Dör Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2001 (VII.13.) rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2016. 10. 08- 2025. 07. 25
Dör Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2001 (VII.13.) rendelete
A helyi építési szabályzatról
2016.10.08.
Dör község képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli:
1. FEJEZET
1. § (1) A rendelet hatálya Dör község közigazgatási területére terjed ki.1
(2) 2A rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
(2a) a SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) című tervlapot az
1. melléklet,
(2b) a Védett területek védőtávolsága című tervlapot a
2. melléklet tartalmazza.
(3) A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, valamint a SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK A 253/1997.(XII.20.)Korm.rendelet - az országos településrendezési és építési követelményekről- szerint tartalmazza a bel és külterületek lehatárolását (belterületi határvonalat).
2. § (1) A területen az épített környezet alakításával területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni csak az országos érvényű rendelkezések, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó szabványoknak, a településre vonatkozó településszerkezeti terveknek és a jelen helyi építési szabályozási előírásoknak megfelelően szabad.
(2)Kötelező szabályozási elemek: a szabályozási tervben, melyeket meg kell tartani:
- a beépített, ill. a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,
- a különböző terület-felhasználási egységek közötti határvonal
- az övezetek ill. építési övezetek határvonala
-a szabályozási vonal, közterületet az egyéb terület-felhasználási területtől elválasztó vonal.
Az épületeket metsző szabályozási vonallal jelzett telkek esetében csak az épület lebontását követően kell a szabályozási vonalnak megfelelő telket kialakítani.Amíg a telek a szabályozási vonal szerint nincs kialakítva, a szabályozási tervben előírtakat (legnagyobb beépítettség, zöldterület legkisebb mértéke, telekszélesség, -mélység, alapterület) a szabályozási vonallal kialakítandó telek alapján kell kiszámítani.3
-4
-megszüntető jel(építési szempontból egynek tekinthető építési telkeken)
a) Irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretein belül megváltoztathatók
- irányadó építési telekhatár
- a főépület utcai homlokvonala minden esetben az építési hely előkert felőli vonalára kell, hogy kerüljön,
- meglévő építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok
b) A területen a terület-felhasználás, közlekedési létesítmények és a közüzemi szolgáltatások ütemezett igénybevételéről és ennek megfelelő kiépítés feltételeiről gondoskodni kell.
c) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához - kivéve a (6) és a 2/A § (4) bekezdésekben szabályozott eseteket - a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály5 szerinti előírásokat.6
d) Az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdítható.7
A telekalakítás általános szabályai8
2/A. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) , Az új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő
lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi terület-felhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telek-határrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.9
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telek-átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telek-átalakítás engedélyezhető.
(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi terület-felhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(4) A külön10 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.
(5) Saroktelek az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakítható úgy, hogy a telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 500 m2 területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.11
A telek beépítésének általános szabályai12
2/B. §
(1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából tervezett . szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a tervezett szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.”
(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határvonal által jelölt, tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben a helyi építési szabályzat egyéb előírásainak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.13
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS
3. § (1)A község igazgatási területét építési szempontból :
a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe
aa) lakó,-
ab) falusias lakóterület: FL
b) Vegyes-,
ba) település központ vegyes terület: TV
c) gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató: KG
d) különleges KÜ
da) temető terület: T
db)sportterület SP
dc) major terület MA
e) beépítésre nem szánt területeit
f) Közlekedési- és közmű elhelyezést, hírközlési-,
- közút terület, közút ill. mellékutak területei: K
- vasút terület: VA
g) Zöld-,: Z
h) Erdő,: E
i) Mezőgazdasági -,: M
j) 1.szántó MSz
k) 2. legelő és gyep MI
l) Egyéb (vízgazdálkodással kapcsolatos) VT
m) 1. Közcélú nyílt csatornák, medrek partja:
terület felhasználási egységenként különböztetjük meg.
(2)A fent megkülönböztetett területfelhasználási egységek meglévő és tervezett területeit a TSZ-1 TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV jelmagyarázatában közölt OTÉK színskálával és a bennük elhelyezett betűjelekkel is jelöltük.
TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
FL Falusi lakóterület övezetei
4. § (1)A falusias lakóterületen lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények építhetők.14
2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
(2a) lakóépület
(2b) mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény
(2c) kereskedelmi, szolgáltató épület,
(2d) szálláshely szolgáltató épület,
(2e) kézműipari építmény,
(2f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
(2g) üzemanyagtöltő
(3) Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(4)
|
|
|
|
Lf |
Lf O |
30/40 |
|
5,4 |
18/-/900 |
|
Az építési hely |
|
elhelyezkedése |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
beépíthetőség |
megengedett |
legnagyobb beépítettség (%)
legkisebb zöldfelület (%) |
30%, vagy ha a kialakult állapot ezt meghaladja átépítés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
40% |
30%
40% |
|
Épület |
megengedett |
legnagyobb építménymagasság(m) |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 13. § (6) bekezdésre, de legfeljebb 5,4 m kivéve az övezet Kossuth utcával határos telkeit ahol legfeljebb 7,5 m |
5,4m |
|
Telekalakítás |
alakítható |
legkisebb szélesség (m)
legkisebb mélység (m)
legkisebb telekterület (m2) |
14 m az övezet 5,4 m-es, 16 m az övezet 7,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagasságú részén, figyelemmel a 2/A §.(2) b. pontra, valamint a 3. bekezdésre
-
600m2 |
18m
-
900m2 |
|
Egyéb |
|
|
|
A 120 kV-os vezeték biztonsági övezetében épület nem építhető. |
|
|
|
|
Lf 0 30/40
5,4 /18/50/900 |
Lf 0 30/40
5,4 /16/50/800 |
|
Az építési hely |
|
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség |
megengedett |
legnagyobb beépítettség (%)
legkisebb zöldfelület (%) |
30%
40% |
30%
40% |
|
Épület |
megengedett |
legnagyobb építménymagasság (m) |
5,4m |
5,4m |
|
Telekalakítás |
alakítható |
legkisebb szélesség (m)
legkisebb mélység (m)
legkisebb telekterület (m2) |
18m
50m
900m2 |
16m
50m
800m2 |
|
|
|
|
Lf 0 30/40
5,4 /16/40/- |
Lf 0 30/40
5,4 /-/-/600 |
|
Az építési hely |
|
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló
10m |
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség |
megengedett |
legnagyobb beépítettség (%)
legkisebb zöldfelület (%) |
30%
40% |
30%
40% |
|
Épület |
megengedett |
legnagyobb építménymagasság (m) |
5,4m |
5,4m |
|
Telekalakítás |
alakítható |
legkisebb szélesség (m)
legkisebb mélység (m)
legkisebb telekterület (m2
|
16 m
40m
- |
-
-
600m2 |
|
Egyéb |
|
|
Az övezet telkein, ahol az SZ-J1 terv jelöli, 10,0 m széles, háromszintes (alacsony cserje, magas cserje, fa) takaró-védőfásítást kell létrehozni és fenntartani.15 |
|
|
|
|
|
Lf 0 30/40
7,5 /20/45/900 |
Lf 0 30/40
7,5 /-/-/600 |
|
Az építési hely |
|
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség |
megengedett |
legnagyobb beépítettség (%)
legkisebb zöldfelület (%) |
30%
40% |
30%
40% |
|
Épület |
megengedett |
legnagyobb építménymagasság (m) |
7,5 m |
7,5m |
|
Telekalakítás |
alakítható |
legkisebb szélesség (m)
legkisebb mélység (m)
legkisebb telekterület (m2
|
20m
45m
900m2 |
-
-
600m2 |
|
Egyéb |
|
|
Az övezet telkeit érintő hírközlési kábeleket közterületre ki kell váltani.16 |
|
17
(5) Az építési övezet elő-, oldal- és hátsókerti méreteit külön jogszabály18 tartalmazza.19
20 (6)
(7)21
22 (8)
23 (9)
(10) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 40 %.
(11) A megengedett környezetterhelési határértékek emisszió számítással és imisszó meghatározással történnek.
