1. § A rendelet célja az önkormányzati tulajdon folyamatos és fokozott védelme, az egyes vagyonrészek használatának szabályozása és működtetésük során értékük megőrzése, az önkormányzati vagyon növelésének előmozdítása.

2. § (1)² A rendelet hatálya kiterjed Petőháza Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) vagyonára, az Önkormányzat tulajdonában levő:

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megszerzésére, megterhelésére, használatba vagy bérbe adására, illetve más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

2/A. §³ (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(2) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg

2/B. §⁴ (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Petőháza Község polgármestere képviseli.

(2) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

(3) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek a (2) bekezdése szerinti felhatalmazásokon alapuló tevékenységről.

2/C. §⁵ A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

3. § (1)⁶ Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek meghatározását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)⁷ Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagyonelemek meghatározását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3)⁸ Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemek meghatározását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4)⁹ Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó ingatlan vagyonának meghatározását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(5)¹⁰ Az (1) - (3) bekezdésekben meghatározott vagyonelemeken és vagyontárgyakon kívül miden egyéb az Önkormányzat forgalomképes vagyonának minősül

(6)¹¹

(7)¹²

4. § (1)¹³ Az önkormányzat vagyonát a Petőháza Csapod Körjegyzőség tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.

(3)¹⁴ A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, illetve a kataszterben való átvezetéséről a körjegyző gondoskodik.

5. § (1) Ingatlan vagyon tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése esetén a vagyontárgy értékét az értékesítésről vagy megterhelésről szóló döntés meghozatalát megelőző 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés képezi.

(2) A képviselő-testület a vagyontárgyak értékesítése vagy megterhelése esetén a vagyontárgy értékét

(3) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe a vagyonérték.

(4) Vagyontárgynak az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén a 12 hónapra számított időarányos bérleti, használati díjat kell érteni.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazáskor a vagyontárgyak külön – külön számított értéke az irányadó.

6. § (1)¹⁶ A vagyonkezelői jog a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően vagyonkezelési szerződéssel jön létre.

(2)¹⁷ A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,1 %-a.

(3)¹⁸ A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

7. § (1)¹⁹ A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2)²⁰ Az (1) bekezdésben rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

(3)²¹ A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

(4)²² A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik

(5)²³ A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg

8. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló testület, szerv, személy vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági vagy bírói eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, illetve az ügyfél és a peres fél jogát.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetőleg annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba vagy bérbe adó jogait és kötelezettségeit.

9. § (1)²⁴ Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon lehet

(2)²⁵ Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(3)²⁶

10. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 10. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő azon nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére, illetve a vagyon a feladatai ellátását szolgálja-e.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják annak értékét.

11. § A Képviselő-testület a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben az önkormányzatot megillető követelésről:

11/A. §²⁷ (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,- forgalmi értékének megjelölése,- a szerzés módja- az önkormányzat által vállat fizetési feltételek,- az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése estén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

11/B. §²⁸ Az önkormányzati törvény által előírt, vagy önként vállat feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.

12. § (1)²⁹ A rendelet 3. § (1) – (2) bekezdésében meghatározott vagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) A forgalomképtelen vagyon eredeti rendeltetésének betöltéséhez nem szükséges része – a rendeltetés sérelme nélkül – hasznosítható.

(3) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása (esetenkénti bérbeadás) 500.000 Ft értékhatárig, ha a vagyon hasznosítására irányuló szerződés az l évet nem haladja meg, a polgármester hatáskörébe tartozik. A hasznosításról a Képviselő-testületet a soronkövetkező ülésén tájékoztatni kell.

(4) A polgármester a (3) bekezdésben gyakorolt hatáskörében gondoskodik a vagyontárgy használatára vonatkozó megállapodás, szerződés megkötéséről, tulajdonosi jognyilatkozat megtételéről.

