Dör Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2015 (IV.03.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 04 15:15- 2024. 12. 11

Dör Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2015 (IV.03.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.10.04.

Dör Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a szervezeti és működési szabályzatáról( továbbiakban SZMSZ) a következő rendeletet alkotja.

Az önkormányzat megnevezése, székhelye, jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dör Község Önkormányzata. A képviselő-testület hivatalának megnevezése Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal. (a továbbiakban: hivatal)

(2) Az önkormányzat működési területe: Dör Község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat székhelye: 9147 Dör, Petőfi u. 3.

(4) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló, melyek használatáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

Az önkormányzat feladat és hatásköre

2. § (1) Az önkormányzati kötelező feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben ( a továbbiakban: Mötv.-ben) és egyéb törvényben meghatározottak szerint.

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását, valamint a be nem sorolható szakfeladatokat a 2. függelék tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza. Az egyéb hatáskörök átruházása rendeletben történik.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(6) A feladatok önkéntes vállalása előtt a testület által meghatározott esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakérő közreműködése is igénybe vehető.

(7) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(8) Az önként vállalt feladatokról az éves költségvetésben, mint a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg a szükséges források meglétének függvényében – kell állást foglalni.

A képviselő-testület összehívása

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(4) A képviselő-testület szükség szerint tartja meg üléseit, nem kötelező a havonkénti ülés.

(5) Az ülést a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) hívja össze.

(6) A képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés meghívóját és az előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(7) Az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét. A nyilvános ülés előterjesztéseit meg lehet tekinteni a Hivatalban.

(8)

(9) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

(10) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a települési képviselőket

b) a jegyzőt

c) a bizottság nem képviselő-testületi tagjait

d) a napirendi pontok előadóit

e) a tevékenységi körét érintő kérdésben az önszerveződő közösségek képviselőit

f) akiket a polgármester indokoltnak tart.

A képviselő-testület ülése

4. § (1) A képviselő-testület ülése az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint nyilvános. Zárt ülést a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben tart, illetve tarthat.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Az ülést a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő (korelnök) vezeti.

(3) A polgármester az ülés vezetése során:

a) Megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ rendeletben foglaltak szerint történt.

b) Megállapítja az ülés határozatképességét. A képviselő-testület határozatképességére az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

c) Előterjeszti az ülés napirendjét, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

d) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról.

e) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(4) Amennyiben a polgármester az ülés kezdetén, vagy az ülés folyamán bármikor a határozatképesség hiányát állapítja meg, megkísérli annak helyreállítását. Ha a határozatképesség helyreállítására nincs mód, az ülést bezárja és a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra újabb ülést hív össze.

Az előterjesztés

5. § (1) Az egyes napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a Képviselő-testület, amely lehet rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató, és amelyeket írásban vagy szóban lehet benyújtani. Az előterjesztést a polgármesterrel és a jegyzővel előzetesen egyeztetni kell.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak

a) polgármester,

b) bármely képviselő,

c) beszámolási kötelezettséggel rendelkező személyek, szervezetek

d) jegyző.

(3) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés a következő témákban:

a) önkormányzati rendeletalkotás,

b) intézmény alapítása-átszervezése-megszűntetése,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) gazdasági program,

e) társulások létrehozása.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a Képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetőleg beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.

A napirendek vitája, döntéshozatal

6. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról testületi vita nélkül dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

7. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsájtja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület- az elhangzás sorrendjében- majd a végleges határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Minősített többségű döntés szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyek eldöntéséhez. A Képviselő-testület ezen felül egyéb ügyekhez nem rendel minősített többségű döntést.

(3) Titkos szavazás esetén, annak lebonyolításáról a szavazás megkezdése előtt felállított 2 tagú eseti bizottság gondoskodik. A bizottság tagjai csak települési képviselők lehetnek, akiket a polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel választ A titkos szavazás eredményét a bizottság ismerteti. Az eredményről külön jegyzőkönyv készül, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) az Mötv-ben megahtározott esetben

b) a polgármester javaslatára.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a testületi tagok nevét, a tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavakkal szavaznak. A szavazás végén a képviselők szavazatait összeszámolja és a szavazás eredményét is tartalmazó névsort, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a jegyzővel együtt aláírja.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület bármely tagjának tudomására jut, hogy a határozathozatalban olyan képviselő is részt vett, aki személyes érintettségét a döntést megelőzően elmulasztotta bejelenteni, a döntés végrehajtását fel kell függeszteni és a kérdést már az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni, úgy hogy a mulasztó képviselő a döntéshozatalban nem vehet részt.

8. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület határozatait évenként- folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni a következők szerint: „Dör Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év(hó,nap) határozata”.

Felvilágosítás-kérés szabályai

9. § (1) A napirendek megtárgyalása után a képviselő önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdéseket (tájékozódási kérdés) tehet fel, melyekre a megkérdezett köteles rövid választ adni.

(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testületi ülésen kell választ adni a megkérdezettnek. Amennyiben összetett problémáról van szó 15 napon belül írásban kell a választ megadni.

10. § A napirendek lezárása után a képviselő interpellálhat, vagyis a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, vizsgálatot folytat le.

Az ülés rendjének fenntartása

11. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagyis a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ.

b) rendre utasítja a képviselőt, ha tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít.

c) az állampolgárt rendzavarás esetén a polgármester rendre utasítja, ismétlődő esetben pedig a terem elhagyására is kötelezi.

d) tartós rendzavarás, az ülés folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében eredménytelen figyelmeztetések után a polgármester felfüggeszti az ülést.

