Önkormányzati rendelet

1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelete

a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. § (1) A megyei önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (továbbiakban: megyei önkormányzat).

(2) A megyei önkormányzat székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 54., postacíme: 4002 Debrecen, Pf. 72.

2. § (1) A megyei közgyűlés tagjainak száma 24 fő. A közgyűlési tagok névsorát az SZMSZ
1. melléklete tartalmazza.

(2) A megyei önkormányzat hivatalos jelképei a megye címere, zászlója és pecsétje. A megye címerének, zászlójának és pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét megyei önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A megyei önkormányzat által alapított kitüntető díjakat, azok adományozásának rendjét megyei önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) A megyei önkormányzat hivatalos honlapja: www.hbmo.hu.

(5) A megyei önkormányzat hivatalos lapja a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat időszaki kiadványa, az Önkormányzati Hírek. Az Önkormányzati Hírek felelős kiadója a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, felelős szerkesztője a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jegyzője. Az Önkormányzati Híreket a megyei önkormányzat honlapján elektronikus formában kell közzétenni.

(6) A jogszabály alapján kötelezően közzéteendő adatokat a megyei önkormányzat honlapján teszi közzé.

1. A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre

3. § A megyei önkormányzat az egyes jogszabályokban meghatározott kötelező feladat- és hatáskörei mellett ellátja az SZMSZ 2. mellékletében meghatározott önként vállalt feladatokat. Az önként vállalt feladatok forrásáról az éves költségvetési rendeletben kell dönteni.

4. § (1) A közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását az SZMSZ 3. melléklete szerint átruházza a közgyűlés elnökére, valamint bizottságaira. Az átruházott hatáskörben hozott döntéseket évente, folyamatos sorszámmal megjelölt határozatba kell foglalni.

(2)

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett intézkedéseiről, azok eredményéről évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

5. § A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó feladatokon kívül:

a) törvényességi felhívás alapján hozott döntés,
b) a törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdon besorolása, forgalomképessé nyilvánítása,
c) gazdasági társaság alapítása, részesedés vásárlása, közalapítvány, gazdasági társaság megszüntetése, illetve társasági részesedés átruházása, az önkormányzati vagyon gazdasági társaságba vitele, vagyonkezelési szerződés útján történő hasznosítása,
d) kezességvállalás, zálogjog alapítás, vagy a vagyon egyéb módon történő megterhelése,
e) a 80.000.000 Ft feletti nettó forgalmi értékű ingatlan adásvétele, cseréje,
f) a megyei önkormányzat vagyonának 5 évet meghaladó, határozott idejű bérbe-, haszonbérbe adása,
g) a megyei önkormányzat ingatlanvagyonának – rendkívüli, egyedi esetben – ingyenes átruházása, használatba, bérbe adása,
h) behajthatatlan követelés törlése 1.000.000 Ft egyedi nettó érték felett,
i) a 100.001 Ft és azt meghaladó nettó forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átadása,
j) mindaz, amit a megyei önkormányzat rendelete minőstett többségű elfogadáshoz köt, vagy amit a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.

6. § (1) A megyei önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során együttműködik a települési és más megyei önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, gazdasági, szakmai kamarákkal, tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal, valamint a megye gazdasági szereplőivel.

(2) A megyei önkormányzat – megállapodás alapján – együttműködik külföldi önkormányzattal, csatlakozik nemzetközi önkormányzati szervezethez. A nemzetközi kapcsolatok keretében megoldandó feladatok végrehajtásáról a közgyűlés elnöke évente beszámol a közgyűlésnek.

2. A közgyűlés tagjai, tisztségviselői

7. § A közgyűlés tisztségviselői - az elnök és a két alelnök - feladataikat foglalkoztatási jogviszonyban látják el.

8. § (1) A közgyűlés elnöke a törvényben előírt feladatokon túl:

a) gondoskodik a megyei önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját,
b) szervezi és koordinálja más megyei, valamint a megye területén a települési önkormányzatokkal, továbbá külföldi önkormányzati szervezetekkel való együttműködést, velük kapcsolatot tart,
c) ellátja a közgyűlés által átruházott hatásköröket,
d) gondoskodik arról, hogy a megyei közgyűlés és szervei, valamint céljai hitelesen, tárgyilagosan, a megye érdekét szem előtt tartva jelenjenek meg a nyilvánosság előtt,
e) gondoskodik a katasztrófa-elhárítási feladatok hatékony ellátásáról.

(2) A közgyűlés elnöke a közgyűlés soron következő ülésének napja előtt lejáró pályázati benyújtási határidő esetén jogosult a pályázat benyújtására, azzal összefüggésben kötelezettség vállalására. A benyújtott pályázatról a közgyűlés a legközelebbi ülésén dönt.

(3) Az alelnökök feladataikat az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el.

9. § (1) A közgyűlési tag a megyei önkormányzat és választói iránt érzett felelősséggel vesz
részt az önkormányzati feladatok megvalósításában, hatáskörök gyakorlásában.

(2) A közgyűlési tag jogait és kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(3) A közgyűlési tag képviselői tevékenysége során tartózkodni köteles minden olyan megnyilvánulástól, amely nem méltó a megyei közgyűléshez, különösen a sértő és illetlen kifejezések használatától.

II. FEJEZET A közgyűlés működése

3. A közgyűlés munkaterve, ülései

10. § (1) A közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) A megyei közgyűlés évente legalább hat rendes ülést tart, lehetőleg az éves üléstervben elfogadottak szerint.

(3) Az üléstervet a tárgyévet megelőző naptári év utolsó ülésén az elnök terjeszti elő, előkészítéséhez javaslatot kér a közgyűlés tagjaitól, a megyében működő gazdasági, szakmai kamaráktól, az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságoktól, valamint a Debreceni Egyetemtől.

(4) Az ülésterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölését.

(5) Mivel az ülésterv a rendes üléseknek csupán a tervezett időpontjait és napirendjeit tartalmazza, munkaszervezési okokból az üléstervben foglaltaktól a közgyűlés ülését összehívó személy eltérhet.

