Győrladamér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012 (IX.26..) önkormányzati rendelete

Győrladamér Község Önkormányzatának vagyonáról

Hatályos: 2014. 07. 08- 2025. 04. 17

Győrladamér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012 (IX.26..) önkormányzati rendelete

Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Győrladamér Község Önkormányzatának vagyonáról alábbi rendeletet alkotja:

2014.07.08.

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Győrladamér Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Forgalomképes minden önkormányzati vagyon, amely nem tartozik az (1)-(3) bekezdésekben foglalt vagyon közé. Az Önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak felsorolását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok

3. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása, amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a Képviselő-testület hatásköre.

(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje;

c) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, illetve a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;

d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;

e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;

g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása.

(3) Az (2) bekezdés szerinti rendelkezés a Képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.

(4) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések, értékhatártól függően, e rendeletben meghatározottak szerint az Önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(5) Az (1), (2) bekezdésektől eltérően a polgármester jogosult

a) a 200.000,-Ft értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére;

b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó 200.000,- Ft értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg;

c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására;

d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozatok tételére;

e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződések megkötésére.

(6) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely adott intézmény alapító okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel.

(7) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(8) A (7) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

(9) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

3/A. §¹

Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő – jelen rendelet 3. számú mellékletében felsorolt - korlátozottan forgalomképes vagyonára, valamint ezen vagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva – az adott közfeladat ellátásához szükséges vagyon körére – vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.

(4) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve, ha Képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület egyedi döntéssel az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásnak versenyeztetéséről határoz, úgy a vagyonkezelői jogot jelen rendelet 5. számú mellékletét képező szabályzat alapján – nyilvános pályázat útján – ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben – a pályázat kiírása előtt – az Önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. A vagyonkezelői jog ellenértékét forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani. Az ellenérték mértéke a vagyon könyv szerinti bruttó értékének 0,1%-ánál alacsonyabb nem lehet.

3/B. §²

Vagyonkezelési szerződés

(1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell különösen:

a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységeket,

b) a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét az értékkel együtt, azon belül az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,

d) a 3/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (bankgarancia, vagyonbiztosítás),

g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

h) a rendkívüli és azonnali felmondás eseteit,

i) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,

j) az ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket és ennek viselésére vonatkozó szabályokat,

k) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

l) környezetkárosítási nyilatkozatot, melynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért.

3/C. §³

Vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok

(1) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ide értve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(2) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni, továbbá a tartalék elszámolásáról és felhasználásáról a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint az Önkormányzatnak elszámolni,

d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,

e) ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogot saját költségen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

3/D. §⁴ (1) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(3) A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között a vagyonkezelő hozza meg.

3/E. §⁵

A vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok

(1) A vagyonkezelő az Önkormányzat részére – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles adatot szolgáltatni.

(2) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat – az Önkormányzati Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(3) Az ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy az Önkormányzat érdekeit sértő, illetve hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(4) A tulajdonosi ellenőrzés keretében az Önkormányzat jogosult:

a) a vagyonkezelésben lévő önkormányzati ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c) a vagyonkezelőtől írásban vagy szóban felvilágosítás kérni, az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más – a külön jogszabályban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – dokumentációkba betekinteni, másolatot készíteni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségébe belépni és ott tartózkodni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni és abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére a szükséges tájékoztatást írásban vagy szóban megadni, az iratbetekintést biztosítani

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján megtett intézkedésekről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

3/F. §⁶

A vagyonkezelő kötelezettsége

(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

3/G. §⁷ (1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

3/H. §⁸ (1) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.”

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

4. § (1) A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére az átminősítését követően kerülhet sor.

(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a polgármester, önkormányzati intézmény vezetője.

(3) A törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyon nyilvános, illetve zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait a rendelet 5. számú mellékletét képező versenyeztetési szabályok tartalmazzák.

