I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:  Pereszteg Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9484 Pereszteg, Ady Endre utca 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

      Pereszteg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Pereszteg község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat honlapjának címe: www.Pereszteg.hu

(6) a) az önkormányzat e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu

      b) polgármester e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu

      c) a jegyző e-mail címe: jegyzo@nagycenk

(7) Az önkormányzat jelzőszámai:

            Adószáma:                 15728238-2-08

            Statisztika számjele:   15728238-8411-321-08

            PIR törzsszáma:         728230

            TEÁOR kódja:           8411

            KSH kódja:                0823773

            Bankszámlaszáma:     59500313-10003365

2. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. §

 Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. §

Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

5. §

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

Pereszeg Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szó-ló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

Az Önkormányzat szakfeladatrendjét az 1. számú melléklet tartalmazza.

7. §

(1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait   

    az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

8. §

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. §

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- 

     testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az

    (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza

     a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését.

10. §

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

    a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

    b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

    c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen

     kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

11. §

(1)A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben     meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. §

A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

13. §

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. §

1. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által – elektronikus úton küldött meghívó küldésével történik, amennyiben valamelyik érintett nem rendelkezik E-mail címmel, vagy írásban előterjesztett külön kérelmében kéri, részére írásos formában kell a meghívót és mellékleteit kiküldeni.

(2)A meghívónak tartalmaznia kell

     a) az ülés helyét,

     b) az ülés időpontját,

     c) a tervezett napirendeket,

     d) a napirendek előadóit,

     e) a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

     a) a képviselőknek,

     b) a jegyzőnek

     c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

     c. a bizottságok nem képviselő tagjainak,

     e) a nem állandó meghívottaknak,

     ea) Az előterjesztőknek és

     ab) akiket az ülés összehívója megjelöl.

15. §

(1)  A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

     a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

     b) egyéb szóbeli meghívással

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetbe el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

16 §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak özül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

            a) a jegyzőt,

            b) a bizottság nem képviselő tagját,

            c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

            d) a rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

            a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

            b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

17. §

(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg

     kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

18. §

 (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások  

  rögzítése

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó

     megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) az ülés bezárása.

19. §

1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek

több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra ösz-sze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

20. §

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot

     tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett  

    egyes napirendi pontok törlésére.

(2)A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. §

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint

     meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a         napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

3. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
4. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

22. §

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalna.i a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat indokolásával.

23. §

(1)Az előterjesztések tartalmi elemei

            a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

            b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,  

                azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

            c) a téma ismertetése,

            d) a jogszabályi háttér bemutatása,

            e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

            f) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

            g) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása,

(2) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet

    23. §-ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

24. §

(1)A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.

    Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az

     előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

25. §

(1)A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. §

A ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. §

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

            a) a határozat szövege

            b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

            ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

            bb) a határozat végrehajtásának időpontja,

(3)A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.

29. §

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy  minősített többséggel hozza.

30. §

(1)Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.

(2) Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

31. §

(1) A képviselő-testület döntései

            a) határozat,

            b) rendelet

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

            a) az ügyrendi kérdésekről,

              b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz   elfogadásáról.

32. §

(1)A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

       a.) nyílt szavazással, ezen belül:

       aa.) nem név szerinti nyílt szavazással,

       ab.) név szerinti nyílt szavazással,

       b.) titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerint szavazást kell tartani.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.

33.§

(1)A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2)A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság dönt.

(3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.

34. §

Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. §

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó nap megjelöléssel).

  A határozatok jelölése a következő formában történik:

Pereszteg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

…./…(……..) önkormányzati határozata a …………………………………….-ról.

36. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. §

A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját ( év, hó, nap megjelöléssel).

  A rendeletek jelölése a következő formában történik:

              Pereszteg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

              …./……(………)önkormányzati rendelete a …………………….-ról.

(2) A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztését követő 10. naptári napon tekintendő kihirdetettnek.

(3) A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint kell közzétenni és kihirdetni.

38. §

1. A képviselőnek joga van a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcso-latban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérésre az ülésen vagy az ülést követő 15 napon belül, írásban kell vá-laszolni.

39. §

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

40. §

(1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

41. §

(1)A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(2) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

42. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

43. §

 (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

44. §

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni

     a) egy példányt a jegyző kezel ( ez az irattári példány )

     b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak

     c) egy példányt a községi könyvtárban kell közszemlére tenni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

     a) a meghívót,

     b) a jelenléti ívet

      c) az írásos előterjesztéseket,

     d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

     e) a képviselők kérése alapján

     ea) a képviselői indítványokat

     eb) a képviselői hozzászólásokat.

45. §

 (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás és falugyúlés

46. §

1. Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
2. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
3. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48. §

 (1) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(2) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog meg-adásával egyezik meg.

49. §

A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.

50. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

51. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

52. §

A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata

53. §

(1)A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során    hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hi-telét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatá-rozott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

54. §

1. Az önkormányzati képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4 §-ában meghatározottak szerint szűnik meg.
   

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

55. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás

6. A polgármester és az alpolgármester

56. §

 (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A. §-a, a vagyonnyi-latkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Ötv. 33/C §-a tartalmazza.

