1. § (1) A rendelet célja Fertőszéplak Község meghatározó településképének – a közösséggel egyeztetett módon való – alakítása és védelme.

(2) A rendelet tárgya:

(3) A rendelet hatálya kiterjed Fertőszéplak Község teljes közigazgatási területén végzett építési munkákra – függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, vagy településképi bejelentéshez kötött-e.

(4) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: építtető, vagy tervező), aki/amely Fertőszéplak Község közigazgatási területén az (3) bekezdés szerinti építési munkát kíván végezni, az elvégzendő építési munkával összefüggésben építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, ahhoz véleményt ad, vagy engedélyez.

2. § (1) A helyi védelem célja, a település, a táj és a természet kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, településszerkezeti és építészeti értékek helyi védelme, és annak tudatosítása, hogy. a helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi értékvédelem feladata

(3) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti. Ennek során

(4) A szakmai előterjesztést a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet által meghatározott jogosultsággal rendelkező szakember készítheti, mely tartalmazza a rendeletben meghatározott vizsgálatot és a védelemmel érintett területet,

(5) A helyi védelem nyilvántartása a jegyző feladata. A nyilvántartás tartalmát a helyi védelemre vonatkozó kormányrendelet tartalmazza.

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(7) A helyi védettség elrendelésétől, vagy megszüntetéséről

3. § (1) A helyi védelem tárgyait a rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

(2) Területi védelem a műemlékileg, illetve helyi védelem alatt álló épületek telkeihez tartozó kertek védettségének biztosítását jelentik, ahol

4. § (1) A helyi védelem alatt álló épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani. Bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányainak és formáinak illeszkedniük kell egymáshoz.

(2) A helyi védelem alatt álló épület közterületről látható homlokzatán – amennyiben az, az eredeti állapotot őrzi –

5. § A helyi védelem alatt álló épület közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben, hitelt érdemlő módon igazolt, hogy az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.

6. § Az alaprajzi elrendezést – különösen a fő tartószerkezeteket, főfalakat, belső elrendezés elemeit, valamint a meghatározó építészeti részleteket és szerkezeteket meg kell őrizni.

7. § (1) Tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki.

(2) A tetőzet héjazata nem színezett, hagyományos típusú agyag cseréptető, vagy természetes szálas anyagú (pl. nád, szalma) lehet.

8. § (1) Az épület utcai homlokzati síkjánál beljebb ugratott kerítés és kapuzat az utcai homlokzat síkja felé nem helyezhető át.

(2) A kerítés és kapu – az azt támasztó oszlopok kivételével – 2,0 m-nél magasabb nem lehet.

(3) A kerítés tömör, nem átlátható, fehérre vakolt színű lehet. A kapu anyaga fa, színezésénél a védett épület homlokzatának, nyílászáróinak színezéséhez illeszkedő színárnyalatokat kell használni.

9. § A helyi védelem alatt álló épületek közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, valamint parabola antenna, klíma kültéri egysége, égéstermékelvezető nem helyezhető el.

10. § (1) A helyi védelem alatt álló építmény 15 méter sugarú környezetébe eső terület helyi védelem környezetének minősül.

(2) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt

11. § Helyi védelem alatt álló építményre bontási engedélyt csak rendkívül indokolt esetben, a helyi védelem feloldása után lehet kiadni.

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületeket csak kivételes esetben, a megfelelő műszaki állapot helyreállításának igazoltan aránytalan költségei esetében lehet elbontani.

(2) A helyi védelem alatt álló épület esetében, a védelem tárgyát képező építészeti elemeket, eredeti formájában kell megtartani, vagy felújítani.

(3) Helyi védelem alatt álló épület bővítése, csak azzal harmonikus egységet alkotó épületrész, épület (épületegyüttes) formájában lehetséges, összhangban a védelem tartalmával.

(4) A helyi védelem alatt álló érték jókarban tartását (épületszerkezeti megoldás, alkalmazott anyagok köre, színezés, kiegészítő formai és egyéb elemek), a védelem tárgyának értékvesztesége nélkül kell elvégezni.

(5) A helyi védelem alatt álló érték területén, homlokzatán csak a védett környezethez illeszkedő cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat, grafikai megjelenítés, gazdasági reklám helyezhető el.

13. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló épületek felújításához, jó karban tartásához, telkükön a védett épület fennmaradását szolgáló beruházáshoz a tulajdonos kérelmére vissza nem térítendő támogatást biztosíthat.

