Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati jelképekről és a településnév használatának rendjéről
Hatályos: 2025. 01. 29Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati jelképekről és a településnév használatának rendjéről
[1] A rendelet célja, hogy az önkormányzat tudta és beleegyezése nélkül jelképeit, településnevet ne használhassák, valamint annak szabályozása, hogy a jogosultnak miként kell gyakorolnia hozzájárulását, illetve, hogy aki a település nevét, címerét alkalmazni kívánja, milyen módon kérheti a jogosult hozzájárulását.
[2] Kópháza Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
1. Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
2. A címer leírása
2. § Az önkormányzat címere: Kerektalpú pajzson, „árpádsáv” mezőben három zöld halom. A középső halmon csőszkunyhó, a két szélső halmon szőlőtőke. Halmok alatt kék színű hullám, melyet a horvát címer szel ketté. A pajzs jobb alsó szélén a kápolna, a baloldalon a „kicsinyeit vérével tápláló Pelikán” ezen ábrák a kék alsó sáv felett helyezkednek el.
3. A települési címer és a „Kópháza” településnév használatának köre és szabályai
3. § (1) A települési címer kizárólag díszítő és utaló jelképként külön engedély nélkül használható fel úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne kisebbítse, az alábbi célokra és helyeken:
a) az önkormányzat körpecsétjén,
b) az önkormányzat zászlaján és annak változatain,
c) az önkormányzati szervek épületén és helyiségeiben,
d) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban,
e) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,
f) az önkormányzat kitüntetésein,
g) az önkormányzat szerveinek és a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján, az önkormányzat képviselőinek, tisztségviselőinek névjegykártyáján, a közgyűlési meghívókon és előterjesztéseken,
h) az önkormányzat jelvényein,
i) az önkormányzat protokolláris rendezvényein,
j) a településre vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblán
(2) Az önkormányzat körpecsétje az önkormányzat címerével ellátott gumibélyegző megfelelő körirattal ellátva. Az önkormányzati körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével, és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.
4. § (1) A települési címert védjegyként sem önkormányzati, sem más szervek nem használhatják.
(2) A települési címert és „Kópháza” településnevet (mint védjegyet) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül más, az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes terméken a polgármester külön engedélyével használhatja fel.
(3) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetében a címer és a „Kópháza” településnév (mint védjegy) használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester állapítja meg. A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy az elért árbevétel arányában.
(4) A (3) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 1000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves bruttó árbevétel 0,1%-a, de legkevesebb 1000 Ft.
(5) A díjfizetési kötelezettség alól a polgármester felmentést adhat az alábbi esetekben:
a) a települést bemutató, népszerűsítő kiadványok (kellő hitelesség, igényesség elvárásával, valamint a település jóhírének és- megítélésének előmozdításával),
b) a településen hagyománnyal rendelkező jellegzetes termék,
c) sportruhák, egyenruhák.
5. § (1) A települési címer és a „Kópháza” településnév használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét,
b) a címer vagy védjegyhasználat célját,
c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),
d) a címer vagy a védjegy (zászló) előállításának anyagát,
e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,
f) a használat időtartamát,
g) a címerrel vagy „Kópháza” településnévvel (mint védjeggyel) díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.),
h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.
(2) A címer vagy a „Kópháza” településnév (mint védjegy) használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét,
b) az előállítás anyagát,
c) az engedélyezett felhasználás célját,
d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,
e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,
g) a címer vagy a „Kópháza” településnév (mint védjegy) felhasználásáért felelős személy megnevezését,
h) amennyiben a címer vagy a „Kópháza” településnév (mint védjegy) használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.
(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat módja vagy körülményei az önkormányzat vagy a község lakosságának jogát, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
6. § Az önkormányzat címerének és a „Kópháza” településnév (mint védjegy) kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
4. A „Kópháza” név használatának szabályai
7. § (1) A „Kópháza” településnév és ennek idegennyelvű, toldalékos, rövidített vagy hozzákapcsolt szóval ellátott formája létesítmény elnevezésébe, jogi személy vagy egyéb szervezet nevébe, üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, árubélyegre, áruminta és áru jelzésére, iparjogosítvány szövegébe, sajtótermék címfeliratába csak engedéllyel vehető fel (a továbbiakban: névhasználati engedély).
(2) Nem kell névhasználati engedély:
a) az önkormányzati szerveknek és az önkormányzat által alapított, alapítandó vagy részvételével megalakult, megalakuló jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek
b) az önkormányzat által nyújtott támogatással kapcsolatos valamennyi kommunikációban, kiadványon (plakát, szórólap, tájékoztató stb.) az önkormányzat, mint támogató feltüntetéséhez és
c) a község közigazgatási területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező közhatalmi-, rendvédelmi-, igazságszolgáltatási szerveknek, köztestületeknek.
