Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 02. 08- 2021. 03. 31a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
1Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §2 (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győrladamér Község Önkormányzata
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9173 Győrladamér, Szent István u. 41.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Győrladamér község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat hivatalos webcíme: www.gyorladamer.hu
(5) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
(6) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Dunaszentpáli Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
(7) A Hivatal székhelye: 9175 Dunaszentpál, Iskola tér 1.
(8) A Hivatal kirendeltséget működtet Győrladamér településen, amelynek hivatalos elnevezése: Dunaszentpáli Közös Önkormányzati Hivatal Győrladaméri Kirendeltsége
(9) Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója és pecsétek
2. Feladatok és hatáskörök
2. § Az önkormányzat a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.” Az Önkormányzat által használt szakfeladatokat a 3. melléklet tartalmazza.
3. § (1)3 A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza
1. települési támogatások megállapítása;
2. köztemetés elrendelése;
3. az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése;
4. a közterület használat engedélyezése;
5. a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása;
6. a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása;
7. az önkormányzati utakra vonatkozó behajtási engedély kérelmek elbírálása
8. a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele;
9. az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlása.
(2) A képviselő-testület a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatáskörét átruházza a jegyzőre.
4. §4 A képviselő-testület a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottságra hatáskört nem ruház át, a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság feladata a Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése, kezelése, őrzése és vizsgálata, valamint a képviselő-testület tagjainak összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyének vizsgálata.
3. A képviselő-testület működése
5. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
6. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.
7. § (1) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők és a jegyző részére legalább az ülés időpontja előtt 5 nappal el kell juttatni. A meghívó és az írásbeli előterjesztések kézbesítése – a képviselővel egyeztetett módon - történhet nyomtatott formában nem tértivevényes, sima levélként hivatali kézbesítés útján vagy elektronikus formában.
(2) A lakosságot a Képviselő-testület üléseinek időpontjáról az ülés meghívójának az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján kell tájékoztatni.
(3)5 A képviselő-testület üléseire a község önszerveződő közösségeinek, helyi civil szervezeteinek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal kell meghívni.
8. § A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és idejét;
b) a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.
9. § (1) Az előterjesztés tartalmazza
a) az elemző részt, mely ismerteti az előterjesztés tárgyát, az azt érintő jogszabályi rendelkezéseket, az előzményeket, és mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek segítik, indokolják a döntéshozatalt;
b) a döntési javaslat részt, mely lehet határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.
(2) Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre, melynek ismertetése során az (1) bekezdésben szabályozott szerkezeti felépítést kell követni.
(3) Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be:
a) rendeletalkotáshoz,
b) a gazdálkodás helyzetéről szóló tájékoztatók tárgyalásához,
c) a költségvetési koncepcióról való döntéshozatalhoz,
d) költségvetési szerv alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.
(4) Az előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a települési képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) a jegyző.
10. § (1) Az önkormányzati rendeletek tervezetét és indokolását (a 10-13. § vonatkozásában a továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek azokat véleményezhetik.
(2) Nem kell társadalmi egyezetésre bocsátani azt a tervezetet, mely
a) fizetési kötelezettségről szól;
b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról rendelkezik;
c) sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik;
d) magasabb szintű jogszabálynak való megfelelést szolgálja, és megalkotását, továbbá tartalmát illetően a Képviselő-testületnek mérlegelési jogköre nincs.
(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés Győrladamér Község Önkormányzatának különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
(4) E szakasz alkalmazásában fizetési kötelezettség a képviselő-testület vagy szervei, intézményei (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: Önkormányzat) javára közvetlen ellenszolgáltatás nélkül fizetendő adó, bírság, pótlék vagy más hasonló díj, valamint az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásért, eljárásért fizetendő bármely díj.
(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.
11. § (1)6 A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet az önkormányzat honlapján és az
12. § (1) A tervezetet olyan időpontban kell a honlapon közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 5 nap rendelkezésre álljon.
(2) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról tipizált összefoglalót készít, melyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz.
(3) A jegyzőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott összefoglalót a tervezettel együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni, mellyel egy időpontban kell biztosítani a (2) bekezdésben meghatározott közzétételt.
(5) A jegyző a 11. §-ban meghatározott egyeztetési formán túl más egyeztetési formákat is igénybe vehet.
13. § Az Önkormányzat a honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jegyzőnek.
14. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a Képviselő-testület a 7. §-ban foglaltaktól eltérően, rövidebb határidővel, vagy akár rövid úton bármilyen célszerű értesítési mód alkalmazásával összehívható. Rövid úton történő összehívás esetén a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésére vonatkozó szabálytól el lehet tekinteni. A sürgősség okát a Képviselő-testület tagjaival közölni kell.
(2) A Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, rendkívüli üléseit - az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - a tervezett ülésekre vonatkozó szabályok alapján kell összehívni.
(3) Mind a tervezett, mind a rendkívüli üléseken tárgyalhat a Képviselő-testület a meghívóban szereplő napirenden túl sürgősségi indítványként később kiküldött vagy akár az ülés elején kiosztott írásbeli vagy az ülésen szóban ismertetett előterjesztéseket. A sürgősségi indítványt indokolni kell. A sürgősségi indítványt az ülés vezetője a napirendi javaslat megtételekor ismerteti. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület a napirend megállapításával együtt dönt. Vita esetén az ülés vezetője önálló szavazásra bocsátja a sürgősségi indítványt.
(4) Amennyiben a Képviselő-testület tagjai nem jelennek meg határozatképes számban, a Képviselő-testület újabb ülése az elmaradt ülésnek megfelelő napirenddel akár az (1) bekezdésben meghatározott módon és határidővel összehívható. Amennyiben a feltételei fennállnak, a (3) bekezdésben szabályozott sürgősség indítvány ilyenkor is tárgyalható.
(5)7 A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.
15. § Az ülés vezetőjének feladatai:
a) megnyitja az ülést;
b) megállapítja, és figyelemmel kíséri a határozatképességet;
c) ismerteti a napirendi javaslatot és a sürgősségi indítványokat;
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja, összefoglalja a vitát;
e) a hozzászólók részére megadja a szót, azt megtagadja vagy megvonja;
f) figyelmezteti a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgytól, vagy az üléshez nem illő vagy másokat sértő megfogalmazást használ;
g) rendreutasítja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, vagy annak rendjét zavarja;
h) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és a rendelettervezeteket, a szavazás eredményét pontosan, számszerűen megállapítja;
i) szünetet rendel el;
j) berekeszti az ülést.
16. § (1)8 A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével -
a) a polgármester beszámol az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik;
b) dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról;
c) dönt a képviselői interpellációra adott írásbeli válasz elfogadásáról.
(2) Az ülés napirendjét vita nélkül a képviselő-testület határozattal állapítja meg.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról dönt, akkor kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.
(4) A napirend tárgyalását követően kerül sor a képviselői kérdések, interpellációk, javaslatok megtételére.
17. § (1) A települési képviselő felvilágosítás kérési jogosultságát kérdés vagy interpelláció formájában gyakorolhatja. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően a képviselő-testület dönt. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
(2) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdésre vagy interpellációra csak akkor kötelező a következő testületi ülésen válaszolni, ha a benyújtás és a testületi ülés időpontja között legalább 15 nap van. Amennyiben nincs, akkor a válaszadás határideje a benyújtástól számított 15 nap.
(3) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdéseket és interpellációkat, valamint az arra testületi ülésen kívül adott válaszokat valamennyi települési képviselővel ismertetni kell. Amennyiben az interpellációra történő válaszadásra nem képviselő-testületi ülésen kerül sor, akkor annak elfogadásáról a képviselő-testület a következő testületi ülésen dönt.
18. § (1) Az ülés vezetője a napirendek tárgyalását a képviselő-testület által elfogadott sorrendben nyitja meg.
(2) A napirend megnyitását követően először
a) írásbeli előterjesztés esetén az előterjesztő egészítheti ki szóban az előterjesztést;
b) szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő ismerteti azt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, ismertethetik véleményüket, a döntésre vonatkozóan javaslatot tehetnek.
(4) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(5) A hozzászólalás időtartamát az ülés vezetője 5 percre korlátozhatja, az idő túllépése miatt a szót a hozzászólótól megvonhatja.
(6) Azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, illetve aki a korábbiakban elhangzottakat ismétli, az ülés vezetője figyelmezteti, melynek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.
(7) Az ülés vezetője kivételesen engedélyezheti, hogy a vitához a hallgatóság hozzászóljon.
(8) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb összehívásra folytatható.
(9) Amennyiben több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(10) Szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ezt kéri, szót kell adni.
19. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A levezető elnök megállapítja a szavazásban részt vett képviselők számát, összegzi az „igen”, a „nem”, a „tartózkodott” szavazatok számát.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
(3) A név szerinti szavazásnál az ülést levezető elnök felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A szavazatok összeszámlálásáról az ülést levezető elnök gondoskodik.
(4)9 Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt jogszabály előírja,
b) a polgármester kezdeményezi,
c) legalább két képviselő indítványozza.
20. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) a képviselő;
c) a bizottság;
d) a jegyző.
(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(3) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
21. § (1) A képviselő-testület valamennyi kérdésben számozott határozattal dönt.
(2) A képviselő-testület által hozott határozatok tartalmazzák
a) a határozat megalkotójának teljes megjelölését;
b) határozat sorszámát, a meghozatal dátumát;
c) a képviselő-testület által hozott döntést;
d) a felelős és a határidő meghatározását, amennyiben a határozat utasítást, feladatot, felhatalmazást tartalmaz.
22. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza
a) a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte vagy nem jelezte;
b) a napirendi pontonként az előadók nevét;
c) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat;
d) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét.
(2) A képviselő, a levezető elnök, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(3) A képviselő, a levezető elnök vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület dönthet arról, hogy a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendje tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A jegyzőkönyvet a jegyző, a polgármester írja alá.
23. § (1) A képviselő-testület által kötelezően legalább évente egyszer tartandó közmeghallgatáson legalább az alábbi napirendeket kell tárgyalni:
a) beszámoló a képviselő-testület munkájáról;
b) tájékoztatás a környezet állapotáról;
c) közérdekű, kérdések, javaslatok.
(2)10 A közmeghallgatás meghívóját legalább annak időpontja előtt 15 nappal kell az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni és a honlapon megjelentetni.
24. § (1) A települési képviselő köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
d) köteles a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének legalább szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a bejelentés elmaradása esetén a távollét igazolatlannak számít, kivéve, ha a képviselő a bejelentés megtételében is akadályoztatva volt, és az akadály elhárultát követően arról legkésőbb három munkanapon belül a polgármestert tájékoztatja;
e) a tudomására jutott titkot megőrizni.
(2) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra legfeljebb 50 %-al csökkentheti. Ismételt mulasztás estén a csökkentés újra megállapítható azzal, hogy ilyenkor a csökkentés maximális mértéke a tiszteletdíj 75 %-a.
4. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a bizottságok
25. § (1)11 A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2)12 A polgármester a mindenkor hatályos törvényekben, jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) dönt a költségvetési tartalék, alkalmanként maximum bruttó 320.000 Ft-ig, összességében a költségvetési főösszeg 1%-ig történő felhasználásáról, melyről a képviselő-testületnek utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik,
b) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
c) fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak képviselőit,
d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
e) meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
26. § A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
27. § (1) A jegyző az Mötv. 82. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jelzési kötelezettségének a jogszabálysértés tudomására jutását követően haladéktalanul köteles eleget tenni.
(2)13 A jegyző tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Dunaszentpáli Közös Önkormányzati Hivatal Győrladaméri Kirendeltségének vezetője látja el.
(3)14 A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. §-ában meghatározott feladatain túlmenően:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a közös önkormányzati hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész
5. A bizottságok működése
28. § (1)15 A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság – létszáma: 3 fő.
(2)16 Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság feladata- és hatásköre:
a) a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, nyilvánosságának biztosítása, adatvédelemről való gondoskodás,
b) vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása,
c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
ca) képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
cb) felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése (azt csak a bizottság tagjai ismerhetik meg) és ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
cc) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő- testület soron következő ülésén való tájékoztatás.
(d) benyújtja az előterjesztéseket a helyi önkormányzati képviselőt és a polgármestert érintő összeférhetetlenség és méltatlanság, valamint a képviselői megbízatás megszűnése esetén.
(3) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(4)17 A Bizottság maga határozza meg működésének alapvető részletes szabályait. A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) Bizottsági üléseken a polgármester, véleményezési jogkörrel felruházva bármikor részt vehet.
29. § (1)18 Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Győrújfalu-Győrladamér Gyermekjóléti Szolgálat Társulása, melynek feladata a gyermekjóléti és családsegítési feladatok ellátása.
b) Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek feladata a szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
7. Záró rendelkezések
30. § (1) Jelen rendelet – a 3. § 5. pont kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 3. § 5. pontja 2014. január 1. napjával lép hatályba.
(3) Hatályát veszti Győrladamér Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 19.) önkormányzati rendelete.
1. függelék
2. függelék
3. függelék
Módosította a 13/2019. (X.25.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2019. október 26-tól.
Módosította a 2/2020. (II.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2020. február 8-tól.
Módosította az 5/2015. (III.13.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2015. március 14-től.
Módosította az 5/2015. (III.13.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2015. március 14-től.
Beiktatta a 18/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2014. december 2-től.
Módosította a 18/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2014. december 2-től.
Beiktatta a 18/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2014. december 2-től.
Módosította a 18/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2014. december 2-től.
Beiktatta a 18/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2014. december 2-től.
Módosította a 18/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos: 2014. december 2-től.
Módosította a 13/2019. (X.25.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2019. október 26-tól.
Módosította az 5/2017. (III.14.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2017. március 15-től.
Módosította a 2/2020. (II.7.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2020. február 8-tól.
Beiktatta az 5/2015. (III.13.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2015. március 14-től.
Módosította az 5/2015. (III.13.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2015. március 14-től.
Módosította az 5/2015. (III.13.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos: 2015. március 14-től.
Módosította az 5/2015. (III.13.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos: 2015. március 14-től.
Módosította a 2/2020. (II.7.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2020. február 8-tól.