(6) A közgyűlés a kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló rendeletében meghatározott Megye Napja alkalmából ünnepi ülést tart, míg a nemzeti és állami ünnepek tiszteletére ünnepi ülést tarthat.

(7) Rendkívüli ülésnek a közgyűlés azon ülése minősül, amely nem a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint kerül összehívásra.

11. § (1) A közmeghallgatás időpontjára vonatkozó javaslatot az elnök az üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét a megyei önkormányzat honlapján kell közzétenni.

(3) A megyei közgyűlés tevékenységéről a megyei közgyűlés elnöke az írott és elektronikus média felületén tájékoztatja a megye közösségét.

(4) A közgyűlési döntések előkészítésébe a megye közösségének bevonását a megyei önkormányzat hivatalos honlapján kialakított kommunikációs felület biztosítja. A beérkezett véleményekről a közgyűlést a téma aktualitása szerint tájékoztatni kell.

12. § (1) A közgyűlés üléseit a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök az ülés helyszínét, időpontját, a tervezett napirendet és az ülés minősítését (rendes, rendkívüli, ünnepi) tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze. A közgyűlés elnöki, alelnöki tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a közgyűlést a korelnök hívja össze. A korelnök akadályoztatása esetén a közgyűlés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a sorban következő és nem akadályoztatott legidősebb közgyűlési tag látja el.

(2) A közgyűlés rendes ülésére szóló meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a közgyűlés tagjainak, valamint a 15. § szerinti személyeknek úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 7 nappal kézhez kapják.

(3) A közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről, továbbá arról, hogy az ülésről készült jegyzőkönyv hol tekinthető meg, a meghívó kiküldésével egy időben a megye lakosságát a megyei önkormányzat honlapján történő egyidejű megjelentetéssel tájékoztatni kell.

13. § (1) A közgyűlés elnöke jogosult rendkívüli ülés összehívására, ha azt halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi. A közgyűlés rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a közgyűlés tagjai egynegyedének
b) a közgyűlés bizottságának
c) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének

indítványára.

(2) A közgyűlés rendkívüli ülése rövid úton (e-mail, telefon, fax) is összehívható. A meghívót a közgyűlési tagoknak és az ülésen tanácskozási joggal résztvevőknek az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal kézhez kell kapniuk.

(3) Rendkívüli ülés tartása esetén bizottsági ülés összehívásától el lehet tekinteni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak az alakuló ülés esetében is alkalmazhatók.

4. Az ülések rendje, az ülésvezetés

14. § (1) A közgyűlés üléséről hangfelvétel készül.

(2) A közgyűlés zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(3) A közgyűlés bármely közgyűlési tag javaslatára zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(4) Bármely közgyűlési tag javaslatára minősített többséggel hozott döntés alapján, a közgyűlés titkos szavazást tarthat a (2)-(3) bekezdésben foglalt ügyekben.

(5) Amennyiben az érintett nyilatkozata alapján kerülhet sor zárt ülés tartására, a nyilatkozatot a jegyző kéri meg.

15. § (1) Az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:

a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak,
b) a megyei önkormányzat törvényességi felügyeletéért felelős szerv vezetője,
c) a megyei közgyűlés jegyzője, aljegyzője, az önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetői, valamint a megyei főépítész,
d) a napirend tárgya szerint érdekelt szervek és szervezetek vezetői,
e) a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) az SZMSZ 4. mellékletében felsorolt önszerveződő közösségek képviselői, a tevékenységi körükbe tartozó témákban.

(2) A tanácskozási joggal résztvevők részére a közgyűlés ülésére szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni, és tájékoztatni kell őket arról, hogy a közgyűlés napirendjére kerülő nyilvános előterjesztések a megyei önkormányzat honlapján megismerhetők.

(3) A közgyűlés ülésére szóló meghívót a (2) bekezdés szerinti tájékoztatással együtt, elektronikus úton meg kell küldeni:

a) a megye országgyűlési képviselői,
b) a megye valamennyi települési önkormányzatának polgármestere,
c) a megyei rendőrfőkapitány,
d) a Debreceni Egyetem rektora,
e) a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi Iparkamara elnöke,
f) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának vezetője,
g) az önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok vezető tisztségviselői részére.

(4) Meghívottként vesznek részt a közgyűlés ülésén továbbá mindazok, akiknek a jelenlétét a közgyűlés elnöke és a bizottságok szükségesnek tartják.

16. § (1) A közgyűlés ülését az elnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök, a közgyűlés tisztségviselőinek együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés menete:

a)
b) a napirendek elfogadása,
c) a napirendek tárgyalása, döntéshozatal,
d) interpellációk, felvilágosítás kérés (kérdések),

(3) Az ülést levezető elnök feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) indítványozhatja a vita lezárását, erről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt,
e) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót,
f) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
g) a megyei közgyűléshez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartás esetén az érintettet rendre utasítja, illetve ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,
h) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása határozatképtelenség miatt elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő, illetve a 13. § (1) bekezdés szerinti ülés napirendjére.

17. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, döntését határozatba foglalja.

5. Előterjesztések

18. § (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) önálló döntést igénylő javaslat, kérelem, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul,
b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, jogszabályban előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséről,
c) tájékoztató anyagok,
d) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a megtett intézkedésekről szóló jelentés.

(2) Előterjesztésre jogosult:

a) az elnök és az alelnökök,
b) a téma szerint illetékes bizottság,
c) a közgyűlés tagja,
d) a jegyző, az aljegyző,
e) az önkormányzati hivatal szervezeti egységének vezetője,
f) a megyei főépítész.

(3) A közgyűlés tagja által benyújtott előterjesztés - legkésőbb a benyújtást követő harmadik ülésre történő - napirendre vételét a közgyűlés elnöke kezdeményezi.

(4) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről a napirend tárgyalása során, a bizottsági vélemények ismertetését megelőzően tájékoztatja a közgyűlést.

(5) A közgyűlés ülésének napirendjén szereplő előterjesztéseket (a zárt ülés keretében tárgyalt előterjesztések kivételével) és az azokat tárgyaló ülésre szóló meghívót az önkormányzat hivatalos honlapján – a meghívó közgyűlési tagoknak történő kiküldésével egyidejűleg – el kell helyezni.