(3) A névhasználati engedély iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A névhasználati engedéllyel és a használat megtiltásával kapcsolatos ügyekben, az Ügyrendi Bizottság állásfoglalása alapján, a polgármester dönt.
(5) A névhasználati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, tevékenységi körét, adószámát, képviselője nevét és címét, gazdasági társaság esetén cégjegyzékszámát,
b) a településnév használatának célját, indokát és módját,
c) a használat időpontját, időtartamát,
d) a használat szabályszerűségéért felelős személy nevét.
(6) A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy
a) tevékenységének jelentősége, a termék minősége, jellege indokolttá teszi a településnév használatát, és
b) az elnevezés, a tevékenység, áru vagy sajtótermék méltó a közfigyelem felkeltésére és alkalmas a község iránti megbecsülés fokozására.
(7) Amennyiben jogi személy a településnevet saját megnevezésében kívánja használni, a névhasználati engedély megadásának előfeltétele, hogy a jogi személy vagy egyéb szervezet
a) székhelye a település közigazgatási területén legyen, és
b) tevékenysége, működése, jellemző módon, 2 éve Kópházához kötődjön.
(8) A település nevének használata során, meg kell őrizni annak méltóságát, tekintélyét és a település jó hírnevét.
8. § (1) Meg kell tagadni a névhasználati engedély kiadását, ha
a) a névhasználat vagy a forgalomba hozatal az önkormányzat jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti,
b) a névhasználat a település méltóságát sérti vagy veszélyezteti,
c) a névhasználat célja vagy módja másnak a jogait, illetve jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti,
d) a névhasználat célja vagy módja a közízlést sérti vagy a jóerkölcsbe ütközik,
e) a névhasználat célja vagy módja az Alaptörvénybe vagy jogszabályba ütközik,
f) a kérelmező kellően nem bizonyította, hogy az általa előállítani, vagy forgalomba hozni kívánt termék minősége vagy jellege a névhasználatot indokolja,
g) a névkizárólagosság elvébe ütközik,
h) olyan személy vagy szervezet kéri, akitől a névhasználat jogát a polgármester korábban megvonta, és a megvonástól számítva az új kérelem benyújtásáig két év még nem telt el,
i) ha a kérelmezőnek adó vagy egyéb köztartozása van.
(2) Meg lehet tagadni a névhasználati engedély kiadását, ha:
a) a kérelem a névkizárólagosság elvébe nem ütközik, de ugyanazon tevékenység gyakorlásához a polgármester már névhasználati engedély adott, vagy
b) a folytatni kívánt tevékenység nem jogellenes, de a település gazdasági érdekeivel ütközik,
c) a használat célja nem jogellenes, de a település lakossága nagy részének ellenérzéseit válthatja ki.
(3) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike a használat során bekövetkezik,
b) a természetes személy jogosultat szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt büntető eljárás során, jogerősen szabadságvesztésre ítélik.
(4) A névhasználati engedélyt vissza lehet vonni, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike a használat során bekövetkezik.
5. A zászló leírása
9. § A zászló téglalap alakú. A piros-ezüstfehér-zöld sáv, középen a címer található.
6. A zászló használata
10. § (1) A települési zászló
a) nemzeti és helyi ünnepségek, rendezvények alkalmával, a Magyar Köztársaság zászlajával együtt, azonos nagyságban úgy, hogy ezen zászló jelentőségét ne csökkentse,
b) a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlókkal együtt,
c) a több település részvételével tartott rendezvényeken megkülönböztetésül,
d) a testületi ülések alkalmával önállóan az ülés helyszínén,
e) jelentős gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve,
f) a település nemzetközi kapcsolataiban, cserezászlóként,
g) a Polgármesteri Hivatal helyiségeiben és rendezvényein asztali zászlóként
használható.
(2) A települési zászlót azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket feladatuk ellátása során Kópháza Község Önkormányzatának választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó szervei, az önkormányzat által fenntartott, valamint közfeladatokat ellátó közintézmények (a továbbiakban: önkormányzati szervek) használnak, állandó jelleggel ki kell tűzni. Szélsőséges időjárási viszonyok között – annak időtartamára – a szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását.
(3) A települési zászló a polgármester külön engedélyével használható fel a (2) bekezdésen kívüli esetekben. A zászló előállításának és használatának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
7. Az önkormányzat jelképeinek jogosulatlan használata
11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokat és azok szankcióit a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározásáról és azok jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
8. Záró rendelkezések
12. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi cimer és zászló alapitásáról és használatának rendjéről szóló 10/1997. (IX. 04.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.