(2) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(3) A támogatást az (1) bekezdésben foglaltakon túl az épület felújításához készítendő, jelen rendeletben leírt követelményeket teljesítő építészeti tervdokumentáció elkészítésére is fel lehet használni.

(4) A támogatás részletes szabályait a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

14. § (1) Meghatározó karakterű, településrész a történeti településmag a Nagy Lajos utca Szabadság utcai kereszteződésétől nyugat felé húzódó szakasza, a Hősök tere környezete, a Soproni út és a Szent István utca

(2) Egyéb, településképi szempontból nem meghatározó településrészek

(3) Az eltérő karakterű településrészek lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

15. § (1) Meghatározó karakterű településrészen

(2) Felújításkor a hagyományos tornácot nem szabad elbontani, új építés esetén is javasolt a tornác, mint fedett-nyitott átmeneti tér létesítése, mely az oldalkerti kertkapcsolat meghatározó eleme,

(3) Azokon a szakaszokon, ahol utcával párhuzamos tetőgerincű épületek állnak, az új épületnek is azokhoz illeszkedve kell létesíteni.

(4) A meghatározó karakterű településrészen lévő helyi védelem alatt álló épület telkén, valamint az azzal utcafronton szomszédos telkeken csak a helyi védelem alatt álló épülethez illeszkedő, a helyi védelem alatt álló épület értékeinek érvényesülését biztosító épület helyezhető el.

16. § (1) A kerítést a történeti minta szerint a főépület homlokzatához kapcsolódó, tömör, jellemzően falazott-vakolt jelleggel kell kialakítani. A megengedett legnagyobb magassága 1,80 m.

(2) A kapuszerkezeteket is a hagyományos formakincs alkalmazásával, természetes anyagokkal kell kialakítani (pl. a kapulábak, kapuoszlopok kialakítása hagyományos falazott-vakolt felületű, a kapuk utcai felülete pedig fával burkolt legyen).

(3) A kaput az utcavonalról nem szabad visszahúzni, azt a történeti építési vonalon, az épülethomlokzat részeként kell kialakítani.

17. § (1) Meghatározó karakterű településrészen közvetlen környezetébe illeszkedő, hagyományos (40-45 fokos) hajlású magastető készülhet. A tető legnagyobb megengedett szélessége legfeljebb 8,0 m lehet.

(2) A tető nem húzható rá az oromzatra, nem állhat túl azon az utca felé.

18. § (1) Az utcai oromfalas magastetős épület-főtömeghez kisebb keresztnyerges, vagy lapostetős kiegészítő épülettömeg kapcsolódhat, a teljes tetőfelület legfeljebb 25 %-ában.

(2) A keresztszárnyat az épület homlokvonalától mérve legalább 6 méterrel hátra húzva, az utcára merőleges fő tömegnek alárendelt módon kell megformálni.

19. § (1) Tetőtér-beépítés esetén tetősíkban fekvő ablakok helyezhetők el.

(2) A tetőn napelem, napkollektor csak az utcavonaltól legalább 6,0 m-el hátra húzva – az utcaképet nem zavaró módon – helyeztető el.

20. § A tető héjazata meghatározóan cserépfedés, kisebb mértékben, kiegészítő építészeti elemként korcolt fémlemez, vagy üvegtetős fedés alkalmazása megengedett. Más héjazati anyag (pl. bitumenzsindely, hullámpala, síkpala, cserepes lemez) használata tilos.

21. § A homlokzati arányokra, anyagokra, színekre vonatkozóan

22. § (1) A meglévő, hagyományos utcai homlokzati nyílászárók megtartása és karbantartása szükséges.

(2) Nyílászáró-korszerűsítés szándéka esetén legalább a homlokzati külső ablakszárnyakat az eredetivel azonosan fa anyagból, a hagyományos ablakosztással kell elkészíteni, vagy ott az eredetit felújítani és megtartani.

(3) Az utcai oromfalas homlokzaton a nyílászárók hagyományos rendjét új építésnél is követni kell. Erkély, loggia nem alakítható ki.

(4) Árnyékolási igény esetén az utcai homlokzaton csak rejtett redőnytokos vagy fatáblás zsalugáteres árnyékoló-szerkezeteket lehet alkalmazni. Utólagos felszerelésű műanyag redőnytokot nem lehet elhelyezni az utcai homlokzaton.

23. § (1) A telken a főfunkciót kiegészítő (mellék-)épületek, építmények építészeti minősége, anyaghasználata nem térhet el a főfunkciójú épületétől.

