Győrladamér Község Önkormányzat Képviselő-testületének

9/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

^[1]Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1.  Általános rendelkezések

1. §^[2]     

1. hivatalos megnevezése: Győrladamér Község Önkormányzata,

2. székhelye: 9173 Győrladamér, Szent I. u. 41.

3. igazgatási feladatait ellátja: 2015. január 01. napjától a Győrújfalui Közös Önkormányzati Hivatal, melynek feladatát és ügyrendjét külön szervezeti és működési szabályzat tartalmazza,

4. illetékességi területe: Győrladamér község közigazgatási területe,

5. jelképei: a település címere, zászlója és a pecsétek,

6. hivatalos lapja: A „Győrladaméri Hírmondó" megjelenik alkalomszerűen, melyet a lakosság számára az önkormányzat térítésmentesen biztosít.

7. hivatalos honlapja: www.gyorladamer.hu

II. Fejezet

2. Feladatok és hatáskörök

2. §     Az önkormányzat a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.” Az Önkormányzat által használt szakfeladatokat a 3. melléklet tartalmazza.

3. §     (1)^[3] A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza

1. települési támogatások megállapítása;

2. köztemetés elrendelése;

3. az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése;

4. a közterület használat engedélyezése;

5. a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés    jóváhagyása;

6. a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása;

7. az önkormányzati utakra vonatkozó behajtási engedély kérelmek elbírálása

8. a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele;

9. az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlása.

(2) A képviselő-testület a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatáskörét átruházza a jegyzőre.

4. §^[4]    A képviselő-testület a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottságra hatáskört nem ruház át, a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság feladata a Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése, kezelése, őrzése és vizsgálata, valamint a képviselő-testület tagjainak            összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyének vizsgálata.

III. Fejezet

3. A képviselő-testület működése

5. §    A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

6. §   A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű   tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.

7. §    (1) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők és a jegyző részére legalább az ülés időpontja előtt 5 nappal el kell juttatni. A meghívó és az írásbeli előterjesztések kézbesítése – a képviselővel egyeztetett módon - történhet nyomtatott formában nem tértivevényes, sima levélként hivatali kézbesítés útján vagy elektronikus formában.

(2) A lakosságot a Képviselő-testület üléseinek időpontjáról az ülés meghívójának az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján kell tájékoztatni.

  (3)^[5] A képviselő-testület üléseire a község önszerveződő közösségeinek, helyi civil         szervezeteinek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal kell meghívni.

8. §     A meghívó tartalmazza

            a) az ülés helyét és idejét;

            b) a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.

9. §     (1) Az előterjesztés tartalmazza

a) az elemző részt, mely ismerteti az előterjesztés tárgyát, az azt érintő jogszabályi rendelkezéseket, az előzményeket, és mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek segítik, indokolják a döntéshozatalt;

b) a döntési javaslat részt, mely lehet határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.

(2) Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre,  melynek ismertetése során az (1) bekezdésben szabályozott szerkezeti felépítést kell követni.

(3) Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be:

            a) rendeletalkotáshoz,

            b) a gazdálkodás helyzetéről szóló tájékoztatók tárgyalásához,

            c) a költségvetési koncepcióról való döntéshozatalhoz,

            d) költségvetési szerv alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.

(4) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

            a) a települési képviselő,

            b) a bizottság,

            c) a polgármester,

            d) a jegyző.

10. §  (1) Az önkormányzati rendeletek tervezetét és indokolását (a 10-13. § vonatkozásában a továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek azokat véleményezhetik.

(2) Nem kell társadalmi egyezetésre bocsátani azt a tervezetet, mely

a) fizetési kötelezettségről szól;

b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról rendelkezik;

c) sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik;

d) magasabb szintű jogszabálynak való megfelelést szolgálja, és megalkotását, továbbá tartalmát illetően a Képviselő-testületnek mérlegelési jogköre nincs.

