A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § 

(1) A megyei önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (továbbiakban: megyei önkormányzat).

(2) A megyei önkormányzat székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 54., postacíme: 4002 Debrecen, Pf. 72.

2. § 

(1) A megyei közgyűlés tagjainak száma 24 fő. A közgyűlési tagok névsorát az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(2) A megyei önkormányzat hivatalos jelképei a megye címere, zászlója és pecsétje. A megye címerének, zászlójának és pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét megyei önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A megyei önkormányzat által alapított kitüntető díjakat, azok adományozásának rendjét megyei önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) A megyei önkormányzat hivatalos honlapja: www.hbmo.hu.

(5) A megyei önkormányzat hivatalos lapja a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat időszaki kiadványa, az Önkormányzati Hírek. Az Önkormányzati Hírek felelős kiadója a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, felelős szerkesztője a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jegyzője. Az Önkormányzati Híreket a megyei önkormányzat honlapján elektronikus formában kell közzétenni.

(6) A jogszabály alapján kötelezően közzéteendő adatokat a megyei önkormányzat honlapján teszi közzé.

1. A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre

3. § 

A megyei önkormányzat az egyes jogszabályokban meghatározott kötelező feladat- és hatáskörei mellett ellátja az SZMSZ 2. mellékletében meghatározott önként vállalt feladatokat. Az önként vállalt feladatok forrásáról az éves költségvetési rendeletben kell dönteni.

4. § 

(1) A közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását az SZMSZ 3. melléklete szerint átruházza a közgyűlés elnökére, valamint bizottságaira. Az átruházott hatáskörben hozott döntéseket évente, folyamatos sorszámmal megjelölt határozatba kell foglalni.

(2)

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett intézkedéseiről, azok eredményéről évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

5. § 

A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó feladatokon kívül:

a) törvényességi felhívás alapján hozott döntés,

b) a törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdon besorolása, forgalomképessé nyilvánítása,

c) gazdasági társaság alapítása, részesedés vásárlása, közalapítvány, gazdasági társaság megszüntetése, illetve társasági részesedés átruházása, az önkormányzati vagyon gazdasági társaságba vitele, vagyonkezelési szerződés útján történő hasznosítása,

d) kezességvállalás, zálogjog alapítás, vagy a vagyon egyéb módon történő megterhelése,

e) a 80.000.000 Ft feletti nettó forgalmi értékű ingatlan adásvétele, cseréje,

f) a megyei önkormányzat vagyonának 5 évet meghaladó, határozott idejű bérbe-, haszonbérbe adása,

g) a megyei önkormányzat ingatlanvagyonának – rendkívüli, egyedi esetben – ingyenes átruházása, használatba, bérbe adása,

h) behajthatatlan követelés törlése 1.000.000 Ft egyedi nettó érték felett,

i) a 100.001 Ft és azt meghaladó nettó forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átadása,

j) mindaz, amit a megyei önkormányzat rendelete minősített többségű elfogadáshoz köt, vagy amit a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.

6. § 

(1) A megyei önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során együttműködik a települési és más megyei önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, gazdasági, szakmai kamarákkal, tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal, valamint a megye gazdasági szereplőivel.

(2) A megyei önkormányzat – megállapodás alapján – együttműködik külföldi önkormányzattal, csatlakozik nemzetközi önkormányzati szervezethez. A nemzetközi kapcsolatok keretében megoldandó feladatok végrehajtásáról a közgyűlés elnöke évente beszámol a közgyűlésnek.

2. A közgyűlés tagjai, tisztségviselői

7. § 

A közgyűlés tisztségviselői - az elnök és a két alelnök - feladataikat foglalkoztatási jogviszonyban látják el.

8. § 

(1) A közgyűlés elnöke a törvényben előírt feladatokon túl:

a) gondoskodik a megyei önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját,

b) szervezi és koordinálja más megyei, valamint a megye területén a települési önkormányzatokkal, továbbá külföldi önkormányzati szervezetekkel való együttműködést, velük kapcsolatot tart,

c) ellátja a közgyűlés által átruházott hatásköröket,

d) gondoskodik arról, hogy a megyei közgyűlés és szervei, valamint céljai hitelesen, tárgyilagosan, a megye érdekét szem előtt tartva jelenjenek meg a nyilvánosság előtt,

e) gondoskodik a katasztrófa-elhárítási feladatok hatékony ellátásáról.

