Vámosszabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogalkotói hatáskörben eljárva, a Magyar Köztársaság Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vámosszabadi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 9061 Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Székhelye: Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Vámosszabadi község közigazgatási területe.

2.§ (1) Az Önkormányzat jelképei: a település címere, zászlaja és pecsétje.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat címeréről, zászlajáról és azok használati rendjéről külön rendeletben rendelkezik.

(3) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „Községi Önkormányzat Vámosszabadi” elnevezést.

(4) A Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „Polgármesteri Hivatal Vámosszabadi” elnevezést.

3. § (1) Az Önkormányzat állandó rendezvényei:

a) Falu és gyermeknap – időpontja: május utolsó szombatja

b) Nemzetközi kórustalálkozó – időpontja: augusztus utolsó szombatja

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.vamosszabadi.hu

(2) Az Önkormányzat negyedévente megjelenő lapjának címe: Vámosszabadi Mi Újság?!

5. § (1) Az Önkormányzat által alapított elismerések:

a) Vámosszabadi Díszpolgára.

b) Vámosszabadi Tiszteletbeli Polgára.

(2) Az Önkormányzat által alapított díjak és elismerések adományozásával kapcsolatos szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

6. § Az Önkormányzat testvértelepülése: Nemesgomba – Hubice, Szlovákia

A képviselő-testület szervezet és működése

7. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A névjegyzéket az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

a) Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi, Közbeszerzési és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) Székhelye: Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

b) Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Környezetvédelmi Bizottsága.

Székhelye: Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

c)[1] Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága.

Székhelye: Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

8. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházza a következő feladat-és hatásköreit:

a)[1]

b)[2]

c) Átmeneti és tartós bentlakásos szociális intézménybe beutalás, és annak megszüntetése,

d) Közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása.

9. § (1) A képviselő-testület hatáskörének átruházására, illetve visszavonására az Ügyrendi

Bizottság elnöke tesz javaslatot.

(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha az a tisztség, amelyre a hatáskört átruházták, betöltetlen.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő soron következő rendes testületi ülésen.

A Képviselő-testület ülései

10. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő testület az üléstervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 8 testületi ülést tart.

(3) A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.

(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) polgármester,

b) képviselő,

c) jegyző.

(5) Az ülésterv tartalmazza:

a) a rendes ülések tervezett időpontját,

b) a rendes ülések határidős feladatait,

c) a közmeghallgatás időpontját.

(6) A közmeghallgatást a költségvetési koncepció elfogadása előtt kell tartani, időpontját legalább a közmeghallgatás előtt 7 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(7) Az üléstervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(8) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(9) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal tájékoztatja.

(10) A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, vagy

b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.

Alakuló ülés

11. § (1) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök a polgármester eskütételéig vezeti.

(2) Az alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről, átadja a megbízóleveleket.

(3) A képviselők a megbízólevelek átvétele után a választási bizottság elnökének előolvasására esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

(4) A képviselő-testület alakuló ülésén a jogszabályban meghatározott kérdésekben dönt.

(5) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján – legkésőbb a soron következő ülésén – megválasztja a bizottságok elnökeit, tagjait.

(6) A bizottságok nem képviselő tagjai a választási bizottság elnökének előolvasására esküt tesznek. Bizottsági feladataikat az eskütétel után gyakorolhatják.

A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása, vezetése

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korban legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 2 hónap időtartamot meghaladó távollét.

(3) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell az ülés tervezett időpontja előtt 7 nappal korábban írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.

(4) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 5 napon belül az indítványban javasolt időpontra összehívja.

(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a (3) bekezdésében foglalt eseten kívül:

a) pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez,

b) határidős feladat végrehajtására,

c) rendkívüli élethelyzetben, a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna,

d) nyári ülésszünet alatt.

(6) Rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

13.§ (1) A testületi ülést írásbeli vagy elektronikus meghívóval kell összehívni. A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt az ülést megelőző 5 nappal korábban megkapják a képviselő-testület tagjai.

(2) Rendkívüli testületi ülés telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 48 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőt. A meghívót a polgármester írja alá.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a települési képviselőit,

b) a település jegyzőjét,

c) a polgármesteri hivatal napirendi pontnál illetékes köztisztviselőjét,

d) akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához indokolt.