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés Győrladamér Község Önkormányzatának különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) E szakasz alkalmazásában fizetési kötelezettség a képviselő-testület vagy szervei, intézményei (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: Önkormányzat) javára közvetlen ellenszolgáltatás nélkül fizetendő adó, bírság, pótlék vagy más hasonló díj, valamint az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásért, eljárásért fizetendő bármely díj.

(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

11. §   (1)^[6] A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet az önkormányzat honlapján és az                                 

Önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni.

 (2) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetés céljából közzétett tervezetről.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – jelen rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából – legkésőbb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított két évig kezeli. Amennyiben a véleményezett tervezet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.

(5) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a (3)-(4) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét a honlapon keresztül fel kell hívni.

(6) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

12. §   (1) A tervezetet olyan időpontban kell a honlapon közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 5 nap rendelkezésre álljon.

(2) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról tipizált összefoglalót készít, melyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz.

(3) A jegyzőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összefoglalót a tervezettel együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni, mellyel egy időpontban kell biztosítani a (2) bekezdésben meghatározott közzétételt.

(5) A jegyző a 11. §-ban meghatározott egyeztetési formán túl más egyeztetési formákat is igénybe vehet.

13. §    Az Önkormányzat a honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jegyzőnek.

14. §   (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a Képviselő-testület a 7. §-ban foglaltaktól eltérően, rövidebb határidővel, vagy akár rövid úton bármilyen célszerű értesítési mód alkalmazásával összehívható. Rövid úton történő összehívás esetén a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésére vonatkozó szabálytól el lehet tekinteni. A sürgősség okát a Képviselő-testület tagjaival közölni kell.

(2) A Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, rendkívüli üléseit - az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - a tervezett ülésekre vonatkozó szabályok alapján kell összehívni.

(3) Mind a tervezett, mind a rendkívüli üléseken tárgyalhat a Képviselő-testület a meghívóban szereplő napirenden túl sürgősségi indítványként később kiküldött vagy akár az ülés elején kiosztott írásbeli vagy az ülésen szóban ismertetett előterjesztéseket. A sürgősségi indítványt indokolni kell. A sürgősségi indítványt az ülés vezetője a napirendi javaslat megtételekor ismerteti. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület a napirend megállapításával együtt dönt. Vita esetén az ülés vezetője önálló szavazásra bocsátja a sürgősségi indítványt. 

(4) Amennyiben a Képviselő-testület tagjai nem jelennek meg határozatképes számban, a Képviselő-testület újabb ülése az elmaradt ülésnek megfelelő napirenddel akár az (1) bekezdésben meghatározott módon és határidővel összehívható. Amennyiben a feltételei fennállnak, a (3) bekezdésben szabályozott sürgősség indítvány ilyenkor is tárgyalható.

(5)^[7] A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.

15. §    Az ülés vezetőjének feladatai:

            a) megnyitja az ülést;

            b) megállapítja, és figyelemmel kíséri a határozatképességet;

            c) ismerteti a napirendi javaslatot és a sürgősségi indítványokat;

            d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja, összefoglalja a vitát;

            e) a hozzászólók részére megadja a szót, azt megtagadja vagy megvonja;

 f) figyelmezteti a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgytól, vagy az üléshez nem illő vagy másokat sértő megfogalmazást használ;

 g) rendreutasítja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, vagy annak rendjét zavarja;

h) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és a rendelettervezeteket, a szavazás eredményét pontosan, számszerűen megállapítja;

            i) szünetet rendel el;

            j) berekeszti az ülést.

16. §   (1)^[8] A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével -

a) a polgármester beszámol az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik;

b) dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról;

            c) dönt a képviselői interpellációra adott írásbeli válasz elfogadásáról.

 (2) Az ülés napirendjét vita nélkül a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról dönt, akkor kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.

(4) A napirend tárgyalását követően kerül sor a képviselői kérdések, interpellációk, javaslatok megtételére.