Vagyon ingyenes megszerzése

5. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés, a (2) bekezdés kivételével a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 200.000.-Ft –ot meghaladja az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Záró rendelkezések

6. § (1) E rendelet 2012. szeptember 26-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Győrladamér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1997. (IV.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól, valamint az ezt módosító 13/2003. (XI.11.), 12/2004. (IX.28.), 13/2004. (XI.11.), önkormányzati rendeletek.

5. melléklet a 11/2012. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez

SZABÁLYZAT

Győrladamér Község Önkormányzata vagyonának

értékesítése során alkalmazandó versenyeztetési eljárás szabályairól

Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyon értékesítésének szabályait (továbbiakban: Szabályzat) az alábbiak szerint határozza meg

I. fejezet

A Szabályzat célja és hatálya

A Szabályzat célja, hogy biztosítsa az ingó és ingatlan vagyon ellenőrizhető és szabályozott keretek közötti leghatékonyabb értékesítését, megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályázók (ajánlattevők) számára az azonos és egyenlő feltételek garantálását, a verseny tisztaságának védelmét.

E Szabályzat hatálya kiterjed Győrladamér Község Önkormányzata tulajdonát képező vagyon versenyeztetés útján történő elidegenítésére.

Nem kell alkalmazni e szabályzat rendelkezéseit a Közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzésekre, továbbá üzletrész és ingatlancserék esetén.

Versenyeztetési eljárás nélkül történhet:

- amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 200.000 forintot meghaladja az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A versenyeztetés megvalósulhat pályázat vagy árverés útján.

II. fejezet

Alapelvek

II.1. Az esélyegyenlőség elve

A kiíró a pályázati felhívásban vagy az árverési hirdetményben valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és annak feltételei tekintetében. A kiíró a pályázat vagy hirdetmény tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek.

II.2. A nyilvánosság elve

Az eljárás során a kiíró köteles az eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani.

Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy lehetőség nyíljon megalapozott ajánlattételre.

II.3. A rendelkezés elve

A kiíró a pályázat vagy a hirdetmény közzététele után a meghirdetett feltételeket köteles tiszteletben tartani. Továbbá a kiírással és az értékeléssel kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.

Az ajánlattevő bármely, a kiírás után a Szabályzat hatálya alá eső magatartásával vagy cselekményével a kiírás szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

III. fejezet

Fogalom-meghatározások

A Szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következőképpen kell értelmezni:

a) Kiíró (ajánlatkérő): Győrladamér Község Önkormányzata. A kiírásról a polgármester gondoskodik (továbbiakban: kiíró).

b) Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi, természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely az ajánlattételre történő felhívásra ajánlatot tesz.

c) Pályázat: ingó, illetve ingatlan vagyon megvételére vonatkozó ajánlat, amelyet a pályázati felhívás alapján az ajánlattevő nyújt be, és kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltétel, valamint az ajánlat megalapozását elősegítő egyéb információ konkrétan rögzítve van.

d) Árverési ajánlat: ingó és ingatlan megvételére a licitáló által, az árverés alkalmával tett jognyilatkozat.

c) Pályázati/árverési biztosíték: a pályázati felhívásban, illetve az árverési hirdetményben meghatározottak szerint megfizetett összeg, amely nem kamatozik.

e) Hirdetmény: a pályázat/árverés legfontosabb feltételeit, elemeit tartalmazza.

f) Értesítés (tájékoztatás): a pályázati felhívás vagy a hirdetmény szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax útján kell közölni, melynek tényét az iratokra is fel kell jegyezni

IV. fejezet

Összeférhetetlenségi szabályok

IV.1. Az ajánlatok értékelésében és elbírálásában résztvevő nem lehet az ajánlatot benyújtó

a) hozzátartozója, vagy közeli rokona (Ptk. 685. § b) pont),

b) munkaviszony (köztisztviselői/közalkalmazotti jogviszony) alapján közvetlen felettese, vagy beosztottja,

c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja.

IV.2. A IV.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajánlat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság).