(2) A meglévő pajta – ha rendeltetést kaphat – megtartandó. Javasolt a meglévő ilyen rendeltetésű épületek megőrző felújítása, vagy új építés esetén a történeti keresztcsűrös megoldás alkalmazása.,

24. § (1) A vakolt homlokzat mellett, tégla, fa alkalmazása, csak kiegészítő jelleggel lehetséges.

(2) Ragasztott lapburkolat, függőleges (fal, lábazat, kerítés, egyéb) felületeken, kiegészítő jelleggel sem alkalmazható.

(3) A tetőfedés során, csak pikkelyszerű fedés lehetséges, kívánatos az agyag cserép.

25. § A falfelületeken első sorban fehér, vagy halvány tört színeket lehet használni. A fából készült épületrészeken, nyílászárókon a településen hagyományosan jellemző természetes színek (pl. barna és zöld, illetve fehér) alkalmazhatóak.

26. § (1) A meglévő növényállományt folyamatosan vizsgálni kell, gondoskodva azok szükség szerinti tervezett cseréjéről.

(2) Az értékes homlokzatokat, kisemlékeket eltakaró örökzöldeket, a túlnőtt, légkábeleket elérő, valamint a járdán vagy a közúton történő közlekedést zavaró egyedeket, ki kell vágni, ahol szükséges, megfelelő fajtákkal pótlást kell végezni,

(3) A közterületi zöldfelületeken tilos gépkocsikkal parkolni, arra parkolókat kell kialakítani,

27. § (1) Az előkertekben és a szűk udvarokba nagy lombkoronát és gyökérzetet növesztő fák – saját és a szomszéd épület veszélyeztetése miatt – nem ültethetők. (Ld. 1 a. függelékben).

(2) A kertek szép, idős fáit – a lehetséges időig – meg kell őrizni,

(3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a pótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési, vagy egyszerű eljárással készülő terv részeként kell meghatározni.

(4) A közterületek, közterek, közparkok és közkertek alakítása szakembert igényel.

(5) Az egységes utcakép kialakítása miatt a telepítendő növényzet is egységes , összehangolt legyen,

(6) Az épületek, építmények környezetének rendezése, közterületeken történő növénytelepítés során tilos az 1. b. függelékben szereplő inváziós fafajták telepítése

28. § A településen lévő különleges területek: a temető, a sport terület, a bánya terület és a hulladékudvar területe, melynek beépíthetőségét a településképi véleményezési eljárás során esetenként kell mérlegelni

29. § (1) Az általános beépítésű és az átépülő, új beépítésű településrészek vonatkozásában

(2) Az üdülőterület vonatkozásában természetestől eltérő anyag nem alkalmazható.

(3) Gazdasági területen Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 17/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) szabályozását kell megtartani.

30. § (1) Beépítésre nem szánt, ún. „természetközeli területen” – Fertőszéplak külterületének É-i legnagyobb része –a FHNPI mint természetvédelmi kezelő és a győri természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött bármely változás engedélyezése, ha a jogszabályi környezet az építést lehetővé teszi.

(2) A beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeken, ahol építmény elhelyezése nem kizárt, a Fertő táj hasonló rendeltetésű épületek szerinti építési hagyományától eltérő anyagokat nem lehet alkalmazni.

31. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésére

32. § (1) Fertőszéplak Község közterületein és magánterületein (ideértve a közvilágítási berendezéseket és hírközlési oszlopokat is), mint a Fertő-táj világörökség részén, reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

(2) Külterületen és beépítésre nem szánt területen – a közutak mellett szabályozottan létesített módon – reklám és reklámhordozó elhelyezhető.

(3) Közterületen reklám időszakosan kioszkon, utasvárón elhelyezett hirdetőfelületen és közművelődési célú hirdetőoszlopon elhelyezhető. A reklámok a használatot nem gátló felület 50%-ot meg nem haladó részén lehetnek.

(4) Az épületeken elhelyezhető cégérekre, feliratokra és információra vonatkozó településképi követelmények

(5) A közvilágítási berendezésen és hírközlési oszlopokon reklám elhelyezhető.

(6) Közterületen engedélyezett mobil hirdetőeszközhirdető felülete az 1,0 m² – t nem haladhatja meg,

(7) A település látogatható értékekeit ismertető táblák a településen (lehetőleg a világörökségi teljes területen) egységesen alakítandók ki.

(8) Az információs táblák egységes oszlop és felirati vagy piktogram -rendszer alkalmazásával létesíthetők.