17. §    (1) A települési képviselő felvilágosítás kérési jogosultságát kérdés vagy interpelláció formájában gyakorolhatja. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően a képviselő-testület dönt. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

(2) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdésre vagy interpellációra csak akkor kötelező a következő testületi ülésen válaszolni, ha a benyújtás és a testületi ülés időpontja között legalább 15 nap van. Amennyiben nincs, akkor a válaszadás határideje a benyújtástól számított 15 nap.

(3) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdéseket és interpellációkat, valamint az arra testületi ülésen kívül adott válaszokat valamennyi települési képviselővel ismertetni kell. Amennyiben az interpellációra történő válaszadásra nem képviselő-testületi ülésen kerül sor, akkor annak elfogadásáról a képviselő-testület a következő testületi ülésen dönt.

18. §   (1) Az ülés vezetője a napirendek tárgyalását a képviselő-testület által elfogadott sorrendben nyitja meg.

(2) A napirend megnyitását követően először

a) írásbeli előterjesztés esetén az előterjesztő egészítheti ki szóban az előterjesztést;

b) szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő ismerteti azt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, ismertethetik véleményüket, a döntésre vonatkozóan javaslatot tehetnek.

(4) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(5) A hozzászólalás időtartamát az ülés vezetője 5 percre korlátozhatja, az idő túllépése miatt a szót a hozzászólótól megvonhatja.

(6) Azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, illetve aki a korábbiakban elhangzottakat ismétli, az ülés vezetője figyelmezteti, melynek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.

(7) Az ülés vezetője kivételesen engedélyezheti, hogy a vitához a hallgatóság hozzászóljon.

(8) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb összehívásra folytatható.

(9) Amennyiben több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) Szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ezt kéri, szót kell adni.

19. §  (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A levezető elnök megállapítja a szavazásban részt vett képviselők számát, összegzi az „igen”, a „nem”, a „tartózkodott” szavazatok számát.

(2) A titkos szava­zás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tag­jainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(3) A név szerinti sza­vazásnál az ülést levezető elnök felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A szavazatok összeszámlálásáról az ülést levezető elnök gondoskodik.

(4)^[9] Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt jogszabály előírja,

b) a polgármester kezdeményezi,

c) legalább két képviselő indítványozza.

20. §   (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester;

b) a képviselő;

c) a bizottság;

d) a jegyző.

(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

21. §    (1) A képviselő-testület valamennyi kérdésben számozott határozattal dönt.

            (2) A képviselő-testület által hozott határozatok tartalmazzák

a) a határozat megalkotójának teljes megjelölését;

b) határozat sorszámát, a meghozatal dátumát;

c) a képviselő-testület által hozott döntést;

d) a felelős és a határidő meghatározását, amennyiben a határozat utasítást, feladatot, felhatalmazást tartalmaz.

22. §  (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza

a) a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte vagy nem jelezte;

b) a napirendi pontonként az előadók nevét;

c) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat;

d) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét.

(2) A képviselő, a levezető elnök, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(3) A képviselő, a levezető elnök vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület dönthet arról, hogy a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendje tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

4. A jegyzőkönyvet a jegyző, a polgármester írja alá.

23. §  (1) A képviselő-testület által kötelezően legalább évente egyszer tartandó közmeghallgatáson legalább az alábbi napirendeket kell tárgyalni:

            a) beszámoló a képviselő-testület munkájáról;

            b) tájékoztatás a környezet állapotáról;

            c) közérdekű, kérdések, javaslatok.

(2)^[10] A közmeghallgatás meghívóját legalább annak időpontja előtt 15 nappal kell az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni és a honlapon megjelentetni.

24. §   (1) A települési képviselő köteles

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) köteles a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének legalább szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a bejelentés elmaradása esetén a távollét igazolatlannak számít, kivéve, ha a képviselő a bejelentés megtételében is akadályoztatva volt, és az akadály elhárultát követően arról legkésőbb három munkanapon belül a polgármestert tájékoztatja;

e) a tudomására jutott titkot megőrizni.