13. § (1)³⁰ A rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon eredeti rendeltetésének betöltéséhez nem szükséges részének – a rendeltetés sérelme nélküli – hasznosítása (esetenkénti bérbeadás) 500.000 Ft értékhatárig, ha a vagyon hasznosítására irányuló szerződés az l évet nem haladja meg, a polgármester hatáskörébe tartozik. A hasznosításról a Képviselő-testületet a soronkövetkező ülésén tájékoztatni kell.

(3) A polgármester a (2) bekezdésben gyakorolt hatáskörében gondoskodik a vagyontárgy használatára vonatkozó megállapodás, szerződés megkötéséről, tulajdonosi jognyilatkozat megtételéről.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaságnak, illetve közhasznú társaságnak – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott – legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó jogait a Képviselő-testület gyakorolja. A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzatot többszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában megillető jogokat is.

(5) Gazdasági társaság ülésein az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott személy képviseli.

14. § A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot a Képviselő-testület gyakorolja.

15. § (1) A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes önkormányzati vagyon feladatellátáshoz nem szükséges része bérbe,- használatba adás, reklámcélú felhasználás céljára az alapfeladat sérelme nélkül hasznosítható. A hasznosításra a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása alapján a vagyonkezelő jogosult. A vagyonkezelő köteles gondoskodni a hasznosításra irányuló szerződések, megállapodások megkötéséről is.

16. § Az önkormányzat Képviselő-testülete minősített többséggel dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

17. §³¹ (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítését, hasznosítását

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:- vagyonelem megnevezése, helyrajzi száma,- forgalmi értékének megjelölése,- átruházás módja,- pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,- árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása, - csere esetén a csere célja, a cserével érintett vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

18. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmazásával történik.

(2) A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani.

(3) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.

(4) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános és zártkörű pályázati eljárás, és árverés útján, amelynek kiírásáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A pályázati eljárás lebonyolítható nyilvános és zártkörű pályázat útján.Nyilvános pályázatot kell kiírni önkormányzati vagyon értékesítésekor, ha a vagyon értéke a 25 millió Ft-ot meghaladja. Értékhatártól függetlenül, zártkörű pályázatot kell kiírni ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek.

(6) Az árverés az ingatlan és ingó vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók részvételével megvalósuló versenyeztetése, amelyek során a vételár a nyilvános liciten kialkudott legmagasabb ajánlati ár.

(7) Nem kell versenytárgyalást tartani:

(8) A pályázatot a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja ki. A pályázati kiírásban meg kell jelölni, hogy a pályázat egy vagy kettő fordulós lesz.

(9) A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményezéséről a jegyző gondoskodik.

(10) A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat hirdetőtábláin kell kifüggeszteni és az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

(11) A pályázatok leadására határnapot kell megjelölni, amelyhez a felhívás közzététele és a pályázat határnapja között legkevesebb l5 naptári napot kell biztosítani.

(12) A benyújtott pályázatokat a pályázat elbírálásáig titkosan kell kezelni.

(13) A zártkörű pályázatról az érintettnek legalább kettő ajánlattevőt egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni, a pályázati felhívás megküldésével.

(14) A pályázati felhívásnak tartalmazni kell:- a pályázatot kiíró szerv megnevezését,székhelyét,- a pályázat célját, jellegét,- az értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését, és az értékesítéshez szükséges információkat,- az ajánlat benyújtásának helyét, idejét,- a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét,- pályázati biztosíték esetén annak letételének ( készpénz ) összegét, visszafizetés szabályait,- a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.

(15) Az érvényes pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.Az elbírálásnál valamennyi szempontot figyelembevéve a legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni.

(16) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon a polgármester hirdeti ki.Zártkörű pályáztatás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

(17) Árverés esetén az árverési hirdetményben meg kell jelölni:- az árverező személyét, az árverés helyét és idejét,- az árverezésre kerülő vagyontárgyra vonatkozó információt,- az árverési előlegre vonatkozó adatokat.

