Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2007. (VII. 26.) önkormányzati rendelete
az állattartás helyi szabályairól
Hatályos: 2012. 09. 01Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2007. (VII. 26.) önkormányzati rendelete
az állattartás helyi szabályairól
Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.
3. § E rendelet alkalmazásában
a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér.
c) kis állat: sertés, juh, kecske.
d) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl.
e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény.
f) haszonállat: a továbbiakban a b)–e) pont alattiak.
g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat.
h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.
Az állattartás általános szabályai
4. § (1) Sarród község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.
(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával.
5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján – a felmerülő költségek megtérítése ellenében – az állat elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.
(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
6. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani, az okozott kárt pedig a károsultnak felszólítás nélkül megtéríteni.
Az ebtartás szabályai
7. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.
(2) Többlakásos épület lakásaiban való ebtartáshoz - az egészségügyi okból igazoltan rászorulók vezető- és jelzőkutyái kivételével - az állattartóval közös lépcsőházban lévő közös fal- és födémszomszéd lakáshasználóinak írásbeli hozzájárulása szükséges.
8. § (1) Az ebet közterületen illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.
(2) A lakóházak közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni vagy nyakörvénél fogva kell vezetni.
9. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.
(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.
(3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.
(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.
(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.
10. § Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,
b) üzletbe, piac területére,
c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére
d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
e) a temető területére, f.) a játszótér területére.
Eljárási szabályok
11. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.
12. § § Kirívóan közösségellenes magatartást követ el, és 150.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki megszegi e rendelet 4. § (1)-(2) bekezdésében, 5. § (1)-(2) és (4) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdésében 8.-10. §-ban, a 13. § (2)-(3) bekezdésében, valamint e rendelet 1-3. számú mellékleteiben foglaltakat.
Záró rendelkezések
13. § (1) E rendelet 2007.év július 26-án lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni.
Turi Lajos |
Olaszyné Fülöp Anita |