(2) A közgyűlés elnöke a közgyűlés soron következő ülésének napja előtt lejáró pályázati benyújtási határidő esetén jogosult a pályázat benyújtására, azzal összefüggésben kötelezettség vállalására. A benyújtott pályázatról a közgyűlés a legközelebbi ülésén dönt.

(3) Az alelnökök feladataikat az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el.

9. § 

(1) A közgyűlési tag a megyei önkormányzat és választói iránt érzett felelősséggel vesz
részt az önkormányzati feladatok megvalósításában, hatáskörök gyakorlásában.

(2) A közgyűlési tag jogait és kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(3) A közgyűlési tag képviselői tevékenysége során tartózkodni köteles minden olyan megnyilvánulástól, amely nem méltó a megyei közgyűléshez, különösen a sértő és illetlen kifejezések használatától. 

II. fejezet

A közgyűlés működése

3. A közgyűlés munkaterve, ülései

10. § 

(1) A közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) A megyei közgyűlés évente legalább hat rendes ülést tart, lehetőleg az éves üléstervben elfogadottak szerint.

(3) Az üléstervet a tárgyévet megelőző naptári év utolsó ülésén az elnök terjeszti elő, előkészítéséhez javaslatot kér a közgyűlés tagjaitól, a megyében működő gazdasági, szakmai kamaráktól, az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságoktól, valamint a Debreceni Egyetemtől.

(4) Az ülésterv tartalmazza:

1. az ülések tervezett időpontjait és napirendjét,
2. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölését.

(5) Mivel az ülésterv a rendes üléseknek csupán a tervezett időpontjait és napirendjeit tartalmazza, munkaszervezési okokból az üléstervben foglaltaktól a közgyűlés ülését összehívó személy eltérhet.

(6) A közgyűlés a kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló rendeletében meghatározott Megye Napja alkalmából ünnepi ülést tart, míg a nemzeti és állami ünnepek tiszteletére ünnepi ülést tarthat.

(7) Rendkívüli ülésnek a közgyűlés azon ülése minősül, amely nem a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint kerül összehívásra.

11. § 

(1) A közmeghallgatás időpontjára vonatkozó javaslatot az elnök az üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét a megyei önkormányzat honlapján kell közzétenni.

(3) A megyei közgyűlés tevékenységéről a megyei közgyűlés elnöke az írott és elektronikus média felületén tájékoztatja a megye közösségét.

(4) A közgyűlési döntések előkészítésébe a megye közösségének bevonását a megyei önkormányzat hivatalos honlapján kialakított kommunikációs felület biztosítja. A beérkezett véleményekről a közgyűlést a téma aktualitása szerint tájékoztatni kell.

12. § 

(1) A közgyűlés üléseit a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök az ülés helyszínét, időpontját, a tervezett napirendet és az ülés minősítését (rendes, rendkívüli, ünnepi) tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze. A közgyűlés elnöki, alelnöki tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a közgyűlést a korelnök hívja össze. A korelnök akadályoztatása esetén a közgyűlés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a sorban következő és nem akadályoztatott legidősebb közgyűlési tag látja el.

(2) A közgyűlés rendes ülésére szóló meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a közgyűlés tagjainak, valamint a 15. § szerinti személyeknek úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 7 nappal kézhez kapják.

(3) A közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről, továbbá arról, hogy az ülésről készült jegyzőkönyv hol tekinthető meg, a meghívó kiküldésével egy időben a megye lakosságát a megyei önkormányzat honlapján történő egyidejű megjelentetéssel tájékoztatni kell.

13. § 

(1) A közgyűlés elnöke jogosult rendkívüli ülés összehívására, ha azt halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi. A közgyűlés rendkívüli ülését össze kell hívni:

1. a közgyűlés tagjai egynegyedének
2. a közgyűlés bizottságának
3. a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének

indítványára.