19. § (1) Előterjesztés a megyei közgyűlés elé írásban tehető, a közgyűlés elnöke és alelnökei szóbeli előterjesztést is tehetnek.

(2) Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni az ülésen szóban ismertetett előterjesztést, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti határidő után megküldött, vagy az ülés napján kiosztott írásos előterjesztést. A szóbeli előterjesztésre értelemszerűen vonatkoznak a 18. § és a 20. § rendelkezései.

(3) Minden esetben írásba foglalva kell teljes terjedelmében előterjeszteni a törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetőjének a közgyűlés szervezetével, működésével, döntéshozatali eljárásával és döntéseivel kapcsolatos törvényességi felhívását.

(4) Az előterjesztő az előterjesztést – jogszabályban megállapított határidőhöz kötött döntések kivételével – a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről történő szavazás megkezdéséig indoklás nélkül visszavonhatja.

20. § Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,
c) a jogszabályi kereteket,
d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
e) a döntések várható következményeit,
f) a rendelet-tervezetet,
g) a határozati javaslatot.

21. § Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a rendelet-tervezet vagy a határozati javaslat és a mellékletek nélkül – lehetőleg ne haladja meg a 10 oldalt.

22. § Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki megvizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét.

6. Rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése

23. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről és annak módosításáról,
b) a költségvetés végrehajtásáról,
c) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,
d) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló tervezetet,
e) azon tervezetet, melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy amelynek egyeztetésre bocsátásából kifolyólag az önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné,
f) az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés útján történik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A tervezet előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

7. A tanácskozás rendje

24. § A napirendi pont tárgyalását szóbeli vagy írásbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által kijelölt személy jogosult.

25. § A bizottságok és a képviselőcsoportok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által felkért elnökhelyettes, illetve a képviselőcsoport vezetője ismerteti, maximum 5 perc időtartamban, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményről is.

26. § (1) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. Az előterjesztő a válaszadás jogát átadhatja a megyei önkormányzati hivatal tisztségviselőinek, szervezeti egységei vezetőinek, a megyei főépítésznek, az önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, illetve a napirend tárgya szerint érdekelt szervek és szervezetek vezetőinek.

(2) A kérdésfeltevés időtartama maximum 1 perc lehet.

27. § (1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a 26. §-ban megjelöltek hozzászólása következik.

(2) Hozzászólni napirendenként egy alkalommal, maximum 3 percben lehet.

(3) Akit az elhangzott hozzászólás – megítélése szerint – méltatlan kritikával illetett, vagy aki a korábban kifejtett álláspontjával kapcsolatban keletkezett félreértést szeretné tisztázni további 1 percben hozzászólhat.

(4) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni:

a) annak a képviselőnek, aki ügyrendi javaslatot kíván tenni,
b) annak a képviselőnek, aki a véleménye szerint megsértett jogszabályhely megjelölésével szót kér,
c) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége teljesítésével összefüggésben.

(5) A soron kívüli hozzászólás időtartama maximum 3 perc lehet.

(6) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, melyről a közgyűlés vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(7) A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módjára vonatkozóan lehet tenni. Erre minden napirendi pont esetében képviselőcsoportonként egy-egy képviselő, legfeljebb egy alkalommal tehet javaslatot, melyről a közgyűlés vita nélkül, azonnal dönt. A szavazás elrendelését követően ügyrendi javaslat nem terjeszthető elő.

28. § (1) A rendelet-tervezetekhez a módosító javaslatokat írásban az ülés megnyitásáig kell az elnökhöz eljuttatni.

(2) A megyei önkormányzat éves költségvetése elfogadásához módosító javaslatokat a közgyűlés ülését megelőző 3. nap 16 óráig lehet írásban benyújtani a közgyűlés elnökének. A közgyűlés elnöke a javaslatokat bizottsági véleményezésre megküldi a Pénzügyi Bizottság elnökének.

(3) A határozati javaslatokhoz módosító indítványt a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt írásban, az érintett napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig kell az elnökhöz eljuttatni, a vita során elhangzottakat az elnök kérésére írásban kell benyújtani. Utóbbi elkészítése érdekében az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el.

29. § (1) Az ülést levezető elnök a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt teszi fel szavazásra.

(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

(3) Az előterjesztő által befogadott módosító indítványt nem kell szavazásra bocsátani. A döntéstervezetről történő szavazást megelőzően erre a tényre a közgyűlési tagok figyelmét fel kell hívni.

(4) Az ülést levezető elnök a módosító indítvány elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) Elfogadó döntés hiányában, illetve abban az esetben, ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és ezzel összefüggésben bármelyik képviselő a szavazás megismétlését kéri, az ülést levezető elnök indítványozhatja ismételt szavazás tartását.

8. A döntéshozatal módja

30. § (1) A megyei közgyűlés döntéseit szavazatszámláló gép alkalmazásával, indokolt esetben (pl.: a szavazatszámláló gép meghibásodása) kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazni személyesen kell. A szavazás úgy történik, hogy az ülésen jelenlévő közgyűlési tag a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésre bocsátott szavazógépet saját maga működteti.

(3) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén, a megyei közgyűlés át nem ruházható hatáskörében eljárva határozatban dönt a mulasztás megtörténtéről, melyben első alkalommal a mulasztót figyelmezteti, ismételt előfordulás esetén a mulasztást megállapító határozat az önkormányzat hivatalos honlapján elhelyezésre kerül.

(4) Minősített többség szükséges az SZMSZ 5. §-ában felsorolt ügyek eldöntéséhez.

(5) Amennyiben a határozati javaslatot a közgyűlés nem fogadja el, azt határozatba kell foglalni.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a névsort, a képviselő „igen” vagy „nem” szavazatot ad le, illetve tartózkodik.

(7) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg.

(8) A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, tárgyát,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak aláírását.

31. § (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó választást megelőző jelölés során jelöltté válik az, akit a megválasztott közgyűlési tagok legalább 1/3-a jelöltként támogat.

