1. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2003. (VIII. 1.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: HÉSZ), valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;cégfelirat: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla;információs célú berendezés: közérdekű, közcélú információk, valamint plakátok, hirdetések, reklámtartók elhelyezésére szolgáló közterületről látható, 2,0 m2 -nél kisebb felületű berendezés.

3. § (1) Az épített és természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 23/C. § (3) bekezdésében helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekre terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdésében helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi területi és egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

5. § (1) A helyi védetté nyilvánításra, vagy annak megszüntetésére hivatalból, vagy bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.(2) A rendelkezésnek tartalmaznia kell:a.) a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetésétb) a védelem vagy a törlés rövid indokolásátc) védendő érték (pl.: épület, vagy építmény) helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, épület ill. telekrész megjelölését)d.) a védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokate.) a védendő érték fényképétf.) a kezdeményező nevét, címét, székhelyét

(3) A helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

(4) A védettséget megszüntetni akkor lehet, ha az értékvédelmi dokumentáció ezt támasztja alá.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt Petőháza Község Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban polgármester) erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

6. § A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekintenia.) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,b.) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,c.) a kezdeményezőket.

7. § (1) Az építészeti örökség szakmai szempontok szerinti feltárása során értékvédelmi dokumentáció készül a védetté nyilvánítás megalapozására.

(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával az önkormányzati főépítész végzi.

(3) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a település építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az Önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 6. §-ban meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

9. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. §- bán meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(3) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

11. § A védett értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodniIII.Fejezet A településképi szempontból meghatározó területek

12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a 2. mellékletben lehatárolt a. történeti településrész területe,b. családi házas területek, c. új beépítésű területek,d. rekreációs területek,e. Cukorgyár területe és ipari-gazdasági területek,f. védett természeti területek: az országos ökológiai hálózat övezetei.IV.fejezet Településképi követelmények 5.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények

13. § (1) Kerítés egyéb övezeti előírás hiányában közterület határán 180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal, kapuépítmény legmagasabb pontja 2 m lehet. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell lennie.

(2) Kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem lehet.

(3) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni, illetve úgy metszeni, hogy annak magassága a 2,5 métert ne haladja meg.

14. § A HÉSZ SZ-J1 jelű szabályozási tervén a Fertődi Eszterházy kastély vue-jének tengelyvonalától számított 25,0-25,0 méter széles területsávban megvalósuló építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni, melyben igazolni kell, hogy a megvalósuló építmény a tájképi érték fennmaradását nem veszélyezteti.

15. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

(3) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

(4) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant - állapotot kell figyelembe venni.

16. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket és napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

(2) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.

17. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblákon kell elhelyezni.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 2000 m-es körzetén belül helyezhető el. Az itt meghatározott korlátozások alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható. Ez vonatkozik a községben telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek tájékoztató, iránymutató és figyelemfelhívó, megállító tábláira, berendezéseire is.

18. § (1) Épület közterületről látható homlokzatán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégér, cégtábla, cégfelirat) létesíthető. Kerítésen, tetőfelületen - gazdasági terület kivételével - vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(2) Közterületről látható elö-és oldalkertben elhelyezett, a saját vállalkozást népszerűsítő berendezést tartó szerkezet legfeljebb 2 méter magas és 2 méter széles lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cégért, cégtáblát, cégfeliratot úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezendő berendezés számában, az elhelyezési magasság, betűnagyság, színvilág tekintetében illeszkedjen az épület homlokzati kialakításához (homlokzat tagolás, nyílászárók kiosztása).

(4) Az (1) bekezdés szerinti cégér, cégtábla, cégfelirat csak káprázatmentes kialakítású lehet, fényfelirat, futófény nem alkalmazható.

(5) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott felület méretének 25%-át.

19. § (1) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A telepítésre javasolt növényzet listáját az 1. függelék tartalmazza.

(2) Saroktelek esetén a közterületen takaró növényzetet úgy kell telepíteni, hogy az ne akadályozza a kilátást a járművei közlekedők elől.

(3) A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. 6. Településképi szempontból meghatározó történeti településrész területre, családi házas területekre és új beépítésű területekre vonatkozó követelmények

20. § (1) Új lakó épületek építése, meglévő lakóépületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez.

(2) Tömör kerítés vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben, ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.

(3) Kerítés csak az ingatlan telekhatárán létesíthető. Meg kell őrizni a településen az épületek és az oldalkertek eltérő telekhatárait.

(4) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető

(5) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető.

(6) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

(7) Történeti településrészen és a családiházas területen garázs közterület felől közvetlenül nem nyitható, kivéve, ha az a kialakult állapot (telekszélesség) miatt műszakilag más módon nem biztosítható és a saroktelkek esetében.

