Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, használatáról
Hatályos: 2021. 11. 13Vámosszabadi Község Polgármesterének 8/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, használatáról
Vámosszabadi Község Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Vámosszabadi Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
2. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadók.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Szolgálati lakás: Vámosszabadi Község Önkormányzat által alapított és fenntartott, vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő, valamint a Vámosszabadi Község Önkormányzat által működtetett intézménye(ek)ben dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók részére fenntartott önkormányzati bérlakás.
2. Rendőrségi szolgálati lakás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-Főkapitányság és Vámosszabadi Község Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján a Győri Rendőrkapitányság állományába tartozó és annak kötelékében szolgálati jogviszonyban rendőri feladatokat ellátó személyek részére fenntartott önkormányzati bérlakás.
3. Szociális lakás: Az a lakás, amely használatának feltételei úgy kerülnek megállapításra, hogy szociális rászorultsági alapon tartós elhelyezést biztosítson átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetbe került vámosszabadi lakcímmel rendelkező család számára ingyenes szívességi használattal.
4. Család: A közös háztartásban életvitelszerűen együtt élő hozzátartozók, illetve közeli hozzátartozók közössége.
5. Közeli hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
6. Hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
7. Élettársak: A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
8. Vagyon: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján
9. Élettársak: A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
10. Kereső tevékenység: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján
11. Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján (továbbiakban: Szoc.tv.)
12. Nem minősül jövedelemnek: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján
13. Összkomfortos lakás: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján
14. Komfortos lakás: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái
4. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái lehetnek:
a) szolgálati lakás
b) rendőrségi szolgálati lakás
Vámosszabadi Község Önkormányzata tulajdonában álló lakásokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
5. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és egyéb helyiségek esetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(1) A tulajdonosi hatáskör gyakorlásából a Képviselő-testület az alábbiakat adja át a polgármesternek:
a) a lakásbérleti, lakáshasználati szerződés aláírása a bérbeadó, tulajdonos részéről,
b) a lakásba történő befogadás engedélyezését, a lakásbérlet, lakáshasználat megszüntetése, közös megegyezéssel történő megszüntetésénél a megállapodás megkötése,
c) lakáscsere esetén, az ahhoz történő hozzájárulás,
d) lakásbérleti, lakáshasználati jog folytatásának elbírálása,
e) albérletbeadáshoz történő hozzájárulás.
(2) Az (1) bekezdésben kapott felhatalmazást a rendeletben foglalt korlátozásokkal kell ellátni a hatáskör gyakorlónak.
6. § A 5. § (1) bekezdésében rögzített tulajdonosi-bérbeadói jogokat átadás alapján gyakorlók tevékenységükről a Képviselő-testületnek kötelesek a döntést követően beszámolni.
A LAKÁSBÉRLET ÉS A LAKÁSHASZNÁLAT SZABÁLYAI
A lakásbérlet létrejötte
7. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat:
a) szolgálati lakásként vagy
b) rendőrségi szolgálati lakásként
lehet bérbe adni.
8. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
1. szolgálati lakásbérletet vagy rendőrségi szolgálati lakásbérletet megalapozó szolgálati jogviszony minőségét, időtartamát,
2. a szerződést kötő felek pontos megnevezését és jellemző alapadatait,
3. a szerződés tárgyának, azaz a lakásnak pontos leírását és alapadatait,
4. a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának (időtartamának) pontos megjelölését,
5. a bérleti díj összegét, s megfizetésének módját, feltételeit
6. a rezsiköltség megfizetésének módját, feltételeit
7. a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket,
8. a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és következményeit,
9. a bérlakás életvitelszerű használatára vonatkozó rendelkezéseket,
10. a jogviták eldöntésének lehetőségeit.
(2) A bérleti szerződés teljes bizonyítóerejű okiratba foglalva jön létre.
