Gyarmat község önkormányzata képviselő testületének 11/2004 (VI.9.) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2018. 03. 11- 2018. 12. 23Gyarmat község önkormányzata képviselő testületének 11/2004 (VI.9.) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzatról
2018.03.11.
Gyarmat Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-a alapján az alábbi rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § 1) Jelen rendelet hatálya Gyarmat település közigazgatási területére terjed ki.
2)1
- az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,
- az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),
- a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad.
3) Jelen rendeletet az 1: 2 500 ma-ú ÉT-3 (Belterület) Szabályozási tervlap; és az 1: 8 000 ma-ú ÉT-4 (Külterület) Szabályozási tervlapokkal együtt kell alkalmazni (munkaszám: 02070).
A helyi építési szabályzat
2. § 1) A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.
2) Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.
A szabályozás elemei
3. § 1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak
2) Kötelező szabályozási elemek:
- közigazgatási határ,
- belterületi határ,
- beépítésre szánt terület határa,
- területfelhasználási egység határa,
- szabályozási vonal, ha különböző területfelhasználási egységet választ el,
- építési övezet,
- építési övezet határa (módosítása 5 db építési telek felett kötelező elemként történik).
- az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele,
- közutak (forgalmi utak, gyűjtőutak) nyomvonalai és csomópontja, illetve szabályozási szélességük,
- védőtávolságok, régészeti lelőhely, műemlékek és műemléki környezetük, helyi védett terület
- kötelezően megszüntetendő telekhatár.
3) A kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv, illetve azzal párhuzamosan a szabályozási tervek felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
4) Irányadó szabályozási elemek:
- Irányadó szabályozási vonal:
- Az irányadó szabályozási vonallal jelölt közlekedési területek helye (a kötelező szabályozási szélesség megtartásával) módosulhat (max. 30 m - es zónán belül). Az irányadó szabályozási vonallal jelölt területek elhagyása rendezési terv módosítását vonja maga után, kivétel ez alól, ha a területen áthaladó irányadó szabályozási vonal a terület egyben történő, rendezési terv szerinti területfelhasználást akadályozná.
- Telken belül fásítandó terület és kötelező fásítás:
- Az adott terület tulajdonosának az önkormányzat által külön jogszabályban meghatározott telepítési távolságok betartása mellett a területre vonatkozó építési engedélyek kiadása után, a használatbavétellel párhuzamosan meg kell kezdeni a területre jelölt fásítást.
- Irányadó telekosztás és irányadóan megszüntetendő telekhatár:
- Az irányadó telekosztás a tömbre vonatkozó övezeti jelben lehetővé tett optimális telekosztást jelöli, mellyel párhuzamosan az irányadóan megszüntetendő telekhatárokat is jelöltük. Az irányadó teleosztástól a tömbre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett lehet eltérni, az egyéb tulajdonosok ellehetetlenítése nem megengedhető a tulajdonosi megállapodások nélkül. Az irányadó telekosztás során jelölt telekosztásoktól való eltérés mértéke a tömbre vonatkozó övezeti előírásokban rögzített telekszélesség kétszerese lehet.
Területfelhasználás
4. § 1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a/ beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg
b/ beépítésre nem szánt területként került besorolásra
2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
- lakóterület: falusias lakó-,
- vegyes terület: településközponti vegyes-,
- gazdasági terület: kereskedelmi - szolgáltató-
ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) gazdasági-,
- különleges terület: temetkezési célú,-
sportlőtér,
szélerőműpark,
szennyvíztisztító területe.
3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
- közlekedési és közműterület,
- zöldterület (közpark, fásított köztér, egyéb)
- erdőterület: véd-
gazdasági erdő.
tervezett véderdő,
tervezett gazdasági erdő.
- mezőgazdasági terület: általános,-
legelő-,
nádas,
kiskertek.
- egyéb, vízgazdálkodási terület.