(2) A közgyűlés rendkívüli ülése rövid úton (e-mail, telefon, fax) is összehívható. A meghívót a közgyűlési tagoknak és az ülésen tanácskozási joggal résztvevőknek az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal kézhez kell kapniuk.(3)Rendkívüli ülés tartása esetén bizottsági ülés összehívásától el lehet tekinteni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak az alakuló ülés esetében is alkalmazhatók.

4. Az ülések rendje, az ülésvezetés

14. § 

(1)A közgyűlés üléséről hangfelvétel készül.

(2)A közgyűlés zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(3)A közgyűlés bármely közgyűlési tag javaslatára zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(4)Bármely közgyűlési tag javaslatára minősített többséggel hozott döntés alapján, a közgyűlés titkos szavazást tarthat a (2)-(3) bekezdésben foglalt ügyekben.

(5)Amennyiben az érintett nyilatkozata alapján kerülhet sor zárt ülés tartására, a nyilatkozatot a jegyző kéri meg.

15. § 

(1) Az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:

a)a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak,

b)a megyei önkormányzat törvényességi felügyeletéért felelős szerv vezetője,

c)a megyei közgyűlés jegyzője, aljegyzője, az önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetői, valamint a megyei főépítész,

d)a napirend tárgya szerint érdekelt szervek és szervezetek vezetői,

e)a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f)az SZMSZ 4. mellékletében felsorolt önszerveződő közösségek képviselői, a tevékenységi körükbe tartozó témákban.

(2) A tanácskozási joggal résztvevők részére a közgyűlés ülésére szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni, és tájékoztatni kell őket arról, hogy a közgyűlés napirendjére kerülő nyilvános előterjesztések a megyei önkormányzat honlapján megismerhetők.

(3) A közgyűlés ülésére szóló meghívót a (2) bekezdés szerinti tájékoztatással együtt, elektronikus úton meg kell küldeni:

a)a megye országgyűlési képviselői,

b)a megye valamennyi települési önkormányzatának polgármestere,

c)a megyei rendőrfőkapitány,

d)a Debreceni Egyetem rektora,

e)a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi Iparkamara elnöke,

f)a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának vezetője,

g)az önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok vezető tisztségviselői részére.

(4) Meghívottként vesznek részt a közgyűlés ülésén továbbá mindazok, akiknek a jelenlétét a közgyűlés elnöke és a bizottságok szükségesnek tartják.

16. § 

(1) A közgyűlés ülését az elnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök, a közgyűlés tisztségviselőinek együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés menete:

a)

b)a napirendek elfogadása,

c)a napirendek tárgyalása, döntéshozatal,

d)interpellációk, felvilágosítás kérés (kérdések),

(3) Az ülést levezető elnök feladatai és jogosítványai:

a)megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,

b)előterjeszti a napirendi javaslatot,

c)napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

d)indítványozhatja a vita lezárását, erről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt,

e)az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót,

f)tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,

g)a megyei közgyűléshez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartás esetén az érintettet rendre utasítja, illetve ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,

h)határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása határozatképtelenség miatt elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő, illetve a 13. § (1) bekezdés szerinti ülés napirendjére.

17. § 

(1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2 )Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, döntését határozatba foglalja.

5. Előterjesztések

18. § 

(1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) önálló döntést igénylő javaslat, kérelem, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul,

b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, jogszabályban előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséről,

c) tájékoztató anyagok,

d) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a megtett intézkedésekről szóló jelentés.

(2 )Előterjesztésre jogosult:

a) az elnök és az alelnökök,

b) a téma szerint illetékes bizottság,

c) a közgyűlés tagja,

d) a jegyző, az aljegyző,

e) az önkormányzati hivatal szervezeti egységének vezetője,

f) a megyei főépítész.

(3) A közgyűlés tagja által benyújtott előterjesztés - legkésőbb a benyújtást követő harmadik ülésre történő - napirendre vételét a közgyűlés elnöke kezdeményezi.

