Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Győrság Község Önkormányzat Képviselô-testületének Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról
Hatályos: 2007. 11. 28- 2012. 06. 27
Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Győrság Község Önkormányzat Képviselô-testületénekSzervezeti és Mûködési Szabályzatáról
2007.11.28.
A Magyar Köztársaság Országgyûlése az Alkotmányban három kiemelkedôen fontos jogot biztosít az önkormányzatoknak: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmét.
E jogok biztosításával olyan önszervezôdô helyi hatalomgyakorlás valósult meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselôi útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi közügyek széles körét.
A helyi önkormányzat széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
Mindezeket alapul véve és szem elôtt tartva Győrság község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körû nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
I. Fejezet
1. § A Képviselô-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és mûködési elôírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Győrság Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 9084 Győrság, Országút utca 75.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:
Győrság Község Önkormányzat Képviselô-testülete
(4) Illetékességi területe: Győrság község közigazgatási területe.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak [Ötv. 1. § (2) bek.].
5. § (1) A képviselô-testület véleményt nyilvánít az alábbi esetekben:
– a feladat- és hatáskörébe közvetlenül nem tartozó, de a helyi közösséget érintô ügyekben,
– országos vagy területi kihatású intézkedések, települést érintô vonatkozásában,
Ilyen ügyekben vélemény nyilvánítás, illetve kezdeményezés elôtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetet is meg kell hallgatni.
(2) Önkormányzati döntést a:
a) a képviselô-testület,
b) a képviselô-testület felhatalmazása alapján bizottság,
c) a polgármester,
d) a helyi népszavazás
6. § (1) A képviselô-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervezô munkában együttmûködik a megyei önkormányzattal, valamint a szûkebb kistérség önkormányzataival. Az együttmûködés célja a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyzô feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselô-testületet.
III. Fejezet
A képviselô-testület feladat- és hatásköre
7. § A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselô-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetôvé teszi – rendeletben, vagy más önkormányzati intézkedéssel a polgármesterre, illetve állandó bizottságára átruházhatja.
8. § (1) A települési önkormányzat képviselô-testületének törvények által elôírt kötelezô önkormányzati feladat- és hatáskörei:
a) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
– a településrendezés és településfejlesztés,
– az épített és természeti környezet védelme,
– a lakásgazdálkodás,
– a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,
– a köztemetôk fenntartása,
– a helyi közutak és közterületek fenntartása,
– a helyi tömegközlekedés és köztisztaság, településtisztaság biztosítása ,
– gondoskodás a helyi tûzvédelemrôl és a közbiztonság helyi feladatairól,
– közremûködés az energia szolgáltatásban,a foglalkoztatás megoldásában,
– gondoskodás az óvodáról, alapfokú nevelésrôl, oktatásról, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról ,
- a közmûvelôdési, tudományos, mûvészeti tevékenység és a sport támogatása,
- közösségi tér biztosítása
– a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,
– az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elôsegítése.
b) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
– az egészséges ivóvízellátásról,
– az óvodai nevelésrôl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrôl,
– az egészségügyi és szociális alapellátásról,
– a közvilágításról,
– a helyi közutak és köztemetô fenntartásáról,
– a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérôl.
9. § (1) Helyi közügy megoldásának felvállalása elôtt elôkészítô eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselô-testület a vizsgálat lefolytatatásával megbízhatja bizottságát, illetve a polgármestert is.
(2) Az eljárás eredményét összegezô elôterjesztés akkor terjeszthetô a képviselô-testület elé, ha az minden tekintetben tisztázott.
10. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselô-testületet illetik meg.
(2) A képviselô-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvetô intézményhálózat létrehozásával és mûködtetésével szorosan összefüggô hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelôen és ezen túlmenôen a képviselô-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az önkormányzati rendeletalkotás,
– az önkormányzat szervezetének és mûködésének meghatározása,
– a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés,
– a helyi népszavazás kiírása,
– az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerô címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,
- a gazdasági program költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
- helyi adó megállapítása
– megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmûködésrôl, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,
– a településrendezési terv jóváhagyása,
– hitel felvétele,
– kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
– önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
– intézmény, vállalkozás, gazdasági társaság alapítása,
– közterület elnevezése, emlékmû és köztéri szobor állítása,
– eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
– felterjesztési jog gyakorlása,
– a népi ülnökök megválasztása,
– állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérôl, megszüntetésérôl, ellátási, szolgáltatási körzeteirôl, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti
- a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az
Ötv. 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
11. § A képviselô-testület az Ötv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását.