BEL- ÉS KÜLTERÜLET
5. § 1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:
a) központi belterület,
b) egyéb belterületek:
c) tervezett belterület: fejlesztési területek,
d) külterület: meglévő, megmaradó terület.
A belterületi határ módosítása
6. § 1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket, illetve művelési ágból való kivonással (megváltással) terhelt területek:
- Lakótelek és közlekedési területek kialakítására: 3095-3132/1 hrsz-ú és 3133-3157 hrsz-ú ingatlanokat és a 3232/2 helyrajzi számú közút új belterületbe eső szakaszát.
- Ipari gazdasági terület kialakítására a 07/10-12, 07/17-24 és 08/1-13 hrsz-ú területeket és a 010/10 hrsz-ú, illetve a 0189/42-44 és 0214/1-2 helyrajzi számú területeket.
- Művelési ágból ki kell vonni, vagy belterületbe kell vonni a közmű-, és közlekedési területeket.
- A 0206/1,2 hrsz-ú területeken a szélerőmű parkban a szélerőmű alaptestjeinek teljes területe és a szélerőműveket összekötő üzemi utak, illetve a szennyvíztisztító terület művelési ágból kivonandóak.
2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő gazdasági területeket, zöldterületeket, valamint a -belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító vízgazdálkodási területeket.
3) A tervezett lakó-, illetve gazdasági-, fejlesztésre előirányzott területeken a belterületbe vonás előtt területet felhasználni és építési tevékenységet folytatni csak ideiglenes jelleggel lehet. A belterületbe vonást követően a közben épült épületek bontása kártalanítás nélkül elrendelhető.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:
|
beépítés módja |
legnagyobb beépítettség % |
legnagyobb szintterület – sűrűség |
legnagyobb építménymagasság. (m) |
legkisebb telekterület (m²) |
legkisebb zöldfelület (%) |
Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemző érték a kialakult állapotra vonatkozó előírások, és az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell meghatározni, illetve kialakult telekállapotra utal.
A szabályozási tervlapon alkalmazott övezeti jelben szereplő oldalhatáron álló beépítési mód szabadonállóvá tehető az egyéb jogszabályok figyelembe vételével.
Lakóterületek építési övezetei
7. § 1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a/ falusias lakóterület (Lf),
2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3) A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik, és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
Építési övezet jele |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
Építési övezet jele |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
Építési övezet jele |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Lf O/30/0,5 |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
5) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének maximum 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. Állattartó épület mindenkori helyi önkormányzati állattartás szabályairól szóló rendelet figyelembevételével építhető.
6) A mindenkori helyi állattartási rendelettel összhangban a szomszédos területek, felöl a tömör kerítésépítésre kötelezhető a tulajdonos a szomszédos területek zavarásának elkerülése érdekében.
7) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.
8) Az előkert legkisebb mélységét a szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak és az illeszkedés szabályainak megfelelően vagy a 253/1997 Korm. rendelet 35. §. (2) bek szerint történik.
9) Az oldalkert meghatározásánál a 253/1997 Korm. rendelet 36. §. által meghatározott elhelyezési távolságok biztosítandók.
10) Megengedett legnagyobb építménymagasság az újonnan kialakított lakóterületen 4,50 m , illetve a már meglévő esetben a kialakult magasság a mértékadó. Tetőtér beépíthető. Az épületek legalább 30° - legfeljebb 45° tetőhajlásszöggel, színes, pikkelyes fedéssel építendők. A főépületek utcával párhuzamos, vagy arra merőleges gerinccel építhetők.