(4) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről a napirend tárgyalása során, a bizottsági vélemények ismertetését megelőzően tájékoztatja a közgyűlést.

(5) A  közgyűlés ülésének napirendjén szereplő előterjesztéseket (a zárt ülés keretében tárgyalt előterjesztések kivételével) és az azokat tárgyaló ülésre szóló meghívót az önkormányzat hivatalos honlapján – a meghívó közgyűlési tagoknak történő kiküldésével egyidejűleg – el kell helyezni.

19. § 

(1) Előterjesztés a megyei közgyűlés elé írásban tehető, a közgyűlés elnöke és alelnökei szóbeli előterjesztést is tehetnek.

(2) Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni az ülésen szóban ismertetett előterjesztést, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti határidő után megküldött, vagy az ülés napján kiosztott írásos előterjesztést. A szóbeli előterjesztésre értelemszerűen vonatkoznak a 18. § és a 20. § rendelkezései.

(3) Minden esetben írásba foglalva kell teljes terjedelmében előterjeszteni a törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetőjének a közgyűlés szervezetével, működésével, döntéshozatali eljárásával és döntéseivel kapcsolatos törvényességi felhívását.

(4) Az előterjesztő az előterjesztést – jogszabályban megállapított határidőhöz kötött döntések kivételével – a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről történő szavazás megkezdéséig indoklás nélkül visszavonhatja.

20. § 

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,

c) a jogszabályi kereteket,

d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,

e) a döntések várható következményeit,

f) a rendelet-tervezetet,

g) a határozati javaslatot.

21. § 

Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a rendelet-tervezet vagy a határozati javaslat és a mellékletek nélkül – lehetőleg ne haladja meg a 10 oldalt.

22. § 

Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki megvizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét.  

6. Rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése

23. §

(1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről és annak módosításáról,

b) a költségvetés végrehajtásáról,

c )az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,

d) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló tervezetet,

e) azon tervezetet, melynek sürgős elfogadásához kiemelkedőközérdek fűződik, vagy amelynek egyeztetésre bocsátásából kifolyólag az önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné,

f) az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés útján történik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A tervezet előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

7. A tanácskozás rendje

24. §

 A napirendi pont tárgyalását szóbeli vagy írásbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által kijelölt személy jogosult.

25. §

A bizottságok és a képviselőcsoportok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által felkért elnökhelyettes, illetve a képviselőcsoport vezetője ismerteti, maximum 5 perc időtartamban, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményről is.

26. §

(1) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. Az előterjesztő a válaszadás jogát átadhatja a megyei önkormányzati hivatal tisztségviselőinek, szervezeti egységei vezetőinek, a megyei főépítésznek, az önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, illetve a napirend tárgya szerint érdekelt szervek és szervezetek vezetőinek.

(2) A kérdésfeltevés időtartama maximum 1 perc lehet.

27. §

(1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a 26. §-ban megjelöltek hozzászólása következik.

(2) Hozzászólni napirendenként egy alkalommal, maximum 3 percben lehet.

(3) Akit az elhangzott hozzászólás – megítélése szerint – méltatlan kritikával illetett, vagy aki a korábban kifejtett álláspontjával kapcsolatban keletkezett félreértést szeretné tisztázni további 1 percben hozzászólhat.

(4) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni:

a) annak a képviselőnek, aki ügyrendi javaslatot kíván tenni,

b) annak a képviselőnek, aki a véleménye szerint megsértett jogszabályhely megjelölésével szót kér,

c) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége teljesítésével összefüggésben.

(5) A soron kívüli hozzászólás időtartama maximum 3 perc lehet.

(6) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, melyről a közgyűlés vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(7) A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módjára vonatkozóan lehet tenni. Erre minden napirendi pont esetében képviselőcsoportonként egy-egy képviselő, legfeljebb egy alkalommal tehet javaslatot, melyről a közgyűlés vita nélkül, azonnal dönt. A szavazás elrendelését követően ügyrendi javaslat nem terjeszthető elő.