(12) Terepszint alatti építmények építhetők a talajvíz viszonyok figyelembevételével.
24 (13)
(14) Személygépkocsi tároló melléképületként az oldalkertben is megépíthető a védőtávolságok betartásával a szomszédos jogok érdekeinek sérelme nélkül.
(15) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge 20-45 fok. Az utcai telekhatár felőli első épületen esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés.25
(16) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épület m2/telek m2). 0,5.
(17) Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről, valamint a fa és az út padkáig eső közterületén lévő zöldterület fenntartásáról az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.
TV Település központ vegyes építési övezet
5. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
(2a)Lakóépület
(2b) Igazgatási épület
(2c) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
(2d) Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
(2e) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
(2f) Sportlétesítmény
(2g)Parkolóház, üzemanyagtöltő.
26 (3)
(4)Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetőek be.
(5) Az övezetben az alakítható legkisebb telekszélességet, telekmélységet, telekterületet; a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségét, valamint legkisebb zöldfelületét, továbbá az épület megengedett legnagyobb építménymagasságát a következő táblázat szerint kell meghatározni27:
|
Területfelhasználási egység jele |
Övezeti jel |
Legnagyobb beépítettség/zöldfelület legkisebb mértéke % |
Legnagyobb építménymagasság m |
Telek mérete szélesség/ mélység/ alapterület |
|
Vt |
SZ50/20
7,5 -/-/1200 |
50/20 |
7,5 |
/1200 |
|
Vt |
SZ 70/20
7,5 -/-/300 |
70/20 |
7,5 |
/300 |
28 (6)
29 (7)
(8)Az övezet építési telkein az önkormányzat 7/1994. (X.1.) A települési környezet védelméről szóló ÖKT. rendelete szerint állattartó épületek továbbá melléképítmények helyezhetők el.
(9) A terület legkisebb zöldfelület mutatója 20 %.
(10) A megengedett környezetterhelési határértékek emisszió számítással és imisszió meghatározással történnek.
(11) Terepszint alatti építmények építhetők a talajvíz viszonyok figyelembevételével.(
(12) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge és anyaga azonos legyen.
(13) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épület m2/telek m2). 2,4.
(14) Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről, valamint a fa és az út padkáig eső közterületén lévő zöldterület fenntartásáról az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.
KG Gazdasági terület építési övezet
6. § (1) 30Az övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el, a 14. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
31 (2)
(3) Az övezet építési telkei csak részleges közművesítés esetén építhetők be,
(4) Az övezetben az alakítható legkisebb telekszélességet, telekmélységet, telekterületet; a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségét, valamint legkisebb zöldfelületét, továbbá az épület megengedett legnagyobb építménymagasságát a következő táblázat szerint kell meghatározni:32
|
Területfelhasználási egység jele |
Övezeti jel |
Legnagyobb beépítettség/ zöldfelület legkisebb mértéke % |
Legnagyobb építménymagasság m |
Telek mérete szélesség/mélységi alapterület |
|
Gksz |
SZ 50/20
7,5 -/-/3000 |
50/20 |
7,5 |
/3000 |
|
Gksz |
SZ 30/40
5,4 -/-/5000 |
30/40 |
5,4 |
/5000 |
33 (5)
(6) A terület legkisebb zöldfelület mutatója 20 %.
(7) A megengedett környezetterhelési határértékek emisszió számítással és imisszió meghatározással történnek.
(8)Terepszint alatti építmények építhetők a talajvíz viszonyok figyelembevételével.
(9)Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge és anyaga azonos legyen.
(10) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épület m2/telek m2). 2,0.
(11)34
35 (12)
KÜ Különleges terület építési övezet
7. § (1)T: temető területe:
Temető területen lehetőséghez mérten a temető közepén csak a tevékenységgel kapcsolatos funkciójú ravatalozó épület építhető, a beépítés mértéke legfeljebb 2%-a sírkerten és az építési helyen kívül eső területeken fa telepítése szükséges.
