1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Győrság Község Önkormányzata

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.

(2) A címer és a zászló leírásáról, használatáról szóló szabályokat külön rendelet tartalmazza.

3. § (1) a.) Az Önkormányzatnak 3 kör alakú pecsétje van, ezek közepén a Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható:

4. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

5. § (1) A település hazai és nemzetközi kapcsolatai:

6. § (1) Az önkormányzat lapja: Hírharang, mely negyedévente jelenik meg.

(2) Az önkormányzat lapját a lakosság térítésmentesen kapja meg.

(3) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni.

8. § (1) Győrság község önkormányzati képviselő-testülete tagjainak száma: 7 fő.

9. § (1) A polgármester köteles a képviselő-testületnek olyan programot benyújtani, amely a településfejlesztést, a helyi közszolgáltatások szervezésének feladatait, főbb céljait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

(2) A program tartalmazza azon közügyek, közszolgáltatások felsorolását, amelyet a képviselő-testület célul tűz, valamint az önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységének támogatását.

10. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja.

11. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések két fő részből állnak:

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, tartós akadályoztatás és egyidejű betöltetlenség esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testületi ülések meghívóit úgy kell elkészíteni és kiküldeni, hogy az érdekeltek az ülés előtt 3 nappal azt kézhez kapják, rendkívüli ülés esetén 1 nappal.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

13. § (1) Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előadója újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előadóhoz a képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal résztvevő kérdést tehet fel, amelyre az előadó rövid választ ad.

(2) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, amelynek időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirenden belül az ismételt felszólalás legfeljebb 2 perc lehet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester a napirend tárgyalásának befejezését követően felszólalást engedélyezhet a tanácskozási joggal meghívottnak.

(4) Az önkormányzati bizottság, a polgármester, a képviselő-testület tagja a jegyző, valamint a napirend előterjesztője bármely előterjesztéshez módosító javaslatot nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Amennyiben a módosító javaslat költségkihatással jár, a javaslatot tevő köteles a forrást is megjelölni.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a módosító javaslat benyújtására jogosult a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(8) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

14. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

15. § (1) A szavazás - a név szerinti és a titkos szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak "igen", "nem" vagy ”tartózkodás” nyilatkozattal szavazhatnak

(3) A titkos szavazást borítékban elhelyezett szavazólapon kell lebonyolítani.

(4) Eredménytelenség esetén a képviselő-testület következő ülésén a szavazást meg kell ismételni, újabb egyenlőség esetén azonnal megismételhető a szavazás.

(5) A zárt ülésen hozott határozatot is ismertetni kell nyilvános ülésen, amennyiben az közérdekű és nem sért személyiségi jogokat a nyilvánosságra hozatala.

(6) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel és kötvény kibocsátással, intézményalapítással és megszűntetéssel, hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell elrendelni.

(7) . A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja, és a határozatot kihirdeti.

(8) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.

16. § (1) A napirendek lezárása után a képviselő interpellálhat, vagyis a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell kapnia. A válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(2) Az interpellációt írásban kell benyújtani, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanap 10⁰⁰ óráig.

17. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a körjegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb 2 perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb 2 percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb 2 perces hozzászólási lehetőséget adhat.

(4) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti és erre az időre az ülést felfüggesztheti.

18. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul (példa):

19. § (1) A helyi kezdeményezésű rendelet-tervezet elkészítése során a képviselő-testület elveket, szempontokat állapít meg.

(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármesternél, illetve a jegyzőnél:

(3) Új rendelet, illetve korábbi rendelet átfogó módosítása két fordulóban is tárgyalható.

(4) Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket az előterjesztő a második fordulóra elkészített rendelet-tervezetbe köteles beépíteni.

20. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét indokolással együtt kell előterjeszteni, melyben ki kell térni a felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokra is.

(3) A rendelet-tervezetet témájától függően véleményeztetni kell, az érintett szerv, szakértő véleményének kikérésével, illetve e szélesebb állampolgári kört érintő rendelet-tervezetek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátással.

(4) A rendelet-tervezetet előkészítést és véleményezést követően indokolással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(5) A rendeletet a hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni.

(6) A lakosság széles rétegének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletekről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláin értesíteni kell.

21. § (1) A képviselő-testület üléséről (a felvett hangfelvétel alapján) jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(2) Amennyiben a határozatra vonatkozóan valamely jogszabály alakszerűségi követelményeket (pl. jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívást, indokolást, jogszabályi helyre való utalást) támaszt, a jegyzőkönyvben elegendő csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, azonban a határozat végrehajtásért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról. A határozat esetleges indokolásának lényegét a képviselő-testülettel még a határozat meghozatala előtt ismertetni kell.