28. §

(1) A rendelet-tervezetekhez a módosító javaslatokat írásban az ülés megnyitásáig kell az elnökhöz eljuttatni.

(2) A megyei önkormányzat éves költségvetése elfogadásához módosító javaslatokat a közgyűlés ülését megelőző 3. nap 16 óráig lehet írásban benyújtani a közgyűlés elnökének. A közgyűlés elnöke a javaslatokat bizottsági véleményezésre megküldi a Pénzügyi Bizottság elnökének.

(3) A határozati javaslatokhoz módosító indítványt a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt írásban, az érintett napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig kell az elnökhöz eljuttatni, a vita során elhangzottakat az elnök kérésére írásban kell benyújtani. Utóbbi elkészítése érdekében az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el.

29. §

(1) Az ülést levezető elnök a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt teszi fel szavazásra.

(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

(3) Az előterjesztő által befogadott módosító indítványt nem kell szavazásra bocsátani. A döntéstervezetről történő szavazást megelőzően erre a tényre a közgyűlési tagok figyelmét fel kell hívni.

(4) Az ülést levezető elnök a módosító indítvány elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) Elfogadó döntés hiányában, illetve abban az esetben, ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és ezzel összefüggésben bármelyik képviselő a szavazás megismétlését kéri, az ülést levezető elnök indítványozhatja ismételt szavazás tartását.

8. A döntéshozatal módja

30. §

(1) A megyei közgyűlés döntéseit szavazatszámláló gép alkalmazásával, indokolt esetben (pl.: a szavazatszámláló gép meghibásodása) kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazni személyesen kell. A szavazás úgy történik, hogy az ülésen jelenlévő közgyűlési tag a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésre bocsátott szavazógépet saját maga működteti.

(3) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén, a megyei közgyűlés át nem ruházható hatáskörében eljárva határozatban dönt a mulasztás megtörténtéről, melyben első alkalommal a mulasztót figyelmezteti, ismételt előfordulás esetén a mulasztást megállapító határozat az önkormányzat hivatalos honlapján elhelyezésre kerül.

(4) Minősített többség szükséges az SZMSZ 5. §-ában felsorolt ügyek eldöntéséhez.

(5) Amennyiben a határozati javaslatot a közgyűlés nem fogadja el, azt határozatba kell foglalni.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a névsort, a képviselő „igen” vagy „nem” szavazatot ad le, illetve tartózkodik.

(7) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg.

(8) A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, tárgyát,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak aláírását.

31. §

(1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó választást megelőző jelölés során jelöltté válik az, akit a megválasztott közgyűlési tagok legalább 1/3-a jelöltként támogat.

(2) A választási eljárásban, ha több jelölt közül egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat.

9. Interpelláció, felvilágosítás kérés

32. §

(1) A közgyűlés tagjai az elnökhöz, az alelnökökhöz, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt írásban, az ülést megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani.

(3) A közgyűlés elnöke minden ülésen bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(4) Az interpellációra a benyújtását követő legközelebbi ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(5) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megadni, és annak elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik.

(6) Az interpelláció előterjesztésére maximum 3 perc időtartam biztosítható.

(7) A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló a választ elutasítja, arról a közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

(8) Amennyiben a választ a közgyűlés is elutasítja, a közgyűlés elnöke elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.

33. §

(1) A közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökétől, az alelnököktől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől felvilágosítás kérhető.

(2) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – megyei önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely közgyűlési napirendi pont témájához.

(3) A kérdés feltevésének időtartama maximum 1 perc lehet.

(4) A kérdéseket legkésőbb az ülés megnyitásáig írásban kell benyújtani a közgyűlés elnökéhez.

(5) A kérdésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(6) Az ülésen adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a közgyűlés nem hoz határozatot.

10. A közgyűlés döntései

34. §

(1) 

(2) 

(3) A közgyűlés jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésben,

b) rendelet-tervezet, határozati javaslat módosítására tett indítványok tárgyában.

