Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 27Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Győrság Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, az 50. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés c), d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed Győrság község közigazgatási területén élő:
a) bejelentett lakóhellyel rendelkező személyekre,
b) a hajléktalan személyekre,
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) bekezdés b)-d) pontja, valamint a (2)-(3) bekezdése szerinti személyekre,
2. Eljárási rendelkezések
2. § (1) Győrság Község Önkormányzat Képviselő-testülete az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását Győrság Község Polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) átruházza.
(2) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet az Önkormányzati Hivatalánál az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
(3) A benyújtott kérelem valóságtartalma környezettanulmány készítésével vizsgálható.
3. § (1) A 10. § (1) bekezdés a)–d) pontokban meghatározott szolgáltatás iránti kérelmet a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás szociális ügyintézőjénél lehet előterjeszteni. A kérelemről az intézményvezető dönt.
4. § (1) A jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.
(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.
(3) Az (2) bekezdés szerinti igazolás:
a) munkabérből származó jövedelem esetén, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó, a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,
b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Munkaügyi Központ által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó nyugdíjszelvény,
d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat, átvételi elismervény vagy az érintett nyilatkozata,
g) ösztöndíjról a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,
h) az a)-d) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
Pénzbeli ellátások
A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének eljárási szabályai, a beilleszkedést segítő programok típusai és az együttműködés megszegésének esetei
5. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével - az együttműködésre kijelölt szerv Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).
(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal.
(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:
a) a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni a támogatást megállapító határozatban megjelölt időben,
b) a személyi adataiban, szociális helyzetében és családi körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenteni,
c) a Családsegítő Szolgálattal való folyamatos együttműködés keretében a kijelölt családgondozó által megadott időpontban megjelenni a Családsegítő Szolgálatnál,
d) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(4) A beilleszkedést segítő program típusai:
a) kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálat családgondozójával, egyéni családsegítés, a megfelelő ellátások személyre szabott igénybevételére ösztönzés,
b) életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel,
c) egészségügyi, szociális és mentális állapot javítást célzó foglalkozások, tanácsadás,
d) csoportos készségfejlesztő tréningek.
(5) Az együttműködés megszegésének esetei:
a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban megadott határidőn belül nem keresi fel a Családsegítő Szolgálatot és nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét,
b) az együttműködés során a megadott időpontokban nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálat családgondozójánál,
c) nem működik együtt a beilleszkedési program tartalmi elemeinek megvalósításában.
(6) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családsegítő Szolgálat 5 munkanapon belül írásban jelzi a jegyzőnek.
(7) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
(8) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztántartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie.
(9) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy udvarát, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha
a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 30 cm-t,
b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 20%-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja meg a 30 cm-t
c) nincs a heti hulladékszállításra szerződött edény kétszeres űrtartalomnál több háztartási hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,
d) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, menynek a tisztasága is megfelelő – nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé,
e) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyerekek járdára, utcára kiszaladását,
f) a tüzelőnek való rendezett formában felhalmozva, és nem szétszórtan található,
g) a ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, s a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld és növények sem akadályozzák,
h) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre,
i) a művelésre alkalmas – nem parkosított földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek.
(10) Amennyiben bejelentés és annak helyszíni ellenőrzése során, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezőt, illetve a jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a Jegyző- az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja.
(11) A helyszíni ellenőrzés elvégzésére a polgármesteri hivatal szociális ellátások területén eljáró köztisztviselője jogosult.
(12) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben az ellátottnak legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban, munkaerő piaci képzésben, vagy munkaerő piaci programban kell részt venni, vagy keresőtevékenységet kell folytatnia, illetve legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésen kell részt vennie ahhoz, hogy jogosultsága a továbbiakban is fennálljon.
4. Önkormányzati segély
6. § (1) Önkormányzati segélyben az a személy részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
(2) Az (1) bekezdésen túl önkormányzati segélyben részesíthető – a temetést követő egy hónapon belül – az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés 180.000,- Ft.
7. § (1) Az önkormányzati segély alkalmanként megállapítható összege - a (2) bekezdés kivételével - legalább 1.000,- Ft, de legfeljebb 50.000,- Ft lehet és egy naptári éven belül ugyanaz a család legfeljebb 2 alkalommal részesíthető segélyben.
(2) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.
Természetben nyújtott szociális ellátások
5. Méltányossági közgyógyellátás
9. § Méltányosságból közgyógyellátásban részesíthető az a személy, aki:
a) a Sztv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogú, vagy a Sztv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátásra nem jogosult, és
b) a kérelmező a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át és
c) havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át.
Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások
10. § (1) Az önkormányzat által nyújtott személyes gondoskodás formái:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés a) – d) pontban meghatározott szolgáltatásokat a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodás alapján kötött feladat ellátási szerződéssel biztosítja.
6. Étkeztetés
11. § (1) A szociális étkeztetés igénybevételére jogosult
a) az Sztv. 4. § (1) bekezdés k) pontja szerinti aktív korú személy
aa) 5 hónapot meghaladó tartós betegségre,
ab) fogyatékosságára, pszichiátriai betegségére,
ac) szenvedélybetegségére tekintettel; valamint
b) az, aki az a) pont szerinti korhatárt betöltötte.
(2) Az étkeztetés történhet
a) helyben fogyasztással,
b) házhoz szállítással,
c) a jogosult általi elvitellel.
(3) Az ellátást igényelheti az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület Egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályairól szóló 1/2012. (II. 08.) önkormányzati rendelete.