(2) A nyilvánosság az állampolgár számára a részvétel lehetőségét jelenti, a vitába nem kapcsolódhat be, nem szólhat hozzá. Kivételesen, egyedi, egyszerű szótöbbséggel hozott, döntéssel szót adhat a testület az azt igénylő állampolgárnak, kizárólag fontos, közérdekű és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.

A jegyzőkönyv

12. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik és amely az Mötv-ben meghatározottakon kívül az alábbiakat tartalmazza:

a) a felszólaló előre jelzett kérésére szó szerinti felszólalását,

b) az ülésen történt egyéb eseményeket, a polgármester esetleges intézkedéseit,

c) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

d) az ülés bezárásának időpontját.

(1) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát az önkormányzat székhelyén kell őrizni, egy példányát pedig a Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatalban kell megőrizni.

Az önkormányzati rendeletalkotás

13. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők,

b) önkormányzati bizottság,

c) a polgármester,

d) alpolgármester,

e) jegyző;

(2) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(4) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

A települési képviselő

14. § (1) A képviselőt az Mötv-ben meghatározottakon felül az alábbi jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselők főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

b) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) a tudomására jutott minősített adat, üzleti és magántitok megőrzése, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll.

(4) Amennyiben a képviselő az Mötv-ben foglalt kötelezettségeit megszegi a Képviselő-testület az adott hónapra járó tiszteletdíját jogosult megvonni.

(5) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

A képviselő-testület bizottságai

16. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai köréből, illetőleg külső tag bevonásával, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését.

(4) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) a képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését,

d) jogosult a bizottság által tárgyalt napirendhez szakértő meghívására.

(5) A bizottság ülésére a polgármestert és a jegyzőt tanácskozási joggal meg kell hívni.

17. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(6) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozta létre:

a) Ügyrendi Bizottság, mely 3 tagból áll. A bizottság tagjait és elnökét a települési képviselők közül kell megválasztani.

b) A bizottság részletes feladatkörét a 2. melléklet, a tagok névjegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(7) A képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

A polgármester

18. § (1)1 A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester hivatali munkarendje és ügyfélfogadási rendje: hétfő-péntek napi 1 óra.

(3) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(4) A polgármester az intézményhez nem tartozó közalkalmazottak és a közhasznú illetve közcélú munkavégzők tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(5) A polgármester Képviselő-testületnek címzett, tisztségéről történő lemondó írásbeli nyilatkozatát alpolgármester hiányában a legidősebb képviselő (korelnök) részére adja át.

(6) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett jogosult dönteni két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, testületi hatáskörbe tartozó olyan ügyekben -az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével-, amelyek legalább 200.000,- Ft összegű pénzügyi kötelezettségvállalással járnak.

(7) A mennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal, ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester jogosult dönteni azokban az ügyekben - az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével-, amelyek legalább 200.000,- Ft összegű pénzügyi kötelezettségvállalással járnak.

Alpolgármester

19. § A Képviselő-testület az Mötv.74. §-ban meghatározottak szerint egy alpolgármestert választ, aki feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

20. § (1) A jegyző ellátja a számára jogszabályokban előírt feladatokat, gyakorolja a számára megállapított hatásköröket.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az Mötv.-ben meghatározott időtartamra a jegyzői feladatokat a jegyzőre előírt képesítési előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el.

(3) A jegyző köteles jelezni, amennyiben az önkormányzat működésében, döntéseiben jogszabálysértést észlel.

A képviselő-testület hivatala

21. § (1) A Képviselő-testület Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt tart fenn Bogyoszló, Szilsárkány és Potyond településekkel, melynek feltételei külön megállapodásban kerülnek rögzítésre.

(2) A jegyző vagy megbízottja hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani. A közös hivatal felállítására vonatkozó megállapodásban meghatározottak figyelembe vételével az ügyfélfogadás a következők szerint alakul:

a) Szilsárkányban: hétfő, csütörtök, péntek 8-16 óráig.

b) Dörben: kedd 8-16 óráig.

c) Potyondon: szerda 10-12 óráig

d) Bogyoszlón: szerda 8-10, 12-16 óráig.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

Az önkormányzat társulásai

22. § (1) A képviselő-testület a közös érdekű feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából tárulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testületnek a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmaznia.

(3) A társulásokkal a folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.

(4) A társulások, feladatellátási, együttműködési megállapodások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

23. §

Lakossági fórumok

24. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, véleménynyilvánításra, tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre, javaslattételre.

(2) A fontosabb lakossági fórum a közmeghallgatás.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő különböző szervezeteik képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A közmeghallgatás testületi ülés keretében történik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

25. § (1) A képviselő-testület megbízatásának idejére gazdasági programot fogad el az Mötv-ben meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testületnek az önkormányzat költségvetését megállapító rendelet összeállításánál az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az éves állami költségvetési törvényben meghatározott finanszírozása.

26. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

27. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Mötv-ben meghatározott külső szervek ellenőrzik.

(2) Az önkormányzat belső kontrollrendszerét a jegyző a vonatkozó jogszabályok alapján alakítja ki és működteti.

Záró rendelkezések

28. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

a) 1. melléklet: A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

b) 2. melléklet: A képviselő-testület bizottságának feladatköre

c) 3. melléklet: Társulások, melyekben az Önkormányzat tagsági jogviszonnyal rendelkezik

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

a) 1. függelék: A képviselő-testület névsora

b) 2. függelék: az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerint

c) 3. függelék: A képviselő-testület bizottságának névsora.

(3) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

29. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Dör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007.(VII.5.) számú önkormányzati rendelete A Képviselő-testület és szervei szervezetei és működési szabályzatáról, valamint az ezt módosító 8/2010.(XI.17.) rendelet.

1

A 18. § (1) bekezdése a Dör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.