Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015 (VI.4.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
Hatályos: 2015. 06. 05- 2016. 02. 14Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015 (VI.4.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
2015-06-05-tól 2016-02-14-ig
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pereszteg Község Önkormányzat.
- Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9484 Pereszteg, Ady utca 1.
- Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testülete.
- Az önkormányzat illetékességi területe: Pereszteg Község közigazgatási területe.
- Az önkormányzat honlapjának címe: www.pereszteg.hu
- Az önkormányzat elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségei:
- az önkormányzat e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu
- polgármester e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu
- a jegyző e-mail címe: jegyzo@pereszteg.hu
- Az Önkormányzat jelzőszámai:
Adószáma: 15728238-2-08
Statisztikai számjele: 15728238-8411-321-08
PIR törzsszáma: 728230
TEÁOR kódja: 8411
KSH kódja: 0823773
Bankszámlaszáma: 59500313-10003365
2. §
Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. §
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. §
Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
5. §
A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.
A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. §
- Pereszteg Község Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi Önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
- Az Önkormányzat alaptevékenysége szerinti kormányzati funkciókat az 1. számú melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
8. §
A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
9. §
(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-
testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az
- bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését.
10. §
- Rendkívüli ülést kell összehívni
- az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
- ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
- ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
- Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
11. §
- A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.
- A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
- A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
- Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
12. §
A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, mely időpont, a képviselő-testület tagjainak előzetes bejelentése alapján változhat.
13. §
A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
14. §
- A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.
- A meghívónak tartalmaznia kell
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket,
- a napirendek előadóit,
- a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.
- A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
- Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
- A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
- A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek, helyettesének
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek ( a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek, melyeket az ülés összehívója az adott napirendi pontnál megjelöl )
d). a bizottságok nem képviselő tagjainak,
e) a nem állandó meghívottaknak,
f) Az előterjesztőknek és
g) akiket az ülés összehívója megjelöl.
- A meghívót és mellékleteit elektronikus úton, a honlapon is meg kell jeleníteni.
15. §
- A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.
- Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- egyéb szóbeli meghívással.
- A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetbe el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.
16. §
- A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
- A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
- a jegyzőt, a helyettesét
- a bizottság nem képviselő tagját,
- az illetékes országgyűlési képviselőt,
- a rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
- Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
- az önkormányzat intézményének vezetőjét,
- akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
17. §
- A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
- a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
- a meghívó honlapon történő közzététele.
- Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
18. §
- A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások
rögzítése
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó
megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) az ülés bezárása.
19. §
- A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
- Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni.
20. §
- Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
- A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
21. §
- A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
- A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
- A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
- A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
22. §
- Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
- Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat indokolásával.
23. §
- Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,
azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
f) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
g) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása.
- A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 23. §-ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.
24. §
- A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.
Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
- A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
25. §
- A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
- A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
26. §
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.
27. §
- A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
- A határozati javaslat részei
- a határozat szövege
- a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja,
- A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
28. §
A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.
29. §
A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
30. §
- Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.
- Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselő-testület döntései
31. §
- A képviselő-testület döntései
a) határozat,
b) rendelet
32. §
- A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit
a.) nyílt szavazással, ezen belül:
aa.) nem név szerinti nyílt szavazással,
ab.) név szerinti nyílt szavazással,
b.) titkos szavazással hozza.
- A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
- A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerint szavazást kell tartani, a Mötv. 48.§ (3) bekezdés szabályainak betartása mellett.
- A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.
33. §
- A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza, és titkos szavazással dönt az alpolgármester választás esetén.
- A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
- A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.
34. §
Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
35. §
A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének
…./…(……..) önkormányzati határozata a …………………………………….-ról.
36. §
A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
37. §
- A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének
…./……(………)önkormányzati rendelete a …………………….-ról.
- A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztését követő 10. naptári napon tekintendő kihirdetettnek.
- A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint kell közzétenni és kihirdetni.
38. §
- A képviselőnek joga van a Mötv. 32.§ (2) b.) pontjában meghatározott felvilágosítás-kéréssel élni a képviselő-testületi ülésen.
- Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
- A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy az ülést követő 30 napon belül, írásban, érdemi választ kell adni.
39. §
- Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
- Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.
- A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
40. §
- Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.
- Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
- A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
41. §
A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
42. §
Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
5. A jegyzőkönyv
43. §
- A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
- A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
- A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
- A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
- A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.
- Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
- A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni
a) egy példányt a jegyző kezel
b) egy példány irattári példány, melyet a lakosság számára is hozzáférhető (közszemlére kitett) kell tenni.
c.) A jegyző köteles a kormányhivatalnak elektronikusan a Mötv. 52.§ (2) bekezdése szerint a jegyzőkönyvet megküldeni
- A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat
eb) a képviselői hozzászólásokat.
45. §
- Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
- A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás és a falugyűlés
46. §
- Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
- A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
- A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47. §
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
48. §
- A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
- A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
49. §
A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.
50. §
A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
51. §
- A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.
- A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
- A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.
- A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.
V. Fejezet
A települési képviselő
52. §
A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.
53. §
A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.-34. § tartalmazza.
54. §
- Az önkormányzati képviselő megbízatása keletkezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 28-31. §-a tartalmazza.
- Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét és az összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv 36-37 § tartalmazza.
- Az önkormányzati képviselő méltatlanságát és a méltatlansági szabályokat az Mötv. 38. § foglalkozik.
- Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozattételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
55. §
A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás
6. A polgármester és az alpolgármester
56. §
- A polgármester főállású tisztségviselő.
- A polgármesteri tisztség összeférhetlenségéről a Mötv. 72. §-a rendelkezik, míg a polgármester vagyonnyilatkozattétteli, méltatlansági eljárásának szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
57. §
A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §; 69. § és 70. §-a tartalmazza.
58. §
- A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
- meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
- fogadóórát tart,
- nyilatkozik a sajtónak
- A polgármester fogadóórája:
Kedd: 9,00 - 11,00
Szerda: 14,00-16,00
- A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
59. §
- A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
- önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha-táridő a következő ülésig lejár,
- az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettség-vállalás esetén,
- az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
60. §
- A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek, de a polgármestert a képviselő-testület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselő-testület tagja.
- Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.
- A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.
- Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.
- Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv 74-78. § kell alkalmazni.
7. A képviselő-testület bizottságai
61. §
A képviselő-testület feladatinak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
62. §
A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.
A bizottság tagjainak felsorolását és feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
63. §
A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
64. §
A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 40. §-t, valamint az Mötv. 57-61.§-át kell alkalmazni.
65.§
A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
8. A jegyző
66. §
- A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
- tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
- tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
- gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
- biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
- a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
- rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
- gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és az önkormányzat honlapján történő közzétételéről.
67. §
- A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
- A kihirdetési módok:
- kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
- az önkormányzat honlapján való megjelentetés
68. §
- A jegyző kinevezése, felmentése: a Mötv. 83. § b) pontja alapján az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja.
- Az aljegyző a jegyző általános helyettese, továbbá ellátja a jegyző által a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat.
- A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhelytelepülésen az adóügyi feladatokkal megbízott köztisztviselő látja el.
9. Közös Önkormányzati Hivatal
69. §
- A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
Székhelye: 9485 Nagycenk, Gyár utca 2.
Peresztegi Kirendeltségének címe: 9484 Pereszteg, Ady Endre utca 1.
Fertőbozi ügyfélszolgálat címe. 9493 Fertőboz, Fő utca 17.
Adószáma: 15803548-2-08
Törzskönyvi azonosító száma: 803548
KSH számjele: 15803548-8411-32508
Számlaszáma: 10404058-50526680-8351003
- A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatit a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat a Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal Köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
- A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.
- A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül vagyonnyilatkozat-tételre köteleztettek körét a 3. számú melléklet tartalmazza.
10. Társulások
70. §
A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:
- Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás
- Fertőd Mikrotérségi Szociális Intézményi Társulás
- Ikva Menti Szennyvíztisztító Létesítése Önkormányzati Társulás
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
71. §
- A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
- A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
72. §
- Ez a rendelet 2015. június 5-én lép hatályba.
- Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelete.