2. § A rendelet hatálya kiterjed Gyarmat Község teljes közigazgatási területére, a jogi és magánszemélyekre, ideértve a magánszemélyek társaságát is.

3. § (1) E rendelet szempontjából

4. § (1) A növényi maradványokat elsősorban komposztálással kell kezelni, és talajjavító anyagként felhasználni. Égetéssel azon anyagok semmisíthetők meg, melyek komposztálásra, újrafelhasználásra alkalmatlanok, illetve ha a komposztálásra nincs mód vagy lehetőség.

(2) Az avar és kerti hulladék égetésének ideje a tavaszi időszakban március 1. és április 30., őszi időszakban szeptember 1. és október 31. között megengedett.

(3) A tűzgyújtás ideje reggel 7 és délután 18 óra közötti időkben megengedett.

(4) Tilos avar és kerti hulladék égetése

(5) A (2) bekezdésben meghatározott időszakon kívül avar és kerti hulladék égetése csak rendkívüli esetben és a polgármester külön engedélye mellett lehetséges.

5. § (1) Az avar és kerti hulladék a tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett, csak felügyelettel, száraz állapotban, a környezet, illetve a környéken élő lakók lehető legkisebb zavarása nélkül égethető el.

(2) Az égetés gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.

(3) A tulajdonos egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék égetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható időpontjáról.

(4) Az égetés során a helyben (telken belül, illetve az azt határoló közterületen) keletkezett avar, kerti hulladék semmisíthető meg.

(5) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen szabad égetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(6) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetést olyan nagykorú cselekvőképes személy végezheti, aki fizikailag és szellemileg alkalmas arra, hogy veszély esetén megfelelően tudjon cselekedni.

(7) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, vagy ha arra már nincs szükség, a tüzet azonnal el kell oltani.

(8) Az égetés, tüzelő berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket (pl.: oltóvíz, homok stb.) kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható.

(9) Az elégetendő avar- és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot, valamint egyéb veszélyes hulladékot. Lábon álló tarló égetése tilos.

(10) Huzalokról műanyag borítás égetése tilos.

(11) Nagy mennyiségű füstöt termelő anyagot (nedves kerti hulladék) égetni tilos. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelése csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(12) Égetés végén meg kell győződni róla, hogy a tűz elhamvadt

(13) Az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani és az égetés befejeztével a parazsat el kell oltani.

6. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen műanyagot, gumit, vegyszert, festéket), valamint egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat.

(3) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék, háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(4) Háztartási energiatermelő berendezésekben kizárólag tűzifa, szén, földgáz, PB gáz, fűtőolaj égethető. Szilárd, illetve vegyes tüzelésű berendezést szabadban használni tilos.