9. § Szolgálati lakás közérdekből annak a személynek adható bérbe, aki:
a) az önkormányzat és az önkormányzat által működtetett valamely költségvetési szervének dolgozója (függetlenül attól, hogy foglalkoztatására főszabályként a Köztisztviselők, közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, vagy a Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni) vagy
b) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő szervezetnél áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy
c) a Győri Rendőrkapitányság kötelékében szolgálati jogviszonyban rendőri feladatokat lát el a községben, vagy
d) a helyi közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális feladatok ellátásban vesz részt, vagy
e) a képviselő-testület határozatba foglalt álláspontja alapján a helyi társadalom fejlődését szolgáló jelentős közérdekű tevékenységet lát el a településen.
10. § A 9. §-ban felsorolt esetekben bérleti szerződés a szerződéskötés alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszony, illetve közérdekű tevékenység megszűnésének napján szűnik meg.
11. § A foglalkoztatási jogviszony, illetve a közérdekű tevékenység megszűnését megelőzően is megszűnik a szolgálati lakás bérlőjének bérleti szerződése, ha a bérlő, illetve annak házastársa, élettársa olyan helyi lakásban szerez részbeni vagy teljes tulajdonjogot, amely műszaki állapota és jogi helyzete alapján alkalmas a bérlő és a vele együtt élő személyek beköltözésére. A bérleti szerződés ilyen esetben a tulajdonjog bejegyzésének napján szűnik meg.
12. § A szolgálati lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
13. § A közérdekből bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.
14. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével és annak átminősítését követően lehet bérbe adni. Ilyen kivételes indok lehet az önkormányzat érdekeit szolgáló ellátás biztosítása.
(2) Magánszemély részére az (1) bekezdésben megfogalmazott engedélyt kiadni csak akkor lehet, ha állami, önkormányzati, társadalmi szervezet, vagy gazdasági társulat a meghirdetett cél megvalósítására nem jelentkezik.
(3) Bérlő saját maga által használt lakásnak egy részét csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével és akkor használhatja más célra, ha az általa – lakásrészben – végzett tevékenység a lakosság alapellátásának kielégítését szolgálja.
(4) A (3) bekezdés alapján kiadott engedély nyomán a bérleti szerződést módosítani kell, vagy új szerződést kell kötni.
(5) A lakásbérleti jog a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre, a közös helyiségekre terjed ki.
BÉRLŐK, BÉRLŐTÁRSAK
15. § Bérlőtársi jogviszony csak a Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott esetben létesíthető, az alábbiak figyelembevételével:
a) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, a lakással, bérleti joggal csak együttesen rendelkezhetnek, a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek egyetemlegesen terhelik, illetve illetik őket.
b) A házastársak, az élettársak írásbeli közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető. Ha a házastársak, az élettársak a bérleti szerződés megkötését követően utólag kérik a bérlőtársi jogviszony megállapítását, a szerződésmódosítás hatályba lépésének időpontjától kezdve számítanak bérlőtársaknak.
c) Az élettársak írásbeli közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, amennyiben az élettársakkal közös kiskorú gyermekük is együtt lakik,és –a nem szociális alapon történő bérbeadást kivéve-az élettársak egyike sem rendelkezik a településen másik beköltözhető ingatlannal.
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A lakás átadása
16. § (1) A bérleti szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni, kivéve, ha a bérlő már e rendelet hatályba lépése előtt a lakást bérelte vagy használta.
(2) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó által meghatalmazott személy és a bérlő is aláír kivéve, ha a bérlő már e rendelet hatályba lépése előtt a lakást bérelte vagy használta.
(3) A jegyzőkönyv az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv-ben foglalt tartalmi követelmények értelemszerű érvényesítése mellett feltétlenül tartalmazza:
a) a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,
b) a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villany és gázóra állását,
c) közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét,
d) a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt költségek megtérítésének módját, feltételeit,
e) az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő – törvényben nem szabályozott – bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogosultságokat.
(4) A bérlő által jóváhagyólag aláírt leltár-jegyzőkönyv egy példányát minden esetben mellékelni kell a bérleti szerződéshez.
(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A bérlő alkalmas időben a lakásban történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
(6) A bérlő biztosítási szerződést köthet a lakásban található ingóságaira. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a közüzemi szerződéseket (víz-, villany-, szemét-, gázszolgáltatásra) saját nevére megköti, és a szerződéseket bemutatja a bérbeadó képviselőjének. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget a bérlő, a bérleti szerződést a bérbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani.