(2) A választási eljárásban, ha több jelölt közül egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat.

9. Interpelláció, felvilágosítás kérés

32. § (1) A közgyűlés tagjai az elnökhöz, az alelnökökhöz, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt írásban, az ülést megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani.

(3) A közgyűlés elnöke minden ülésen bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(4) Az interpellációra a benyújtását követő legközelebbi ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(5) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megadni, és annak elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik.

(6) Az interpelláció előterjesztésére maximum 3 perc időtartam biztosítható.

(7) A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló a választ elutasítja, arról a közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

(8) Amennyiben a választ a közgyűlés is elutasítja, a közgyűlés elnöke elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.

33. § (1) A közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökétől, az alelnököktől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől felvilágosítás kérhető.

(2) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – megyei önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely közgyűlési napirendi pont témájához.

(3) A kérdés feltevésének időtartama maximum 1 perc lehet.

(4) A kérdéseket legkésőbb az ülés megnyitásáig írásban kell benyújtani a közgyűlés elnökéhez.

(5) A kérdésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(6) Az ülésen adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a közgyűlés nem hoz határozatot.

10. A közgyűlés döntései

34. § (1)

(2)

(3) A közgyűlés jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésben,
b) rendelet-tervezet, határozati javaslat módosítására tett indítványok tárgyában.

35. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) az elnök és az alelnökök,
b) a téma szerint illetékes bizottság,
c) bármelyik képviselő,
d) a jegyző, az aljegyző,
e) az önkormányzatai hivatal szervezeti egységének vezetője,
f) a megyei főépítész.

(2) Az előterjesztő gondoskodik a rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről.

(3) A rendelet-tervezetet a téma szerint illetékes bizottság véleményezi, a közgyűlés bizottsági vélemény nélkül is dönthet a rendelet-tervezetről.

(4) A közgyűlés elnöke – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja, hogy a kezdeményezett témában a közgyűlés foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, a rendelet-előkészítés menetéről és felelőséről.

(5) A közgyűlési rendeletek érintettek általi megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik.

11. A közgyűlés dokumentumai

36. § A közgyűlés üléseiről hivatalos célra készített hanganyagot rögzítő adathordozó nem selejtezhető, a levéltári átadás határideje 15 év.

37. § (1) Bármely képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az előterjesztések,
b) a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések,
c) olyan nagy terjedelmű dokumentumok (megállapodások, alapító okiratok stb.), amelyekre a hozott döntések vonatkoznak,
d) név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor,
e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
f) a jelenléti ív.

(3) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában érintettek értesítéséről.

(4) A jegyzőkönyv elkészítésére és a törvényességi felügyeletért felelős szervnek való megküldésére vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(5) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a megyei önkormányzati hivatal kezeli, elektronikus adathordozón tárolja, valamint az adathordozót és az eredeti példányokat az irattárban elhelyezi.

(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosítása térítésköteles, kivéve, ha megyei közgyűlési tag számára készül.

(7) A közgyűlés dokumentumainak elektronikus úton történő közzétételét az elektronikus információszabadságról szóló törvény határozza meg.

III. FEJEZET Bizottságok, képviselőcsoportok

12. A közgyűlés bizottságai

38. § (1) A közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A közgyűlés ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hoz létre.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező, fokozott mérlegelést és különös körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,
b) egyes közgyűlési döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,
c) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

39. § (1) A közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre és létszámukat a következők szerint állapítja meg:

40. § A bizottságok működésük részletes szabályait a megalakulásukat követő fél éven belül maguk állapítják meg, a jogszabályok és a következő elvek figyelembevételével:

a) A bizottság általában éves munkaterv alapján működik.
b) Ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
c) A bizottságot úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal az érdekeltek elektronikus úton kézhez kapják.
d) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
e) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet.

41. § (1) A bizottság határozatként jelenti meg:

a) az átruházott hatáskör gyakorlása során hozott döntését,
b) a közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítése során (javaslattétel, véleményezés) kialakított állásfoglalását.

(2)

(3) A bizottság elnökét és tagjait a bizottsági döntések intézkedésükben kötik. A bizottság ülésein megfogalmazott kisebbségi véleményt azonban a közgyűlés ülésén is képviselni lehet.

42. § (1) A bizottság üléséről készített jegyzőkönyv mellékletei:

a) a bizottsági előterjesztések és azok kiegészítései,
b) olyan nagy terjedelmű dokumentumok (megállapodások, alapító okiratok stb.), amelyekre a hozott döntések vonatkoznak,
c) név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor,
d) a jelenléti ív.

(2) Ha a közgyűlés elnöke a bizottsági döntés végrehajtását felfüggeszti, arról a bizottság elnökét haladéktalanul értesíti, egyúttal a felfüggesztett döntés megtárgyalását a közgyűlés következő ülésére előkészíti. A bizottság a közgyűlés elnöke által felfüggesztett döntés újratárgyalását a közgyűlés soron következő ülése előtt napirendjére tűzheti és határozatát módosíthatja.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a megyei önkormányzati hivatal kezeli, elektronikus adathordozón tárolja, valamint az adathordozót és az eredeti példányokat az irattárban elhelyezi.

13. Házbizottság

43. § (1) A megyei önkormányzati feladatok összehangolása és a megyei közgyűlés eredményes tevékenységének elősegítése érdekében, a képviselőcsoportok részére javaslatokat megfogalmazó, döntési joggal nem rendelkező Házbizottság működik, melynek tagjai:

a) a megyei közgyűlés elnöke,
b) a képviselőcsoportok vezetői.

(2) A Házbizottság ülésén a tisztségviselők, az előterjesztő, meghívása esetén a szakértő vesz részt.

(3) A Házbizottságot a megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlés tevékenységét érintő ügyekben szükség szerint hívja össze.

14. Képviselőcsoportok

44. § (1) A közgyűlésben mandátumhoz jutott megyei közgyűlési tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre, ha a csoport létszáma eléri a 3 főt.

(2) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport tagjai közül vezetőt választ.

