Gyarmat Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátásokról

Gyarmat Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdésében, a 32.§ (1) és(3) bekezdésében, a 37/A.§  (3) bekezdésében, a 38.§ (9) bekezdésében, a 43/B.§ (1) bekezdésében, a 45.§-ában, az 50.§ (3) bekezdésében,  a 62.§ (2) bekezdésében, a 92.§ (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján az alábbi rendeletet alkotja

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek. Amennyiben pedig a támogatásra szorulók élethelyzete nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával segítsék elő helyzetük javítását.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében Gyarmat Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), az egészségügyi ellátórendszer és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni.

(3) E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat szabályozza

a) Pénzbeli ellátások

aa) aktív korúak ellátása rendszeres szociális segély

ab) aktív korúak ellátása foglalkoztatást helyettesítő támogatás

ac) lakásfenntartási támogatás

ad) méltányossági ápolási díj

ae) önkormányzati segély

b) Természetbeni ellátások

ba) köztemetés

bb) közgyógyellátás,

c) személyes gondoskodást nyújtó ellátások.

I. Hatásköri és eljárási rendelkezések

2. §

(1)A nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) rendelkezései az irányadók.

(2) Jelen rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a Képviselő-Testület, a polgármester és a jegyző jár el.

(3) A Képviselő-Testület dönt: a méltányossági ápolási díjról és a méltányossági közgyógyellátásról, valamint a helyben szokásos legalacsonyabb temetkezési költség meghatározásáról.

(4) A polgármester dönt a köztemetésről és az önkormányzati segélyről és az anyasági támogatásról.

(5) A jegyző dönt az aktív korúak ellátásáról, a lakásfenntartási támogatásról.

3. §

(1) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot, egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

(2) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, illetve e rendelet függelékét képező nyomtatványokon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások nyilatkozatok csatolásával Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.

(3) A szociális ellátások elbírálásához az Önkormányzat köteles bekérni az Sztv.-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet), a gyermekvédelmi ellátások elbírálásához a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX 10.) Korm. Rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.

(4) A rendszeres támogatások esetében a felülvizsgálathoz szükséges okiratokat, iratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon, külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

(5) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

(6) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(7) A jövedelmet

a) munkabérről, gyermekágyi segélyről (GYÁS), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, pénz esetén a kifizető hely igazolásával,

b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal,

c) álláskeresési támogatás esetén Gy-M-S Megye Kormányhivatal Győri Járási Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozatával, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonattal,

d) családtámogatások (gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék) esetén az utolsó havi szelvény vagy bankszámlakivonattal,

e) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a havi igazolószelvényt, bankszámlakivonattal kell igazolni.

f) gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozattal,

g) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozatával,

h) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással,

i) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelembenyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozattal

kell igazolni.

j) Amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani.

k) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tesz nyilatkozatot.

(8) A tizenhatodik életévet betöltött gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(9) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt kell készíteni.

(10) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napján banki átutalással vagy házipénztárból fizeti ki a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője.

(11) A szociális ellátások iránti kérelmek akár szóban, akár írásban a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatalnál (9126 Gyarmat, Magyar utca 14.) vagy az e célra rendszeresített formanyomtatványon terjeszthetők elő.

II. Pénzbeli ellátások

Rendszeres pénzbeli ellátások

4. §

Aktív korúak ellátása

(1) Az aktív korúak ellátására, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, valamint a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét, a jogosultság feltételeit és a támogatás mértékét az Sztv. 33. § - 37/C. §-ai és e rendelet határozzák meg.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Gyarmat Község Önkormányzata az Sztv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Közös Önkormányzati Hivatallal és a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni. Az Önkormányzat által kijelölt szerv a Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő Szolgálata.

(4) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére együttműködési kötelezettséget ír elő.

(5) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására köteles az alábbiak szerint különösen:

a) az általa lakott ingatlan vonatkozásában, a lakószobákban az egészséges személyiségfejlődéshez szükséges minimális személyes élettérnek (minimum 6 m²/fő) biztosítottnak kell lenni,

b) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele,

c) az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása, különös tekintettel az ebtartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozóan,

d) szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására,

e) az ingatlan előtti járdának pormentesítéséről és síktalanításáról gondoskodni kell, járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és síktalanításáról; a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb a telekhatáron kívüli és max. 20 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, valamint az ingatlan előtti vízelvezető árok kiásása és folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában a bejáratok kivételével (az árok mélysége min. 40 cm, alsó szélessége min. 40 cm, felső szélessége min. 60 cm),

f) szükséges az ingatlanhoz tartozó utcafronti kerítésnek (az utcaképbe illeszkedő rendezettség szerinti megjelenésnek is eleget tevő) megléte,

g) szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése,

h) a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges,

(6) Az (3) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.