12. § (1) A képviselô-testület, hatáskörének átruházásáról, illetôleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról egyedileg dönt.
(2) A képviselô-testület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekrôl
(3) A képviselô-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
13. § A képviselô-testület feladat- és hatáskörét érintô törvényi változásokról a jegyzô a képviselô-testületet rendszeresen tájékoztatja.
IV. Fejezet
A képviselô-testület mûködése
14. § (1) A képviselô-testület tagjainak száma: 10 fô. A képviselők nevét és címét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A képviselô-testület évente 11 ülést tart, augusztusi ülésszünettel, a hónap első hetében Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselô-testület ülését.
(3) A képviselô-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetôje, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(4) A képviselô-testület ülésére meg kell hívni:
– a képviselôket,
– a bizottságok nem képviselô tagjait,
– a jegyzôt,
- a kisebbségi szószólót
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
- a kisebbségi szószólót
– a bizottságok nem képviselô tagjait,
– a jegyzôt,
– akit a polgármester meghívott,
(6) Tanácskozási jog illeti meg az ülés tevékenységi körébe eső napirendi pontjához kapcsolódóan a következő helyi önszerveződések képviselőit:
a) Önkéntes Tűzoltó Egyesület
b) Hagyományőrző és Lovas Egyesület
c) Sportkör Győrság
d) Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület
e) Ságért Közalapítvány
f) Sági Iskoláért Alapítvány
(7) Az képviselô-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok elôterjesztéseit a képviselôknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévôknek olyan idôpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés elôtt legalább 5 nappal megkapják.
(8) A képviselô-testületi ülések idôpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések idôpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban.
(9) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselôk legalább 1/4 ének vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Halasztást nem tûrô esetben az ülés elôtt 8 órával is kiküldhetô a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehetô, a sürgôsség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(10) A közmeghallgatást igénylô napirendeket tárgyaló ülések idôpontját, helyét legalább
15 nappal az ülés elôtt – kézbesített meghívó útján – nyilvánosságra kell hozni.
15. § (1) A képviselô-testület jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.
(2) Az üléstervet a program alapján évente január 31-ig, a polgármester állítja össze.
(3) A program végrehajtásának üléstervére javaslatot tehetnek:
– a települési képviselôk,
– a bizottságok,
– az alpolgármesterek,
– a jegyzô,
– kisebbségi szószóló
(4) Az ülésterv-javaslat elôterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(5) Az ülésterv tartalmazza:
– a képviselô-testület üléseinek tervezett idôpontjait és napirendjét,
– a tervezett napirendi pont elôterjesztôjének nevét,
– a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.
(6) A programot, továbbá a jóváhagyott üléstervet közé kell tenni a helyben szokásos módon.
A képviselô-testület ülése
16. § (1) A képviselô-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselô-testület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetôi megbízás adása, illetôleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylô személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértene.
(3) A zárt ülésen a képviselô-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzô, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértô vesz részt. Törvény által elôírt esetben kötelezô az érintett meghívása [Ötv. 12. § (5) bek.].
(4) A képviselô-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a képviselôtestület által arra kijelölt képviselô / korelnök / vezeti a testületi ülést.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselô-testület ülését milyen minôségben hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét; a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
c) elôterjeszti az ülés napirendjét,
d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről
e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról
(6) A képviselô-testület az ülés napirendjérôl vita nélkül határoz.
17. § (1) Elôterjesztésnek minôsül:
– minden a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,
– a képviselô-testület vagy a képviselô-testület bizottsága által elôzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az elôterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az elôterjesztése szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt elôterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történô kiosztását
(3) Az elôterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az elôterjesztés elsô része tartalmazza a:
– címet vagy tárgyat, az elôzmények ismertetetését,
– a tárgykört érintô jogszabályokat,
– az elôkészítésben részt vevôk (bizottságok, szakértôk, más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
– mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetôvé teszik a minôsítést s a döntést indokolják.
b) Az elôterjesztés második része tartalmazza:
– az egyértelmûen megfogalmazott határozati javaslatot
– a végrehajtásért felelôsök megnevezését és a végrehajtás határidejét, részhatáridejét.
