Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015 (VI.4.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
Hatályos: 2021. 03. 12- 2021. 10. 31
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015 (VI.4.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
2021.03.12.
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pereszteg Község Önkormányzat.
2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9484 Pereszteg, Ady utca 1.
3. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testülete.
4. Az önkormányzat illetékességi területe: Pereszteg Község közigazgatási területe.
5. Az önkormányzat honlapjának címe: www.pereszteg.hu
6. Az önkormányzat elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségei:
a. az önkormányzat e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu
b. polgármester e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu
c. a jegyző e-mail címe:
7. Az Önkormányzat jelzőszámai:
Adószáma: 15728238-2-08
Statisztikai számjele: 15728238-8411-321-08
PIR törzsszáma: 728230
TEÁOR kódja: 8411
KSH kódja: 0823773
Bankszámlaszáma: 59500313-10003365
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § Az önkormányzat hivatalos lapja a Peresztegi Hírek.
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.
A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
1. Pereszteg Község Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi Önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
2. Az Önkormányzat alaptevékenysége szerinti kormányzati funkciókat az 1. számú melléklet tartalmazza.
7. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
8. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
9. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-
testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az
1. bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését.
1. Rendkívüli ülést kell összehívni
a. az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b. ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c. ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
2. Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
1. A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.
2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
3. A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
4. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
12. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, mely időpont, a képviselő-testület tagjainak előzetes bejelentése alapján változhat.
13. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
1. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.
2. A meghívónak tartalmaznia kell
a. az ülés helyét,
b. az ülés időpontját,
c. a tervezett napirendeket,
d. a napirendek előadóit,
e. a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.
3. A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
4. Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
5. A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
6. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek, helyettesének
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek ( a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek, melyeket az ülés összehívója az adott napirendi pontnál megjelöl )
d). a bizottságok nem képviselő tagjainak,
e) a nem állandó meghívottaknak,
f) Az előterjesztőknek és
g) akiket az ülés összehívója megjelöl.
7. A meghívót és mellékleteit elektronikus úton, a honlapon is meg kell jeleníteni.
1. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.
2. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a. telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b. egyéb szóbeli meghívással.
3. A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetbe el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.
1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a. a jegyzőt, a helyettesét
b. a bizottság nem képviselő tagját,
c. az illetékes országgyűlési képviselőt,
d. a rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
3. Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a. az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b. akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
1. A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a. a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b. a meghívó honlapon történő közzététele.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
1. A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások
rögzítése
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó
megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) az ülés bezárása.
1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni.
1. Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
2. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
1. A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
2. A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
3. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
4. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
1. Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
2. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat indokolásával.
1. Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,
azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
f) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
g) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása.
2. A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 23. §-ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.
1. A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.
Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
2. A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
1. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
2. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
26. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.
1. A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
2. A határozati javaslat részei
a. a határozat szövege
b. a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja,
3. A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
28. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.
29. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
1. Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.
2. Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselő-testület döntései
1. A képviselő-testület döntései
a) határozat,
b) rendelet
1. A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit
a.) nyílt szavazással, ezen belül:
aa.) nem név szerinti nyílt szavazással,
ab.) név szerinti nyílt szavazással,
b.) titkos szavazással hozza.
2. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
3. A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerint szavazást kell tartani, a Mötv. 48. § (3) bekezdés szabályainak betartása mellett.
4. A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.
1. A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza, és titkos szavazással dönt az alpolgármester választás esetén.
2. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
3. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.
34. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
35. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének
…./…(……..) önkormányzati határozata a …………………………………….-ról.
36. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
1. A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének
…./……(………)önkormányzati rendelete a …………………….-ról.
2. A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztését követő 10. naptári napon tekintendő kihirdetettnek.
3. A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint kell közzétenni és kihirdetni.
1. A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) b.) pontjában meghatározott felvilágosítás-kéréssel élni a képviselő-testületi ülésen.
2.
2. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
3. A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy az ülést követő 30 napon belül, írásban, érdemi választ kell adni.
1. Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
2. Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.
3. A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
1. Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.
2. Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
3. A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
41. § A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
42. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
1. A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
2. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
1. A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
2. A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
3. A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
4. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.
5. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
6. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni
a) egy példányt a jegyző kezel
b) egy példány irattári példány, melyet a lakosság számára is hozzáférhető (közszemlére kitett) kell tenni.
c.) A jegyző köteles a kormányhivatalnak elektronikusan a Mötv. 52. § (2) bekezdése szerint a jegyzőkönyvet megküldeni
7. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat
eb) a képviselői hozzászólásokat.
1. Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
2. A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás és a falugyűlés
1. Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
2.
2. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
3. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
2. A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
49. § A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.
50. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
1. A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.
2. A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
3. A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.
4. A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.
V. Fejezet
52. § A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.
53. § A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.-34. § tartalmazza.
1. Az önkormányzati képviselő megbízatása keletkezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 28-31. §-a tartalmazza.
2.
2. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét és az összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv 36-37 § tartalmazza.
3. Az önkormányzati képviselő méltatlanságát és a méltatlansági szabályokat az Mötv. 38. § foglalkozik.
4. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozattételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
55. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
d) a közös önkormányzati hivatal,
6. A polgármester és az alpolgármester
1. A polgármester főállású tisztségviselő.
2. A polgármesteri tisztség összeférhetlenségéről a Mötv. 72. §-a rendelkezik, míg a polgármester vagyonnyilatkozattétteli, méltatlansági eljárásának szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
57. § A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §; 69. § és 70. §-a tartalmazza.
