Pereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2025. 03. 15Pereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyongazdálkodásáról
[1] Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait az önkormányzati vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, az önkormányzati vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, az önkormányzati vagyon átruházása szabályainak, a beruházások, fejlesztések feletti rendelkezés értékhatárainak, valamint a célszerű és eredményes vagyongazdálkodás érdekében állapítja meg.
[2] Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i.) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b-c pontjaiban, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16), 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed Pereszteg Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlan, közmű és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban és közhasznú társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre, továbbá
c) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére.
Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvt.) 5. §-ában szabályozottak szerint történik.
(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozik az a vagyon, amit az Nvt. akként határoz meg, továbbá az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelem, melyet az önkormányzat jelenleg nem határoz meg. A forgalomképtelen önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok felsorolását e Rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az, amit az Nvt. és törvény akként határoz meg. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó tárgyak felsorolását e Rendelet 2. melléklete tartalmazza, ezen kívül az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonnal nem rendelkezik.
(4) A (2)-(3) bekezdések hatálya alá nem tartozó vagyontárgyak az üzleti vagyon körébe tartoznak, melynek felsorolását e Rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) A vagyontárgy forgalmi jellegének megváltoztatásáról az Nvt. rendelkezéseit figyelembe véve a képviselő-testület dönt.
Tulajdonjog átruházása
3. § (1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(2) Az üzleti vagyont és a korlátozott forgalomképes törzsvagyont értékesíteni vagy tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel. A versenyeztetés szabályait e Rendelet 4. melléklete tartalmazza. A korlátozott forgalomképes vagyon kizárólag az állam, más helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén
a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyonesetén nettó 500 000,- forint összeget nem éri el.
b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a nettó 20 000 000,- forintos értékhatárt nem haladja meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti érték megállapításakor azt a forgalmi értéket kell figyelembe venni, melyet a Képviselő-testület hivatalos, 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján állapít meg, melytől a képviselő-testület - 20%-kal eltérhet, amennyiben a vagyonértékesítés igazoltan az értékbecslés szerinti áron nem vezetett eredményre.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
4. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlását a (2) bekezdésben meghatározott szervére, az ott meghatározott terjedelemben, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervekre ruházza át azzal, hogy a vagyontárgyak három évet meghaladó használatáról, hasznainak szedéséről, bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) A Polgármester döntési hatáskörébe tartozik:
a) az ingatlan vagyontárgyak három év, vagy annál rövidebb időtartamban történő használata, hasznainak szedése, bérbeadása,
b) az önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosítása,
c) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, és közterületeken történő nyomvonal jellegű építésnél, bontásnál.
(3) Az Önkormányzat vagyonkezelő szerve a Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).
(4) A Képviselő-testület vagyonának kezelésével a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott szerveken kívül vagyonkezelési szerződéssel más szervet is megbízhat. A vagyonkezelői jog ellenértékének mértékéről vagy ingyenes átengedéséről a Képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzati vagyon hasznosítására versenyeztetési eljárást kell lefolytatni a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel. A versenyeztetés szabályait e Rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(6) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén
a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyonesetén nettó 500 000,- forint összeget nem éri el.
b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a nettó 20 000 000,- forintos értékhatárt nem haladja meg.
c) a költségvetési szerv, vagy önkormányzati intézmény használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy helyiség bérbeadása esetén, ha a bérbeadásra irányuló ingatlan vagy helyiség nem haladja meg a havi nettó 200 000,- forint összeget.
(7) Az Önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.
(8) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. Az önkormányzati vagyonkezelő szerv beruházást, felújítást csak a Képviselő-testület döntése alapján végezhet.
(9) A Képviselő-testület és a Polgármester a vagyonkezelőtől a vagyonkezeléssel kapcsolatos tevékenységéről tájékoztatást, információt, adatot kérhet, a vagyonkezeléssel kapcsolatos dokumentumokba betekinthet.
Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
5. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt. 11. § (1) bekezdésben meghatározott személyekkel az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékonyságát, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyontárgyakról, a vagyonkezelésbe adás ellenértékéről vagy ingyenességéről, a vagyonkezelési szerződés tartalmi elemeiről a Képviselő-testület dönt.
(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.
(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül, versenyeztetés nélkül köthető.
(5) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
a) elengedi, vagy
b) nem engedi el
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.
6. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet átengedni.
7. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(3) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget,
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet, vagy
c) más ellenszolgáltatást ír elő.
8. § A vagyonkezelő mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
d) az Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e Rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni, továbbá
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
9. § Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni az Nvt. 11. § (13) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a következő vagyonkezelőnek lehet:
a) költségvetési szervnek, vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
10. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelő éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodott-e az állagmegóvásról, jókarbantartásról, továbbá
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesítette-e.
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra rendelkezésre vonatkozó külön rendelkezések
11. § (1) Az önkormányzati vagyonról a Képviselő-testület rendelkezik. Az önkormányzati vagyon felújításával, fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatos beruházás egyszerű beszerzési eljárás útján, vagy meghívásos eljárás útján kerülhet sor az alábbiak szerint:
a) Egyszerű beszerzési eljárás útján a polgármester dönt a nettó 500.000 Ft becsült értéket meg nem meghaladó beszerzéseknél, mely esetben egy felkért ajánlattevő tesz ajánlatot.
b) Egyszerű beszerzési eljárás útján a képviselő-testület dönt a nettó 500.000 Ft becsült értéket elérő vagy azt meghaladó de nettó 1 millió Ft-ot nem meghaladó beszerzéseknél, mely esetben kettő felkért ajánlattevő tesz ajánlatot
c) Egyszerű beszerzési eljárás útján a képviselő-testület dönt a nettó 1 millió Ft becsült értéket elérő, vagy azt meghaladó, de nettó 5 millió Ft-ot nem meghaladó beszerzéseknél, mely esetben három felkért ajánlattevő tesz ajánlatot.
d) A meghívásos beszerzési eljárás útján dönt a képviselő-testület a nettó 5.000.000 Ft becsült értéket elérő, vagy azt meghaladó beszerzési eljárás során, amelyben legalább három felkért ajánlattevő tesz ajánlatot. Az ajánlattevő felkérhető írásban, elektronikus úton vagy szóban személyesen.
(2) Az egyszerű beszerzési eljárás esetében az ajánlat beszerezhető írásban, elektronikus úton vagy szóban személyesen.
(3) A meghívásos beszerzési eljárás ajánlattételi felhívás alapján történik, mely során az ajánlat írásban, vagy elektronikus úton szerezhető be.
(4) Jelen rendelet 1. 2. és 3. mellékletében felsorolt ingatlanok vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlója a Képviselő-testület.
(5) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a Hivatal feladata.
Önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete, valamint elidegenítése
12. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete, valamint elidegenítése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései alapján történik.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
13. § Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
d) a követelés csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető, vagy
e) a kötelezett nem lelhető fel.
Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
14. § (1) Az Önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás vagy lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Képviselő- testület dönt.
(2) Az önkormányzati intézmények, és az Önkormányzat költségvetési szervei javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.
(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon
a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az Önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,
b) ismert terhei elérik vagy meghaladják a kapott vagyon értékét.
Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár
15. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben, az Nvt. 10 §.-ában, és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az Mötv. 110. §-ában szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni.
(2) A Korm. rendelet szerinti külön nyilvántartás tartalmazza e Rendelet 2. §-a szerinti vagyoncsoportokat.
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 13/2004 (XI.3.) önkormányzati rendelet.