14. § (1) Az ülést az ülésvezető nyitja meg.

(2)Az ülésvezető ellátja a következő feladatokat:

a) megnyitja az ülést,

b) a képviselő-testület határozatképességét megállapítja, számba veszi az igazoltan távollevő képviselőket, a határozatképességet az ülés időtartama alatt vizsgálja.

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, és annak elfogadására,

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) vezeti a vitát: a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre megadja a szót, összefoglalja a vitát, az indítványokat szavazásra bocsátja, a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, ismerteti a napirend tárgyában meghozott döntést,

e) szünetet rendelhet el,

f) a Képviselő-testületi ülés rendjét fenntartja, rendzavarás esetén megteszi a szükséges intézkedést,

g) bezárja az ülést.

15. § (1) A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli ok miatt távol marad, és távollétét a polgármesternek bejelentette.

(3) A távolmaradó képviselők nevét a jegyzőkönyv tartalmazza.

16. § (1) A Képviselő-testületi ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,

d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (egyebek),

f) zárt ülés napirendi pontjai.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől képviselői javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(3) Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő által előterjesztett határozati javaslat ismertetése,

b) az előterjesztő által tett kiegészítés,

c) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,

d) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,

e) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

f) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

g) módosító javaslatok megtétele,

h) döntés a módosító javaslatokról,

i) döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

17. § Az ülésvezető, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással a napirendi pont előterjesztője egyetért, a képviselő-testület vita nélkül határoz, és megjelöli a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

18. § (1) A hozzászólás a hozzászólásra jelentkezés sorrendjében történik.

(2) Egy napirendi ponthoz a képviselő összesen maximum 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) Ha a képviselőtestület a hozzászóláshoz a hozzájárulását megadta, a hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

Zárt ülés

19.§ (1) A képviselő-testület az Ötv.-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést.

(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

- a képviselő-testület tagjainak,

- a jegyzőnek,

- a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személynek,

- a kormányhivatal vezetőjének, törvényességi ellenőrének.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője és törvényességi ellenőre, továbbá a jegyző tekinthet be.

(4) A betekintés helye: a jegyző irodája, ideje: munkaidő alatt.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni, őrizni.

Az előterjesztések

20. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) rendelet tervezet,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) képviselők,

d) jegyző.

(3) Kizárólag írásban nyújthatóak be az alábbi előterjesztések:

a) a költségvetés rendelet módosítása,

b) költségvetési koncepció,

c) beszámoló az önkormányzat gazdálkodásáról,

d) gazdasági program,

e) társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás vagy abból kilépés kérdése.

(4) A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell továbbá:

a) az eredeti előirányzat megjelölését,

b) a várható költségvetésre gyakorolt hatás bemutatásának bemutatását,

c) a költségvetési forrás megjelölését.

21. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a felvetésük sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű többségi szavazati arány szükséges.

(2) A módosító indítványt a szavazás megkezdése előtt előterjesztője visszavonhatja.

(3) Minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) hatáskör átruházásával kapcsolatos döntés,

b) hitelfelvétellel kapcsolatos döntés értékhatártól függetlenül,

c) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos döntés.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

22. § A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) megadja a szót az előterjesztőnek, a hozzászólóknak,

b) figyelmezteti azt, aki a tárgyalt témától eltér, vagy kifejezései a tanácskozást sértik,

c) rendreutasíthatja a rendzavarót,

b) ismételt rendzavarás esetén 5 percre felfüggeszti a tanácskozást.

23. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza

a) a Képviselő-testület megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a „ határozata” kifejezést,

e) a határozat címét.

(3) A határozat megjelölésének formája:

„Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2011.(I.20.) határozata

a Képviselő-testület 2011. évi üléstervéről „

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(5) A határozatok végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után beszámol a soron következő ülésen a testületnek.

(6) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetében A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el.

(2) Az önkormányzati rendeletet a Hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

25. § (1) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a sorszámot,

b) a rendelet számát,

c) megnevezését,

d) hatálybalépés napját,

e) módosító rendeletek számát,

f) hatályon kívül helyezés napját,

g) hatályon kívül helyező rendelet számát.

(2) A jegyző az önkormányzati határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat megnevezését,

c) végrehajtásért felelős személyt,

d) a végrehajtás határidejét,

e) a végrehajtásról való beszámoló időpontját.

