Sopronkövesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2020. 08. 01Sopronkövesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Sopronkövesd község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva — a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Sopronkövesd község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) — az általa elfogadott településképi arculati kézikönyvre (a továbbiakban: Tak.) alapozva — Sopronkövesd település (a továbbiakban: település) sajátos településképe védelme céljából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) meghatározottak biztosítása érdekében alkotja meg ezen településképi rendeletét (a továbbiakban: Tkr.).
2. § (1) A Tkr. hatálya — az 2. bekezdés kivételével — kiterjed a település teljes közigazgatási területére.
(2) Nem terjed ki a Tkr. hatálya azokra a településképi szempontból kiemelt jelentőségű területekre, amelyek törvény, vagy felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján egyedi településkép-védelem alatt állnak.
3. § Amennyiben alkalmazására kerül sor, úgy a Tkr, előírásait a Képviselő-testület által a településre elfogadott — az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és a településképi követelmények részletes tartalmi kereteit megállapító, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti — településrendezési eszközökkel, továbbá az 1-2. §-okban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
4. § A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
5. § (1) A Tkr.-ben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban — különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) A Tkr, szempontjából:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
b) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
c) Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
d) Egyedi tájékoztató tábla: olyan — rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú — hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet
HELYI VÉDELEM
6. §
7. § (1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi védelem feladata
a) az épített és természeti örökség meghatározása, számbavétele
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása
e) az épített és természeti örökség megőriztetése
d) a lakossággal történő megismertetése.
(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 6. számú mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi és természeti értékek.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.
(5) A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban a polgármesterhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:
a) a védendő építmény és építményrész pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz)
b) védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű rövid indoklás
c) fotódokumentáció.
(6) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszüntetési javaslatot a helyben szokásos módon — az önkormányzat hirdetőtábláján — legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát
b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszüntetésére javaslatot tevőt.
(7) Az (5) bekezdés szerinti kérelem beérkezését követően a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület döntést hoz a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás kezdeményezéséről vagy a javaslatot elutasítja.
(8) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával meg/elölheti.
(9) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(10) A helyi védelem megszüntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése és a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó karakterű területek térképi lehatárolását a Tkr. 1. melléklete tartalmazza.
(2) A településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően, településképi szempontból meghatározó karakterű területek:
a) régi lakószöveg
b) vegyes felhasználású területek közül — a település történeti magjára, örökségi épületeire vonatkozó területek
c) külterületen elhelyezkedő épített örökség és környezete.
(3) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek;
a) Agg-hegy területe;
b) NATURA 2000 terület, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket Sopronkövesd község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 8/2017. (VI.30.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival, valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.
Általános építészeti követelmények
10. § (1) A közterületek és épületek részletképzésében a helyi, hagyományos építészeti értékek és az örökségi épített környezet részletképzése a követendő példák.
(2) Közterületek kialakításának a tájba illő fafajok alkalmazhatók, amelyhez a Tak. nyúlt útmutatást.
(3) A település közigazgatási területén belül az építmények homlokzati színezésére a pasztell árnyalatú színek alkalmazhatók.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti
követelmények
11. § (1) Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények a következőek:
készülhet
vezetékek csak földkábelben helyezhetőek el.
12. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következőek:
(1) Az épület elhelyezésének, alaprajzi méreteinek, tömegarányainak megválasztása a funkcióhoz és a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Továbbá
a) Az oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége legfeljebb 12,0 m lehet, ennél szélesebb közterület felőli homlokzati hossz tetőformálása sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.
b) A tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Közterület felőli homlokzaton, tetőtérben új erkély, új zárt erkély nem létesíthető.
c) A saroktelken, oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie, közterület felé tűzfalas nem lehet.
d) A központi belterületen az utcai homlokvonalhoz, vagy az előkerthez kapcsolódóan csak a fő rendeltetés épülete építhető. Két szomszédos összevont telek esetén sem létesíthető a fő rendeltetésű épület helyén melléképület, pajta, gépszín, istálló, takarmánytároló a telek homlokvonalától számított 15 m-en belül.
(3) Homlokzatok kialakítását a környezethez való illeszkedés határozza meg, a következőek szerint:
a) Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe.
b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tető felépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is.
c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.
(4) Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyéb követelmények a következőek:
A beépítésre szánt, új lakószöveti területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti
követelmények
14. § Az új lakószövetre vonatkoznak a 11. §,12. §,13. § -okban meghatározott rendelkezések, a következő kivételekkel:
A beépítésre nem szánt, védett táji területekbe ékelődő (állattartó-, üzemi-, mezőgazdasági‑
üzemi-, különleges-, valamint tanya területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A táj értékeinek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében, az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el.