57. §

(1) A polgármester lemondására „A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben” megha-tározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

58. §

1. A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai

1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.
4. fogadóórát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak

(2) A polgármester fogadóórája

            Kedd:               9,00 – 11,00

            Szerda:            14,00 – 16,00

(3) A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

59. §

(1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha-táridő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati fő-összeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettség-vállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot ve-szélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

60. §

(1) A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással  a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestereket válaszhat.

Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja.

 (2)      Az alpolgármesterre képviselő- testületi hatáskör nem ruházható át.

 (3)      A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(4)       Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

(5)       Az alpolgármester megbizatása a megválasztásával kezdődik és az új képviselő-testület alakuló üléséig tart.

7. A képviselő-testület bizottságai

61. §

A képviselő-testület feladatinak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes  bizottságot hoz létre

62. §

A képviselő-testület ideiglenes bizottsága

Ügyrendi bizottság

A bizottságot tagjainak felsorolását és feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

63. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

64. §

A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11. §-a határozza meg.

65. §

1. A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy a bizottságot a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezésére – a konkrét tárgyalandó napirend megjelölése mellett – a bizottság elnökének, legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül, össze kell hívnia.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös önkormányzati Hivatal látja el.

8. A jegyző

66. §

1. A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
2. A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és az önkormányzat honlapján történő közzétételéről

67. §

1. A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

1. kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
2. az önkormányzat honlapján történő megjelenítés

68. §

(1) A jegyző kinevezése, felmentése: az Mötv. 83. § b) pontja alapján a székhely település polgármestere nevezi ki és menti fel a jegyzőt, A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyzuő esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja.

2. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

9. Közös Önkormányzatai Hivatal

69. §

1. A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal

            Székhelye: 9485 Nagycenk, Gyár utca 2.

            Peresztegi Kirendeltségének címe: 9484 Pereszteg, Ady Endre utca 1.

            Fertőbozi ügyfélszolgálat címe. 9493 Fertőboz, Fő utca 17.

            Adószáma: 15803548-2-08

            Törzskönyvi azonosító száma: 803548

            KSH számjele: 15803548-8411-32508

            Számlaszáma: 10404058-50526680-8351003

3. A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatit az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal Köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskort állapít meg. A Közös önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
4. A Közös önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

10. Társulások

70. §

A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz.

            - Fertőd Mikrotérségi Szociális Intézményi Társulás

            - Ikva menti Szennyvíztisztító Létesítése Önkormányzati Társulás

            - Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

71. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

72. §

1. Ez a rendelet 2013. október 1. napján lép hatályba.
2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működéséi Szabályzatról szóló 6/2011.(VII.14.)  rendelet.

1. 1.számú függelék
   

Képviselő-testület tagjai

Gáspár András

Holczmann Péter

Juhász János

Koloszárné Varga Elvira

Pinezits Tamás

Talhammer László

2. számú függelék

Ügyrendi bizottság tagjai:

Ügyrendi bizottság elnöke:                        Juhász János képviselő

Ügyrendi bizottság tagjai                                    Gáspár András képviselő

                                                                  Talhammer László képviselő

1. sz. melléklet

Pereszteg Község Önkormányzata

Szakfeladat-rendje

A 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról, a 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, rendelkezéseiben foglaltak alapján Pereszteg Község Önkormányzata szakfeladat-rendjét az alábbiak szerint alkalmazza:

2. számú melléklet

Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok

A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok

1. Az ügyrendi bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatait, valamint lefolytatja a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. Törvény 10/A § (1)-(5) bekezdésében meghatározottak szerint.

2. A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy nyilatkozatát az ügyrendi bizottság elnökének adja át, átvételi elismervény ellenében. Az ügyrendi bizottság elnöke az átvett nyilatkozatokról, azok benyújtási időpontjáról folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatokat – az egyéb hivatali iratoktól elkülönítetten- a Polgármesteri Hivatal páncélszekrényében kell őrizni, az ügyrendi bizottság ülésén lehet felbontani: az irat páncélszekrényből való kivételének tényét és okát a nyilvántartásban rögzíteni kell.

3. Az ellenőrzésre irányuló eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést az ügyrendi bizottság elnökénél írásban kell megtenni. Az ellenőrzésre irányuló eljárás kezdeményezése esetén a bizottság elnöke 8 napon belüli időpontra írásbeli meghívóval hívja össze a bizottság tagjait.

4. Az ügyrendi bizottság, amennyiben a helyi önkormányzati képviselő nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, erről a tényről értesíti a képviselő-testületet és a mulasztó képviselőt azzal, hogy a vagyonnyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja.

5. Ha a polgármester szándékosan nem tesz eleget kötelezettségének vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, az ügyrendi bizottság határozat meghozatalát kezdeményezi a képviselő-testületnél a polgármester elleni kereset benyújtása tárgyában.

A polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatok

        6. A polgármester ha a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a törvényes határidőn belül nem szünteti meg, úgy bármely képviselő indítványára az ügyrendi bizottság határozat meghozatalát kezdeményezi a képviselő-testületénél.

     7. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést az ügyrendi bizottság a képviselő-testület elé terjeszti döntés meghozatala céljából.

A bizottság által ellátandó egyéb feladatok

     8. Az ügyrendi bizottság a titkos szavazásnál ellátja a szavazólapok elkészítésével, kiosztásával, összeszámlálásával, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos feladatokat.