A jegyzőkönyv

26. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban készül, melyből egy példányt az irattárban kell elhelyezni, egy példányt a Kormányhivatalnak kell megküldeni.

(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg.

(3) A jegyzőkönyvnek a képviselő-testület döntéseit tartalmazni kell. A rendelet a jegyzőkönyv melléklete.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a)meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztés az érintett napirendnél,

d) rendelet.

(5) A jegyzőkönyveket évenként csoportosítva a jegyző kezeli.

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, és egy jelenlévő képviselő hitelesíti.

A képviselő-testület bizottságai

27. § (1) Az Ügyrendi-, Közbeszerzési és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság 3 fő képviselő tagból áll.

(2) Az Ügyrendi Bizottság ellátja:

a) a vagyonnyilatkozatok kezelését, nyilvántartását, dokumentálását,

b) képviselői, polgármesteri összeférhetetlenségi kérdések vizsgálatát,

c) polgármesteri illetmény emelésére javaslatot tehet.

(3) A Környezetvédelmi Bizottság 3 fő képviselőből és 2 fő nem képviselő tagból áll.

(4) A Környezetvédelmi Bizottság ellátja:

a) a környezetvédelmi alap felhasználását.

(5) A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(6) A bizottságok alakuló ülésüket követő 6 hónapon belül elkészítik ügyrendjüket, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá. Az ügyrend tartalmazza:

a) a bizottság munkatervét

b) a kiadással járó feladatokat

(7) A bizottságok határozatképességére, határozat hozataluk módjára a testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(8) A bizottságok nem képviselő tagjaira javaslatot tehet: polgármester, képviselők, jegyző

(9)[1] A Gazdasági, Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság 3 fő képviselő tagból áll. A Gazdasági Bizottság ellátja:

1. előkészíti az önkormányzat gazdasági pénzügyi döntéseit
2. elvégzi a beszerzési eljárások előkészítését
3. elvégzi az ajánlatok elbírálását
4. javaslatot tesz a testületnek a szállító, szolgáltató, kivitelező megbízásáról
5. felügyeli a költségvetési rendelet végrehajtását. A negyedéves és a zárszámadás elfogadása előtt, beszámol a képviselő-testületnek az önkormányzat gazdálkodásáról.

Döntéshozatal

28. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, igen, nem vagy tartózkodik szavazattal.

(2) A titkos szavazás kivételével a szavazás nyílt szavazással történik:

a) kézfelemeléssel vagy

b) név szerinti szavazással.

(3) Névszerinti szavazás tartható két képviselő kezdeményezésére.

(4) Név szerinti szavazás tartható az alábbi esetekben:

a) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,

b) a hitelfelvételről,

c) az önkormányzati kötvénykibocsátásról.

(5) Névszerinti szavazásnál a polgármester abc sorrendben felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, és a szavazás ezt követően történhet meg. A szavazatok összeszámolása után a polgármester megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő vagy a jegyző kezdeményezheti a szavazás megismétlését.

(7) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. A titkos szavazást követően a Szociális és Vagyonnyilatkozati Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, megállapítja a szavazatok száma alapján a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(8) A bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét (kezdetét és végét),

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

e) a szavazás eredményét,

f) a bizottság megállapításait és a képviselő-testület által hozott határozatot.

(9) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(10) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést.

29.§ Amennyiben nincs meg a döntéshez szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazat, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(2)[1] Minden testületi döntésről, mely feladatot határozott meg, elektronikus dokumentumot kell létrehozni, mely tartalmazza a feladat végrehajtásának felelősét, a feladat végrehajtásában résztvevőket, a határidőket, és a forrásokat. A feladat végrehajtásáért felelős köteles bejegyzéseivel folyamatosan bővíteni az informális rovatokat az ügy aktuális állapotáról, ezzel is tájékoztatva a testületet a feladatellátás állapotáról.

A polgármester

30. § (1) A polgármester főállásban látja el megbízatását.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester minden második hét keddjén a Polgármesteri Hivatalban 14 órától 15 óráig fogadónapot tart.

(4) Polgármester illetményemelésére és jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tehet javaslatot, erről a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A javaslatot a képviselőtestület elé a Bizottság elnöke terjeszti.