(4) A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés elnökéhez kell bejelenteni az alakuló ülést követő 30 napon belül. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

(5) A közgyűlés döntéseinek előkészítésében és véleményezésében a képviselőcsoport közreműködik.

(6) A képviselőcsoport munkáját megalakulásától kezdődően frakciótitkár segítheti. A frakciótitkár igénybevételére vonatkozó szándékot a képviselőcsoport vezetője írásban, a frakciótitkár személyének megjelölésével írásban jelzi a közgyűlés elnökének. A titkári feladatokkal megbízni kívánt személlyel a megyei önkormányzat megbízási szerződést köt, a megbízási díj mértékét a közgyűlés elnöke határozza meg.

IV. FEJEZET Tiszteletdíj és természetbeni juttatások

15. A tiszteletdíj mértéke

45. § (1) A képviselőket képviselői tevékenységük ellátásáért havonta tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselői tiszteletdíj mértéke: bruttó 120.000,- Ft/hó (továbbiakban: alapdíj).

(3) Ha a képviselő egy vagy több bizottság tagja, megválasztásától kezdődően, a bizottsági tagsága számától függetlenül, az alapdíjon felül havonta további bruttó 50.000,- Ft összegű tiszteletdíjra jogosult.

(4) A bizottság elnökét, függetlenül attól, hogy hány bizottságban tölt be elnöki tisztséget, megválasztásától kezdődően a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl további bruttó 50.000,- Ft összegű tiszteletdíj illeti meg.

(5) A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja egy vagy több bizottsági tagság esetén bruttó 50.000,- Ft.

46. § (1) Azt a képviselőt, illetve bizottsági tagot, aki egy félév során a közgyűlés és a bizottság
33. §, valamint 41. § (1)-(2) bekezdésében jelölt döntéshozatala összevontan számított legalább 75%-ának szavazásain jelen van, a tiszteletdíj teljes összege, aki legalább 50%-ánál jelen van, a tiszteletdíj 75%-a illeti meg.

(2) A tiszteletdíj az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nem csökkenthető akkor, ha bizottsági ülésről való távolmaradás esetén a bizottság elnöke felé, közgyűlés üléséről való távolmaradás esetén a közgyűlés elnöke felé a képviselő legkésőbb az ülést követő 15 napon belül a távollétet igazolja és az igazolást a bizottság elnöke, illetve a közgyűlés elnöke elfogadja.

(3) A távollét igazoltként fogadható el különösen:

a) a közgyűlési képviselői munkával összefüggő elfoglaltság,
b) a képviselő választott tisztségével összefüggő kötelezettségének teljesítése,
b) állampolgári kötelezettség teljesítése,
c) keresőképtelenséggel járó betegség,
d) jelentős családi eseményen való részvétel,
e) rendkívüli időjárási helyzet, közlekedési akadályoztatás esetén.

(4) A képviselő, valamint a bizottsági tag az őt meg nem illető tiszteletdíjat köteles visszatéríteni, választásának megfelelően a pénztárba való visszafizetéssel vagy a következő félévben esedékes tiszteletdíjból havonta történő levonással. A képviselői megbízatás, illetve bizottsági tagság megszűnése esetén a visszatérítést a pénztárba való befizetéssel kell teljesíteni.

(5) A szavazásokon való jelenlétről, valamint a távollétek igazolásáról és azok elfogadásáról a jegyző félévente összefoglaló táblázatot készít a közgyűlés elnöke részére, aki írásban értesíti a tiszteletdíj csökkentéssel érintett képviselőt.

16. Természetbeni juttatások

47. § (1) A képviselő a következő természetbeni juttatásokra jogosult:

a) a képviselői tevékenység ellátásához laptop és mobilinternet eszköz térítésmentes használata,
b) a közgyűlés ülésének napján a Megyeháza éttermében ebéd igénybevétele,
c) a közgyűlés és a képviselőcsoport ülésének, valamint bizottsági tagként a bizottság ülésének időtartama alatt a Vármegyeháza utcai parkoló térítésmentes használata.

(2) A bizottság nem képviselő tagja az (1) bekezdés c) pontjaiban meghatározott természetbeni juttatásra jogosult.

A kifizetés rendje

48. § A tiszteletdíjak kifizetésére havonta egyszer, utólag kerül sor. Az elszámolást és a kifizetést a közgyűlés elnökének engedélyezése után a megyei önkormányzati hivatal teljesíti.

V. FEJEZET A megyei önkormányzati hivatal

49. § (1) A megyei önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: megyei önkormányzati hivatal).

(2) A megyei önkormányzati hivatal székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 54.

(3) A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyzői feladatok ellátásával, a megyei önkormányzati hivatal - jegyző kinevezésére vonatkozó követelményeknek megfelelő - köztisztviselőjét bízza meg legfeljebb hat hónap időtartamra.

50. § (1) A megyei önkormányzati hivatalban a következő szervezeti egységek működnek:

a) Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztály,
- aa) Nemzetközi Csoport
- ab) Fejlesztési Csoport
b) Jogi és Koordinációs Osztály,
c) Közgazdasági Osztály,
d) Vezetői Titkárság,
e) Program Megvalósító Csoport.

(2) Az osztályok élén – a Jogi és Koordinációs Osztály kivételével - az osztályvezetők, a csoportok élén a csoportvezetők állnak. Az osztályvezető munkakör a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főosztályvezető-helyettesi szintnek, a csoportvezető munkakör osztályvezetői szintnek felel meg. A Jogi és Koordinációs Osztályt az aljegyző vezeti.

(3) A Vezetői Titkárság önálló szervezeti egységként, a megyei közgyűlés elnökének közvetlen irányítása mellett csoportként működik. A Vezetői Titkárságot csoportvezető vezeti.

(4) A Program Megvalósító Csoport önálló szervezeti egységként, csoportként működik. A Program Megvalósító Csoportot csoportvezető vezeti.

(5) A megyei közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó katasztrófa-elhárítási feladatok tervezését, szervezését, koordinálását és végrehajtását a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztály végzi.