IV.3. Az árverés lebonyolítója, illetőleg a pályázat elbírálásában résztvevő köteles titoktartási nyilatkozatot tenni és nyilatkozni, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok fennáll-e. Amennyiben összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt köteles haladéktalanul bejelenteni.

IV.4. E rendelkezéseket az eljárások bármelyikében résztvevő valamennyi személyre, szakértőkre is alkalmazni kell.

V. fejezet

Az értékesítés általános szabályai

V.1. Ingatlan értékesítése:

A kiíró az értékesítésre kijelölt ingatlan(ok) értékbecslését megrendeli, illetve aktualizálását foganatosítja, beszerzi az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és a szükséges műszaki dokumentációs anyagot. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés a döntésre jogosultat tájékoztatja az ingatlan értékbecsléséről, a forgalmi értéket lényegesen befolyásoló tényezőkről, az ingatlan műszaki paramétereiről, annak esetleges terheiről, a jogszabály vagy szerződés alapján esetlegesen fennálló elővásárlási jogosultságról, stb.

Az értékesítésre történő kijelölés során a Képviselő-testület dönt :

- az értékesítésről

- versenyeztetés módjáról

- a minimálisan elfogadható eladási árról

- az ajánlati biztosíték összegéről,

- az elidegenítésből származó bevétel céljáról.

VI. fejezet

A versenyeztetés egyes formái

A versenyeztetés egyes formái:

a) pályázat

b) árverés

1. Pályázat

1.1. A pályázati felhívás, a felhívás módosítása, illetve visszavonása

1.1.1. A pályáztatási eljárás során a felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a pályázat kiírójának megnevezését, székhelyét,

- a pályázat célját,

- arra való utalást, hogy a pályázati borítékon csak a pályázati jelige kerüljön feltüntetésre,

- a pályázattal értékesítendő vagyontárgy megnevezését, alapvető műszaki jellemzőit, ingatlan/ingatlanrész esetén az esetleges korlátozásokat, terheket (pl. elővásárlási jog, jelzálogjog, stb.),

- az ajánlatok benyújtásának pontos helyét és időpontját,

- a pályázati biztosíték mértékének megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

- a pályázati dokumentáció rendelkezésre-bocsátásának módját és díját.

1.1.2. A pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a pályázat formai követelményeinek meghatározását,

- az ajánlati kötöttség tartalmát, minimális időtartamát,

- a fizetés feltételeit,

- az ingó, illetve ingatlan/ingatlanrész megtekintésére meghatározott időpontot,

- műszaki dokumentációt, egyéb előírásokat

- pályázatbontás időpontjának meghatározását

- a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,

- annak közlését, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, fizetésképtelensége vagy szerződésszegő magatartása esetén a 2. legjobb ajánlattevővel a szerződés megköthető,

- a pályázatról kérhető további információs lehetőséget

1.1.3. A pályázati felhívást közzé kell tenni az ajánlatok benyújtását megelőző, legalább 15 naptári nappal.

1.1.4. A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.

A kiíró a felhívásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati felhívásban kifejezetten fenntartotta magának, és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta, vagy ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg.

1.1.5. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidőt a kiíró - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított határidőt a pályázati kiírással megegyező módon - az eredeti határidő lejárta előtt legalább 3 munkanappal - kell közzétenni.

1.1.6. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.

A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

1.1.7. A pályázat feltételeiről a kiírás tartalmán túlmenően részletes tájékoztató anyag adható (pályázati dokumentáció).

1.2. A pályázat tartalmi követelményei, az ajánlat módosítása, illetve visszavonása

1.2.1. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig és helyen az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján kötelesek benyújtani.

A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen:

a) a pályázati felhívásban és pályázati dokumentációban foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,

d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,

e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

1.2.2. Pályázó köteles igazolni a kiírásban megjelölt biztosíték kiíró rendelkezésére bocsátásának tényét.

1.2.3. A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati felhívás és/vagy dokumentáció lehetőséget biztosít vagy a pályázót a kiíró - határidő tűzésével - módosításra hívja fel.