(8) Védett épületet tartalmazó utcaszakaszon (védett épület telkétől számított 50-50 méter) a védelemmel nem érintett telken az új épület formálása, tömegképzése, anyaghasználata, színezése a védett épület értékeinek érvényesülését nem zavarhatja. Új épület építése, vagy meglévő épület átépítése, átalakítása, felújítása esetén az utcai homlokzatmagasság, tetőhajlásszög, tetőgerinc-magasság vonatkozásában az utcaszakaszon álló védett épület kialakítása, színezése a meghatározó

(9) Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45°-nál nem lehet nagyobb.

(10) Zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett.

(11) Túlnyomóan beépített területen a meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(12) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

(13) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma, szerelt kémény, parabola antenna stb.) nem jelenhet meg.

(14) A történeti településrészen az épületek közterület felé néző tetőfelületén napelem, napkollektor nem helyezhető el.

(15) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben részesíteni, élénk színek kiegészítésként alkalmazhatók.

(16) Cégfelirat, egyéb grafikai elem felülete nagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 10%-át és nem lehet nagyobb 5 m2-nél.

(17) A történeti településrészen közterületről látható előkertben önálló vállalkozást népszerűsítő berendezést tartó szerkezet nem helyezhető el. 7. Cukorgyár területe és ipari-gazdasági területek

21. § (1) Az iparterület értékes, idős díszfáit meg kell őrizni.

(2) Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m²-ként egy lombos fát kell elültetni. 8. Rekreációs területek

22. § A rekreációs területen az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település és a terület hagyományaihoz igazodó legyen. 9. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

23. § (1) A helyi védelem alatt álló épület helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az épület jellegzetes tömegét, tetőformáját, tető hajlásszögét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani.

(2) Meg kell őrizni, szükség esetén helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának - a védettség alapját jelentő értékét képező -a.) épület tartószerkezeti rendszerét, főfalait b.) eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert); c.) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, d.) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát; nyílásosztását, e.) eredeti értékes épülettartozékait, értékes, eredeti melléképületeit.

(3) Helyi védettségű építészeti örökség telkén törekedni kell az értékes növényzet megtartására. Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások helyreállítása az elsődleges szempont, törekedni kell arra, hogy az építészeti értékek lehetőség szerint közterületről is láthatóak legyenek.

24. § (1) Helyi védelem alatt álló épület felújítása esetén az épületnek a közterületről látható homlokzatain a nyílásrendet, a nyílások osztását, az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.

(2) Az épületnek a közterületről látható homlokzatain új szerkezetek, szerkezeti elemek nem létesíthetők (pl.: napkollektor, reklámtábla, előtető, gépészeti berendezés, parabola antenna stb.).

(3) A helyi védelem alatt álló épület felújítása, korszerűsítése esetén az eredetivel megegyező anyagú, de korszerű kivitelű szerkezeteket kell használni, illetve beépíteni. Nem használható, illetve nem építhető be műanyag nyílászáró, hullámos tetőfedés, betoncserép, hullámpala, bitumenes zsindely, stb.

(4) A védett épület belső korszerűsítése, a mai igényeknek megfelelő használatát elősegítő átalakítások, valamint az épületnek eredeti funkciójától való eltérő használata - figyelemmel a (1) és (2) bekezdésben foglaltakra - engedélyezhető amennyiben az a védett értékek fennmaradását is szolgálja. A belső átalakításokat, korszerűsítéseket az eredeti szerkezet és belső értékek megőrzésével kell megoldani.

(5) A védett épületek homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

(6) A helyi védett épületen utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.

25. § (1) Helyi védettségű építészeti örökség részét képező szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása, restaurálása csak arra jogosultsággal rendelkező szakrestaurátor bevonásával történhet.

(2) Helyi védettségű építészeti örökségen vagy annak közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték megfelelő érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.

26. § (1) Helyi védett épület bővítése esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz, úgy, hogy az épület utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(2) Helyi védettségű építészeti érték jelentős bővítése esetén az új hozzátétel homlokzatai korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

(3) Helyi védettségű építészeti érték kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

27. § (1) Helyi egyedi védett vagy e rendelet mellékletében védelemre javasolt építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(2) A helyi egyedi védett építmény bontására az építmény teljes körű felmérését, dokumentálását és a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(3) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha a.) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,b.) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható. 10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

28. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, torony kizárólag a Cukorgyár területén, a meglevő magasépítményeken létesíthető. Új antennatartó szerkezet, torony kizárólag akkor létesíthető, ha a meglévő magasépítményeken a műszaki berendezés nem helyezhető el.

(2) Az energiaellátás és elektronikus hírközlés torony jellegű építményeinek elhelyezése településképileg meghatározó területeken - a Cukorgyár kivételével - tilos. 11.A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

29. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(3) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(5) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, élőkért nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(6) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető.

(7) Az újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor, azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. 12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

30. § A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (a továbbiakban: Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. § (1) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb fele vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább felének közérdekű információt kell, tartalmaznia.

(2) Információs célú berendezés a település területén közterületen összesen legfeljebb 10 db helyezhető el úgy, hogy azok egymástól mért távolsága legalább 200 méter legyen.