(6) A megyei önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

51. § A megyei önkormányzati hivatal feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályokat:

a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,
b) az egyes ágazati jogszabályok, valamint
c) a megyei önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

51/A. § A megyei önkormányzat közgyűlése a Hajdú-Bihar megyében létrehozott területi nemzetiségi önkormányzatokkal a helyiséghasználatra, a további működési feltételek biztosítására és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására megkötésre kerülő megállapodás feltételeit a 6. és 7. melléklet szerint rögzíti.

VI. FEJEZET Záró rendelkezések

52. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete, valamint a megyei önkormányzat képviselőinek, bizottsági elnökeinek, a bizottságok tagjainak tiszteletdíja és természetbeni juttatásai megállapításáról szóló 8/2004. (VII. 1.) HBMÖK rendelet.

(3) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagjainak névsora
b) 2. melléklet: A megyei önkormányzat önként vállalt feladatai
c) 3. melléklet: A megyei közgyűlés által átruházott hatáskörök
d) 4. melléklet: A közgyűlés és bizottsága ülésén tevékenységi körükben tanácskozási joggal részt vevő önszerveződő közösségek
e) 5. melléklet: Az állandó bizottságok elnevezése és alapvető feladatai
f) 6. melléklet: Megállapodás a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzattal
g) 7. melléklet: Megállapodás a Hajdú-Bihar Megyei Román Területi Nemzetiségi Önkormányzattal.
h) 8. melléklet: A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szakmai alaptevékenységei.

(4)

1. melléklet az 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelethez

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagjainak névsora

1. Antal Szabolcs

2. Bakó István Zoltán

3. Bódi Judit

4. Bulcsu László

5. Dr. Csiszár Imre

6. Demeter Pál

7. Keresztesy Gergő

8. Kiss Attila

9. Kiss László

10. Kiss Tibor

11. Kocsis Róbert

12. Koroknai Imre

13. Kosztin Mihály

14. Dr. Kovács Miklós

15. Kovács Zoltán

16. Kulcsár Gergely

17. Ménes Andrea Marian

18. Muraközi István

19. Pajna Zoltán

20. Simon Zoltán

21. Szegi Emma

22. Szörényi Károly

23. Tasi Sándor

24. Tóth József

2. melléklet az 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelethez

A megyei önkormányzat önként vállalt feladatai

	A	B	C
1.	A feladat megnevezése	A feladat vállalásának lehetőségét biztosító jogszabályok	A feladat gyakorlója
2.	Jelképek megalkotása, megyei kitüntetések alapítása és adományozása	Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) és i) pont	megyei közgyűlés megyei közgyűlés elnöke
3.	Csatlakozás területi és országos érdekképviseleti szervekhez, együttműködés külföldi önkormányzatokkal: - Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége - Lublini vajdaság - St. Gallen kanton - Eure et Loir megye - Bihor megye - Voralberg tartomány - Toyama megye - Hargita megye - Kelet-Kazahsztán régió - Kolozs megye	Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pont	megyei közgyűlés megyei közgyűlés elnöke
4.	Közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység támogatása, művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése - Megye Napi rendezvények - bizottsági keret terhére, valamint a kiemelt megyei kulturális, közművelődési és sportfeladatokra elkülönített keret terhére támogatás nyújtása	1991. évi XX. törvény 121. §	megyei közgyűlés megyei közgyűlés elnöke téma szerint érintett bizottság
5.	Segítségnyújtás a nemzetiségek jogainak érvényesítéséhez, tevékenységük támogatása.	Mötv. 10. § (2) bekezdése	megyei közgyűlés megyei közgyűlés elnöke
6.	Ifjúsági közösségek tevékenységének támogatása - platform táborok, ifjúsági csereprogramok szervezése - bizottsági keret terhére támogatás nyújtása	Mötv. 10. § (2) bekezdése	megyei közgyűlés téma szerint érintett bizottság
7.	Az ifjúság tanulmányainak, az erkölcsi, fizikai nevelésben, a személyiség formálásában jelentős szerepet betöltő sport- és szabadidős tevékenység támogatása - sportösztöndíj adományozása - ösztöndíj biztosítása - az év legeredményesebb sportolója elismerés adományozása - bizottsági keret terhére támogatás nyújtása.	Mötv. 10. § (2) bekezdése	megyei közgyűlés megyei közgyűlés elnöke téma szerint érintett bizottság
8.	A megyében működő társadalmi és civil szervezetekkel való együttműködés, működési feltételeik biztosításának segítése a) bizottsági keret terhére támogatás nyújtása	Mötv. 10. § (2) bekezdése	megyei közgyűlés téma szerint érintett bizottság
9.	Nemzetközi és regionális kapcsolatok alakítása a) Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió működtetése b) bizottsági keret terhére támogatás nyújtása	Mötv. 10. § (2) bekezdése	megyei közgyűlés téma szerint érintett bizottság
10.	Integrált környezetgazdálkodás támogatása - természeti, kulturális és épített örökségvédelmi beavatkozások támogatása, koordinálása - területi energetika hálózatai kialakításának támogatása - bizottsági keret terhére támogatás nyújtása	Mötv. 10. § (2) bekezdése	megyei közgyűlés megyei közgyűlés elnöke téma szerint érintett bizottság
11.	- Megyei értéktár létrehozása, - megyei értéktár bizottság, valamint minőségi termék társaság működtetése.	2012. évi XXX. törvény 4. § (2) bekezdése	megyei közgyűlés megyei közgyűlés elnöke

3. melléklet az 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelethez

A megyei közgyűlés által átruházott hatáskörök

A közgyűlés elnökére átruházott hatáskörök

I/1. Általános átruházott hatáskörök

1. Engedélyezi a megyei címer használatát nem önkormányzati szerveknek.

2. A megyei közgyűlés által alapított "Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme" kitüntető dj adományozása.

3. A közgyűlés által meghatározott céloknak megfelelően rendelkezik a költségvetési rendeletben részére meghatározott anyagi eszközökkel.

4. Gondoskodik a nemzetközi kapcsolatok szervezéséről.

5. Állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatosan.

6. Jóváhagyja a megyei értéktár bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint elfogadja féléves beszámolóját.

7. Véleményezi a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepcióját, programját, valamint a villamosenergia-korlátozás sorrendjének megállapítást.