(7) A jegyző végzi a lakókörnyezet rendezésével összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését.

(8) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatainak a felszólítás ellenére nem tesz eleget, a jogosultsága megszüntetésre kerül.

Az együttműködés eljárási szabályai

5. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv a Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő Szolgálata.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából,

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

c) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására, (pl. orvosi vagy egyéb igazolás),

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket ,

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 15 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

- munkaerő-piaci integrációt célzó oktatás, képzés, munkavégzésre történő felkészülést segítő programra, vagy

- az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra: életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése, stb.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

6. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

6/A.§

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

(Sztv. 38. §)

7. §

(1) A jegyző a normatív lakásfenntartási támogatást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38.-39. §-i alapján állapítják meg.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál az önkormányzat az alábbi költségeket veszi figyelembe: lakbér, albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, csatornahasználat díja, szemétszállítás díja, villanyáram díja, vízdíj, gázfogyasztás díja, valamint a tüzelőanyag költsége.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában kell biztosítani.

(4) A lakásfenntartási támogatásra jogosult vagy kérelmező személyt, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(5) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai az e Rendelet 4 § (5) bekezdésében foglaltakkal azonosak.

(6) Az (3) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.

(7) A jegyző végzi a lakókörnyezet rendezésével összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését.

(8) Amennyiben a lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatainak a felszólítás ellenére nem tesz eleget, a jogosultsága megszüntetésre kerül.

Ápolási díj

8. §

(1) A képviselő-testület ápolási díj állapíthat meg az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésén alapján annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetében 150 %-át.

(2) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó az Sztv. 42.§ rendelkezései esetében.

(3) A méltányossági ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(4)Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy két, vagy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen

- a megfelelő étkeztetéséről, – legalább napi egyszeri meleg étel, és legalább kétszeri hideg élelem biztosításáról,

- gyógykezeltetéshez, gyógyszerhez való hozzájutásról,

- egyéb alapápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

- mosdatásról, fürdetésről,

- ruházat, ágynemű mosásáról,

- a lakás takarításáról, tisztántartásáról és fűtéséről.

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

Nem rendszeres pénzbeli ellátások

9. §

Önkormányzati segély

(Sztv. 45. §)

(1) A polgármester – a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben- Önkormányzati segélyt állapíthat meg azon személy számára, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:

a) a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át vagy

c) egyedül élő esetén annak 180%-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély mértéke - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 20.000 Ft lehet.

(3) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 100.000 Ft-ig terjedhet.

(4) Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A közeli hozzátartozó halála miatt megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokás legolcsóbb temetés összegének 10 %-ánál

(5) Az e paragrafusban szabályozott önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(6) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

(7) A legolcsóbb temetés költségét az 1. sz. melléklet állapítja meg, melyet a Képviselő-testület minden év március 31. napjáig felülvizsgál.

9/B §

Szociális kamatmentes kölcsön

(1) A Szociálpolitikai Bizottság döntése alapján kamatmentes kölcsön biztosítható olyan személy vagy család részére, ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A kamatmentes kölcsönnek az összege legfeljebb 60. 000 Ft, melyet, a folyósítást követően maximum 18 havi időtartam alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, minden hó 15. napjáig, melynek megtörténtét igazolnia kell a polgármesteri hivatalnál.

(3) Amennyiben a részletet 2 hónapon keresztül nem fizetik meg, meg kell vonni a részletfizetési kedvezményt, és ezt követően a kölcsön még vissza nem fizetett része 15 napon belül egy összegben fizetendő. Utóbbi esetben a kölcsönben részesült személy a részletfizetési kedvezmény megvonását követően hat hónapig az önkormányzattól támogatásban nem részesülhet.