(2) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra legfeljebb 50 %-al csökkentheti. Ismételt mulasztás estén a csökkentés újra megállapítható azzal, hogy ilyenkor a csökkentés maximális mértéke a tiszteletdíj 75 %-a.

IV. Fejezet

4.  A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a bizottságok

25. §^[11]  (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

2. ^[12]A polgármester a mindenkor hatályos törvényekben, jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
   1. dönt a költségvetési tartalék, alkalmanként maximum bruttó 320.000 Ft-ig, összességében a költségvetési főösszeg 1%-ig történő felhasználásáról, melyről a képviselő-testületnek utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik,
   2. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
   3. fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak képviselőit,
   4. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
   5. meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.

26. §    A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

27. §   (1) A jegyző az Mötv. 82. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jelzési kötelezettségének a jogszabálysértés tudomására jutását követően haladéktalanul köteles eleget tenni.

(2)^[13] A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Győrújfalui Közös Önkormányzati Hivatal Győrladaméri Kirendeltségének vezetője látja el. 

(3)^[14] A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. §-ában meghatározott feladatain túlmenően:

            a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági    hatásköröket;

            b) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját;

            c) ellátja a közös önkormányzati hivatal tevékenységének egyszerűsítésével,             korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

            d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;

            e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság   elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;

            f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;

            g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész    

                állapotban   tartásáról;

            h) egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit;

            i) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres tovább képzéséről;

5.    A bizottságok működése

28. §   (1)^[15] A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság – létszáma: 3 fő.

(2)^[16] Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság feladata- és hatásköre:

a) a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, nyilvánosságának biztosítása, adatvédelemről való gondoskodás,

b) vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása,

c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

           ca) képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez             szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

           cb) felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése (azt csak           a bizottság tagjai ismerhetik meg) és ellenőrzést követő 8 napon belüli        törlése,

           cc) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-   testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

            (d) benyújtja az előterjesztéseket a helyi önkormányzati képviselőt és a   polgármestert érintő            összeférhetetlenség és méltatlanság, valamint a     képviselői megbízatás megszűnése esetén.

3. A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
4. ^[17]A Bizottság maga határozza meg működésének alapvető részletes szabályait. A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
5. Bizottsági üléseken a polgármester, véleményezési jogkörrel felruházva bármikor részt vehet.

V. Fejezet

     6.  Társulások

29. §     (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Győrújfalu-Győrladamér Gyermekjóléti Szolgálat Társulása, melynek feladata a gyermekjóléti és családsegítési feladatok ellátása.

b) Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek feladata a szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.

c)Mosonmagyaróvári Vízi Társulat működési területén a területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási és környezetvédelmi feladatokat lát el.

d) Győri Többcélú Kistérségi Társulás

VI. Fejezet

7. Záró rendelkezések

30. §    (1) Jelen rendelet – a 3. § 5. pont kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 3.  §  5. pontja 2014. január 1. napjával lép hatályba.

(3) Hatályát veszti Győrladamér Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 19.) önkormányzati rendelete.

Kettinger János                                                         Kató Mária

             polgármester                                                                jegyző

Kihirdetve: 2013. november 29.

                                                                                                 Kató Mária

                                                                                                               jegyző

Az SZMSZ függelékei

1. A képviselő-testület névsora
2. A Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság tagjainak névsora

3. Az Önkormányzat szakfeladatrendje

AZ SZMSZ 1. SZÁMÚ FÜGGELÉKE

A képviselő-testület tagjainak névsora

                            Pappné Kett Adrienn                  polgármester

                            Páli Géza                                  alpolgármester

                            Másikné Nagy Nóra                    képviselő

                            Pallos Gábor                              képviselő

                            Rádi Attila                                  képviselő

                            Ponty István                               képviselő

                            Szabó István Balázs                   képviselő