmi árusítás: közterületi értékesítés keretében az ünnepeken (húsvét, karácsony, halottak napja, szilveszter) és a települési rendezvényeken, kizárólag az adott ünnepen, rendezvényen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, forgalmazása;
b) hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy műsorforrás, beleértve az élő zene, élő műsor szolgáltatására alkalmas eszközt, berendezést is;
c) háttérhangosítás: olyan járulékos jellegű elektronikus zeneszolgáltatás, amelyet az azt szolgáltató nem elsősorban zenehallgatás céljából nyújt, hatása csak a közvetlen környezetben észlelhető és a zajtól védendő épületeknél zavaró hatást nem okoz;
d) idényjellegíí árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító tevékenység;
e) ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy (ingatlanbérlet esetén a bérleti joggal rendelkező személy, intézmény esetén az intézmény vezetője, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység esetén az egység üzemeltetője), ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa;
f)járda (köztisztasági szempontból): köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed;
g) közteriilet: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvén 2. 13. ont•a szerinti terület és a belterületi földrészletek, vagy építmények közhasználatra átadott része;
h) magánerős építkezés: olyan építkezés, melyben az ingatlan építtetője magánszemély, az építkezés költségeit, mint magánszemély fizeti ki saját tőkéből vagy magánszemélyként felvett hitelből;
i) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység: olyan zajhatással járó, háztartáson belüli tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen lakásfelújítással, építéssel, bontással kapcsolatos tevékenységek, kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással, mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, motoros fűnyírás, favágás, fűrészelés traktor üzemeltetése, egyéb motoros gép üzemeltetése, zenélés, zenehallgatás, sporttevékenység, játék;
j) mobil hangreklám: olyan hangszóró reklámberendezés, amely információ közvetítés közben változtatja a helyét;
k) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak;
l) rendezvény: hangosítást igénylő, szervezett formában, meghatározott célból szervezett, művészeti, tudományos, közművelődési, társadalmi, sport, szórakoztató, vendéglátó és kulturális célú esemény;
m) zöldteriilet: növényzettel fedett közterület. Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek. Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.
II.Fejezet Ingatlanok, közterületek tisztántartására és a szennyező anyagok szállítására vonatkozó szabályok
Az ingatlanok, közterületek tisztántartása
3. (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) köteles gondoskodni az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes terület, -ideértve a járdát, a nyílt árkot és ennek műtárgyait istisztántartásáról, kaszálásáról, gyomirtásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a járda hótól, jégtől való mentesítéséről, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
(2) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az ingatlan használójának kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szennyeződés az ingatlan használójának tevékenységéből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarításával, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(3) Az ingatlan utcáról látható részén a településképet zavaró építmény, tárgy, anyag (pl.: viskó, ól, kiselejtezett gép, építőanyag) elhelyezése tilos.
(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, pótlásáról, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.
(5) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyezést okozó szerv, vagy személy feladata.
(6) Amennyiben gépjármű szilárd burkolatú útra földet, sarat hord fel, úgy a gépjármű vezetője haladéktalanul köteles az úttestet a gépjárműve által felhordott sártól megtisztítani.
(7) Tilos közúton, útpadkán salakot, építési törmeléket, szemetet, tűzifát elhelyezni. Tilos csapadékvíz elvezető árokban bármilyen anyagot, tárgyat elhelyezni, tárolni.
(8) A település területén található szelektív hulladékgyújtő szigetek gyűjtőedényei mellé szemetet elhelyezni tilos. Szelektív hulladék a gyűjtőedénybe csak olyan módon helyezhető, hogy az a legkisebb térfogatú (pl. PET palackok összelapítva) legyen.
(9) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos.
(10) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében a (10) bekezdésében foglalt területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, vagy eldobni tilos, a szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.
(11) Aki a (10,) bekezdésében foglalt területet, valamint az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
Síkosság-mentesítés
4. §. (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a csúszást okozó anyagtól szükség szerint, naponként többször meg kell tisztítani, amennyiben ez nem lehetséges, úgy fel kell hinteni.
(2) A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyag (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) vagy kereskedelmi forgalomban kapható, a hatályos kömyezetvédelmi előírásoknak megfelelő síkosság-mentesítő anyag használható.
(3) Szóróanyagként tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyag nem használható. A szóróanyag beszerzéséről, és a téli időszak elmúltával a terület szóróanyagtól való megtisztításáról a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(4) Aj árda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
a) a gyalogos közlekedési útvonalon,
b) az útkereszteződésben,
c) az úttorkolatban,
d) a kapubejárat elé, annak szélességében, és
e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között.
Epítési és bontási területek tisztántartása
5. §.(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Építési és területrendezési munkák során tilos az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása.
(5) Magánterületen csak olyan építési, bontási anyag tárolható, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
(6) Amennyiben a munkálatok végzése során közterületen építési törmelék, vagy hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.
Szennyező, porképzó és bűzös anyagok szállítása
6. §.(1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során a szennyező anyagból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.
(2) Ha a szennyező anyag szállítása közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(3) Ha bármilyen szállítmány fel — vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.
(4) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat lehetőség szerint rögzített ponyvával, zárt állapotban szabad szállítani, tárolni.
(5) Bűzös anyagot csak zárt tárolóban szabad szállítani és tárolni.