35. §

(1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) az elnök és az alelnökök,

b) a téma szerint illetékes bizottság,

c) bármelyik képviselő,

d) a jegyző, az aljegyző,

e) az önkormányzatai hivatal szervezeti egységének vezetője,

f) a megyei főépítész.

(2) Az előterjesztő gondoskodik a rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről.

(3) A rendelet-tervezetet a téma szerint illetékes bizottság véleményezi, a közgyűlés bizottsági vélemény nélkül is dönthet a rendelet-tervezetről.

(4) A közgyűlés elnöke – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja, hogy a kezdeményezett témában a közgyűlés foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, a rendelet-előkészítés menetéről és felelőséről.

(5) A közgyűlési rendeletek érintettek általi megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik.

11. A közgyűlés dokumentumai

36. §

A közgyűlés üléseiről hivatalos célra készített hanganyagot rögzítő adathordozó nem selejtezhető, a levéltári átadás határideje 15 év.

37. §

(1) Bármely képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az előterjesztések,

b) a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések,

c) olyan nagy terjedelmű dokumentumok (megállapodások, alapító okiratok stb.), amelyekre a hozott döntések vonatkoznak,

d) név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor,

e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

f) a jelenléti ív.

(3) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában érintettek értesítéséről.

(4) A jegyzőkönyv elkészítésére és a törvényességi felügyeletért felelős szervnek való megküldésére vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(5) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a megyei önkormányzati hivatal kezeli, elektronikus adathordozón tárolja, valamint az adathordozót és az eredeti példányokat az irattárban elhelyezi.

(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosítása térítésköteles, kivéve, ha megyei közgyűlési tag számára készül.

(7) A közgyűlés dokumentumainak elektronikus úton történő közzétételét az elektronikus információszabadságról szóló törvény határozza meg.

III. fejezet

Bizottságok, képviselőcsoportok

12. A közgyűlés bizottságai

38. §

(1) A közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A közgyűlés ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hoz létre.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező, fokozott mérlegelést és különös körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,

b) egyes közgyűlési döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

c) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

39. §

(1) A közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre és létszámukat a következők szerint állapítja meg:

• Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság                               8 fő,
• Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága                 7 fő,
• Pénzügyi Bizottság                                                                       9 fő.

(2) A bizottsági feladatkörök meghatározását az SZMSZ 5. melléklete, a megyei közgyűlés egyes hatásköreinek bizottságaira való átruházását az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

40. §

A bizottságok működésük részletes szabályait a megalakulásukat követő fél éven belül maguk állapítják meg, a jogszabályok és a következő elvek figyelembevételével:

a) A bizottság általában éves munkaterv alapján működik.

b) Ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

c) A bizottságot úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal az érdekeltek elektronikus úton kézhez kapják.

d) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

e) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet.

41. §

(1) A bizottság határozatként jeleníti meg:

a) az átruházott hatáskör gyakorlása során hozott döntését,

b) a közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítése során (javaslattétel, véleményezés) kialakított állásfoglalását.

(2) 

(3) A bizottság elnökét és tagjait a bizottsági döntések intézkedésükben kötik. A bizottság ülésein megfogalmazott kisebbségi véleményt azonban a közgyűlés ülésén is képviselni lehet.

42. §

(1) A bizottság üléséről készített jegyzőkönyv mellékletei:

a) a bizottsági előterjesztések és azok kiegészítései,

b) olyan nagy terjedelmű dokumentumok (megállapodások, alapító okiratok stb.), amelyekre a hozott döntések vonatkoznak,

c) név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor,

d) a jelenléti ív.

(2) Ha a közgyűlés elnöke a bizottsági döntés végrehajtását felfüggeszti, arról a bizottság elnökét haladéktalanul értesíti, egyúttal a felfüggesztett döntés megtárgyalását a közgyűlés következő ülésére előkészíti. A bizottság a közgyűlés elnöke által felfüggesztett döntés újratárgyalását a közgyűlés soron következő ülése előtt napirendjére tűzheti és határozatát módosíthatja.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a megyei önkormányzati hivatal kezeli, elektronikus adathordozón tárolja, valamint az adathordozót és az eredeti példányokat az irattárban elhelyezi.

13. Házbizottság

43. §

(1) A megyei önkormányzati feladatok összehangolása és a megyei közgyűlés eredményes tevékenységének elősegítése érdekében, a képviselőcsoportok részére javaslatokat megfogalmazó, döntési joggal nem rendelkező Házbizottság működik, melynek tagjai:

a) a megyei közgyűlés elnöke,

b) a képviselőcsoportok vezetői.

(2) A Házbizottság ülésén a tisztségviselők, az előterjesztő, meghívása esetén a szakértő vesz részt.

(3) A Házbizottságot a megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlés tevékenységét érintő ügyekben szükség szerint hívja össze.

14. Képviselőcsoportok

44. §

(1) A közgyűlésben mandátumhoz jutott megyei közgyűlési tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre, ha a csoport létszáma eléri a 3 főt.

(2) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport tagjai közül vezetőt választ.

(4) A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés elnökéhez kell bejelenteni az alakuló ülést követő 30 napon belül. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

(5) A közgyűlés döntéseinek előkészítésében és véleményezésében a képviselőcsoport közreműködik. 

(6) A képviselőcsoport munkáját megalakulásától kezdődően frakciótitkár segítheti. A frakciótitkár igénybevételére vonatkozó szándékot a képviselőcsoport vezetője írásban, a frakciótitkár személyének megjelölésével írásban jelzi a közgyűlés elnökének. A titkári feladatokkal megbízni kívánt személlyel a megyei önkormányzat megbízási szerződést köt, a megbízási díj mértékét a közgyűlés elnöke határozza meg.

IV. fejezet

Tiszteletdíj és természetbeni juttatások  

15. A tiszteletdíj mértéke

45. §

(1) A képviselőket képviselői tevékenységük ellátásáért havonta tiszteletdíj (továbbiakban: alapdíj) illeti meg, melynek mértéke az önkormányzat rendeletében meghatározott köztisztviselői illetményalap 2,6-szoros szorzata.

(2) Ha a képviselő egy vagy több bizottság tagja, az (1) bekezdésben meghatározott alapdíjon felül havonta alapdíja 45% -ának megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.

(3) A bizottság elnökét az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben meghatározott alapdíj 45 %-ának megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg.

(4) A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja egy vagy több bizottsági tagság esetén az (1) bekezdésben meghatározott alapdíj 45 %-ának megfelelő összeg.

46. §

(1) Azt a képviselőt, illetve bizottsági tagot, aki egy félév során a közgyűlés és a bizottság
33. §, valamint 41. § (1)-(2) bekezdésében jelölt döntéshozatala összevontan számított legalább 75%-ának szavazásain jelen van, a tiszteletdíj teljes összege, aki legalább 50%-ánál jelen van, a tiszteletdíj 75%-a illeti meg.

(2) A tiszteletdíj az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nem csökkenthető akkor, ha bizottsági ülésről való távolmaradás esetén a bizottság elnöke felé, közgyűlés üléséről való távolmaradás esetén a közgyűlés elnöke felé a képviselő legkésőbb az ülést követő 15 napon belül a távollétet igazolja és az igazolást a bizottság elnöke, illetve a közgyűlés elnöke elfogadja.

(3) A távollét igazoltként fogadható el különösen:

a) a közgyűlési képviselői munkával összefüggő elfoglaltság,

b) a képviselő választott tisztségével összefüggő kötelezettségének teljesítése,

b) állampolgári kötelezettség teljesítése,

c) keresőképtelenséggel járó betegség,

d) jelentős családi eseményen való részvétel,

e) rendkívüli időjárási helyzet, közlekedési akadályoztatás esetén.

(4) A képviselő, valamint a bizottsági tag az őt meg nem illető tiszteletdíjat köteles visszatéríteni, választásának megfelelően a pénztárba való visszafizetéssel vagy a következő félévben esedékes tiszteletdíjból havonta történő levonással. A képviselői megbízatás, illetve bizottsági tagság megszűnése esetén a visszatérítést a pénztárba való befizetéssel kell teljesíteni.

(5) A szavazásokon való jelenlétről, valamint a távollétek igazolásáról és azok elfogadásáról a jegyző félévente összefoglaló táblázatot készít a közgyűlés elnöke részére, aki írásban értesíti a tiszteletdíj csökkentéssel érintett képviselőt.

16. Természetbeni juttatások

47. §

(1) A képviselő a következő természetbeni juttatásokra jogosult:

a)   a képviselői tevékenység ellátásához laptop és mobilinternet eszköz térítésmentes használata,

b)  a közgyűlés ülésének napján a Megyeháza éttermében ebéd igénybevétele,

c)  a közgyűlés és a képviselőcsoport ülésének, valamint bizottsági tagként a bizottság ülésének időtartama alatt a Vármegyeháza utcai parkoló térítésmentes használata.

(2) A bizottság nem képviselő tagja az (1) bekezdés c) pontjaiban meghatározott természetbeni juttatásra jogosult.

A kifizetés rendje

48. §

A tiszteletdíjak kifizetésére havonta egyszer, utólag kerül sor. Az elszámolást és a kifizetést a közgyűlés elnökének engedélyezése után a megyei önkormányzati hivatal teljesíti.

V. fejezet

A megyei önkormányzati hivatal

49. §

(1) A megyei önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: megyei önkormányzati hivatal).

(2) A megyei önkormányzati hivatal székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 54.

(3) A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyzői feladatok ellátásával, a megyei önkormányzati hivatal - jegyző kinevezésére vonatkozó követelményeknek megfelelő - köztisztviselőjét bízza meg legfeljebb hat hónap időtartamra.

50. §

(1) A megyei önkormányzati hivatalban a következő szervezeti egységek működnek:

1. Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztály,

    aa) Nemzetközi Csoport

    ab) Fejlesztési Csoport

2. Jogi és Koordinációs Osztály,
3. Közgazdasági Osztály,
4. Vezetői Titkárság.

(2) Az osztályok élén – a Jogi és Koordinációs Osztály kivételével - az osztályvezetők, a csoportok élén a csoportvezetők állnak. Az osztályvezető munkakör a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főosztályvezető-helyettesi szintnek, a csoportvezető munkakör osztályvezetői szintnek felel meg. A Jogi és Koordinációs Osztályt az aljegyző vezeti.

(3) A Vezetői Titkárság önálló szervezeti egységként, a megyei közgyűlés elnökének közvetlen irányítása mellett csoportként működik. A Vezetői Titkárságot csoportvezető vezeti.

(4) A megyei közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó katasztrófa-elhárítási feladatok tervezését, szervezését, koordinálását és végrehajtását a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztály végzi.

(5) A megyei önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

51. §

A megyei önkormányzati hivatal feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályokat:

a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,

b) az egyes ágazati jogszabályok, valamint

c) a megyei önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

51/A. §

A megyei önkormányzat közgyűlése a Hajdú-Bihar megyében létrehozott területi nemzetiségi önkormányzatokkal a helyiséghasználatra, a további működési feltételek biztosítására és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására megkötésre kerülő megállapodás feltételeit a 6. és 7. melléklet szerint rögzíti.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

52. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete, valamint a megyei önkormányzat képviselőinek, bizottsági elnökeinek, a bizottságok tagjainak tiszteletdíja és természetbeni juttatásai megállapításáról szóló 8/2004. (VII. 1.) HBMÖK rendelet.

(3) A rendelet mellékletei:

1. melléklet: A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagjainak névsora
2. melléklet: A megyei önkormányzat önként vállalt feladatai
3. melléklet: A megyei közgyűlés által átruházott hatáskörök
4. melléklet: A közgyűlés és bizottsága ülésén tevékenységi körükben tanácskozási joggal részt vevő önszerveződő közösségek
5. melléklet: Az állandó bizottságok elnevezése és alapvető feladatai
6. melléklet: Megállapodás a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzattal
7. melléklet: Megállapodás a Hajdú-Bihar Megyei Román Területi Nemzetiségi Önkormányzattal.

(4)

Debrecen, 2015. január 30.

​