17. § A törvény vagy az önkormányzat rendelete a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei tekintetében megengedi eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:
a) ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, a felmerülő költségeit csak bérbeszámítás útján lehet megtéríteni, mely a havi lakbér összegének 50%-ig terjedhet,
b) a bérlő kötelessége:
18. § (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó által a lakbér beszedésére megbízott személy részére, vagy készpénz átutalási megbízás használatával, illetve banki átutalás útján a bérbeadó által megjelölt számlára.
(2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.
(3) A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga.
19. § (1) A bérlő saját költségére köteles elvégezni, elvégeztetni a rendeltetésszerű használat során szükségessé váló karbantartási és kisebb javítási munkákat (pl.: kilincsek, csaptelepek, WC tartály hibáinak elhárítása, stb.)
(2) Bérbeadó gondoskodik az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.
(3) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hibák kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.
(4) Amennyiben az (2) bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.
20. § A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.
Jogcím nélküli lakáshasználó
21. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója a bérleti jogviszony megszűnésétől a lakás bérbeadó részére történő átadásáig használati díjat köteles fizetni az alábbiak szerint:
a) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 0-6 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos.
b) A jogcím nélküli használat 7-11 hónapig a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese.
c) A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér négyszerese.
(2) A lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni. A kiköltözés végrehajtását a közjegyzőtől a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kell kérni a bérbeadónak.
(3) A bérlő özvegye, kiskorú gyermeke a bérlő halála után – a lakás szociális jellegének megtartása mellett, kérelemre – legfeljebb fél évig használhatja a szolgálati lakást, a bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában, abban életvitelszerűen lakott.
(4) A bérlő özvegye és kiskorú gyermeke az /3/ bekezdésben meghatározott időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.
Befogadás lakásba
22. § (1) Az Ltv. 21. § (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat tulajdonába lévő lakásba történő befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. Az írásbeli hozzájárulás megadására a polgármester jogosult az alábbi szempontok figyelembe vételével:
a) a kérelem írásban nyújtható be illetékmentesen
b) a kérelemben szerepelni kell a befogadni kívánt személy személyi adatinak és a befogadás konkrét okának
c) az eljárás során meg kell vizsgálni a bérlő és a lakásban jogcímmel tartózkodók számát, elhelyezési körülményeit.
(2) Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz szintén a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. A kérelemben a bérlőnek nyilatkozni kell arról, hogy tudomásul veszi: a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.
A LAKÁSBÉRLET MEGSZÜNTETÉSE
Közös megegyezés
23. § (1) Közös megegyezéssel a bérleti szerződés bármikor megszüntethető.
(2) A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nincs. A bérlő köteles a közműszolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és azt a bérbeadó képviselőjének bemutatni.
24. § (1) Közös megegyezés esetén a felek megállapodásának tartalmát a polgármester köteles írásba foglalni.
(2) A megállapodás tartalmazza:
1. felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,
2. a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,
3. a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,
4. a lakásban bérlővel együtt lakók számát a lakás átadása, visszaadása után.
25. § A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
26. § Közjegyző előtt aláírt lakásbérleti szerződést követően a bérlő által történő visszalépés esetén a bérlő köteles visszalépéséről írásban nyilatkozatot benyújtani a bérbeadónak. Ebben az esetben a bérbeadó részéről nem szükséges a megszűnés írásba foglalása.
27. § A jegyző köteles nyilvántartást vezetni azokról az önkormányzati tulajdonú lakásokról, helyiségekről, melyek ideiglenes elhelyezési kötelezettség teljesítése céljára rendelkezésre állnak.
A felmondás
28. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) kíván felajánlani.
(2) A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén - kivéve a 28. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetet - sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
29. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
(2) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
(3) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
(4) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
(5) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
30. § (1) A bérbeadó az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjével határozatlan időre kötött bérleti szerződést közérdekből írásban felmondhatja.
31. § A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban indokolás nélkül is felmondhatja. Ebben az esetben a felmondási idő legalább hat hónap.