9/C §

Anyasági ellátás

(1) A polgármester anyasági támogatásban részesíti a gyarmati lakcímű, életvitelszerűen a községben lakó szülőanyát. Az anyasági támogatás összege 40. 000 Ft. A támogatás gyermekenként illeti meg a szülő anyát.

(2) A támogatást a szülést követő 30 napon belül hivatalból folyósítja a polgármester, a helyi védőnő értesítése alapján.

III. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

(Sztv. 48. §)

10. §

(1) Az Szt. 48.§ (4) bekezdésében meghatározott térítési kötelezettség alól mentesítendő az, aki Gyarmaton lakóhellyel rendelkezik és az elhunyt gyarmati lakos eltemettetéséről gondoskodott, és akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, valamint a köztemetés költségének megtérítése megélhetését súlyosan veszélyezteti. A köztemetést a polgármester állapítja meg és biztosítja az Sztv. 48.-ában foglaltak szerint.

Méltányossági közgyógyellátás

(Sztv. 50. § (3))

11. §

(1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdése alapján a képviselő-Testület méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapít meg, ha

a) a kérelmező a családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülélő esetén a 200 %-át,

b) az igazolt havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át.

(2) Amennyiben a felmerülő gyógyító ellátás költsége az (1) bekezdés b) pont illetve (2) bekezdés szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

(3) A kérelemhez kérelmező és családtagjai jövedelem-igazolását, valamint a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolást kell mellékelni.

(4) A ellátás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet előterjeszteni.

(5) A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben foglalt igazolásokat

(6) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző 3 hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 12 hónap átlagát kell figyelembe venni.

(7) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(8) A benyújtott kérelem valóságtartalma környezettanulmány készítésével vizsgálható.

IV. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

12 §

(1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások, személyes gondoskodás formái:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) idősek nappali ellátása.

(2) Gyarmat Község Önkormányzata az (1) bekezdés b)-d) alpontjai alatt felsorolt ellátásokat a Tét Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménnyel (9100 Tét, Fő út 88.) kötött megállapodás révén látja el.

(3) Az alapszolgáltatások körébe tartozó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmet a Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény vezetőjéhez kell címezni, aki egy személyben dönt az ellátások igénybevételéről.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény térítési díját a fenntartó (szolgáltatást végző) állapítja meg,

Étkeztetés

12/B §

(1) Az önkormányzat az Szt 62.§ szerinti szociálisan rászorult személyeket a fenntartásában működő Gyarmati Aranydió Óvodában (9126 Gyarmat, Óvoda u. 1.) működő konyháról biztosított napi egyszeri ebéddel étkeztetésben részesíti.

(2) A jogosultságról a polgármester dönt átruházott hatáskörben.

(3) Étkeztetés biztosítható annak a szociálisan rászoruló személynek:

a) aki öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, vagy

b) fogyatékossági támogatásban, vagy

c) időskorúak járadékban , rendszeres szociális segélyben  részesül, vagy

d) a háziorvos illetve a kezelő orvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani.

4) A Szt 116.§(1)-(2) bekezdése alapján kell az étkezést igénybe vevő részére a térítési díjat megállapítani.

(5) A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj napi összegét az intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(6) Az étkezés történhet gondozás keretében biztosított házhoz szállítással, s a jogosult általi elvitellel.

(7) A polgármester kivételes méltányosságból- tartós betegség- időszakosan engedélyezheti a térítésmentes étkeztetést annak, akinek jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-t.

Házi segítségnyújtás

12/C §

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni az Szt. 63.§.(1) bekezdésében foglaltak alapján azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellátását a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján biztosítja.

Családsegítés

12/D §

(1) Az önkormányzat az Szt.64.§-ban meghatározott családsegítő szolgáltatást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján látja el.

(2) Az 1. pontban leírt szolgáltatás az Szt. 115/A §. c.) pontja alapján térítésmentes.

Támogató szolgáltatás

12/E §

(1) A Szt. 65/C §-ában meghatározott szolgáltatásokat a képviselő-testület a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján, ellátási szerződés alapján biztosítja a szociálisan rászorult személyeknek

12/F §

A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni, ha

• az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,
• az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza,
• az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, ha annak megfizetésére egyébként képes lenne.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

13. §

(1) A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Gyarmat község önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 3/2009. (III. 13.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

A Rendelet kihirdetve:

Gyarmat, 2013. december 17.