11)2
12) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez egyedi szabályozással (lásd: szabályozási tervlap), illetve ennek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, meglévő beépítéshez illeszkedéssel kell alkalmazkodni
Településközponti vegyes területek építési övezetei
8. § 1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Vt SZ/40/1,0 |
Vt O/40/1,0 |
Vt O/40/1,0 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
4) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
Gazdasági területek építési övezetei
9. § 1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
b/ ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)
2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 19. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:
Építési övezet jele |
Gksz SZ/40/0,8 |
Gksz SZ/40/0,8 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
5) Az ipari gazdasági terület elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 20. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
6) Az ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:
Építési övezet jele |
Gip SZ/40/1,0 |
Gip SZ/40/1,0 |
Gip SZ/40/1,0 |
Gip SZ/40/1,0 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
szabadonálló |
szabadonálló |
7) Az ipari gazdasági területeken közül a tervlapon jelölt (Gipm) területek elsősorban a környezetükre jelentős mértékben nem zavaró mezőgazdasági nagyüzemi feldolgozás ipari építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 2. és 32. §.-a szerinti építmények helyezhetők el.
8) A mezőgazdasági ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhető be:
Építési övezet jele |
Gipm SZ/40/1,0 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
9) A mezőgazdasági jellegű üzemi területek a művelésből kivont majorok, illetve állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági termelés (állattartás, termékfeldolgozás, tárolás,..,) építményeinek elhelyezésére szolgál. Elhelyezhetőek még kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá az ipari létesítményen beül szolgálati lakások.
10) Az ipari gazdasági területek közül a tervlapon jelölt (Gipg) területek elsősorban a környezetükre jelentős hatást nem gyakorló mezőgazdasági nehézgépjárművek elhelyezésére, tárolására, szerelésére szolgáló ipari építményeinek elhelyezésére szolgál.
11) Az ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhető be:
Építési övezet jele |
Gipg SZ/40/1,0 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
12) Az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) – az eltérést az építési hatóság engedélyezheti.
13) A mezőgazdasági jellegű üzemi gazdasági terület a művelésből kivont majorok, illetve állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági termelés (állattartás, termékfeldolgozás, tárolás stb.) építményeinek elhelyezésére szolgál. Elhelyezhetők még kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.
Különleges területek építési övezetei
10. § 1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
a/ temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület (K),
b/ szélerőművek telepítésére kijelölt terület (K),
c/ sportlőtér terület (K),
d/ rekultiválandó, hulladékudvar kijelölt területe (K),
2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3) A temető bekerítésének élő sövénnyel történő lehatárolását, kertterv alapján, az I. fokú építéshatóság engedélyezheti.
4) A sportlőtér területén a kilövésmentesítését biztosítani kell.
5) A szélerőművek telepítésénél a HM Légügyi Hivatala szakhatóság.
6) A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §)
Építési övezetek általános előírásai
11. § 1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
2) Kialakult állapotnak tekintendő a „K” jelű tömb vagy ahol a korábbi telkesítések miatt, nem tudnak teljesülni az övezeti előírások. Ilyen esetben az építési telkek alakítása az ott korábban kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára, beépítettségére és az építmények közötti legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérően is történhet, de a telek mérete nem lehet kisebb, mint a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos területe, kivétel az irányadó telekosztással jelölt területeken.
3) Háromnál több telket tartalmazó tömbben az átlagos telekterület számításnál a legkisebb és legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni a számítás során.
4) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint is el lehet térni:
A/ Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
B/ Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
C/ Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett. Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
5) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK 42. §-ának előírásait kell alkalmazni.
6) A területfelhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: házikert, védőzöld, közterületi zöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó 14. § előírásait kell alkalmazni.
7) A beépítésre szánt területeken a tervlapon jelölteknek megfelelő formában alakíthatóak építési telkek, nyeles telek kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha a telekalakításra vonatkozó egyéb előírások és jogszabályok előírásait nem sérti (különös tekintettel az oldalkerti előírásokra); egyéb esetben nem engedélyezett.
8) A tervlapon jelölt irányadó telekosztás megváltoztatására telekösszevonás céljából a tömbre vonatkozó előírások tartása mellett, az övezeti jelben megjelölt telekszélesség kétszereséig van mód.
9) Az építési övezetekben jelölt kötelező fásítások megkezdése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele.