(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe az Ötv 17. § (3) bekezdése szerint a jegyzői hivatalban. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, amelyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(7) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni.

22. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság ülésére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik napig meg kell küldeni a bizottság tagjai és a meghívottak számára. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, továbbá a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. Rendkívüli esetben a bizottság telefonon és elektronikus úton is összehívható.

(2) A bizottság határozatait - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Titkos szavazás esetén a szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás eredményét a bizottsági ülést vezető személy ismerteti a bizottsággal.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá.

(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet a hivatalban meg kell őrizni.

23. § (1) A bizottság a belső működési szabályait az Ötv. és az SZMSZ keretei között maga állapíthatja meg.

(2) A bizottság saját éves munkaterve alapján működik.

(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(4) A bizottság a munkaterve végrehajtásáról beszámol a testületnek

(5) A bizottság választási ciklusonként egy alkalommal köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni tevékenységéről.

(6) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

24. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre:

(2) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 3. számú függelék rögzíti.

25. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A társulásokat írásos együttműködési megállapodás hozza létre, melyben- az Ötv, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997.évi CXXXV törvényben rögzítetteken túl- rendezni kell a megállapodásban foglaltak végrehajtásával összefüggő fő szabályokat is.

26. § (1) A képviselőt az Ötv-ben és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvényben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

27. § A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

28. § (1) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) 1 fő képviselő alpolgármester választ.

(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű betöltetlensége, és akadályoztatása esetén a korelnök gyakorol.

(4) Alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskör címzettje, ilyen hatáskört sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat.

29. § (1) A jegyző képviselő-testülettel, bizottságokkal és az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai:

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyző helyettesítéséről tartós távolléte esetén a képviselő-testület dönt. Tartós távollétnek minősül a 45 munkanapot meghaladó távollét.

30. § (1) A képviselő-testület polgármesteri hivatalt tart fenn az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek intézésével kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal vezetője a jegyző, akit pályázat alapján, jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelőt, a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntésével, képviselő-testületi ülésen neveznek ki, határozatlan időre.

(3) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a közhivatal betöltése után is fennáll.

(4) A polgármesteri hivatal főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét - képviselő-testület által jóváhagyott - szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

31. § (1) A képviselő-testület évente 1 alkalommal 15 nappal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

32. § (1) Évente 1 alkalommal a munkatervben rögzített, előre meghirdetett időpontban falugyűlést tarthat a kapcsolattartás elmélyítése érdekében, előre meghirdetett napirenddel, de bármely kérdésben szabad vélemény nyilvánítani.

(2) A falugyűlés előkészítése, összehívása a képviselő-testület feladata, előadója a polgármester, levezetésével a testület által felkért személyt bízza meg.

(3) A képviselő-testület köteles összehívni a falugyűlést, a testületi tagok több mint felének, valamint a választópolgárok több mint 10%-ának kezdeményezésére.

(4) A falugyűlésről kellő időben - 15 nappal a gyűlés előtt - értesíteni kell plakátokkal.

(5) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, elkészítése a jegyző feladata.

33. § (1) Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat csak külön egyedi képviselő-testületi döntés alapján, az abban meghatározott formában és módon vesz részt vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel nem veszélyeztetheti az önkormányzat vagyonának és gazdálkodásának biztonságát.

(3) A képviselő-testület hitel felvételéről csak abban az esetben határoz, ha egyéb módon a finanszírozás nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(4) A képviselő-testület az éves költségvetését az államháztartásról, illetve az állami költségvetésről szóló törvényekben meghatározott részletes szabályok szerint önkormányzati rendeletben határozza meg.

34. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az államháztartási és számviteli törvényben, továbbá egyéb hatályos pénzügyi-gazdálkodási előírásoknak megfelelő módon a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Az önkormányzatnak részben önállóan gazdálkodó intézménye van. A részben önálló intézmény az alapító okiratában rögzített gazdálkodási jogosultsággal rendelkezik.

35. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(3) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) A belső ellenőrzés a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendeletben és a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodásban foglaltak alapján történik.

(5) A belső ellenőrzés megállapításairól a képviselő-testületet önálló napirend tárgyalásával tájékoztatni kell.

37. § (1) Helyi népszavazást kell kitűzni, ha azt a település választópolgárainak 20%-a írásban kezdeményezi.

(2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a település választópolgárainak 10 %-a indítványozott.

(3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolítása és eljárása tekintetében az Ötv, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény az irányadóak.

38. § A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait, valamint a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza

39. § (1) Ez a rendelet 2012. július 31. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az azonos tárgyú 4/2012. (III.20.)