A lakbérek mértéke, a külön szolgáltatások díja
32. § (1) Vámosszabadi Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások bérleti díjai a következők:
A lakásigény benyújtásának szabályai
33. § (1) Az önkormányzati bérlakások jegyzéke nyilvános adat.
(2) A jegyzékben szereplő valamely lakás megüresedését követően, vagy már azt megelőzően - amennyiben a bérbeadó pontos információkkal rendelkezik a lakás bérbeadhatóságának várható időpontjáról - a bérbeadó a lakás bérleti jogának megszerzésére hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény nyilvános közzétételéről a jegyző gondoskodik, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés útján, valamint a honlapon.
(3) A bérlő kijelölésről a képviselő-testület dönt.
SZOCIÁLIS LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A szociális lakás használati jogának elnyerésére irányuló pályázati eljárás
34. § (1) A szociális lakás használatba adása bérleti jogviszonyt nem keletkeztet.
(2) A használati jogviszony megkötését megelőzően Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) pályázatot ír ki a jogosultak kiválasztása érdekében.
(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázók személyi körét és a jogosultsági feltételeket,
b) a jogosultsági feltételek igazolásának módját,
c) a szociális lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és fűtési módját,
d) a helyszíni megtekintés időpontját,
e) a hozzávetőlegesen megállapított rezsiköltség havi összegét és az azon felüli egyéb, a használót terhelő kötelezettségeket,
f) a használati jogviszony időtartamát,
g) a pályázatok elbírálásánál az előnyben részesítés feltételeit, valamint
h) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét.
35. § Az e rendelet alapján kiírt pályázatot a helyi önkormányzat hivatalos honlapján, valamint az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján közzé kell tenni.
(1) A használati jog elnyerésére irányuló pályázatok elbírálására képviselő-testületi ülésen kerül sor.
(2) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület e rendelet 2. mellékletében szereplő szempontrendszer alapján felállított sorrend figyelembevételével dönt.
(3) A képviselő-testület – indokolt esetben – egy alkalommal határidő tűzése mellett hiánypótlást rendelhet el.
36. § A képviselő-testület érvénytelenség miatt elutasítja a pályázatot amennyiben
a) a pályázó részére hiánypótlás került elrendelésre és azt a pályázó a megjelölt határidőben nem teljesítette,
b) a pályázóval szemben kizárási ok áll fenn, vagy
c) a pályázó nem felel meg az e rendeletben megjelölt jogosultsági feltételeknek.
37. § A képviselő-testület döntésében a rendelkezésre álló lakások közül a kérelmezővel együtt költözők számának és a lakás alapterületének és szobaszámának mérlegelésével választja ki a használatra felajánlandó, a költözők elhelyezésére leginkább alkalmas szociális lakást.
38. § A pályázat eredményéről a pályázókat Vámosszabadi Polgármesteri Hivatal a döntéstől számított 8 napon belül értesíti.
Jogosultsági feltételek
39. § (1) Szociális lakás használata iránt csak az nyújthat be érvényesen pályázatot
a) aki a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározottak szerint vagyonnal nem rendelkezik,
b) aki a pályázati felhívás kibocsájtása idején vámosszabadi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
c) a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a felhívás feltételeit és célját megismerte és vállalja az együttműködést az önkormányzattal,
(2) Szociális lakás használata iránt az is nyújthat be érvényesen pályázatot, aki családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban: falusi CSOK) igénybevételére lenne jogosult.
Szerződéskötéssel kapcsolatos rendelkezések
40. § (1) A szociális lakásra a képviselő-testület által kiválasztott sikeres pályázók használati szerződést (továbbiakban együttesen: szerződés) kötnek. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.
(2) A szerződés időtartama a szociális lakások esetében legfeljebb öt év.
(3) A szociális lakások igénybevevőinek bérleti díjat nem kell fizetniük, azonban a lakás rezsiköltségeinek viselését és kisebb karbantartási munkák elvégzését, illetve a kisebb karbantartási munkák költségeinek viselését a szerződésben vállalniuk kell.