(2)SP: sportterület
(2a) A sportpályák és kapcsolódó létesítményei (öltöző, szociális épület, lelátó) helyezhetők el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, 80%-os zöldfelület meghagyásával, legfeljebb 5,4 m-es építmény-magassággal.
3.MA: majorterület
(3a)Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos növénytermesztés, állattartás, raktározás és kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges épületek és építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(3b) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(3c)Az övezetben az alakítható legkisebb telekszélességet, telekmélységet, telekterületet; a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségét, valamint legkisebb zöldfelületét, továbbá az épület megengedett legnagyobb építménymagasságát a következő táblázat szerint kell meghatározni:36
|
Területfelhasználási egység jele |
Legnagyobb beépítettség/zöldfelület legkisebb mértéke |
Legnagyobb építménymagasság m |
Telek mérete szélesség/mélység/alapterület |
|
Ktemető |
2/70 |
6,00 |
/8000 |
|
Ksp |
3/80 |
5,40 |
|
|
Kma |
30/40 |
7,5 |
|
(4)
37 Az övezetben állattartó épület a
14. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve helyezhető el.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
K- Közlekedési terület
8. § (1) A közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint
- közútterület KÖu38
(2)VA: vasúti terület
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló :
(3a) Közlekedési építmények ,köztárgyak ,közművek és műtárgyaik
(3b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,szálláshely szolgáltató épület
(3c) igazgatási terület
(3d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos,a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
39 (4)
(5) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 terv tartalmazza.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet a számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: M
(6) A szabályozási tervlapokon a KÖu jellel jelölt közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
(6a) országos közúthálózatba tartozó utak
- országos mellékút KÖuM
(6b)helyi utak
- települési gyűjtőút KÖuGy
- lakó-és kiszolgáló út KÖu
- mezőgazdasági út KÖuMg
- gyalogút KÖuGYAL
(7) A közutak területén a közlekedésfejlesztési terv című, TSZ-U2 jelű terv út mintakeresztszelvényein ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.40
9. § (1)A zöldterületen elhelyezhető:
a.) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút,pihenőhely,tornapálya,gyermekjátszótér stb.)
b.) vendéglátó épület
c.) a terület fenntartásához szükséges épület
(2)Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(3)A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
(4)A területen ún. „háromszintű” (fa-, cserje- és gyepszintű) növényzet kihelyezéséről
kell gondoskodni, a gyepszinten talajtakaró növények alkalmazásával.
(5) Az övezetben az alakítható legkisebb telekszélességet, telekmélységet, telekterületet; a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségét, valamint legkisebb zöldfelületét, továbbá az épület megengedett legnagyobb építménymagasságát a következő táblázat szerint kell meghatározni:41
|
Területfelhasználási egység jele |
Legnagyobb beépítettség/zöldfelület legkisebb mértéke % |
Legnagyobb építménymagasság m |
Telek mérete szélesség/mélység/alapterület |
|
ZKP |
2/70 |
4,50 |
|
10. § (1) EV védőerdő területén építmények nem helyezhetők el.
(2) Eg A gazdásai erdőterületen 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó terület-nagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el.
(3)Az övezetben épület csak részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhető.
11. § (1)42 Az övezetben a növénytermesztés és állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, a 14. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
(2 )a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad ,
(3) a 720-1 500 m2 területnagyságú telken-a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince)
(4)Az 1500 m2-t meghaladó telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(5) Lakóépület,szőlő,gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3 000 m2, egyéb művelési ág esetén 6 000 m2 telekterület felett helyezhető el 1,5%-os beépítettséggel . A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,50 m lehet.
(6) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be.
(7) Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,4 m.43
(8) a telkeken a kiszolgáló út tengelyétől számított 10m-es távolságtól 50 m-es sávban az építménymagasság ,értékével megegyező de min. 4 m-es oldalkert elhagyásával lehet építeni egy épületet, illetve összefüggő épületcsoportot.
(9)A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
44 (10)
12. § (1)Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek :
a)folyóvizek medre és partja
b)állóvizek medre és partja
c)a folyóvizekben keletkezett még nyilvántartásba nem vett szigetek
(2)Egyéb területen-ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik -a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkár elhárítási, a vízi sport, és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el .