10)3 A külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:
a) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenységek kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthetnek,
b) tájképvédelmi területet nem érinthetnek.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Közlekedési és közműterületek
12. § 1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint általános közlekedési és közműterület (KÖu)
2) Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
3) Az irányadóan jelölt közlekedési területek szabályozási szélessége kötelező szabályozási elem, helyzete a tulajdoni viszonyoknak megfelelően az adott tömbre vonatkozó egyéb előírások tarthatóságáig módosítható.
Zöldterületek övezetei
13. §
.
1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.
2) A közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (1)-(3) bekezdés előírásait kell tartalmazni.
3) Közpark létesítése, rekonstrukciója során az építmények elhelyezéséhez javasolt kertészeti szakvélemény, az anyaghasználat során a természetes anyagokat kell alkalmazni.
4) Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha
a) a fa egészségi állapota,
b) a balesethárítás,
c) a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.
5) Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Z jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.
6) Zöldterületeken a növényzettelepítésnél a gyorsan öregedő, szemetelő, allergiakeltő pollenű, termésű fafajok telepítése nem megengedhető.
7) Közterületeken is érvényesíteni kell a 11. §. (10) bekezdésében rögzített telepítési távolságokat.
Erdőterületek övezetei
14. § 1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott terület.
2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
a/ véderdő (Ev), tervezett véderdő (Etv),
b/ gazdasági (Eg), tervezett erdőterület (Etg).
3) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev), (Etv) területén épület nem létesíthető az OTÉK 28. §. –a alapján.
4) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg), (Etg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
Növények telepítésére vonatkozó általános előírások
15. § 1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
a) belterületen és külterületnek a kiskerten belül eső részén
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,8 m ,
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,50 m ,
- 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,50 m .
b) külterületnek a mezőgazdasági kiskerten kívül eső részén
- gyümölcsfaiskola nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 m ,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,0 m ,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 m ,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 m ,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa-, továbbá kajszifa esetében 4,00 m ,
- cseresznyefa esetében 5,00 m ,
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 m .
c) külterületnek a mezőgazdasági kiskerten kivül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 m ,
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 m ,
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 m ,
- fa esetében 8,00 m .
2) Közút és vasút területén – szőlő, gyümölcsöstől és kerttől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter , 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
3) Belterületen és külterületnek a kiskerten belül eső részén, valamint közút és vasút területén gazdasági célú fatelepítés nem engedélyezett.
Mezőgazdasági övezetek
16. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
a/ általános mezőgazdasági terület (Má)
b/ legelő terület (Ml)
c/ mezőgazdasági nádas terület (Mn)
d/ mezőgazdasági kertterület (Mk).
A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.
1) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei az OTÉK 29. §.- a alapján helyezhető el.
2) Az Mk jelű mezőgazdasági területeken a pincesor helyi védettségének figyelembe vételével a területen jellegzetes épületidomok és építészeti formák megtartásával a helyi értékévédelmi rendeletben rögzítettetek alapján helyezhető el építmény.
3) A nádas területek (Mn) nem beépíthetőek.
Egyéb területek
17. § 1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek (OTÉK 30. §).
2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Közlekedési létesítmények
18. § 1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.
2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.
3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.
(c: változó szabályozási szélesség, -tól –ig jelölés)
Út megnevezése: Szabályozási szélessége: Tervezési osztálya:
Meglévő főút:
83.sz. főút (külterület) 13 c 18 m K. IV. B.
Fő u. (551 hrsz) 16,9 c 31,4 m B. IV. C.
Tervezett főút:
83.sz. főút ívkorrekció (külterület) 40 m K. IV. A.
Meglévő és tervezett településközi utak:
8461.sz. út – Csikvánd
Külterület: 8,8 c 18 m K. V. C.
Belterület: 11,3 m B. V. c. C.
8305.sz. út – Gecse
Belterület: 11,3 c 40 m B. V. c. C.
Csikvánd délkeleti bekötőút:
Külterület: ~25 m K. V. A.
Gyarmat délkeleti bekötőút:
Külterület: 7 c 17 m K. V. A.
