Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2004. 11. 12- 2012. 03. 30
Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
2004.11.12.
Gyarmat Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 78-80. §-okban, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108-109. §-aiban foglaltakra, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Kormányrendelet alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon
- folyamatos védelme,
- a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése,
- az önkormányzati vagyon növelésének előmozdítása.
(2) Az önkormányzati vagyon működtetésének célja a kötelező és önként vállalt közfeladatok ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Gyarmat község Önkormányzata tulajdonában lévő
- az immateriális javak összességére
- az önkormányzatot terhelő kötelezettségekre
- a pénzben rendelkezésre álló vagyonra
- az önkormányzat és intézményei követelésállományára
- társasági részesedésekre,
- egyéb vagyoni értékű jogokra.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre e rendelet szabályait a tárgykörében hatályban lévő önkormányzati rendeletekben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálya kiterjed az
(1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon feletti rendelkezés valamennyi formájára.
(4) Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezés formái különösen:
költségvetési gazdálkodás,
használati jog megvonása,
vagyonkezelésre átengedés,
az önkormányzatot megillető elő- és visszavásárlási jog gyakorlása,
3. § E rendelet illetve az önkormányzati vagyongazdálkodás alkalmazásában:
Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
Forgalomképtelenség: törvény, vagy e rendeletben maghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
Ingatlanvagyon-kataszter: az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanoknak jogszabály alapján kötelezően vezetendő nyilvántartása, amely az egyes ingatlanok természetes és jogi jellemzőit tartalmazza.
Kedvezményes átruházás: a vagyontárgy olyan – a reálisnál alacsonyabb – értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
Portfólió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközökből álló, együttesen kezelt befektetés-állomány.
Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára településpolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és amelynek hasznosítása erre tekintettel történhet.
Törzsvagyon: az önkormányzati vagyonnak az a része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a helyi közhatalom gyakorlását szolgálja.
Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező, viszonylag homogén csoportja. Ilyenek pl. az ingók, az ingatlanok, a vagyoni értékű jogok együttese, vagy meghatározott portfólió stb.
Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
Vagyonkimutatásr: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyonállapota szerinti kimutatás. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÉS NYILVÁNTARTÁSA
4. § (1) Az önkormányzat teljes vagyona a 2. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) A vagyon – rendeltetése szerint – a törzsvagyonból illetve a törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból tevődik össze.
(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítják meg.
(4) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.
(5) A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyait a rendelet 1.sz.melléklete tartalmazza.
(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyainak tételes felsorolását a rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.
(7) A fenti (5) és (6) bekezdésekben meghatározott vagyontárgyakon kívül minden egyéb az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának minősül ,melynek tételes felsorolását a 3.számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
5. § (1) Az önkormányzat vagyonát a polgármesteri hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan-vagyon az ingatlanvagyon-kateszterben kerül nyilvántartásba.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, az egyes vagyonelemek előírás szerinti értékmeghatározásáról, a kataszterbe bekerült adatok aktualitásának megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
6. § (1) Amennyiben az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg a képviselőtestület dönt a vagyontárgy 4. § szerinti besorolásáról, amennyiben azt a törvény nem minősítette.
(2) Az önkormányzat tulajdonába bekerülő ingatlan(ok) tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetéséről, a kataszterbe történő felvételéről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonkimutatás
7. § (1) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont a 4. §-ban foglaltaknak megfelelően
a.) törzsvagyon, ezen belül
- forgalomképtelen törzsvagyon,
- korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
b.) egyéb (forgalomképes) vagyon
(2) A vagyonkimutatás az egyes vagyoncsoportokon belül:
- az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
- az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,
- a portfólió vagyont tételesen és értéken
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont aktuálisan terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az éves költségvetési beszámoló mellékletét képezi.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. § (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:
a.) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve, ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi korábbi forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, úgy ennek felülvizsgált és aktualizált változata alapján,
b.) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,
c.) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt az aktuális tőzsdei árfolyamon,
- másodlagos értékpapírt, piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon,
- társasági részesedést három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,
- minden egyéb esetben névértéken kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak forgalmi értékbecslő által megállapított értéken vehető figyelembe.
(3) Vagyontárgynak az
(1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén, a vagyontárgy értékén a tizenkét havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén a tizenkét hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.