1.2.4. Az ajánlattevő, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.

1.2.5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

1.2.6. A pályázat kiírója az ajánlatokat a pályázat bontásáig titkosan kezeli.

1.3. Érvényes ajánlat, ajánlati kötöttség:

1.3.1. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak.

1.3.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van.

1.4. Pályázati biztosíték:

1.4.1. A pályázaton való részvétel feltétele –amennyiben ezt a pályázati felhívás tartalmazza – pályázati biztosíték adása, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.

1.4.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, valamint a pályázatok elbírálása után, illetve ha a szerződéskötés a kiíró oldalán felmerült okból hiúsult meg, 8 banki napon belül vissza kell adni, illetve utalni.

Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, ha az ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

1.5. A pályázatok bontása:

1.5.1. A pályázatok (ajánlatok) bontását munkacsoport végzi. A munkacsoport tagja a polgármester. Az eljáráson az ajánlattevők részt vehetnek, akik meghatalmazottaik útján is képviseltethetik magukat.

1.5.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

1.5.3. Az ajánlatok felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlati árat és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott formai követelményeknek.

1.5.4. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

- a bontás helyét, idejét, a jelenlévők nevét, lakóhelyét (székhelyét),

- a pályázat tárgyát, közzétételének időpontját és helyét,

- a benyújtásra nyitva álló határidőig beérkezett ajánlatok számát,

- a pályázati biztosíték megfizetésének tényét, avagy hiányát,

- a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását,

- a jelenlévők hozzászólásait,

- a pályázat szempontjából lényeges dokumentumok iratkezelési helyét.

1.6. A pályázatok értékelése, elbírálása:

1.6.1. A pályázat elbírálására nyitva álló határidő 30 naptári nap, amely egy alkalommal legfeljebb további 30 nappal meghosszabbítható.

1.6.2. A pályázatok értékelésére a képviselő-testület jogosult. A munkacsoport köteles a benyújtott ajánlatokat (pályázatokat) tartalmazó részletes előterjesztést a képviselő-testület elé terjeszteni az ajánlatok rangsorolási javaslatával együtt.

Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy a pályázó visszalépése miatt a soron következő legjobb ajánlattevővel lehet a szerződést megkötni, úgy erről határozatot hoz, vagy újabb pályázat kiírásának közzétételét rendelheti el.

1.6.3. A képviselő-testület a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, ha

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetők, illetve a képviselő-testület, mint az ajánlatok értékelője egyik ajánlattevő (pályázó) ajánlatát sem fogadja el

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól.

c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.

1.6.4. A képviselő-testület döntését követően a pályázat eredményéről a kiírónak a pályázókat 8 munkanapon belül írásban kell értesítenie.

1.7. Szerződéskötés:

1.7.1. Az adásvételi szerződés tervezetét a pályázat eredményességének megállapítását követő 8 napon belül kell a vevőnek benyújtani.

A pályázati vevő köteles a teljes vételárat a szerződés aláírásáig megfizetni, illetve átutalni.

1.7.2. Amennyiben az adott ingatlanra jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog áll fenn, úgy a kiíró a képviselő-testület döntését követően az elővásárlásra jogosultat határidő megjelölésével (amely igazodik az ajánlati kötöttség időtartamához) köteles megnyilatkoztatni.

A képviselő-testület döntése értelmében a nyertes pályázóval adásvételi szerződés - amennyiben jogszabály, vagy szerződés alapján elővásárlási jogosultság van - csakis az elővásárlásra jogosult lemondó nyilatkozatát követően köthető meg.