Belterület: 18,8 m B. V. c. A.
Gyömöre délkeleti bekötőút:
Külterület: 7 c 12 m K. V. C.
Belterület: 17,3c 18,4 m B. V. c. C.
Vaszari lassú út:
Külterület: ~13 m K. VIII. C.
Meglévő lakóutcák:
Kossuth utca: 12 c 23,6 m B. VI. d. C.
Sallai Imre utca: 9,9 c 12,2 m B. VI. d. C.
Ságvári Endre utca: 7,4 c 23,5 m B. VI. d. C.
Újsor utca: 11,6 c 15,9 m B. VI. d. C.
845 hrsz. utca: 11,9 m B. VI. d. C.
Rákóczi utca: 10 c 14,8 m B. VI. d. C.
809 hrsz. utca: 7,5 m B. VI. d. C.
Vízmű utca: 8,4 m B. VI. d. C.
Ady E. utca: 14,5 m B. VI. d. C.
Fürst S. utca: 14,7 m B. VI. d. C.
Józanhegy utca: 11,5 c 15,1 m B. VI. d. C.
Vasút utca: 6,9 c 10 m B. VI. d. C.
Meglévő gyalogutak:
368 hrsz. u.: ~4,7 m B. X.
Meglévő gazdasági feltáróutak:
622 hrsz. u.: 11,5 c 14,9 m B. VI. d. C.
0198 hrsz. u.: 16,9 m B. VI. d. C.
09 hrsz. u.: 12,3 m B. VI. d. C.
egyéb mezőgazdasági feltáróutak: 4 c 10 m K. VIII. C.
Tervezett lakóutcák:
10 m B. VI. d. B.
12 m B. VI. d. B.
14 m B. VI. d. B.
16 m B. VI. d. B.
Tervezett gyalogutak:
3 m B. X.
Tervezett iparterületi utak:
12 m B. VI. d. B.
18 m B. VI. d. B.
4) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
5) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterülethasználati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján helyezhető el.
6) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.
7) Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdése alapján helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 250 m-en belül kell kielégíteni.
8)4
9) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazása, ültetése nem engedett. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.
19. §
Általános előírások
1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
4)5
5)6
6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
Vízellátás
8) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
9)7
10) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani, illetve oltóvíz tároló medencét kell létesíteni.
11) A vízvezeték – hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Vízelvezetés
12) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, a szennyvízcsatornázás kiépítésének alapfeltételei:
a) a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.
b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetések nem engedélyezhetők.
c) A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre ösztönözni kell.
d) Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható.
13) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
14) A VIZIG kezelésű (nagyobb árhullámmal veszélyeztetett) vízfolyások, tó, tározó mellett 10- 10 m , a kisebb vízfolyások partéleitől 6- 6 m , az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3- 3 m , a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m , a másik oldalon legalább 1m, szélességű sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.
15) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az érintett egyéb hatóságokkal egyeztetve szabad.
16) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezési terv készítése ajánlott, melynek fontosabb elemei rögzítésre kerületek a szabályozási tervben, illetve pontosításukkal azokat át kell vezetni a hatályos rendezési tervekbe továbbiakban is.
17) A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, új valamennyi beépítésre javasolt területen nyílt vagy zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. A meglévő beépített, illetve a beépítésre szánt területen a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés korszerűsítésére törekedni kell, javasolt az utak korszerűsítése alkalmával zárt csapadékvízelvezetési rendszer kiépítése. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen javasolt fenntartani.
A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
18) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „zöld” parkoló létesítése tilos!
Villamos energia ellátás
19) A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány szerint, illetve a 11/1984 IpM rendeletben rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
20) Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni javasolt földkábeles elhelyezéssel.
21) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
22) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
Földgázellátás
23) A települést ellátó nagyközépnyomású vezetékek, a gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A településen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
24) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Távközlés
25) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyenlőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
26) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás (előírt érték szerint) betartandó.
27)8
Környezetvédelem
20. § 1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.