(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
A vagyongazdálkodás irányelvei
9. § (1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként évente meghatározza a vagyongazdálkodás aktuális irányelveit.
(2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmaznia kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, továbbá tételesen az értékesítésre, hasznosításra kijelölt vagyontárgyakat.
III. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI
10. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost általában megilletik, illetve terhelik.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
11. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyon vállalkozási célra is használható.
(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.
12. § (1) A vagyon feletti rendelkezés körébe tartozó tulajdonosi jogokat – 2. §. (4) bekezdés – az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja a (4) bek. szerinti kivétellel.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete dönt továbbá a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
a.) gazdasági és közhasznú társaság alapításáról, egyesület létrehozásáról
b.) közalapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez, egyesülethez való csatlakozásról,
c.) gazdasági és közhasznú társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek értékesítésre való kijelöléséről, pénzbeni és apport befektetésről,
d.) kötvénykibocsátásról,
f.) behajthatatlan követelés törléséről.
(3) Az 5.000 eFt értéket meghaladó vagyontárgy elidegenítése előtt ki kell kérni a falugyűlés véleményét.
(4) A 3.000 eFt értéket meghaladó vagyontárgy elidegenítésére, illetve bérbeadására versenyeztetési eljárás alapján kerülhet sor.
(5) Az önkormányzat tulajdonában álló, 3.000 eFt értéket meg nem haladó vagyontárgy bérbe- illetve haszonbérbeadásáról és annak feltételeiről a polgármester dönt.
(6) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaságnak illetve közhasznú társaságnak a társaság legfőbb szervének – a gazdasági társaságokról szóló
1977. évi CXLIV. törvényben meghatározott kizárólagos hatáskörébe tartozó – jogait, továbbá az önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságban és közhasznú társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(7) Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által megbízott személy képviseli. A képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás terjedelmét.
13. § (1) Valamely vagyontárgy tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról ugyancsak a képviselő-testület határoz.
(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 14. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő szerv részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő szerv nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, ajándék, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják saját értékét.
14. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:
a.) a polgármesteri hivatal,
b.) az önkormányzat költségvetési intézményei.
(2) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
A vagyonkezelők kötelesek a vagyontárgyak
- megőrizésére, a rendes gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
- a fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására,
- a közterhek viselésére.
- követelések behajtására
- nyilvántartások vezetése és számadása a vagyon helyzetéről
- az általa kezelt és használt vagyon leltározási feladatainak elvégzése
(3) A vagyonkezelő szerv beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati vagyon tárgyait – az
(1) bekezdésben foglaltakon kívül – csak e rendelet keretei között bízhatja másra.
(5) Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak rendeltetésszerű használatot meghaladó, indokolt hasznosítása- az alapfeladat sérelme nélkül- a vagyont használó szervezet, intézmény jogosultsága.
A vagyont használó szervezet, intézmény- a polgármester előzetes hozzájáruló nyilatkozata mellett- a használatában lévő 100.000 ft nettó nyilvántartási értéket meg nem haladó egyedi ingó vagyontárgyat értékesíteni jogosult.
Az ingó vagyon hasznosításából származó bevétel a használó szervezetet, intézményt illeti meg.
15. § (1) A 14. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő szerv vezetője vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél vagy peres fél jogát.
(2) A vagyontárgyat a 13. § (4) bekezdése alapján használó szervezet – a vele kötött szerződésben meghatározott terjedelemben – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
16. § Az önkormányzatot megillető követelésekről a képviselő-testület – részben vagy egészben – az alábbi esetekben mondhat csak le:
a.) csődegyezségi megállapodásban,
b.) bírói egyezség keretében,
c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d.) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költség ráfordításával érvényesíthető,
e.) ha a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.
IV. Fejezet
17. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti:
(2) Az önkormányzati vagyon köréhez tartozó, 3000 eFt nyilvántartási értéket meghaladó vagyontárgy elidegenítése, hasznosítása történhet nyilvános és zártkörű pályázati eljárás, ajánlatkérés illetve árverés útján.
A versenyeztetési eljárás szabályait a rendelet 4.sz.melléklete tartalmazza
V. Fejezet
18. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal történő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 6/1997(IV.29.) sz. rendelettel , és a 13/2004(VI.9.)rendelettel módosított
8 /1994 (VIII.22.) rendelet.
(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyletekben, eljárások során is alkalmazni kell.