18. § (1) A képviselô-testület a sürgôsségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetésérôl egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgôsségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgôsségi indítványt- a sürgôsség tényének rövid indokolásával – legkésôbb az ülést megelôzô nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgôsségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselôk, a jegyzô.
b) Ha a polgármester vagy valamely sürgôsségi indítvány elôterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgôsség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgôsség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselô-testület nem ismeri el a sürgôsséget, úgy az indítványt egyszerû napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
A napirendek vitája, döntéshozatal
19. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden elôterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az elôterjesztô a napirendhez a vita elôtt szóban kiegészítést tehet,
b) az elôterjesztés elôadójához a képviselô-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevôk kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely elôterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselô-testülethez.
(5) Az elôterjesztô – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselô a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselô a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre az érintett bizottságnak átadja.
(6) A vita lezárására, a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása utána napirend elôadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyzô törvényességi észrevételt tehet.
(8) Az elôterjesztésben szereplô és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Elôször a módosító és kiegészítô indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat döntésrôl.
(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévô települési képviselôk több mint felének igen szavazata szükséges [Ötv. 14. § (1) bek.]. A képviselô-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselô köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselô kezdeményezésére vagy bármely települési képviselô javaslatára a képviselô-testület dönt. A kizárt települési képviselôt a határozatképesség szempontjából jelenlévônek kell tekinteni. [Ötv. 14. § (2) bek.]
(10) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. Minősített többség szükséges:
– az önkormányzat szervezetének kialakításához és mûködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz [
Ötv. 10. § b) pont],
– önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz [
Ötv. 10. § e) pont],
– külföldi önkormányzattal való együttmûködést rögzítô megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz [
Ötv. 10. § f) pont],
– zárt ülés elrendeléséhez [
Ötv. 12. § (4) bek. b) pont],
– a képviselô-testület megbízatásának lejárta elôtti önfeloszlatásához [
Ötv. 18. § (3) bek.],
– a polgármester elleni kereset benyújtásához [
Ötv. 33/B. § (19 bek.],
– területátcsatoláshoz
- hitelfelvételhez összeghatártól függetlenül
(11) A képviselô-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. [
Ötv. 12. § (6) bek.] Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselô-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(12) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
– törvény írja elô,
– a polgármester és a képviselôk ½-e kéri.
(14) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyzô felolvassa a tagok nevét, a jelenlévô tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetôen az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak.
(15) A név szerinti szavazásról kötelezô jegyzôkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzôkönyvhöz kell csatolni.
(16) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezetô elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(17) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
(18) A képviselô-testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:
Győrság Község Önkormányzatának ...../200... (... [hó] ... [nap]) KT határozata.
(19) A testületi határozatokról a jegyzô sorszám szerinti, valamint betûrendes és határidôs nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenôrzésre.
(20) A határozatokat a jegyzôkönyv elkészítését követô 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelôs személyeknek és szerveknek.
(21) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos elôterjesztéseket, jelentéseket a polgármester készíti elô és terjeszti a képviselô-testület elé.
20. § (1) A testület titkos szavazást tarthat az SZMSZ 16. §.(2) bekezdésben foglalt ügyekben
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzôkönyv feladata:
21. § (1) Kérdést önkormányzati bármely ügyben fel lehet tenni.
(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselô-testület ülésén – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adjon a kérdezőnek. A válaszadásnak tárgyszerűnek és lényegre törônek kell lenni.
(3) A képviselô az önkormányzati ügyekben a képviselô-testület ülésén:
– polgármestertôl, alpolgármestertôl,
– az önkormányzati bizottság elnökétől,
– a jegyzôtôl
felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) A kérdés vagy interpelláció tárgyának kivizsgálásában a kérdezőt és az interpelláló képviselôt be lehet vonni.
(5) Ha az érdemi választ a kérdező vagy az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.
(6) A kérdésekről és az interpellációkról a jegyzô nyilvántartást vezet.
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezetô elnök – gondoskodik.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következô intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illô, sértô kifejezéseket használ.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlôdô rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
23. § (1) A képviselô-testület ülésérôl jegyzôkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
– képviselôk és meghívottak nevét,
– a tárgyalt napirendi pontokat,
– a tanácskozás lényegét,
– a szavazás számszerû eredményét
– a hozott döntéseket
A jegyzôkönyv elkészítésérôl a jegyzô gondoskodik. [
Ötv. 17. § (1) bek.].