8. Dönt a „Maradj Hajdú-Biharban!” ösztöndíjjal kapcsolatos ügyekben.

9. Jóváhagyja a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.

I/2. Tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos átruházott hatáskörök

1. A vagyonhoz kapcsolódó olyan tulajdonosi nyilatkozatok megtétele, melyek nem minősülnek a tulajdonnal való rendelkezésnek.

2. A megyei önkormányzat által folytatott, a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzéseknél az ajánlatkérőt megillető jogok és kötelezettségek gyakorlása, a közbeszerzési terv jóváhagyása, az eljárást lezáró döntés meghozatala.

3. Dönt a Pénzügyi Bizottság véleményének kikérését követően a 16.000.000 Ft alatti nettó forgalmi értékű ingatlanok adásvételéről, cseréjéről.

4. Dönt a 200.001-2.000.000 Ft nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről.

5. Dönt a 20.001-100.000 Ft egyedi nettó érték közötti behajthatatlan követelés törléséről.

6. Az önkormányzat öröklése, illetve vagyonról javára történő lemondás esetén dönt a hagyaték, illetve a vagyon elfogadásáról, intézkedik annak átvételéről.

7. Dönt az 50.000 Ft, vagy az alatti nettó forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átadásáról.

8. Dönt az önkormányzat tulajdonában álló gépkocsi személyes használatának biztosításáról a megyei közgyűlés alelnökei esetében évi legfeljebb 75 000 km, a jegyző esetében évi legfeljebb 48 000 km futásteljesítményig.

9. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a kizárólag a megyei önkormányzat által alapított gazdasági társaságok ügyvezető igazgatói tekintetében.

10. Jóváhagyja a kizárólag a megyei önkormányzat által alapított gazdasági társaságoknál működő felügyelő bizottságok szervezeti és működési szabályzatát.

11. A megyei önkormányzatnak az egyes gazdasági társaságokban meglévő - 50 %-ot meg nem haladó - tőkerészesedéseihez kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlása.

12. A megyei önkormányzatnak az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft-ben meglévő tulajdoni részesedéséhez kapcsolódó tulajdonosi jogok közül gyakorolja a következőket:

12.1 az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, a társasági szerződésben foglaltak szerint,

12.2 az ügyvezető részére felmentvény megadása évente,

12.3 a Felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint a Felügyelő-bizottság ügyrendjének jóváhagyása,

12.4 a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

12.5 olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt,

12.6 a tagok, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése,

12.7 a Társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,

12.8 azon szerződések, pénzügyi tranzakciók, kötelezettségvállalások, egyedi megrendelések jóváhagyása, amelyek nettó értéke a 2 millió forintot meghaladja,

12.9 olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a Társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről,

12.10 az ügyvezető számára utasítások adása,

12.11 a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. §-ának (3) bekezdése szerinti javadalmazási szabályzat megalkotása.

I/3. Területfejlesztéssel kapcsolatos átruházott hatáskörök

1. A hazai és uniós források igénybevételére megkötött támogatási szerződések módosítása abban az esetben, amikor arra a támogatott önhibáján kívüli okból, a támogatott kérelmére kerül sor, és a módosítás nem érinti a finanszírozást, a beruházási célt, illetve a támogatási összeget.

2. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács vonatkozásában a megyei önkormányzatot a tanács tagjaként megillető hatáskörök gyakorlása.

3. Meghozza azokat a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 57/A. § (4) bekezdése szerinti határozatokat, melyekben foglalt döntési javaslatokat a területi kiválasztási eljárásrend keretében létrehozásra kerülő döntés-előkészítő bizottságokban a bizottságba delegált személy képvisel.

A bizottságokra átruházott hatáskörök

II/1. Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság

1. Előzetesen véleményt nyilvánít a települési önkormányzatok környezetvédelmi programjairól.

2. Dönt a bizottság hatáskörébe utalt pénzügyi keret felhasználásáról.

3. Elfogadja a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározott, a területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásához kapcsolódó, az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi tervet.

II/2. Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága

1. Gyakorolja a közgyűlés elnöke tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 225/J. § (1) bekezdésében foglalt korlátozással.

2. Dönt - a közgyűlés tulajdonosi jogkörében eljárva - az önkormányzat tulajdonában álló gépkocsi személyes használatának biztosításáról a megyei közgyűlés elnöke esetében évi legfeljebb 75 000 km futásteljesítményig.

3. Dönt a bizottság hatáskörébe utalt pénzügyi keret felhasználásáról.

II/3. Pénzügyi Bizottság:

- Dönt a 16.000.000.-Ft és 80.000.000.-Ft közötti nettó forgalmi értékű ingatlanok adásvételéről, cseréjéről,

- Dönt az 50.001-100.000.-Ft nettó forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átadásáról.

- Dönt az önkormányzat vagyonának 1-5 évre vagy határozatlan időre történő bérbe-, haszonbérbe adásáról.

- Dönt a 2.000.000.-Ft fölötti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről.

- Dönt a 100.001-1.000.000.-Ft egyedi nettó érték közötti behajthatatlan követelés törléséről.

4. melléklet az 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelethez

A közgyűlés és bizottsága ülésén tevékenységi körükben tanácskozási joggal résztvevő önszerveződő közösségek

1. Falusi Turizmus Hajdú-Bihar Megyei Szövetsége

2. A Civil Információs Centrum feladatait Hajdú-Bihar megyében ellátó civil szervezet

3. Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület

4. Bihari Népművészeti Egyesület

5. Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete

6. Hajdú-Bihar Megye és Debrecen Nyugdíjas Szervezetének Szövetsége

7. Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség

8. Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete

9. Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete

10. Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete

11. Városok, Falvak Szövetsége Kulturális Régió

5. melléklet az 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelethez

Az állandó bizottságok elnevezése és alapvető feladatai

1. Az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának véleményezése.

2. Véleménynyilvánítás a bizottság működési területét érintően.

3. Véleményezési jog a bizottság működési területét érintő felterjesztési ügyekben.

4. A megyei közgyűlés éves üléstervének véleményezése.

1. kezdeményezi megyei és térségi, agrár- vidékfejlesztési és környezetvédelmi tervek, programok elfogadását, közreműködik végrehajtásukban,