1. A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:
a.
a. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d. fogadóórát tart,
e. nyilatkozik a sajtónak
2. A polgármester fogadóórája:
Kedd: 9,00 - 11,00
Szerda: 14,00-16,00
3. A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
1. A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a. önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha-táridő a következő ülésig lejár,
b. az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettség-vállalás esetén,
c. az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
1. A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek, de a polgármestert a képviselő-testület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselő-testület tagja.
2. Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.
3. A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.
4. Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.
5. Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv 74-78. § kell alkalmazni.
7. A képviselő-testület bizottságai
61. § A képviselő-testület feladatinak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
62. § A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.
A bizottság tagjainak felsorolását és feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
63. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
64. § A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 40. §-t, valamint az Mötv. 57-61. §-át kell alkalmazni.
65. § A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
1. A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
2.
2. A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai
a. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f. rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
g. gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és az önkormányzat honlapján történő közzétételéről.
1. A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
2. A kihirdetési módok:
a. kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b. az önkormányzat honlapján való megjelentetés
1. A jegyző kinevezése, felmentése: a Mötv. 83. § b) pontja alapján az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja.
2. Az aljegyző a jegyző általános helyettese, továbbá ellátja a jegyző által a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat.
3. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhelytelepülésen az adóügyi feladatokkal megbízott köztisztviselő látja el.
9. Közös Önkormányzati Hivatal
1. A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
2.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 9485 Nagycenk, Gyár utca 2.
Peresztegi Kirendeltségének címe: 9484 Pereszteg, Ady Endre utca 1.
Fertőbozi ügyfélszolgálat címe. 9493 Fertőboz, Fő utca 17.
Adószáma: 15803548-2-08
Törzskönyvi azonosító száma: 803548
KSH számjele: 15803548-8411-32508
Számlaszáma: 10404058-50526680-8351003
3. A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatit a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat a Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal Köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
4. A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.
5. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül vagyonnyilatkozat-tételre köteleztettek körét a 3. számú melléklet tartalmazza.
70. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:
a. Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás
b. Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményi Társulás
c. Ikva Menti Szennyvíztisztító Létesítése Önkormányzati Társulás
d. Sopron térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
1. A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
2. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
1. Ez a rendelet 2015. június 5-én lép hatályba.
2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelete.
1. számú függelék
PERESZTEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TAGJAI
Sellei Tamás Pereszteg, Sport u. 15.
Gáspár András Pereszteg, Ady u. 8.
Botkáné Mikó Brigitta Pereszteg, Fő utca 84.
Koloszárné Varga Elvira Pereszteg, Petőfi utca 29/A.
Rédecsi Tamás Pereszteg, Petőfi u. 6.
Talhammer Lászlóné Pereszteg, Sport u. 6.
Tóth Dániel Pereszteg, Sport u. 37.
PERESZTEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI
1. Ügyrendi Bizottság
Elnök: Koloszárné Varga Elvira
Tagok: Botkáné Mikó Brigitta
Tóth Dániel
Ügyrendi Bizottság feladatai
1. Szükség szerint megvitatja és véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendeletet, a képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek javadalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztéseket, Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését, felterjesztési jog gyakorlásáról szóló előterjesztést. Véleményt nyilvánít olyan ügyekben – feladatkörében – amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő.
1. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők (polgármester) összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést a Mötv. 36-38 §-ai, valamint a Mötv. 72. §-a alapján.
1. a) A jegyző bevonásával nyilvántartja és ellenőrzi a Mötv. 39. §-a alapján a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat, beleértve a külső (nem képviselő) bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát is.
b) A vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséről lefolytatott eljárás során a bizottság felhívja az érintettet a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok írásbeli közlésére.
c) Az ellenőrzési eljárás során a bizottság által kezelt azonosító adatokat az eljárás végeztével 8 napon belül meg kell semmisíteni.
d) A bizottság a képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos azonosító adatok, valamint képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata vizsgálatát zárt ülésen végzi – figyelemmel a Mötv. 39. §-ában foglaltakra.
1. Ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói és a külsős (nem képviselő) bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát lezárt – a Bizottság által az átvételkor lepecsételt és az Ügyrendi Bizottság elnöke által aláírt – borítékban kell leadni, illetve átvenni. A Bizottság elnöke az átvételről igazolást ad ki.
1. A (4) bekezdés szerint átvett vagyonnyilatkozatokat a Közös Önkormányzati Hivatal Peresztegi Kirendeltségénél, az anyakönyvi iratok tárolására is használt lemezszekrényében kell elhelyezni.
1. Külön a vagyonnyilatkozatokról (egységesen a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok vonatkozásában) és külön a képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintésről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését az Ügyrendi Bizottság elnökének felügyelete és irányítása mellett a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője látja el.
1. A képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintést a Képviselő-testület a következők szerint biztosítja: képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintés feltétele, hogy írásban azt Ügyrendi Bizottság elnökétől kell kérni a betekintés időpontjának naptári nap szerinti megjelölésével úgy, hogy az legalább ezen időpont előtt 5 nappal az Ügyrendi Bizottság elnökéhez megérkezzen.
1. Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatai ellátása vonatkozásában az elnök helyettesítésére tagjai közül minősített többséggel helyettest választ.
1. Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. 39. §-a alapján jár el.
A Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségéről a 2007. évi CLII. tv. 3. § (1) bek. c.) pontjában foglaltak alapján.
jegyző
aljegyző
pénzügyi ügyintézők
adóügyi ügyintézők
igazgatási ügyintézők
A vagyonnyilatkozatok a fenti törvény szerint a köztisztviselőknek 2 évente kell benyújtani.
A képviselő-testületről a polgármesterre átruházott hatásköröket az alábbi rendeletek rögzítik:
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2004. (XI.3.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (IX.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban álló közterületek filmforgatási célú használatról
Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (III.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei 2019. évi költségvetéséről