Győrladamér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2021 (III.25..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 04. 01- 2023. 06. 06Győrladamér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2021 (III.25..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Győrladamér Község Önkormányzat Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendeletben foglaltakra, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésére figyelemmel, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Győrladamér Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. § Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, aljegyzőre, továbbá a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára.
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE
1. Az Önkormányzat feladata és hatásköre
7. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:
1. településfejlesztés, településrendezés,
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
6. óvodai ellátás,
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
9. lakás- és helyiséggazdálkodás,
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
15. sport, ifjúsági ügyek,
16. nemzetiségi ügyek,
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása,
19. hulladékgazdálkodás,
20. víziközmű-szolgáltatás (amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül).
(2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint önként vállalt feladatait évente, a költségvetési rendeletében, anyagi lehetőségeihez mérten előirányzat biztosításával határozza meg.
2. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre
8. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre átruházhatja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő (a polgármester és 6 fő települési képviselő). A képviselők névsorát és lakcímét az 1. számú függeléke tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december hónapjában hagyja jóvá.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
1. az ülések tervezett időpontját (év, hónap),
2. az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
3. az előkészítésért felelős megjelölését,
4. a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
11. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell megtartani. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívó kézbesítése – a képviselővel egyeztetett módon - történhet nyomtatott formában nem tértivevényes, sima levélként hivatali kézbesítés útján, vagy elektronikus formában.
(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottság által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább 4 képviselő kérte.
14. § A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. jegyzőt,
2. napirendi pontok előadóit,
3. önszerveződő közösség képviselőjét a szervezetét érintő ügyeknél
4. intézmények vezetőit a szervezetét érintő ügyeknél,
5. akinek meghívása jogszabály szerint kötelező.
15. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a honlap útján tájékoztatni kell, és az ülés összehívásáról szóló hirdetményt ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen kizárólag a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.
17. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
18. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 képviselő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 10 napon belül ismételten össze kell hívni.
2. A tanácskozás rendje
19. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el.
(3) Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
20. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
1. az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
2. a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
3. javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
4. az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
5. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
6. tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
21. § Az elnök vitavezetési feladatai:
1. a vita megnyitása,
2. szavazás elrendelése,
3. a szavazás eredményének megállapítása,
4. a döntés kimondása.
22. § A polgármester napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
23. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök
1. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
2. rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
24. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
25. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.
(3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita/tárgyalás nélkül állapítja meg.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
1. polgármester,
2. alpolgármester
3. képviselő-testület bizottságai,
4. képviselő-testületi tag,
5. jegyző,
6. képviselő-testület által felkért előadó.
(5) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(6) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre.
27. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. az előterjesztés címét,
2. a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
3. a döntési javaslatot,
4. a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
5. a határidő, a végrehajtásért felelős megjelölését.
28. § (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.
(2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőző tíz nappal kell írásban beterjeszteni. Az indítvány elektronikus úton is benyújtható.
(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését.
(4) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról a képviselő-testületet tájékoztatja, és az elutasítást köteles megindokolni. A tájékoztató alapján - amennyiben az indítványozó települési képviselő azt kéri - a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében.
29. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés, melyet a képviselő a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás céljából intéz. A képviselő által szóban előterjesztett kérdés legfeljebb öt perces időtartamú lehet.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett legkésőbb 15 napon belül írásban adja meg válaszát.
30. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt az ülést megelőzően három nappal kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni,
d) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(4) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban tizenöt napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, valamint a képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy vita nélkül, egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt az elfogadásról.
30/A. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. polgármesteri beszámoló,
2. rendelet-tervezet,
3. beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
4. sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
5. kérdés és interpelláció,
6. tájékoztató és egyéb bejelentés.
31. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
1. sürgősségi javaslat,
2. módosító javaslat,
3. bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
32. § (1) A módosító javaslatokat 3 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
33. § (1) A felszólalások lehetnek:
1. napirend előtti felszólalás,
2. napirendhez kapcsolódó felszólalás,
3. ügyrendi felszólalás,
4. személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
34. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
3. Határozathozatal
35. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
(4) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(5) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
4. Rendeletalkotás
36. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
37. § Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő;
b) a polgármester;
c) az alpolgármester,
d) a bizottság elnöke,
e) a jegyző.
38. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.
39. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell függeszteni, továbbá az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(3) Helyben szokásos mód alatt az Önkormányzat hirdetőtábláján történő közzétételt kell érteni.
(4) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
5. A szavazás módja
40. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A szavazás nyíltan történik kézfeltartással.
41. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, az borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
42. § (1) Név szerint szavazást - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
43. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
1. az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
2. hitelfelvétel,
3. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
4. helyi népszavazás kiírása,
5. közfeladat önkéntes felvállalása,
44. § (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
1. az önkormányzat megnevezését,
2. a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését arab számmal
4. zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
5. a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
1. a képviselő-testület megnevezését,
2. határozat évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését,
4. a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal.
6. A döntések nyilvántartása
45. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről az önkormányzatnál betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
7. A jegyzőkönyv
46. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközzel rögzített a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
1. az ülés számát,
2. a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte vagy nem jelezte
3. az ülés megnyitásának és befejezésének idejét,
4. név szerinti szavazás esetén a névsort.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
1. meghívó,
2. az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
3. a jegyző törvényességi észrevétele,
4. a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
(4) Az ülésről hangfelvétel készül, amelyet 6 hónapig meg kell őrizni.
47. § (1) A képviselő, a levezető elnök, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2) A testületi ülés egyes részeiről a Képviselő-testület tagjának indítványára szó szerinti szövegváltozat készíthető. Ebben a kérdésben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
48. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak, a rendeletek felterjesztéséről haladéktalanul köteles gondoskodni.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
49. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE
1. A Bizottság
50. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
51. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontjára figyelemmel vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A külsős tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően kétévenként, az esedékesség évében június 30-ig köteles eleget tenni a Vnytv. melléklete szerinti adattartalommal.
(3) A külsős tag vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a Vnytv. 2. § b) pontja szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát.
(4) A külsős tag és hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, őrzéséért a jegyző felel.
2. A települési képviselők
52. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
53. § (1) A képviselő köteles:
1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek írásban bejelenteni,
2. a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
3. a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
4. választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra),
(2) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.
54. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot tenni.
(2) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
55. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottságának, amely azt kivizsgálja.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
3. A polgármester
56. § (1) A polgármester megbiztatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a határozatképesség, döntéshozatal szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(4) A polgármester fogadóórája keddi napokon 8.00-9.00 óráig tart.
(5) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(6) Az (5) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(7) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
1. döntés pályázat benyújtásáról,
2. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
3. dönt a költségvetési tartalék, alkalmanként maximum bruttó 500.000 Ft-ig, összességében a költségvetési főösszeg 2%-ig történő felhasználásáról, melyről a képviselő-testületnek utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik,
4. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
5. fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak képviselőit,
6. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
7. meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
(8) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben döntést hozhat:
1. pályázat benyújtása az önkormányzat nevében,
2. önkormányzati intézmény vagy szervezett működőképességének fenntartására vonatkozóan,
3. az Önkormányzat működőképességét biztosító határidős feladat tekintetében,
4. olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény (vis major helyzet) bekövetkezése esetén, melynek elhárításához vagy az ebből fakadó további káresemény elhárításához ez feltétlenül szükséges.
(9) A polgármester a (6)-(7) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
4. Az alpolgármester
57. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester díjazásának mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(4) Az alpolgármester feladata különösen:
1. a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
2. kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
3. a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.
5. A jegyző
58. § (1) A polgármester Dunaszentpál Község polgármesterével közösen - pályázat alapján - a jogszabályban, határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző - döntését megelőzően - írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.
59. § (1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
1. törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
3. írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
4. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
5. rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
6. gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
1. szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
2. részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
3. gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
4. gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről.
(3) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
(4) A jegyzőt a győrladaméri kirendeltség igazgatási előadója helyettesíti. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester – Dunaszentpál Község polgármesterével közösen - a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízzák meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízzák meg.
KÖZMEGHALLGATÁS
60. § (1) A képviselő-testület minden évben minimum egyszer közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 15 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
61. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselő-testület tagjai és a jegyző.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.
62. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 30 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
63. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
64. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester, a gazdálkodás biztonságáért pedig a képviselő-testület felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
65. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
66. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza az önkormányzat kormányzati funkcióit.
(3) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a honlapján keresztül is tájékoztatja.
TÁRSULÁSOK
67. § Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás,
b) Kunszigeti Gyermekellátó Társulás,
c) Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
68. § (1) Ez a rendelet 2021. április 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
1. függelék a 4/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület tagjainak névsora és lakcíme
1. |
Pappné Kett Adrienn |
polgármester |
Győrladamér |
Mátyás Király u. 47. |
2. |
Páli Géza |
alpolgármester |
Győrladamér |
Arany János u. 35. |
3. |
Másikné Nagy Nóra |
képviselő |
Győrladamér |
Szent István u. 48. |
4. |
Pallos Gábor |
képviselő |
Győrladamér |
Hunyadi u. 40. |
5. |
Ponty István |
képviselő |
Győrladamér |
Tóköz 1. |
6. |
Rádi Attila |
képviselő |
Győrladamér |
Rákóczi Ferenc u. 17/A |
7. |
Szabó István Balázs |
képviselő |
Győrladamér |
Dózsa György u. 27. |
2. függelék a 4/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelethez
Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenségi Vizsgálati Bizottság tagjainak névsora
1. |
Másikné Nagy Nóra |
elnök, képviselő |
2. |
Pallos Gábor |
tag, képviselő |
3. |
Szente Mária |
tag |
3. függelék a 4/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelethez