Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátásokról
Hatályos: 2023. 08. 03- 2023. 11. 19Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátásokról
Gyarmat Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény bekezdésében, 29. §-ában, bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
(2) A rendelet hatálya Gyarmat község közigazgatási területére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.
2. § A képviselő-testület e rendeletében, a rászorultságtól függően azok részére állapítja meg az ellátásokat, akiknek:
a) Átmenetileg veszélyeztetett a megélhetésük, vagy
b) Hátrányos helyzetük miatt tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek és hátrányos helyzetüket nem életvitelükkel idézték elő.
3. § (1) A képviselő-testület szociális rászorultság esetén:
a) Pénzbeli ellátásként:
aa) Települési támogatást,
ab) Rendkívüli települési támogatást,
ac) Szociális kamatmentes kölcsönt,
ad) Anyasági támogatás,
b) Természetben nyújtott szociális ellátásként köztemetést,
c) Szociális szolgáltatásként, alapszolgáltatásként:
ca) Étkeztetést
cb) Házi segítségnyújtást
cc) Családsegítést
cd) Nappali ellátást nyújtó intézményi (idősek klubja) gondozást biztosít.
(2) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek. Amennyiben a támogatásra szorulók élethelyzete nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával segítsék elő helyzetük javítását.
(3) Gyarmat Község Képviselő-testülete a Szt. által hatáskörébe utalt alábbi ügyekben az eljárási és döntési jogosultságot a polgármesterre ruházza át:
a) települési támogatás,
b) rendkívüli települési támogatás
c) szociális kamatmentes kölcsön
d) anyasági támogatás,
e) köztemetés elrendelése.
(4) A Képviselő-testület dönt a helyben szokásos legalacsonyabb temetkezési költség meghatározásáról.
(5) A nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadók.
Hatásköri és eljárási rendelkezések
4. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, illetve e rendelet függelékét képező nyomtatványokon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások nyilatkozatok csatolásával Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.
(2) A szociális ellátások elbírálásához az Önkormányzat köteles bekérni az Sztv.-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet), a gyermekvédelmi ellátások elbírálásához a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.
(3) A rendszeres támogatások esetében a felülvizsgálathoz szükséges okiratokat, iratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon, külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.
(4) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.
(5) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
(6) A jövedelmet
a) munkabérről, gyermekágyi segélyről (GYÁS), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, pénz esetén a kifizető hely igazolásával,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal,
c) álláskeresési támogatás esetén Gy-M-S Megye Kormányhivatal Győri Járási Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozatával, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonattal,
d) családtámogatások (gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék) esetén az utolsó havi szelvény vagy bankszámlakivonattal,
e) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a havi igazolószelvényt, bankszámlakivonattal kell igazolni.
f) gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozattal,
g) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozatával,
h) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással,
i) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelembenyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozattal kell igazolni.
j) Amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani.
k) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tesz nyilatkozatot.
(7) A tizenhatodik életévet betöltött gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.
(8) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt kell készíteni.
(9) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napján banki átutalással vagy házipénztárból fizeti ki a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője.
(10) A szociális ellátások iránti kérelmek akár szóban, akár írásban a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatalnál (9126 Gyarmat, Magyar utca 14.) vagy az e célra rendszeresített formanyomtatványon terjeszthetők elő.
Pénzbeli ellátások
Települési támogatás
5. § (1) Települési támogatás különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére.
(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatásaként a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (villanyáram-, víz és gázfogyasztás, csatornahasználat és a szemétszállítás díja, tüzelőanyag költség) viseléséhez nyújt az önkormányzat települési támogatást.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokkal kapcsolatban nyújtott települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokkal kapcsolatban nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj szociális vetítési alap legkisebb összegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(5) A lakhatással kapcsolatos települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(6) Ha a háztartás
a) (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A lakhatással kapcsolatos települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 500,- Ft.
(8) A támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(9) A lakhatással kapcsolatos települési támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az szociális vetítési alap legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM=0,3-(J-05NYM:NYM) X 0,12 ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az szociális vetítési alap legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(11) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.
Ápolási díj
6. § (1) Az Önkormányzat azon gyarmati lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozó (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) részére, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy állandó ápolását, gondozását végzi és ezért munkahelyet hagyott ott, illetve az ápolás időtartamára – igazolt – fizetés nélküli szabadságot vett ki települési támogatást állapít meg, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át.
(2) A támogatási feltételek egészségügyi részét a háziorvos igazolja.
(3) Az önkormányzat az ápolás körülményeit kétévente március 30-ig felülvizsgálja és ehhez:
a) Bekérheti a háziorvos (14) bek-ben meghatározott igazolását, szakvéleményét;
b) Megvizsgálja – környezettanulmány során – az ápolási kötelezettség teljesítését;
c) Kétség esetén szakorvosi felülvizsgálatot kér;
d) Az ápolási díjat megszünteti;
e) Intézkedhet az ápolási díj visszafizetéséről.
(4) A települési támogatás havi összege a (15) bekezdésben meghatározott esetben a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.
(5) A települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a Szt. 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a Szt. 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak - részesülő jogosult esetén a (18) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(6) A gyógyszer kiadások viseléséhez az önkormányzat települési támogatást nyújt annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a szociális vetítési alap összegének 20 %-át meghaladja.
(7) A települési támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a
Rendkívüli települési támogatás
7. § (1) A Polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
(2) A rendkívüli települési támogatás különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:
a) tartós, rendszeres orvosi ellenőrzést, kezelést igénylő betegség esetén,
b) létfenntartást befolyásoló hirtelen haláleset (családfenntartó halála),
c) temetési költségekhez való hozzájárulás
d) természeti csapás, elemi kár esetén,
e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
f) gyermek iskoláztatásához,
g) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
h) gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,
i) gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul,
j) ellátatlan személy részére,
k) egyéb rendkívüli ok bekövetkezése esetén.
(3) A rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegnek 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén – háziorvosi, szakorvosi igazolás, kórházi zárójelentés, ambuláns lap, stb. alapján – a Polgármester akkor is megállapíthatja a rendkívüli települési támogatást, ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át nem haladja meg.
(5) A polgármester a (2) bekezdés c) pontja esetében maximum a szociális vetítési alap összegének háromszoros mértékéig állapíthat meg rendkívüli települési támogatást. A Polgármester a (2) d-h pontjai esetében települési támogatást állapíthat meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át.
(6) Rendkívüli települési támogatásban egy naptári évben egy család legfeljebb kettő alkalommal részesülhet. A rendkívüli települési támogatás összege húszezer forint.
(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, és amennyiben lehetséges, az önkormányzati segély indokoltságáról szóló igazolást (pl. elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás, tartós betegséget igazoló orvosi-, vagy kórházi igazolás, válsághelyzetben lévő várandós anya esetén a terhesgondozásról szóló igazolás, gyermekek hátrányos helyzetéről szóló igazolás, stb).
(8) Ha a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálása során a Polgármester megítélése szerint egy adott időszakon belül több alkalommal is indokolt települési támogatás folyósítása, akkor a határozatban – a konkrét időpontok és összegek megjelölésével – az adott év folyamán többszöri kifizetésről rendelkezhet.
(9) Amennyiben a Polgármester a rendkívüli települési támogatás rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást (élelmiszer, tüzelősegély, közüzemi díj, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése) állapít meg.
(10) Az önkormányzat polgármestere temetési költségekhez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a szociális vetítési alap összegének 200, egyedül élő esetén 250%-át.
(11) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20 %-a. A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
(12) A temetési költségekhez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást a halálesetet követő egy hónapon belül lehet igényelni. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, valamint az elhalt halotti anyakönyvi kivonatának és a temetési számlának a másolatát.
(13) Temetési költségekhez rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.
Szociális kamatmentes kölcsön
8. § (1) Települési támogatás címén pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő szociális kamatmentes kölcsön nyújtható a szociálisan rászorult személynek, önhibáján kívül adódó átmeneti nehézségének enyhítésére.
(2) A kölcsön célja lehet:
a) saját tulajdonban lévő lakás, családi ház, halasztást nem tűrő felújítása, karbantartása, vagy
b) előre nem látható rendkívüli körülmények (különösen: betegség, haláleset, elemi kár) okozta nehézségek áthidalása.
(3) A szociális kölcsön különösen akkor adható, amikor a kérelmező a rendszeresen jelentkező havi kiadásai mellett felmerült rendkívüli beruházást saját erőből nem tudja elvégezni és a pénzintézeti kamat terheit nem tudja vállalni.
(4) A kölcsön összege legfeljebb 60.000,-Ft lehet melyet egy év alatt kell visszafizetni egy összegben, vagy részletfizetéssel.
(5) A szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha a kérelmező az előző szociális kölcsönét visszafizette.
(6) A kölcsön folyósításának részletes feltételét a jogosulttal szerződésben kell rögzíteni, melyet a polgármester ír alá az önkormányzat nevében.
Anyasági támogatás
9. § A polgármester anyasági támogatásban részesíti a gyarmati lakcímű, életvitelszerűen a községben lakó szülőanyát. Az anyasági támogatás összege 50 000 Ft. A támogatás gyermekenként illeti meg a szülő anyát, amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800%-át.
Temetési költségekhez való hozzájárulás
10. § (1) Az önkormányzat polgármestere temetési költségekhez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a gyarmati lakhellyel rendelkező és életvitelszerűen helyben lakó kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800%-át.
(2) A temetési költségekhez való hozzájárulás 40.000 Forint alkalmanként.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS
Köztemetés
11. § (1) A polgármester a Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint biztosítja a szolgáltatást.
(2) A Képviselő-testület a legolcsóbb temetési költséget 100.000 Forintban határozza meg.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
12. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások, személyes gondoskodás formái:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) idősek nappali ellátása.
(2) Gyarmat Község Önkormányzata az (1) bekezdés b)–d) pontjai alatt felsorolt ellátásokat a Tét Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménnyel (9100 Tét, Fő út 88.) kötött megállapodás révén látja el.
(3) Az alapszolgáltatások körébe tartozó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmet a Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény vezetőjéhez kell címezni, aki egy személyben dönt az ellátások igénybevételéről.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény térítési díját a fenntartó (szolgáltatást végző) állapítja meg.
Étkeztetés
13. § (1) Az önkormányzat az Szt. 62. § szerinti szociálisan rászorult személyeket vásárolt étkeztetés formájában napi egyszeri ebéddel étkeztetésben részesíti.
(2) A jogosultságról a polgármester dönt átruházott hatáskörben.
(3) Étkeztetés biztosítható annak a szociálisan rászoruló személynek:
a) aki öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, vagy
b) fogyatékossági támogatásban, vagy
c) időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
d) a háziorvos illetve a kezelő orvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani.
4) A Szt. 116. §(1)-(2) bekezdése alapján kell az étkezést igénybe vevő részére a térítési díjat megállapítani.
(4) A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj napi összegét a szolgáltatóval megkötött kétoldalú szerződés tartalmazza.
(5) Az étkezés történhet gondozás keretében biztosított házhoz szállítással, s a jogosult általi elvitellel.
(6) A polgármester kivételes méltányosságból a tartósan beteg, az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került, stb. személy részére időszakosan engedélyezheti a térítésmentes étkeztetést.
(7) Amennyiben a szociális étkeztetést igénybevevő a térítési díjat a megadott határidőt követő 15 napon belül nem fizeti meg, és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését, a fenntartó a továbbiakban nem biztosítja az étkezést.
Házi segítségnyújtás
14. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni az Szt. 63. § (1) bekezdésében foglaltak alapján azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellátását a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján biztosítja.
Támogató szolgáltatás
15. § A Szt. 65/C. §-ában meghatározott szolgáltatásokat a képviselő-testület a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján, ellátási szerződés alapján biztosítja a szociálisan rászorult személyeknek
16. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni, ha
a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,
b) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza,
c) az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, ha annak megfizetésére egyébként képes lenne.
17. §1
18. § Ez a rendelet 2023. augusztus 2-án lép hatályba.
A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.