(2) A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
16. § (1) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületek hosszúkásan nyújtott tömeggel, magas tetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
b) az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnoktól a fél nyeregtetős és lapos tetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
c) Szociális, iroda, lakó és szállás épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(2) A majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határokon védőfásítás szükséges.
A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó általános követelmények
17. § (1) A 7. §-ban foglaltak szerint a helyi védelemben részesülő épületek és természeti értékek felsorolását a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszak
(3) új elektromos és hírközlési vezetékek csak földkábelben helyezhetőek el.
Reklámokra és reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
18. § A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeket Sopronkövesd község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelete határozza meg.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
19. § (1) A településképi követelményekről a főépítész — alkalmazása hiányában a polgármester által megbízott építész, az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.
(2) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen:
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ÉS BEJELENTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
20. § (1) Ha építésügyi hatósági engedélykérelemhez kötött, a 20. § 3. bekezdésben meghatározott valamely építési tevékenység (a továbbiakban ezek együtt: engedélyköteles tevékenység), úgy a Polgármester — a Tvtv., a R. és a Tkr. ezen alcímének keretei között, kérelemre — településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le.
(2) A Polgármester településképi véleményét (a továbbiakban: vélemény) — alkalmazása esetén — az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester által megbízott építész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A véleményezés során — a R.-ben foglaltakon túl, komplex módon — az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) az engedélyköteles tevékenységgel érintett építmény várható utcaképbe, tájképbe való funkcionális és esztétikai szempontú, valamint ezen túl a közvetlen környezetébe történő építészeti illeszkedését, ha az a Tkr. más rendelkezései szerint egyébként nem minősül önálló településképi követelménynek;
b) közterületet érintő engedélyköteles tevékenység esetén azt, hogy a tevékenység milyen módon és mennyiben érinti a közterület egyes részei (burkolta, tárgyai, berendezései, reklámhordozói, növényzete stb.) meglévő és kialakításra kerülő műszaki, esztétikai állapotát, amely az engedélyköteles tevékenység végeztével összességében nem romolhat;
c) ha az engedélyköteles tevékenység nem közvetlenül helyi védett értékre irányul, úgy azt, hogy más módon érint-e helyi védett értéket, s érintettség esetén hogyan biztosítható a védett érték megóvása, a rá vonatkozó előírások betartása.
(4) Ha a véleményezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, vagy az annak mellékleteként kötelezően benyújtandó R. szerinti dokumentációt a kérelmező a R.-ben meghatározottaktól eltérően (pl.: eltérő módon, hiányos tartalommal stb.) nyújtotta be, úgy a Polgármester — 5 (öt) napos teljesítési határidő megjelölésével — hiánypótlásra szólítja fel.
(5) Ha a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelenül telt el és a kérelmező nem kérte és kapta meg a határidő meghosszabbítását, vagy mulasztását nem igazolta és elfogadott módon nem mentette ki, úgy a véleményben a tervezett engedélyköteles tevékenységet engedélyezésre nem lehet javasolni.
(6) A vélemény írásba foglalása kötelező formai követelmények nélkül történhet, de abban a jogorvoslati lehetőség kizártságáról tájékoztatást kell nyújtani.
(7) A határidő számítása és az igazolási kérelem tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rájuk vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az igazolási kérelem elbírálása ügyében nem kell alakszerű döntést hozni, csupán írásban értesíteni kell a kérelmezőt az elbírás eredményéről.
(8) A kérelem nyomtatványt a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
Településképi bejelentési eljárás
21. §
megváltoztatása,
22. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt a rendelet 5. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló rajz, műszaki leírás.
(2) A bejelentési eljárás során a polgármester, vagy az általa megbízott építész vizsgálja, hogy a
tervezett tevékenység megfelel-e a településrendezési eszközben és ezen rendeletben foglalt
előírásoknak és illeszkedik-e a Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott javaslatok szerint
23. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Az eljárásban közreműködő főépítész vagy megbízott építész díját a kérelmet benyújtó ügyfél köteles megfizetni.
(3) Polgármester a reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS BÍRSÁG
Településképi kötelezési eljárás
24. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le
a) a településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az építési tevékenység során az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértették;
b) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata ezen rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes;
c) e rendelet szerint kötelező településképi szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás elmulasztása;
d) a településképi szakmai konzultációban készített emlékeztetőben foglaltak megsértése esetén;
e) a településképi véleményezési eljárásban hozott településképi véleményben foglaltak megsértése esetén;
f) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megsértése esetén.
(2) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét, a jogsértés megjelölését és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét
25. § (1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész — alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi. Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a Polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(3) A településképi bírság befizetésének és behajtásának módját az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(4) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a Polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(5) A településképi bírság összege:
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100.000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 75.000 forint,
c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,
d) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
26. § Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.