(3)Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be.
III. Fejezet
Épületek, építmények és teleüléskép védelem
13. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni , hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési , a környezeti-, táj -és természet-és a műemlékvédelmi , továbbá a rendeltetési ,az egészség-, tűz –, a köz-, és más biztonsági ,az akadálymentességi követelményeknek,valamint a geológiai ,éghajlati ill. terep , a talaj és a talajvíz fizikai ,kémiai , hidrológiai adottságainak ,illetőleg azokat ne befolyásolják károsan .
45 (2)
(3) Helyi egyedi védelem
a) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.
b) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és hozzáépítésénél:
ba) A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Hozzáépítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználatai illeszkednek egymáshoz.
bb) A védett épület homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:
(bb1) a homlokzat felületképzése
(bb2) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei
(bb3) a nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása
(bb4) a tornác kialakítása
bc) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés – elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
c) A helyi védelem alatt álló épületek homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.
d) Tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki.
e) A védett épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, légkondicionáló berendezés, parabolaantenna nem helyezhető el.
f) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak rendkívül indokolt esetben, részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése után lehetséges.
fa) A dokumentáció elkészíttetésének költsége azt terheli, akinek az érdekében a helyi védelem elrendelése megtörtént.46
g) Régészeti értékek védelme
ga) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály47 szerint kell eljárni.48
h) A területen közterületen vagy közterületekről láthatóan csak a környezet arculatához illeszkedő esztétikus hirdető rendezés, egy reklámhordozó, tájékoztató (információs rendszer stb .) helyezhető el a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között egységes koncepció alapján.
Utca bútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el.
i) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi felhasználású telektömbökben az építési helyen belül annak előkerti határvonalától számított 8 méteres távolságon belül álló épületek, épületrészek utcai homlokzatmagassága* és utcai homlokzatszélessége** a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.49
14. § (1) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50 méter széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény nem építhető.50
(2)A közutak valamint a nyomvonal jellegű közművek, építmények és egyéb területek előírt védőterületein belül építményt elhelyezni bármi tevékenységet folytatni csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával lehet. A közutak valamint a nyomvonal jellegű közművek, építmények és egyéb területek előírt védőterületein belül építményt elhelyezni, bármi környezetalakító tevékenységet folytatni csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával lehet.51
(3) 52 A lakó- és zöldterületek, a vegyes területek, a különleges területek - a majorterület kivételével - határától, mint védett területek határától mért, a
2. mellékleten jelölt
a) 500 m-es sávban állattartó épület nem építhető, a meglévő állattartó épület átalakítása, bővítése és felújítása nem lehetséges,
b) 500 m-től 1000 m-ig terjedő sávban állattartó épület legfeljebb 200m2 nettó alapterülettel és 600m3 térfogattal,
c) 1000 m-es sávon kívül állattartó épület a jelen rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel építhető.
(1a) A területen a feltöltések kialakítására a környezetet karosító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható.
(1b) Területen vízvételi hellyel ellátott új létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni. A felszíni es egyéb vizek elvezetéséről, kezeléséről - a talaj védelme érdekében - (szak)hatosag(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.
(1c) A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról gondoskodni kell.
(1d) A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
(2) Levegő tisztaság vedelem
53(2a)
(2b) A területre megengedett imisszós határértékeket az országosan egységes MSZ 21854/1990 - a környezeti levegő tisztasági követelményeiről szóló - szabvány es annak módosításai tartalmazzak.
(2c) A levegő tisztaságának védelmében semmilyen, a hatályos határérteket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.
(2d) A levegőt szennyező anyag lakóterületre jutásának megakadályozása érdekében gazdasági terület délkeleti szélvédett oldalán 25 m szeles védőerdősávot kell kialakítani es fenntartani.
(2e)A fentiekben nem említett, a levegő tisztaságot szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
(3)A víz védelme
(3a) A felszíni vizek elvezetésének módját - legálabb az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv (ek)ben kell meghatározni.