(2) A testületi nyilt ülésrôl 3 példányban kell jegyzôkönyvet készíteni, melybôl:
– az eredeti példányt a jegyzô kezeli.
– az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a területileg illetékes Közigazgatási Hivatal vezetôjének [
Ötv. 17. § (2) bek.].
– egy példányát polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetôséget a képviselôk és az érdeklôdô állampolgárok számára.
(3) A képviselô-testület ülésérôl készített jegyzôkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselô hozzászólását írásban nyújtotta be azt kell mellékelni kell a jegyzôkönyvhöz.
(4) A jegyzôkönyv tartalmazza:
– az ülés helyét, idôpontját,
– a megjelent, a távol maradt képviselôk nevét,
– a tanácskozási joggal megjelent résztvevôk nevét,
– az elfogadott napirendet,
– napirendenként az elôadó és a felszólalók nevét, a hozzászólások rövid tartalmát,
– a határozathozatal módját és érdemét,
– a szavazás részletes eredményét és a meghozott határozat szövegét,
– külön indítványra a kisebbségi véleményt,
– a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
– az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,
– az ülés bezárásának az idôpontját,
(5) A képviselô-testület ülésének a jegyzôkönyvét a polgármester és a jegyzô írja alá. [
Ötv. 17. § (2) bek.], a napirendi pontok elfogadása után kijelölt 2 jegyzőkönyv-hitelesítővel.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselô-testület elôterjesztésébe és ülésének a jegyzôkönyvébe. A zárt ülésrôl külön jegyzôkönyvet kell készíteni, ahol a választópolgár csak az [
Ötv. 17. § (3) bek.] szerinti döntést ismerheti meg.
V. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
24. § (1) A képviselô-testület – jogszabály felhatalmazás alapján – a nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – normatív önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintô egyes ügyek szabályairól
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következô ügyekben:
– az önkormányzat szervezetérôl és mûködési szabályairól [
Ötv. 18. § (1) bek],
– a települési képviselôknek, a bizottságok elnökeinek, a bizottságok tagjainak tiszteletdíjáról, egyéb juttatásainak megállapításáról. [
Ötv. 20. § (2) bek.],
– bizottság részére önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról [
Ötv. 23. § (2) bek.],
– helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról [
Ötv. 50. § (2) bek.],
– a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítésérôl, megterhelésérôl, vállalkozásba való bevitelérôl, illetôleg más célú hasznosításáról [
Ötv. 80. § (2) bek.].
(3) Rendeletet kell alkotni továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.
A jogszabály alkotás és tájékoztatás
25. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
– a települési képviselôk,
– az önkormányzat bizottságai,
– a polgármester, az alpolgármester, a jegyzô,
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyzô feladata, aki belátása szerint külsô segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet képviselô-testület elfogadása:
– A jegyzô – a polgármester, és a bizottságok egyetértése esetén a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselô-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az elôkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellôzés indokaira.
– A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyzô szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzô írja alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja:
– Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatalban, a hirdetőtáblán a jól látható helyen el kell helyezni. Errôl a település hirdetôtábláin tájékoztatni kell a település lakosságát
VII. Fejezet
26. § A képviselôt az Ötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetôleg terhelik.
27. § A települési képviselô az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követô ülésen esküt tesz. [Ötv. 19. § (19 bek.]
28. § (1) Részt vehet a képviselô-testület döntéseinek elôkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenôrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselô-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselô-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont]
(3) A képviselô-testület hivatalától igényelhetô a képviselôi munkájához szükséges tájékoztatást, illetôleg ügyviteli közremûködést.
(4) Sürgôs, azonnali intézkedést igénylô közérdekû ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 5 napon belül köteles érdemi választ adni.
(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(6) A képviselô-testület a települési képviselônek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapít meg. [Ötv. 20. § (2) bek.]
A képviselô kötelezettségei
29. § A képviselônek kötelessége:
– tevékeny részt venni a képviselô-testület munkájában.
– olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
– felkérés alapján részt venni a testületi ülések elôkészítésében, valamint a különbözô vizsgálatokban.
– a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megôrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
– kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
– a személyes érintettségét bejelenteni.