(5)[1] A polgármester köteles jelenléti ívet vezetni, továbbá pontos távozási naplót vezetni a hivatalon kívül végzett tevékenységei vonatkozásában. A távozási naplót minden elmúlt hetet követő hétfőn beszkennelve meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak. A képviselő-testület, mint munkáltatói jogok gyakorlója részéről az Ügyrendi Bizottság ellenőrzi a jelenléti ív pontos vezetését. A tapasztalatokról beszámolási kötelezettséggel tartozik a testület felé.

(6)[2] A képviselő-testület heti rendszerességgel meghatározza a polgármester áltat ellátandó feladatokat. A polgármester ezekről összefoglalót készít, melyet minden elmúlt hetet követő hétfőn beszkennelve meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak. Az összefoglalónak összhangban kell lennie a távozási naplóval.

(7)[3] A képviselő-testület visszaveszi a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök közül az alábbiakat: átmeneti segély, temetési segély. Mindkét szociális juttatás vonatkozásában a feladat és hatáskör gyakorlója a rendelet hatályba lépését követően a testület lesz.

(8)[4] A polgármester a jogszabályokban meghatározott saját hatáskörben gyakorolható jogosultságokon kívül a testület felhatalmazása nélkül nem vállalhat kötelezettséget, nem köthet megállapodást.

(9)[5] A megállapodásokon, kötelezettségvállalásokon minden esetben fel kell tüntetni a testületi határozat számot. A testület határozat számának feltüntetése nélkül jog, kötelezettség nem keletkezhet az önkormányzatra nézve. Szerződésnek tekintendő okiratot minden esetben ellen kell jegyeztetni a jegyzővel.

(10)[6] A polgármester a köztisztviselők jelenléte nélkül – a másként el nem hárítható veszélyhelyzetet kivéve – nem rendelkezik belépési jogosultsággal a köztisztviselő irodáiba, a könyvtárba, tekintettel az ott tárolt adótitkokat, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokra, iratokra, okmányokra. E vonatkozásban nem utasíthatja munkáltatottját sem az iroda kinyitására.”

Az alpolgármester

31. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésen 1 fő képviselői mandátummal rendelkező alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) A képviselő-testület az alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.

(3) Ha az alakuló ülésen nem lett alpolgármester választva, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen az alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.

A jegyző

32. § (1) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:

a) a polgármester irányításával és a Hivatal közreműködésével előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.

(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

a) kezdeményezheti rendelet alkotását,

b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

(4) A jegyző egyéb feladatai:

a) megszervezi a Hivatal munkáját,

b) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,

c) ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat,

d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.

(5) A jegyző a polgármesteri hivatalban minden második hétfőn 14 órától 15 óráig fogadónapot tart.

(6) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki. Amennyiben a jegyző akadályoztatva van

feladatai ellátásában, a képviselő-testület – a jegyző javaslatát is figyelembe véve elsősorban a

Hivatal köztisztviselői közül gondoskodik a megfelelő szakmai ismerettel és végzettséggel rendelkező helyettes megbízásáról.

A polgármesteri hivatal

33. § (1) A polgármesteri hivatal szervezeti egységei:

a) adóügyi igazgatás,

b) szociális és igazgatásügyi igazgatás,

c) pénzügyi igazgatás,

d) költségvetési gazdálkodás,

e) iktatásügy.

(2) A polgármesteri hivatal ügyrendjét, szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörökre vonatkozó szabályokat, az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

34. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

Az önkormányzat gazdálkodása

35. § A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalását követően a költségvetési rendeletét két tárgyalási fordulóban fogadja el.

36. § A Képviselő-testület a zárszámadási rendeletét egy olvasatban fogadja el.

Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a rendelet 2011. április 20-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (IV.11) rendelet, valamint a a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (IV.11) rendelet módosításáról szóló 11/2008. (IX. 11.) rendelet.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzathoz az alább felsorolt mellékletek és függelékek tartoznak:

a) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. számú melléklet A képviselő testület által átruházott hatáskörök jegyzéke.

b) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. számú függelék A képviselő-testület tagjainak névsora.

3. számú függelék A bizottsági tagok névsora.

3. számú függelék A polgármesteri hivatal ügyrendje.

A függelékek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.