2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra a 20/2001 (II.14) Korm. rendelet alapján környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.
3) A területről a befogadóba vezetett csapadékvíz minősége nem lehet rosszabb a 9/2002.(III.22.) Korm. Rendelet 1. sz. mellékletében előírt III. általános területi kategória határértékeinél, illetve a csapadékvíz bevezetése miatt kialakult környezetterhelés a talajban és a felszín alatti vizekben nem haladhatja meg a 10/2000 (VI.2) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet „B” fokozottan érzékeny területek szennyezettségi határértékeit.
4) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető. A közcsatornába vezetendő szennyvizek szennyezőanyag koncentrációja nem lépheti túl a 204/2001. (X. 26). ) Korm. rendeletben előírt küszöbértékeket. Az ipari-gazdasági szervezeteknek a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott önellenőrzést kell végezniük
5) A 20/2001 (II.14) Korm. rendelet szerint a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni. A 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet 1.sz. mellékletében szereplő tevékenységek során az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályai szerint kell eljárni.
6) Beépítési feltételek
a, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia, ivóvízellátás biztosított,
b, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
c, a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
d, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.
Föld védelme
1) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,
2) A termőföld védelmét a termőföldről szóló törvény alapján kell biztosítani (1994. évi LV. törvény VI. fejezete)
3) Mezőgazdasági területen talajtani szakvélemény alapján csak az 50/2001 (IV.3) Korm. rendelet szerint kezelt szennyvíziszap és tisztított szennyvíz helyezhető el. Az elhelyezési engedélyt 5 évenként meg kell újítani. Termőföldet beruházás céljára csak az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb mértékben szabad igénybe venni. A humuszos termőréteg megőrzéséről gondoskodni kell.
4) Az 1 ha-t meghaladó belterületi földek más célra való felhasználását megelőzően a talajvédelmi szakhatóságok hozzájárulása (Megyei Talajvédelmi Szolgálat) és a földügyi (területileg illetékes Körzeti Földhivatal) engedélye szükséges.
Vizek védelme
5) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni a 204/2001. (X.26.) Korm. rendeletben előírt határértékek betartásával. Ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló vagy a 10/2000 (VI. 2) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet „B” szennyezettségi határértékeinek megfelelő kis szennyvíztisztító berendezés engedélyezhető.
Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem és a határértékek betartása érdekében – szükség esetén a vizeket kezelni, tisztítani kell. A felszíni vízbe csapadékvíz/tisztított szennyvíz csak akkor vezethető, ha a módosított 203/2001. (X.26) Korm rendelet és a 9/2002.(III.22.) Korm. rendelet előírásai be vannak tartva.
6) A bekötések engedély kötelesek.
7) Vízfolyásba csak a környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott határértéket nem meghaladó vizek vezethetők. Ez vonatkozik a hővel szennyezett bevezetésekre is. A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet). A terület a 33/2000 (III.17) Korm. rendelet alapján „B” érzékeny terület. Az intézkedési szennyezettségi határérték Ci= C1. A határértékeket a 10/2000 (VI.2) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.
8) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni. Szennyvíz szikkasztása nem, gyűjtése külterületen indokolt esetben engedélyezett. A befogadóba kötött szennyvíz minőségének meg kell felelni a 204/2001.(X.26.) Korm. rendelet előírásainak.
9) A szennyezésnek kitett területeken (nagyobb állattartó létesítmények) monitoring kutak létesítése javasolt a talajvíz minőségének ellenőrzése céljából évi kétszeri mintavétellel.
10) A nitrátszennyezés csökkentése érdekében be kell tartani a 49/2001 (IV.3) Korm. rendelet előírásait. A trágyát és csurgalékot szivárgásmentesen kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a kiszórt trágyát mielőbb be kell forgatni.
11) A talajvíz minőségének megóvása érdekében a bányató hasznosítása a 239/2000 (XII.23) Korm. rendelet szerint történjen. A hasznosítás vízjogi engedély köteles.
12) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
13) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
Levegőtisztaság védelme
14) Ipari létesítményeknél a légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.
15) Bűzzel járó tevékenység esetén a zavaró bűzhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell kiküszöbölni.
16) Légszennyező tevékenység esetén be kell tartani a módosított 21/2001 (II.14) Korm. rendelet előírásait a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról, illetve nem lépheti túl a módosított 14/2001 (V.9) KÖM-EÜM-FVM együttes rendeletben előírt határértékeket.
17) Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.
18) Közút, töltés, árok és más vonalas létesítmény tengelyétől 100 m-en belül bármely növényzet égetése tilos. Egyéb esetekben az égetés csak engedéllyel végezhető.
19) A mezőgazdasági hulladékok égetését, valamint a 140 kW-ot meg nem haladó kizárólag tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt tartalmazó berendezések használatát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Zaj- és rezgésvédelem
20) Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértéket az I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő, a 24/1992. (I.28) Korm. rendelet szerinti hatáskörök alapján.
21) Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
22) A 12/1983. (V.12.) MT sz. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végzőknek végzők zajterhelési határértékei a 8/2002. (III. 22.) KÖM-EüM együttes rendelet szerint kell megállapítani.
Hulladékgazdálkodás
23) Az 1995. évi LIII. törvény értelmében törekedni kell a keletkezett hulladékok csökkentésére, minél nagyobb arányú hasznosítására.
Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a kommunális hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését. A települések szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályozását az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmazza. A területi hulladékgazdálkodási terv kihirdetése után el kell készíteni a helyi hulladékgazdálkodási tervet.
24) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani, összhangban a 2000. évi XLIII hulladékgazdálkodási törvénnyel. A település szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről a 241/2000 (XII.23) Korm.rendelet előírásait kell figyelembe venni.
25) A veszélyes hulladékokat az ipari és szolgáltató cégeknek, a lakossági veszélyes hulladék begyűjtőknek 102/1996. (VII.12), és 2002. jan.1-től a 98/2001 (VI.15) Korm. rendelet előírásai szerint kell gyűjteniük, ártalmatlanítaniuk, dokumentálniuk.
26) A szippantott szennyvizek ürítése az erre kijelölt szennyvíztisztító telepen kialakított ürítőhelyen lehetséges.
27) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
Táj- és természetvédelem
21. § 1) Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
c) nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
2)9
3) Védett természeti területen az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor és úgy létesíthetők, hogy a természeti értékek fenntartása biztosítható legyen.
Kulturális örökség védelme
22. § 1) A Települési értékvédelem kiterjed:
- országos műemléki védettségre,
- helyi védettségre,
- egyéb örökségvédelmi területek (régészeti lelőhely stb.).
2) Az örökségvédelmi területek, objektumok és az országos műemléki védettségek, illetve azok védett környezetének megállapítására vagy visszavonására a hatályos örökségvédelmi törvények (2001. évi LXIV tv.) előírásai alapján van mód.
3) Országos védelemben részesülnek a jelen paragrafus (2) bekezdése szerinti előírások megtartásával a területszerkezeti, valamint a szabályozási tervben jelölt, illetve az 1. számú függelékben is felsorolt objektumok, területek.
4) Az országos védelem alatt álló, illetve örökségvédelmi feladattal érintett (régészeti lelőhely stb.) területeken, illetve objektumok környezetében területet felhasználni, építési telket, illetve területet kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával, illetve az örökségvédelemre vonatkozó 2001. évi LXIV törvény vonatkozó pontjainak és az egyéb erre vonatkozó mindenkori jogszabályok betartásával szabad.
5) A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselő-testülete Helyi értékvédelmi rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.
6) Helyi védelemben részesülhetnek az (5) bekezdés szerinti előírások megtartásával a 2. számú függelékben is felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények (esetleg környezetük), valamint a régészeti leletmentési területek.