VII. Fejezet
A képviselô-testület bizottságai
30. § (1) A képviselô-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(2) A képviselô-testület a következô állandó bizottságokat hozza létre:
– Szociálpolitikai Bizottság, létszáma: 5 fô,
– Vagyonnyilatkozatokat Kezelő és Ellenőrző Bizottság, létszáma: 3 fô,
Egy képviselô több bizottság tagjának is megválasztható.
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.
(4) A képviselô-testület ideiglenes jelleggel – meghatározott szakmai feladat ellátására – albizottságot alakíthat. Az albizottság mûködésének szabályait az érdekelt bizottság állapítja meg.
31. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselôk közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. [Ötv. 24. § (1) bek.]
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselô-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [Ötv. 23. § (3) bek.]
(3) A képviselô-testület a munkatervében meghatározza azokat az elôterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselô-testülethez. E meghatározott elôterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselô-testületi ülésen.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(5) Bármely képviselô javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselôt.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság határozattal dönt.
(7) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseirôl annak elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megôrizni.
(9) A bizottság üléseirôl jegyzôkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzôkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(10) A jegyzôkönyv elkészítésére a képviselô-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelôen alkalmazni.
(11) A bizottság elnöke, a bizottság tevékenységrôl 2 hónaponként beszámol a képviselô-testületnek.
VIII. Fejezet
32. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselô-testületnek. A polgármester a megválasztást követôen az alakuló ülésen esküt tesz a képviselô-testület elôtt. (Ötv. 32. §)
(3) A polgármester illetményére az alakuló ülésen, illetve az illetményemelésére a Vagyonnyilatkozatokat kezelő és Ellenőrző Bizottság tesz javaslatot.
(4) A polgármesternek a képviselô-testület mûködésével összefüggô feladatai:
– összehívja és vezeti a testület üléseit,
– képviseli az önkormányzatot,
– az SZMSZ-ben meghatározott további feladatok
(5) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenôen:
- szerződéseket köthet, kötelezettségeket vállalhat 250.000.- Ft, azaz
kettőszázötvenezer forint erejéig jegyzői ellenjegyzéssel
– fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselôit és
– véleményt nyilvánít a település életét érintô kérdésekben,
– nyilatkozatot ad a hírközlô szerveknek,
– meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol,
– irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
– ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
A képviselő-testület polgármesterre átruházott további hatásköreit az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza
(6) A polgármesternek a bizottságok mûködésével összefüggô feladatai különösen:
– indítványozhatja a bizottság összehívását,
– felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselô-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésrôl a képviselô-testület a következô ülésén határoz. [
Ötv. 25. § (2) bek.]
(7) A polgármesteri hivatallal összefüggô polgármesteri feladatok:
a) a képviselô-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
b) a jegyzô javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések elôkészítésében és végrehajtásában,
c) a jegyzô javaslatára elôterjesztést nyújt be a képviselô-testületnek a hivatal belsô szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzô és az önkormányzati intézményvezetôk tekintetében. [
Ötv. 35. § (2) bek.]
.
(1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. (Ötv. 34. § (1))
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelôen irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelôen – elôkészítô, összehangoló jellegûek.
Részt vesz:
– a képviselô-testület ülésére kerülô elôterjesztések kidolgozásában,
– a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végzô szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
– a bizottságok és a képviselôk munkájának segítésében,
a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek elôkészítésében.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
34. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök települési képviselő jogosult a képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére.
(2) Az ülés vezetésére a IV. Fejezet szabályait kell megfelelôen alkalmazni.
(3) Tartós akadályoztatásnak minôsül:
– 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
– büntetô vagy egyéb eljárás miatti tisztségbôl való felfüggesztés,
– 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
IX. Fejezet
(1) Az önkormányzat képviselô-testülete egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat mûködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elôkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (Ötv. 38. §)
(2) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv.
(3) A képviselô-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a polgármester irányítja a polgármesteri hivatalt.
(4) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt.
(5) A polgármesteri hivatal belsô szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadásának rendjét (a továbbiakban: ügyrend) a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület határozza meg [
Ötv. 35. § (2) bek. c.]. Az ügyrend mellékleteit képezik az ügyfélfogadási rend, valamint a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke [Ktv. 22/A. § (8) bek.], továbbá a képzettségi pótlékra jogosult munkakörök és képzettségek jegyzéke [Ktv. 48/A. §]
(6) A polgármester az
(5) bekezdésre vonatkozó elôterjesztését a jegyzô javaslata alapján teszi meg.