(3b)A felszíni vizek elvezetéséről, kezeléséről - a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében - az illetékes szakhatóság (ok) előírásai szerint kell gondoskodni.
(3c)A csatornahálózat elkészültéig a szennyvízkezelés csak zárt rendszerű szennyvízgyűjtőben történhet, csak rendszeres, erre szakosodott szolgáltató igénybevételével.
(3d) Szilárd es folyékony települési (kommunális) es veszélyes hulladékok további szennyvíz iszap elhelyezésére es kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, töltesekkel nem védett ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett vízjárásos, ill. mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad.
(4)Csendvédelem
(4a) A területen a zaj -és rezgésterhelés csökkentese, valamint a csend védelme érdekében, legálabb a forgalmi úttal érintett szakasz mentén - az újonnan létesítendő oktatási, kulturális es szociális létesítmények esetében azok zaj védelmét biztosítani kell.
(4b) A csend védelmében a hatályos vonatkozó előírások alapján kell eljárni.
(5)Élő termeszét táji értékeinek védelme:
(5a)A területen meglévő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívüli esetben, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabad. Kivételt képez az erdők erdészeti módszerekkel történő gondozása, tervszerű ritkítása es cseréje.
(5b) A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, elhalt növényzet visszapótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Az építési engedélyezés terv részeként kell meghatározni, ha a fakivágásra építéssel összefüggésben kerül sor annak visszapótlásáról. A visszapótlásra szánt növényzetet - lehetőség szerint- az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
(5c)54
(5d) A vízfolyások, vízfelületek medrének szennyeződésektől megvédésére a meder szélétől 6 m szelességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni.
(6) Hulladékgazdálkodás
(6a)55
(6b) Az illegális szemétlerakó helyeket meg kell szüntetni.
(6c)56
(6d)A meglevő 038/9 hrsz-ú dögteret a megszűntetésről szóló jogszabályok szerint meg kell szüntetni.
A gazdasági-, különleges- valamint közlekedési és közmű területi övezet területén új építmény létesítése eseten a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell.
Meglevő építmény átalakítása vagy használati (rendeltetési) módjának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez - közterülettel elválasztva vagy anélkül- legálabb a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.
IV. Fejezet
(1) A területen a közműhálózatokat es közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, ill. kialakítani.
(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, a védőtávolságokat be kell tartani. Védőtávolságon belül építkezni csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása eseten engedélyezhető.
(3) A területen a közművek telepítésénél lehetőleg azokat a közterületek alatt kell elhelyezni.
(4) A területen szükséges transzformátor (ok)at a szakhatóságok, ill. az üzemeltető által meghatározott helyen,közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan,melléképületben vagy a főépület tömegén belül) kell elhelyezni.
58 (5)
(6) A meglévő tavak közvetlen közelében környezetében a felszíni vizeket a tóba csak a megfelelő és szükséges előtisztítás után szabad vezetni.
(7) Bármely mélyépítés jellegű tevékenység a felszíni-és egyéb vizek távoltartásával, ill. megfelelő elvezetésével végezhető.
(8) Új közművek létesítésekor és egyéb építési tevékenység eseten a meglevő közművezetékek védelméről gondoskodni kell.
(9) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomáscsökkentő az épület utcai homlokfalán nem helyezhető el.
59 (10)
V. Fejezet
18. § (1) A telekalakítások terület felhasználási terv szerinti végrehajtása érdekében az érintett területeket belterületbe kell vonni.
(2) Belterületbe kell vonni a rendezési tervekben jelölt területekre eső jelenleg 0-s helyrajzi számú külterületi földrészleteket.
(3) A területek belterületbe vonását - a mindenkori igényeknek megfelelően – ütemezetten kell végrehajtani.
VI. Fejezet
18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lep hatályba.
(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatályba lépesével hatályát veszti az Önkormányzat 6/1996. /IV.1./ sz. rendelete, a helyi építési előírásokról.
Dör. 2001. július 12.
Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület)
Védett területek védőtávolsága