7) A helyi védelemben részesített épületen (útszakaszon) bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, funkcióváltoztatás), illetve ezekre hatósági engedély kiadása csak a képviselő-testület határozata alapján végezhető. A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni. A helyi védelmű épület bontása csak a testület védelmet megszüntető határozata alapján lehetséges.
8) A helyi védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el, a védelem megszüntetése után. A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Ezen épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, a terveket és a fotódokumentációt archiválni kell.
9) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
10) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.
11)10
Tilalmak és korlátozások
23. § 1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
- Közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a 19. § szerint,
- Egyéb környezetszennyező létesítmények védőtávolságán belül a 20. § szerint,
- 83 sz. főút beépítésre nem szánt területen 100-100 m-es védőtávolságon belül,
- A tervezett 83 sz. korrigált főút beépítésre nem szánt területen 100-100 m-es védőtávolságon belül,
(A 83 sz. főút és annak korrekciója során beépítésre nem szánt területen a védőtávolsággal érintett területek: 010/7,8,11,21; 027/3,4,9; 067/1,2; 072/3a8; 079; 080/1; 0111/1,2,3; 0112/1; 0141/1,2; 0142; 0143; 0189/2a12; 0198; 0199/1,4,5,6; 0205; 0206/1; 0214/1; 0218/4,5; 0220; 0221; 0223/9a19, 21,22,23,24,26, 32a38, 40, 41a46, 48, 51a64, 72,73; 0230; 0231/8a36; 0232 hrsz –ok.)
- A tervezett és meglévő településközi utak beépítésre nem szánt területen 50-50 m-en belül,
(07/3; 07/25,26; 015/5,9; 018/1; 027/2,9; 031/7,8; 050/1,2,11; 059/2; 060/3; 067/2; 072/2; 0189/13a32; 0218/1; 0256/1; 0258/1 hrsz – ok.)
- A vasút nyomvonalától számított 50-50 m-en belül,
(515a525; 528, 529; 03/2,3; 020/12; 031/10; 037/3; 039/2; 050/9; 0256/3 hrsz – ok.)
- Tavak, vízfolyások 18. §.(14) bek. szerint,
- Vízügyi engedélyköteles tavak, létesítmények esetében,
- Szélerőműpark és szennyvíztisztító 450 m-en belül.
(666; 010/7a20; 0143; 0156/12,13; 0179; 0189/1a9,13a16; 0199/2a11; 0211/1a6 hrsz – ok.)
2) Építési tilalom alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:
- A szabályozási tervlapon jelölt földtani okok miatt nem beépíthető területek (134 hrsz.)
3) Sajátos jogintézmény:
4) A szabályozási tervlapon jelölt 275 hrsz-ú terület elővásárlási joggal terhelt a település intézményi bővíthetőségének biztosítása miatt, továbbá az 57 hrsz-ú terület a belső tömbfeltárás hosszútávú biztosítása érdekében.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. § 1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Gyarmat község Összevont Rendezési Tervét tartalmazó 1/1988.(III.25.) számú rendelet.
2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
1. függelék a 11/2004. (VI. 9.) önkormányzati rendelethez
A településen található Országos műemléki védelem alatt álló objektumok
Római katolikus templom (2/1 hrsz)
Tájház (130 hrsz)
Kálvária (753/2)
illetve ezek műemléki környezete.
2. függelék a 11/2004. (VI. 9.) önkormányzati rendelethez
Gyarmat község helyi védelemben való részesítésre javasolt objektumai
94 hrsz-ú Kossuth u. álló köztéri szobor
648 hrsz-ú Fő utcai szobor (áthelyezése esetén is);
a 3001 - 3094 hrsz.ú és a 3172/2 - 3336 hrsz-ú kiskertek pincesorai és környezetük
1
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.
2
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.
3
Hatályon kívül helyezte a 14/2016. (XII.23.) önkormányzati rendelet.
4
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.
5
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.
6
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.
7
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.
8
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.
9
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.
10
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.) VII.5.) önkormányzati rendelet.