(7) A képviselô-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint az ügyfélfogadás rendjére.
(8) A hivatal köteles ellátni a bizottságok mûködésével kapcsolatos, a képviselô-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban az esetekben, amikor a képviselô-testülettôl átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(9) A települési képviselô a polgármesteri hivataltól a jegyzô útján igényelheti a képviselôi munkához szükséges tájékoztatást, és egyéb közremûködését.
(10) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles az önkormányzat és a hivatal mûködésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselô-testületnek, valamint a bizottságoknak.
(11) A hivatali köztisztviselôjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemrôl szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
(12) Az önkormányzat biztosítja a települési kisebbségi önkormányzat testületi (a továbbiakban: testület) működésének feltételeit.
(13) A testületi működés feltételei biztosításának végrehajtásáról a polgármesteri hivatal (a továbbiakban: hivatal) gondoskodik:
a) A testületi működés személyei feltételeihez a hivatal a köztisztviselők és a hivatalsegéd segítő közreműködését biztosítja,
b) A testületi működés dologi feltételeihez a hivatal tanácskozó helyiséget és infrastruktúra használatát biztosítja,
c) A testületi működés költségvetési feltételeihez a hivatal szakmai segítséget nyújt a számviteli, könyvviteli, költségvetési, költségvetés tervezési feladatok elvégzéséhez,
d) A testületi működés jogszerűségi feltételeihez a hivatal szakmai segítséget nyújt közigazgatási, jogi, foglalkoztatási, munkaügyi, vállalkozásfejlesztési kérdések megválaszolásában,
e) A hivatal segítséget nyújt a kisebbségi önkormányzat működésével összefüggő kérdések megoldásában.
X. Fejezet
Az önkormányzati társulás
36. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak az Ötv. 42-44. §-ban foglaltakon kívül más formái is lehetnek. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését.
(2) A képviselô-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
XI. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok
37. § (1) A képviselô-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
(2) A képviselô-testület az Ötv. 46. §-ában foglaltakon túlmenôe minden olyan képviselô-testületi hatáskörbe tartozó ügyben helyi népszavazást irhat ki, amelynél Ötv. 46. § (4) bekezdése azt nem zárja ki.
(3) Népi kezdeményezés útján a képviselô-testület elé terjeszthetô minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselô-testület hatáskörébe tartozik. [Ötv. 49. § (1) bek.]
38. § (1) A képviselô-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben ,
decemberben közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen mûködô társadalmi szervezetek, egyesületek, civil zserveződések képviselői kérdéseket intézhetnek, illetôleg közérdekû javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyérôl, idejérôl, a tárgykörökrôl a helyben meghatározott módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény elôtt legalább 7 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzôkönyv készül, amelyre értelemszerûen vonatkozik a képviselô-testület jegyzôkönyvére irányadó szabályok. A jegyzôkönyv összeállításáról a jegyzô gondoskodik.
(2) A polgármester elôre meghatározott közérdekû ügyben , illetôleg a jelentôsebb döntések elôkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szervezôdések közvetlen tájékoztatása céljából Falugyûlést hívhat össze.
a) A gyûlés helyérôl, idejérôl, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülô tárgykörökrôl a községháza hirdetôtábláján,valamint a helyben szokásos módon kell tájékoztatást adni a rendezvény elôtt legalább 7 nappal.
b) A gyûlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselôket, a jegyzôt, a polgármesteri hivatal belsô szervezeti egységeinek vezetôit.
c) A gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, amelyeknek vezetésérôl a jegyzô gondoskodik.
XII. Fejezet
39. § (1) A képviselô-testület az önkormányzat vagyona fölött való rendelkezésrôl külön rendeletet kell alkotni.
(2) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos rendelkezésrôl, az azzal való gazdálkodásról szóló részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
Ebben a rendeletben kell megállapítani:
– a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
– a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
– azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítésérôl, megterhelésérôl, vállalkozásba való bevitelérôl, illetôleg más célú hasznosításáról lehet dönteni.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
40. § (1) A képviselô-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
– A költségvetési irányelvek tartalmának egybevetése az önkormányzat alapellátási kötelezettségével, a vállalható feladatokkal,
– a bevételi források,
– a lehetôségek és a célok egybevetése,
– sorrend meghatározása,
– hatásvizsgálat,
– a helyi közösség véleményének igényeinek felmérése.
b) A második forduló:
– A költségvetési rendelet-tervezet részletezô elkészítése
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyzô készíti el, a polgármester terjeszti a képviselô-testület elé.
