Dör Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, az 50. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés c), d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Dör község közigazgatási területén élő:

a) bejelentett lakóhellyel rendelkező személyekre,

b) a hajléktalan személyekre,

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) bekezdés b)-d) pontja, valamint a (2)-(3) bekezdése szerinti személyekre,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre.

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1) Dör Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását Dör Község Polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) átruházza.

(2) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet a Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Döri Kirendeltségénél az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

(3) A benyújtott kérelem valóságtartalma környezettanulmány készítésével vizsgálható.

3. § (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

4. § (1) A jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.

(3) Az (2) bekezdés szerinti igazolás:

a) munkabérből származó jövedelem esetén, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó, a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,

b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Munkaügyi Központ által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó nyugdíjszelvény,

d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat, átvételi elismervény vagy az érintett nyilatkozata,

g) ösztöndíjról a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

h) az a)-g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

3. A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének

eljárási szabályai, a beilleszkedést segítő programok típusai és

az együttműködés megszegésének esetei

5. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével - az együttműködésre kijelölt szerv a Csornai Térségi Gyermekjóléti és Szociális Gondozási Társulás Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

a) a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni a támogatást megállapító határozatban megjelölt időben,

b) a személyi adataiban, szociális helyzetében és családi körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenteni,

c) a Családsegítő Szolgálattal való folyamatos együttműködés keretében a kijelölt családgondozó által megadott időpontban megjelenni a Családsegítő Szolgálatnál,

d) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(4) A beilleszkedést segítő program típusai:

a) kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálat családgondozójával, egyéni családsegítés, a megfelelő ellátások személyre szabott igénybevételére ösztönzés,

b) életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel,

c) egészségügyi, szociális és mentális állapot javítást célzó foglalkozások, tanácsadás,

d) csoportos készségfejlesztő tréningek.

(5)    Az együttműködés megszegésének esetei:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban megadott határidőn belül nem keresi fel a Családsegítő Szolgálatot és nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét,

b) az együttműködés során a megadott időpontokban nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálat családgondozójánál,

c) nem működik együtt a beilleszkedési program tartalmi elemeinek megvalósításában.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családsegítő Szolgálat 5 munkanapon belül írásban jelzi a jegyzőnek.

6.§ (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a Képviselő-testület előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani köteles. A törvényben foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki az alább bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására köteles, különösen

1. az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele,
2. szükséges az ingatlanhoz tartozó kerítésnek (az utcaképbe illeszkedő rendezettség szerinti megjelenésnek is eleget tevő) megléte,
3. rendezett, szemétmentes udvar, ház előtti rész tisztántartása, ház belső higiénés feltételeinek biztosítása.

4. Önkormányzati segély

7. § (1) Az önkormányzat az Szt. 45. §-ában foglaltak szerint önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg és segélyt nyújt azon személyek részére, akik a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, akik önmaguk illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, többletkiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Önkormányzati segélyre csak az a személy jogosult, ahol az egy főre számított havi családi   jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

1. közös háztartásban élők esetén 200 %-át,
2. egyedül élők esetében a 250 %-át.

(3) Önkormányzati segély eseti jelleggel adható.

(4)  Egy naptári évben – aki e rendelet szerint más rendszeres támogatásban nem részesül- legfeljebb négy alkalommal kaphat önkormányzati segélyt, melynek maximális összege 20.000 Ft.

8. §. Vis maior, különös méltánylást érdemlő esetben, a kérelmező jövedelmére való tekintet nélkül, méltányossági önkormányzati segély állapítható meg a kérelmező részére. A méltányosságból adott önkormányzati segély összege a 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

9.§. (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segélyben részesíthető a temetést követő 6 hónapon belül az a személy, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik, s akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(2) Az előbbi címen megállapítható segély összege 20.000 Ft.

5. Születési támogatás

10. § (1) Születési támogatásban részesíthető – a szülést követő 6 hónapon belül – az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át. Jövedelemigazolásként a kérelmező nyilatkozata elfogadható. A kérelemhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(2) A születési támogatás összege gyermekenként 10.000,- Ft.

6. Iskolakezdési támogatás

11. § (1) Az önkormányzat a tanévkezdés megkönnyítése érdekében település közigazgatási területén legalább 1 éve lakóhellyel rendelkező általános iskolai tanulmányokat folytató tanuló részére iskolakezdési támogatást biztosíthat.

(2) Iskolakezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban, az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1.000 %-át.

(3) Az iskolakezdési támogatás összege 2.000-25.000,- Ft-ig adható.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

8. Méltányossági közgyógyellátás

12. § Méltányosságból közgyógyellátásban részesíthető az a személy, aki:

a) a Sztv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogú, vagy a Sztv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátásra nem jogosult, és

b) a kérelmező a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át és

c) havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

V. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások

13. § (1) Az önkormányzat által nyújtott személyes gondoskodás formái:

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e) gyermekjóléti szolgáltatás,

f) közösségi pszichiátriai ellátás,

g) fogyatékosok nappali ellátása,

 (2) Az (1) bekezdés c) és e)  pontban meghatározott szolgáltatásokat a Csornai Térségi Gyermekjóléti és Szociális Gondozási Társulás társulási megállapodás alapján biztosítja.

9. Étkeztetés

14. § (1) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni az Sztv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott személyt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 4/2008.(IV.30.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 4/2011.(IX.7.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti az egyes gyermekvédelmi ellátásokról szóló 6/2006. (V.31.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 8/2007. (VIII.22.) és a 7/2008. (IX.5.) önkormányzati rendelet.