(18) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen személyesen,vagy meghatalmazottja útján megjelenik, nyilatkozik, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, árverési előlegként a kikiáltási ár l0 %-át a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

(19) Az árverés bezárása után a jegyzőkönyvben kell rögzíteni az árverés lefolyását. A jegyzőkönyvet az árverést vezető, a jegyzőkönyvvezető és az árverési vevő írja alá.

18/A. §³³ A 18. § (7) bekezdésében foglalt esetekben, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a vagyonelem a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján értékesíthető.

19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást értékesítésre kijelölni a Képviselő-testület jogosult.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület értékesítésre kijelöli az önkormányzat tulajdonában lévő valamelyik bérlakást, úgy arra minden más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

20. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén ingatlanforgalmi szakértővel meg kell állapíttatni az értékesítésre kijelölt bérlakás – 1993. évi LXXVIII. tv. 52. § (1) bekezdése szerint képzett – forgalmi értékét.

(2) A lakás bérlője a szerződés megkötésekor – kérelmére – a vételár 20%-át köteles egyösszegű vételárrészletként megfizetni, míg a fennmaradó hátralékra – kérelmére – havonta fizetendő részletekben, egyenlő mértékben 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(3) A részletfizetési kedvezményben részesülők a vételár hátralék után – havonta egyenlő mértékben elosztott – kamatot kötelesek megfizetni, amelynek mértékét a képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében állapítja meg. A kamat mértéke az adott év január 1. napján érvényes jegybanki alapkamat mértéke.

(4) A vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt 10 % árengedmény, míg a vételár lejárat előtti megfizetése esetén a vételár hátralékból 10 % engedmény illeti meg.

(5) Megszűnik a kedvezmények igénybevételére való jogosultsága annak, aki az adásvételi szerződésben vállalt részletfizetési kötelezettségét 3 hónapon túl nem teljesíti.

(6) Az elővásárlásra jogosult részére a polgármester a jelen § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt feltételekkel teszi meg vételi ajánlatát, amelyhez az önkormányzat, mint eladó 30 napig van kötve.

21. § (1) A megvásárolt lakásra a szerződéskori vételárhátralék erejéig Petőháza Község Önkormányzata javára jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) Vételárhátralék esetén a megvásárolt lakás újabb megterheléséhez a Képviselő-testület adhat hozzájárulást abban az esetben, ha a lakás felújítására, korszerűsítésére, átalakítására, bővítésére, vagy a vételárhátralék kifizetésére felvett kölcsön összegével kívánják az ingatlant megterhelni. Harmadik személy részére értékesített lakások megvásárlásának feltételei

22. § Amennyiben a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakásra a bérlő nem él elővásárlási jogával, a lakás a 18. §-ben megjelölt módon – az 1993. évi LXXVIII. törvény 50. § foglalt korlátozással – harmadik személy számára is értékesíthető. Ez esetben a lakottan értékesített lakás vételára a forgalmi érték 70%-a, amelyet a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni.

23. § (1) Amennyiben a képviselő-testület értékesítésre kijelöl valamely nem lakás célra szolgáló helyiséget vagy építményt (a továbbiakban: helyiség), úgy elővásárlási jog illeti meg

(2) Amennyiben a helyiség bérlője gazdasági társaság, a társaság tagjainak közjegyzői okiratban foglalt közös nyilatkozatában megjelölt tag is élhet az elővásárlási joggal. A helyiség vételára

24. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület által kijelölt helyiséget a 25. § (1) bekezdésében jelölt elővásárlási jog jogosultja veszi meg a helyiség vételára a három hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott forgalmi érték. Az elővásárlásra nem jogosultak esetén a forgalmi érték képezi az induló vételárat.

(2) A vevő kérelmére a vételár megfizetésére legfeljebb 24 havi, az adott év január 1. napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével azonos mértékű kamattal számított részletfizetést kell adni. A részletfizetés kamatmentes abban az esetben, ha a részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladja meg.

25. § (1) A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonával történő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 15/1995.(XII. 19) ÖK. rendelet

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.