(4) A zárszámadásról szóló rendelet elkészítése és elôterjesztésére a
(3) bekezdésben foglaltak szerint történik
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
41. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselô-testület, a gazdálkodás végrehajtásáért a polgármester, a szabályszerûségéért a jegyzô felelôs.
(2) A mérleghiány helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvetô lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását
(3) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a polgármesteri hivatal látja el, a jogszabályi elôírások alapján.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenôrzése
42. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevôszék ellenôrzi [Ötv. 92. § (2) bek.]
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenôrzését az önkormányzat látja el. [Ötv. 92. § (2) bek.]
(3) A képviselô-testület gazdálkodásának belsô ellenôrzésérôl jogszabályban meghatározott képesítésû ellenôr útján gondoskodik. [Ötv. 92. § (2) bek.]
43. § A képviselô-testület az önkormányzati jogokat, illetôleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintô bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezô állami szerv vezetôjéhez fordulhat és a jogszabályokban elôírt lehetôségekkel élhet.
XIII. Fejezet
44. § (1) A szervezeti és mûködési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti a 13/2006.(X.10.) Kt. rendelet.
(3) Az SZMSZ mellékleteivel együtt megküldendô:
– a bizottságok nem képviselô tagjainak
- a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetôjének
Az SZMSZ mellékletei:
1. Az önkormányzati képviselők neve, címe
2. A bizottsági feladatok jegyzéke.
3. A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatskörei
1. melléklet a 13/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati képviselők neve, címe
1.Balogh László 9084 Győrság, Halomalja u. 21
2.Gede Krisztián 9084 Győrság, Országút u. 16
3.Gede Zsolt 9084 Győrság, Országút u. 58.
4.Gondár Norbert 9084 Győrság, Öreg u.3/A
5. Jelencsicsné Nagy Enikő 9084 Győrság, Halomalja u. 1
6.Pongrácz Alfréd 9084 Győrság, Dózsa u. 4
7.Rendi Tamás 9084 Győrság, Árpád u. 18
8. Szabó Győző 9084 Győrság, Közép u. 36/A
9.Válint Júlianna 9084 Győrság, Dózsa u. 2
A polgármester neve, címe :
Ferenczi Zsolt 9084 Győrság, Országút u. 57.
2. melléklet a 13/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
Bizottsági feladatok jegyzéke
I. Szociálpolitikai Bizottság:
1. Lakásfenntartási támogatásra beadott kérelmek elbírálása.
2. Az ápolási (Sztv. 43/B. §) díjra beadott kérelmek elbírálása.
3. Az átmeneti segély iránti kérelmek megvizsgálása és elbírálása.
4. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására benyújtott kérelmek elbírálása.
5. A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás kérelmeinek megvizsgálása és elbírálására javaslat tétele a polgármesternek.
II. Vagyonnyilatkozatot Kezelő és Ellenőrző Bizottság :
1. Az önkormányzati képviselők és a hozzátartózók vagyonnyilatkozatának kezelése és ellenőrzése.
A
2000. évi XCVI. törvény 10/A. §-a alapján az önkormányzati képviselők a megbízólevelük átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül, és e törvény szakaszban szabályozottaknak megfelelően vagyonnyilatkozatra kötelezettek.
2. A polgármester és hozzátartozói vagyonnyilatkozatának kezelése és ellenőrzése.
Az.
1990. évi LXV. törvény 33/B. § alapján a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
3. A polgármester illetményével kapcsolatos ügyek intézése.
4. A polgármesterrel szembeni fegyelmi eljárás lefolytatása.
5. Titkos szavazás lebonyolításakor ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait.
6. A polgármester által kezdeményezett képviselői összeférhetetlenségi ügy kivizsgálása.
3. melléklet a 13/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei
1. A temetési segélyre beadott kérelmek elbírálása.
2. A szociális étkeztetésre beadott kérelmek elbírálása.
3. A házi segítségnyújtásra beadott kérelem elbírálása.
4. A szakosított intézeti elhelyezésre beadott kérelmek elbírálása.