41. § (1) A szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben meghatározott indokokon túl az önkormányzat részéről a képviselő-testület előzetes véleményező határozata alapján azonnali hatállyal felmondható, amennyiben
a) a használó a jogosultsági feltételeknek a továbbiakban nem felel meg,
b) a használó a közüzemi számlák megfizetésével 30 napon túli késedelembe esik.
42. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben foglaltakon túlmenően a bérlő köteles
a) az épület, évente legalább egy alkalommal történő tisztasági festéséről gondoskodni,
b) az épületben megrongált felületek, eszközök javításáról, pótlásáról, cseréjéről gondoskodni.
43. § Amennyiben a család létszámában bármilyen változás következik be a jogosultsági feltételeket a képviselő-testületnek felül kell vizsgálnia.
44. § A szerződésben foglaltak betartását a képviselő-testület bármikor ellenőrizheti.
Záró rendelkezések
45. § Ez a rendelet 2021. május 25-én lép hatályba.
1. melléklet
A. |
B. |
|
|---|---|---|
Lakás fajtája |
Ingatlan címe |
|
1 |
Szociális lakás |
9061 Vámosszabadi, Duna u. 19. |
2 |
Szociális lakás |
9061 Vámosszabadi, Duna u. 23. |
3 |
Szolgálati lakás |
9061 Vámosszabadi, Fő u. 27. |
4 |
Szolgálati rendőrlakás |
9062 Kisbajcs, Kossuth u. 71. |
2. melléklet
személyenként |
1 pont |
legfeljebb |
3 pont |
gyermekenként |
4 pont |
legfeljebb |
16 pont |
3 hónapja áll munkaviszonyban: |
10 pont |
6 hónapja áll munkaviszonyban: |
15 pont |
több, mint hat hónapja áll munkaviszonyban: |
20 pont |
teljesítette: |
5 pont |
Feltétel fennállása esetén: |
5 pont |
Feltétel fennállása esetén: |
10 pont |
Feltétel fennállása esetén: |
15 pont |
3. melléklet
Igénylő neve: |
||||||||||||
Születési neve: |
||||||||||||
Születési helye, ideje: |
||||||||||||
Anyja neve: |
||||||||||||
Állandó lakóhelye: |
||||||||||||
Tartózkodási helye: |
||||||||||||
Adóazonosító jele: |
||||||||||||
Telefonszáma: |
||||||||||||
Jelenlegi foglalkozása: |
||||||||||||
Jelenlegi munkahely neve: |
||||||||||||
Jelenlegi munkaviszony kezdete: |
||||||||||||
Foglalkoztatás jellege: |
|
|
||||||||||
Korábbi munkahelyei (az elmúlt 1 évben) |
Munkahely neve: |
Alkalmazási időszak: |
Munkakör: |
|||||||||
A jelenlegi lakáshasználat jogcíme (X) |
tulajdonos |
bérlő |
családtag |
|||||||||
A lakásban élők száma (fő) |
||||||||||||
A jelenlegi lakóingatlanra a kérelmezőnek fennálló kötelezettségei, terhei: (pl. OTP kölcsön, haszonélvezeti jog, |
||||||||||||
Tervezi-e saját tulajdonú ingatlan vásárlását, építését?Milyen forrásból?Milyen időponttól? |
||||||||||||
Kedvező döntés esetén az igénylővel együtt költöző személyek felsorolása (a rokonsági fok megjelölésével) |
(rokonsági fok, pl. feleség/férj/élettárs/ gyermek, stb.) |
foglalkozás |
Életkor |
|||||||||
1. |
||||||||||||
2. |
||||||||||||
3 |
||||||||||||
4. |
||||||||||||
5. |
||||||||||||
6. |
||||||||||||
7. |
||||||||||||
8. |
||||||||||||
9. |
||||||||||||
10. |
||||||||||||
A család havi nettó jövedelmének összege és forrásai a kérelem benyújtásakor: |
Jövedelem forrása |
Összege/hó |
||||||||||
Összesen: Ft. |
||||||||||||
A kérelmező lakás kérelmének indokai: |
||||||||||||
Az igényelt lakás |
||||||||||||