33. § (1) Belterületen újonnan kialakuló, vagy a közművek tekintetében átfogóan megújuló közterületen a közmű- infrastruktúra hálózatot, az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Az új épületek villamosenergia és hírközlési csatlakozását, valamint új ingatlan bekötéseket is rejtetten, földkábellel kell kialakítani.

(2) A már beépített területen, ahol a villamosenergia és elektromos hírközlési hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési, egyéb gyengeáramú hálózatokat, vagy a meglevők rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A már beépített területeken, ahol a villamosenergia, a vezetékes elektronikus hírközlés és egyéb hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell elhelyezni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) A vezeték nélküli szolgáltatás elektronikus hírközlési létesítményét kellő takarással, megfelelő műszaki megoldással, pl. templomtoronyban, épület padlásterén is el lehet helyezni, ha ezt egyéb előírás nem tiltja.

(5) A megmaradó térszíni műtárgyakat jó karban kell tartani és építészeti eszközzel, vagy telepített növényzettel a műtárgy gazdájának takarnia kell Az elavult eszközök, létesítmények felújításakor a műszakilag lehetséges legkisebb berendezés-méreteket kell alkalmazni, amit lehet, térszín alatt kell elhelyezni.

(6) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási és táképvédelmi okokból a meglévő villamosenergia elosztási, közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell elhelyezni.

34. § (1) Új vezeték nélküli szolgáltatás építményei

(2) Az elektronikus hírközlési és villamosenergia szolgáltató létesítmények karbantartásáról a szolgáltatónak kell gondoskodni. A funkciót vesztett létesítmények maradéktalan felszámolása és a környezet állapotának visszaállítása a funkcióvesztés után a szolgáltató feladata.

(3) Az épületek közterületről látszó homlokzatán egyéb műszaki berendezések (parabola antenna, klíma berendezés kültéri egysége, égéstermék elvezető) nem helyezhető el.

35. § (1) Fertőszéplak Község közigazgatási területén minden építési engedélyezéssel, egyszerű bejelentéssel és bejelentési kötelezettséggel járó építés esetén kötelező lefolytatni az előzetes szakmai konzultációt és tanácsadást.

(2) A hatáskört a polgármester gyakorolja, aki a konzultációt és a tanácsadást a főépítész szakértői véleményére alapozva végzi.

(3) A konzultáció szükséges dokumentumait benyújthatja az építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, vagy az általa megbízott tervező.

(4) A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a település önkormányzatán a jegyző részére kell benyújtani. A jegyző – a kérelem csatolásával – haladéktalanul értesíti a főépítészt, aki egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.

(5) A konzultációra alkalmas dokumentáció tartalma:

36. § (1) A konzultáció és a tájékoztatás eredménye egy olyan – a hatályos településképi rendeleten és településrendezési eszközökön alapuló – tájékoztató tartalmú (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni

(2) A konzultáció és tájékoztató írott formában történő kiadásáról és nyilvántartásáról – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – a főépítész gondoskodik.

(3) Konzultáció tájékozódó jelleggel is kérhető.

40. § Bejelentési eljárással érintett építmények, reklámok

41. § (1) A bejelentési eljárás az ügyfél kérelmére indul. A bejelentési dokumentációt a kérelemmel együtt a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott tartalommal a polgármester részére kell benyújtani,

(2) A bejelentési dokumentáció műszaki tartalma (a kérelem és a településképi megfelelést alátámasztó indokoknak megfelelően – értelemszerűen):

(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel, vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel, vagy anélkül – elutasítja és a bejelentőt erről a tényről a vélemény megküldésével értesíti, ha a bejelentés

42. § (1) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a benyújtó részére 15 napon belül adja meg. A határidő jogvesztő hatályú.

(3) A polgármester véleményét a települési főépítész – szükség szerint szakértő bevonásával – készíti elő.

(4) A polgármester határozata ellen képviselő testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni.

43. § (1) A településképi és településrendezési elhatározások betartását a főépítész ellenőrzi. A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja.

(2) A településképi szakmai konzultáció emlékeztetőjében is megfogalmazott településképi követelmény meg nem tartása esetén, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki, mely többször is kivethető, amennyiben a településképet rontó állapot fennmarad.

(3) A településképi bírság összege

44. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2018. március 1. napján lép hatályba.

(2) A 37 – 39. § 2019. január 1-én lép hatályba.

(3) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

45. § Hatályát veszti

46. § A HÉSZ 7. § (7) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(7) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés – a településképi szempontból meghatározó karakterű terület kivételével – legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.”