(3) A berendezés a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető, jellemzően fa, vagy fém anyaghasználattal. A berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának a település teljes közigazgatási területén azonosnak kell lennie.

(4) A berendezésen elhelyezett reklámhordozókénta.) nem rozsdásodó;b.) állékony;c.) könnyen karbantartható;d.) élénk színeket nem használó;e.) a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

(5) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(6) Saját vállalkozást népszerűsítő reklámhordozó, reklámfelület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról. A reklámhordozón, reklámfelületen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett változásokat a feliraton a változást követő 8 napon belül módosítani kell.

(7) Közterületen két- vagy több oldalról látható információs célú berendezés csak valamennyi - közterületről látható - oldalát információs, illetve reklámfelületként kialakítva létesíthető.

32. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel és az önkormányzattal kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el. A plakátok kihelyezését a közművelődési hirdetőoszlop működtetője végzi. Közművelődési célú hirdetőoszlopon ragasztással tilos plakátot közzé tenni.

(2) Az Önkormányzat által létesített információs berendezésen reklám kihelyezését az Önkormányzat végzi. Az információs berendezésen ragasztással tilos plakátot közzé tenni.

(3) Az utasvárók felületén reklámot közzétenni nem lehet.

33. § A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester településképi bejelentési eljárásban, a Tktv. 11/B. § (l)-(2) bekezdésében, a Rr.-ben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

34. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdetöberendezés közterületena.) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére,b.) alkalmi rendezvények esetén, a rendezvény ideje alatt, a rendezvény 300 m-es körzetén belül helyezhető el.

(2) Mozgatható hirdetőberendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

35. § (1) A településkép védelme érdekében az önkormányzati főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A településképi szakmai konzultáció kérelmezése legalább egyszer kötelező:a.) a településképi szempontból meghatározó területen lévő ingatlanon történő, lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén;b.) helyi építészeti értékvédelem alatt álló épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése esetén;c.) lakóépületek közterületről látható bővítése, homlokzatának felújítása, átalakítása esetén;d.) közterületen növényzet ültetése és térburkolat elhelyezése esetén;e.) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatára; cégér, cégfelirat, címtábla, grafikai elem elhelyezése esetén;f.) közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztó szekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél.

(3) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani e rendelet 3. melléklete szerinti adatlapot kitöltve, valamint dokumentációt 2 példányban. A csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel illetve építési engedéllyel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival, melyet fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni. Egyéb esetekben a tervezett tevékenység megítéléséhez szükséges dokumentációt kell benyújtani.

(4) A szakmai konzultáció során az önkormányzati főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzati főépítész nyilvántartásba veszi.

36. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

37. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, fotómontázs vagy látványterv, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

(2) A bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a településrendezési eszközben és e rendeletben foglalt előírásoknak és illeszkedik-e Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott javaslatok szerint a településképbe. A reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a polgármester vizsgálja továbbá, hogy a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik-e a településképbe, megfelel- e a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

(3) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(5) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

(6) A reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ezen határidő elmulasztása esetén új eljárást kell indítani.

(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

38. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) A Polgármester a reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt.

39. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le a.) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az építési tevékenység során az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértették, b.) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy ezen rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen ba) az épület jókarban tartása, homlokzati elemeinek, színezésének védelme, egységes megjelenésének biztosítása vagy rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése, bb) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata, vagy bc) építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében;c.) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén;d.) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a 38. § -bán szabályozott bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta, e.) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megsértése esetén.

(2) Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás rendelkezései az irányadók.

(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét, a jogsértés megjelölését és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét.

40. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy a településképi kötelezésben foglalt kötelezés végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

(2) A bírság kiszabására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

(3) Az eljárás lefolytatására az e rendeletben foglalt eltérésekkel a közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen a) jogsértéssel okozott hátrányt, a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát

(5) A településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(6) A közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül Petőháza Község Önkormányzatának 59500344-11059864.számú költségvetési elszámolási számlájára banki utalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni.

41. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat. A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 20 %-áig terjedhet.

(3) A támogatási kérelemhez csatolni kell az ingatlan tulajdoni lap másolatát, az elvégzendő munka leírását, költségvetését, engedélyköteles munka esetén az építési engedélyezési tervet és jogerős építési engedélyt.

(4) A támogatási szerződés megkötésére a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kerül sor.

(5) A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(6) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.

42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a HÉSZ 8. § (8) pontja,10. § (3) bekezdése, 12. § (1) bekezdésében „A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell.” szövegrész, 12. § (3) bekezdése,15. § (3) bekezdésében a „Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható.” szövegrész, 15. § (7) bekezdése; 20. § (7) bekezdés a)-b) pontjai; 21. § (4) bekezdés d) pontja;25. §, Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 6/2010. (XI. 23.) önkormányzati rendelete, Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2017 (X. 3.) önkormányzati rendelete.