Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2005.(X.25.) önkormányzati rendelete

A közterületek használatáról és rendjéről

16/2005.(X.25.) rendelete

A közterületek használatáról és rendjéről^[1]

(Egységes szerkezetben)

Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva a helyi szokásokat is figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1.§

A rendelet célja, hogy

1. meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;
2. megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;
3. szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.

2.§

1. A rendelet hatálya kiterjed a Gyarmat község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).
2. Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

3.§

A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele

4.§^[2]

1. A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.
2. Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
   1. a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,
   2. mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,
   3. önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,
   4. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
   5. alkalmi és mozgóárusításra, mozgóbolt üzemeltetésére
   6. kiállítás, alkalmi vásár céljára,
   7. vendéglátó-ipari előkert,
   8. üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,
   9. teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására vonatkozóan.

5.§

Nem kell közterület-használati engedély:

1. a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához,
2. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
3. a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.
4. A menetrendszerinti tömegközlekedési gépjármű kijelölt helyen történő tárolására.

6.§

1. A közterület-használati engedély iránti kérelmet – figyelemmel a 2004.évi CXL.tv. 34-38.§-ban szabályozottakra -a rendelet melléklete szerinti tartalommal kell benyújtani.
2. Az engedély
   • ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,
   • a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg
   • a visszavonásig adható meg.
3. Élelmiszer utcai árusítására közterület-használati engedélyt csak idényjelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.
4. A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartalma 1 nap, kérelemre többször meghosszabbítható.
5. Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

7.§

1. Nem adható közterület-használati engedély:
   1. tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására
   2. eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,
   3. teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket.

8.§

1. Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (de értve az önálló hirdető berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély csak a hozzájárulás megléte esetén adható ki.
2. A szakhatósági hozzájárulok beszerzése a polgármesteri hivatal feladata.
3. Az engedélyes köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni.

A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

9.§^[3]

1. Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni, mértékét a 2. sz. mellékletben rögzítettek alapján kell megállapítani.
2. Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterületen lévő létesítmény  tényleges,folyamatos üzemeltetésére,használatára  tekintet nélkül köteles megfizetni. Mozgóbolt esetén a díjfizetési kötelezettség a Gyarmat településre is vonatkozó üzletműködési engedély kiadásának napjától kezdődik, és Gyarmat településre is vonatkozó üzletműködési engedély érvényességéig tart. Kivétel kizárólag idényjellegű tevékenységet folytató üzlet.
3. A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az OTÉK szerint kell figyelembe venni.

Cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni.

Mozgóbolt területének a függőleges vetülete köré rajzolható téglalap területét kell számítani.

 A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m² egésznek számít.

4. A közterület bérleti díjat 6 havi, illetve ennél rövidebb ideig tartó bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés megkötésekor egy összegben, készpénzben vagy átutalással kell megfizetni. A 6 havi időtartamot meghaladó bérleti jogviszony esetén a bérleti díjat félévente előre a tárgyi félév 5. napjáig kell megfizetni. A bérleti díj meg nem fizetése esetén a közterület igénybevétele jogosulatlannak minősül, és annak jogkövetkezményeit vonja maga után.
5. Amennyiben a terület használatára nem kerül sor és ezt a bérlő a bérleti szerződés érvénybe lépése előtt legalább 3 nappal írásban jelzi, úgy a befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül. Egyéb esetekben, ha a bérleti szerződésben meghatározott időtartam alatt a közterület bérlője saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a bérleti díjat nem követelheti vissza.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

10.§^[4]

A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat:

            a) jótékony és közcélú rendezvény esetében,

            b) választásokkal kapcsolatos hirdetések közzétételét célzó igénybevétel esetén.

c) közszolgáltató által létesített közérdekű célt szolgáló létesítmény

A közterület-használati engedély visszavonása

11.§

Az engedélyt meg kell vonni, ha az engedélyes a közterületet az engedélytől eltérő célra, vagy módon használja, vagy a közterület-használati díjat a megadott határidőre nem fizette be.

Ezekre az engedélyest a hozzájárulásban , illetve hatósági szerződésben  figyelmeztetni kell.

Az üzemképtelen járművel közterületen történő tárolása

12.§

     (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

1. a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,
2. baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,
3. műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű.

2. Külterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

A közterület filmforgatási célú használata

12/A § ^[5]

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(3) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható.

Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hét időtartamot.

(5) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(7) A turisztikailag kiemelt területeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 150 m2 területet.

(8) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterülethasználathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(9) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(10) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

Turisztikailag kiemelt közterületek

12/B §^[6]

(1) Gyarmat község közigazgatási területén turisztikailag kiemelt közterületnek minősül:

a) Római Katolikus Nagyboldogasszony Templom és tér (Kossuth u. 1 hrsz.)

b) Kálvária (Petőfi u. 751 hrsz.)

c) Nepomuki Szent János Köztéri szobor (Kossuth utca 94 hrsz)

d) Újhegyi Kereszt (Újhegy 3127 hrsz)

e) Óhegyi Kereszt (Óhegy 310 hrsz)

f) Újhegyi pincesor

Az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint

12/C §^[7]

(1) Forgatási helyszín: 100 Ft/m2/nap

(2) Technikai kiszolgálás: 75 Ft/m2/nap

(3) Stáb parkolás: 50 Ft/m2/nap

Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei

13.§^[8]

1. A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.
2. A közterület engedély nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót határidő tűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – engedélyes saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.
3. Az engedély nélküli használat időtartamára a közterülethasználati díjat kétszeres emelt összegben kell megfizetni.
4. A közterület engedély nélkül igénybevétele esetén -amennyiben e rendeletben foglaltakkal nem ellentétes- a közterület használatára, kérelemre közterület-használati engedély adható. A közterület használója ez esetben is köteles az engedély nélküli közterület igénybevételének időtartamára a közterülethasználati díjat kétszeres emelt összegben megfizetni.

Záró rendelkezés

14.§

1. Ez az önkormányzati rendelet 2005. október 25-én lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a közterületek használatáról és rendjéről szóló 17/2004.(XI.12.) rendelettel, valamint a 8/2005(IV.15.)rendelettel módosított  9/2004(VI.9.)rendelet hatályát veszti.

A rendelet kihirdetve:

2005. október 25.