1.7.3. A felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki. A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

2. Az árverés

2.1. Az árverés kitűzése:

2.1.1. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell:

- az árverést kiíró megnevezését, székhelyét,

- az árverés célját,

- az ingó, illetve ingatlan vagyontárgy adatait, alapvető műszaki jellemzőit, esetleges korlátozásokat, terheket (például elővásárlási jog, jelzálogjog, stb.),

- az árverés helyét, időpontját,

- az ingó, illetve ingatlan vagyontárgy megtekintésére meghatározott időpontot,

- az árverésre kerülő ingó, illetve ingatlan vagyontárgy kikiáltási árát (az induló licitárat), a kiíró által meghatározott licitlépcső mértékét,

- az árverési biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját, határidejét,

- az árverésen történő részvétel feltételeit,

- a vételár kifizetésének módját, és idejét, melynek teljesítésére a szerződés aláírásáig vagy azzal egy időben van lehetőség,

- az árverésről kérhető további információs lehetőséget,

- az adásvételi szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt.

2.1.2. Az árverési hirdetményt a megyei napilapban kell közzétenni az árverés napja előtt legalább 15 munkanappal.

2.1.3. Az árverés visszavonásáról hirdetmény útján kell gondoskodni a 2.1.2. pont szerint.

2.2. Az árverés:

2.2.1. Az árverés nyilvános.

2.2.2. Az árverést a kiíró foganatosítja. Az árverés során közreműködők összeférhetetlenségére e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.2.3. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett, és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá az árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

Árverésen részt venni, és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

2.2.4. Az ajánlattevő az árverésen köteles bemutatni az árverés foganatosítójának és az eljáró közjegyzőnek

- személyi igazolványát, egyéni vállalkozói igazolványát, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot,

- az árverési biztosíték letétbe helyezésének igazolását,

- a 2.2.3. pont szerinti meghatalmazást.

2.2.5. Az árverés megkezdésekor az árverés foganatosítójának közölnie kell az árverésre kerülő ingó, illetve ingatlan vagyontárgy kikiáltási árát, a licitlépcső mértékét, majd fel kell hívnia a résztvevőket ajánlatuk megtételére.

A licitálásban részt vevők kézfelemeléssel licitálhatnak. Az árverés foganatosítója minden egyes újabb ajánlatnál rögzíti azt, hogy ki tartja, ki emeli az újabb ajánlati összeget, s ki az, aki a további ajánlattételben nem vesz részt.

Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy az ingó, illetve ingatlan vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg. Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy sorshúzással kell meghatározni az árverés nyertesét.

2.2.6. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, az ajánlattevő személyét, lakóhelyét illetve székhelyét.

2.2.7. Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után 8 banki napon belül vissza kell adni, illetve utalni.

Az árverési felhívás visszavonása esetén az árverési biztosítékot a letevőnek 8 banki napon belül vissza kell adni, illetve utalni.

2.3. Szerződéskötés és tájékoztatás

2.3.1. Az adásvételi szerződés tervezetét az eredményes árverést követő 8 napon belül kell a vevőnek benyújtani.

Az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés aláírásáig megfizetni, illetve átutalni.

2.3.2. Elővásárlási jog fennállása esetén a szerződő felek tulajdonjog fenntartásával kötnek szerződést, illetőleg eladó szükség esetén az ingatlan tehermentesítését a szerződésben foglaltak szerint vállalja.

2.3.3.Amennyiben az árverési vevő a teljes vételárat a szerződés aláírásáig nem fizeti meg, úgy a biztosítékot elveszti és az árverés eredménytelennek minősül.

2.3.4. Az árverés kiírója a képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni az árverés eredményességéről, az árverésen elért legmagasabb vételárról, a szerződés megkötéséről, illetve esetlegesen a szerződéskötést kötelezően megelőzendő eljárásról illetve az eljárás esetleges eredménytelenségéről.

Beiktatta a 11/2014.(VII.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2014. július 8-tól.

⁴

Beiktatta a 11/2014.(VII.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2014. július 8-tól.

⁵

Beiktatta a 11/2014.(VII.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2014. július 8-tól.

⁶

Beiktatta a 11/2014.(VII.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2014. július 8-tól.

⁷

Beiktatta a 11/2014.(VII.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2014. július 8-tól.

⁸

Beiktatta a 11/2014.(VII.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2014. július 8-tól.