III. Fejezet
A víz minőségének védelmére vonatkozó szabályok
7. §.(1) Kópháza Község közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta szennyező anyag vagy hulladék talajba, vagy vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen szennyező anyagot talajba, vagy vízbe juttatni (elásni) tilos.
(2) Az ingatlan használójának kötelessége:
a) az ingatlan előtti szakaszra terjedően a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása,
b) a járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása,
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, vagy kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről előzetes bejelentés alapján — az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) Csapadékelvezető árokba, használaton kívüli kútba, a település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba, talajvízbe tilos bevezetni, beleszórni, beleönteni, beleseperni, azokban elhelyezni vagy gyűjteni
a) szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet,
b) tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet,
c) dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot).
(5) Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.
(6) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített szennyvízcsatornába lehet bevezetni.
(7) Csatornahálózatra rákötni csak a Soproni Vízmű Zrt. hozzáj árulásával szabad.
(8) Vízi közmű hálózatba történő bekötés hiányában a tulajdonos köteles ingatlanán víziközműpótló berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről gondoskodni.
8. §.(1) Kópháza Község közigazgatási határán belül lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert tárolni.
(2) Műtrágyát — az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve- csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.
(3) Kópháza Község közterületén tilos gépjárművet, munkagépet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.
(4) Magánterületen a (3) bekezdésében foglalt munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre, csapadékvíz csatornába ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, a talajvizet ne veszélyeztesse.
9. §.(1) Vízfolyások, a nyílt csapadék-, és belvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partj aira hulladék és törmelék lerakása tilos.
(2) Törekedni kell a szemét árokba, vízfolyásba jutásának megakadályozására.
(3) Csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer rongálása, állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerĺí működésének akadályozása tilos.
(4) Az ingatlan használója köteles:
a) a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról,
b) az élővizek által a partra kihordott, és közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávján található szemét, uszadék és hulladék összegyújtéséről és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni,
c) a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását elvégezni, ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét vagy hordalék akadályozza,
d) a vízfolyásokat szükség szerint folyamatosan karbantartani, tisztítani.
IV. Fejezet
A levegő minőségének védelme, allergén növények elleni védekezés
10. §.(1) Az ingatlan gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége. A parlagfĺí irtásáról virágzás előtt legkésőbb az adott év június 30ig, majd folyamatosan, a vegetációs időszak végéig kell gondoskodni.
(2) Az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjedő közterület gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.
V. Fejezet
Zöldterületek védelme védelmére vonatkozó szabályok
11. § (1) Gondozott zöldterületre gépjárművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.
(2) A gyełmekjátszóterek felszereléseit 14 éven aluli gyermekek használhatják. A gyermekj átszóterek területén kutyát sétáltatni tilos.
(3) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarására alkalmas magatartástól.
(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása.
(5) Kópháza Község közterületén fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával, a Jegyző engedélyével szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét a fajta és a mennyiség meghatározásával.
(6) Tilos a gyeptakaróval részben, vagy egészben borított árkok gyep-felületétnek gyomirtóval történő kezelése. Tilos a közterület —ideértve az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjedő közterületet is- gyomirtóval történő kezelése.
12. § (1) Tilos a gondozott zöldterületeken elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni.
(2) Tilos a közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni az emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyakat elhelyezni.
(3) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni.
13. §.(1) A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről az önkormányzat a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével gondoskodik.
VI. Fejezet
A közterületek használatának szabályai
Az út használatának rendje
17. §(1) Azon ingatlantulajdonosok, használók, akik az ingatlan művelése, használata során az ingatlan-nyilvántartástól eltérően az út területét is igénybe (beszántották, művelésbe, használatba) vették, kötelesek a művelést, használatot megszüntetni, az út műveléssel, használattal érintett területét közlekedésre alkalmas állapotba saját költségükön helyreállítani legkésőbb az e rendelet hatályba lépését követő év május 30-ig.
(2) Az ingatlantulajdonosok, használók a területük művelése során kötelesek az út mellett a gépi műveléshez szükséges fordulási területet a saját ingatlanon belül biztosítani, az út területére a gépekkel kifordulni tilos.
(3) A közlekedés azon résztvevői, akiknek a járműve a földúton 10 cm-t elérő, vagy meghaladó nyomvályút képez, illetve a jármű tartozéka (eke, borona, stb.), vontatmánya 10 cm t elérő, vagy meghaladó mélyedést képez, valamint az általa vezetett, terelt állatok lábnyom mélyedése eléri, vagy meghaladja az 10 cm-t, saját költségükön kötelesek a használatot követően az út eredeti állapotát azonnal helyreállítani.
VII. Fejezet
Közigazgatási bírság kiszabás
18. §. (1) E rendeletben 3.-17. *ban foglalt rendelkezések megsértése esetén, amennyiben a magatartás magasabb rendű ágazati jogszabályban szabályozott ágazati bírság tényállása alá nem esik, szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg, az Mötv. 142/C. (1) bekezdése alapján közigazgatási bírság szabható ki.
(2) A bírság mértéke természetes személyek esetén tízezer forinttól kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízezer forinttól kétmillió forint terjedő összeg lehet.
(3) A bírság kiszabására a Jegyző jogosult azzal, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. meghatározott szempontok szerint az eset összes lényeges körülményét mérlegelve dönt a bírság összegéről.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
19. §. Ez a rendelet 2022. október 1-jén lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 8/2001. (V. 05.) a közterület használatáról szóló rendelet.