2. véleményezi a környezetvédelem körébe tartozó terveket, programokat, a környezet elemeit érintő előterjesztéseket,

3. közreműködik a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról,

4. javaslatot tesz a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározására, a teljesítésükben résztvevők tevékenységének összehangolására, elősegíti az erre vonatkozó döntések végrehajtását,

5. ellenőrzi a megye idegenforgalmi koncepciójában meghatározott célkitűzések végrehajtását,

6. véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, programjáról,

7. javaslatot dolgoz ki térségi idegenforgalmi és határmenti együttműködések kezdeményezésére,

8. közreműködik a megyei idegenforgalmi értékek feltárásában, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásában, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásában,

9. közreműködik a megyei területrendezési terv elkészítésében,

10. közreműködik a nemzetközi és határon átnyúló együttműködési feladatainak összehangolásában, és elősegíti azok összhangjának teljesülését a megye gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepcióival,

11. közreműködik a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységének koordinálásában,

12. figyelemmel kíséri a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összhangját,

13. elősegíti a megye gazdasági szereplőivel való együttműködést,

14. részt vesz a Központi Statisztikai Hivatallal és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer (TeIR) kialakításában és működtetésében,

15. részt vesz a megye területén a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában,

16. közreműködik a megye társadalmi és gazdasági helyzetének, környezeti állapotának, adottságainak vizsgálatában és értékelésében,

17. közreműködik – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának, illetve a megye fejlesztési programjának és az egyes alprogramoknak kidolgozásában és elfogadásában,

18. közreműködik a térségi területfejlesztési koncepciók, területfejlesztési programok véleményezésében, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában,

19. véleményezi a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználását,

20. figyelemmel kíséri a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,

21. közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében,

22. figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában,

23. közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében,

24. közreműködik a megye területére vonatkozó villamosenergia-korlátozás sorrendje megállapításának véleményezésében,

25. közreműködik az energiaellátási tanulmány elkészíttetésében.

1. lefolytatja a közgyűlés hatáskörébe tartozó választásokat,

2. figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását, a módosításokra, kiegészítésekre vonatkozó javaslatokat értékeli,

3. véleményezi a közgyűlés hivatalának szervezeti felépítésére vonatkozó javaslatot,

4. közreműködik a közgyűlés rendeleteinek előkészítésében,

5. ellenőrzi a rendeletek és a határozatok végrehajtását, állást foglal a törvényességi felhívásra vonatkozó döntési javaslatról,

6. közreműködik a megyei népszavazás előkészítésében, lebonyolításában,

7. vizsgálja, kezeli, nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat,

8. kivizsgálja az összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést,

9. véleményezi a Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme kitüntetésére felterjesztett javaslatokat,

10. segíti a megyei önkormányzat, továbbá a megye területén működő felsőoktatási és tudományos intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztését, az egyházakkal való együttműködést,

11. elősegíti a megye környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi kultúra értékeinek megismertetését, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének kibontakozását,

12. segíti a határon túli magyarsággal való kulturális kapcsolatokat és az anyanyelv ápolására irányuló kapcsolatok megőrzését, fejlesztését,

13. közreműködik a megyei sportszervezési feladatok ellátásában, a végrehajtás ellenőrzésében,

14. közreműködik a sporttal kapcsolatos megyei rövid- és hosszú távú feladatok meghatározásában, véleményezi azt, és javaslatot tesz a közgyűlésnek,

15. közreműködik a gyermek-, ifjúsági-, diák- és szabadidősport, valamint a testnevelés, a verseny- és élsport feltételeinek biztosításában,

16. segíti a szövetségi vezetők és sportszakemberek munkáját, képzését, továbbképzését,

17. segíti a sportszervezetek tevékenységét, valamint elősegíti a sportinformációs-rendszer működtetését,

18. közreműködik a civil szervezetekkel kialakított együttműködés fenntartásában,

19. közreműködik a nemzetiségi kultúra megőrzésében, gyarapításában,

20. kapcsolatot tart a megyében működő területi nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségi feladatok végrehajtásában érintett társadalmi szervezetekkel,

21. segíti a nemzetiségi jogok érvényesítését,

22. figyelemmel kíséri a nemzetiségek helyzetének javítását szolgáló pályázati lehetőségeket és arról az érdekelteket tájékoztatja,

23. javaslatokat tesz a nemzetiségek helyzetének javítására irányuló döntések meghozatalára.

1. feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

6. melléklet az 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelethez

Megállapodás a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzattal

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött egyrészről:

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Megyei Önkormányzat)

székhely: 4024 Debrecen, Piac u. 54.

képviseli: Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke

adószáma: 15728317-2-09

pénzintézeti számlaszám: 10034002-00320683

másrészről:

Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat)

székhely: 4024 Debrecen, Piac u. 54.

képviseli: Bernáth Bálint, a közgyűlés elnöke

adószáma: 15775151-1-09

pénzintézeti számlaszám: 10034002-00323277

(együttesen: Szerződő Felek) között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §, valamint az államháztartásról szóló többször módosított 2011. évi CXCV. törvény 6/C. § (2) bekezdése alapján az alábbi tartalommal:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat működésének tárgyi és személyi feltételei

1. A Megyei Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, munkaidőben harminckét órában térítésmentes használati jogot biztosít a Debrecen, Vármegyeháza u. 1/a. szám alatti épületben lévő 14 m2-es irodahelyiségre, valamint a helyiségben található berendezési- és felszerelési tárgyakra (asztal, székek).
A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott irodahelyiség használata – a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatallal (továbbiakban: Hivatal) közösen történik.

2. A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségek Megyei Önkormányzatot terhelik.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, rendeltetésszerűen kezelheti, a használati jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

4. A Megyei Önkormányzat a Hivatal közreműködésével biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének működéséhez szükséges technikai feltételeket.

5. A Megyei Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlési üléseinek megtartásához tanácskozó termet biztosít, térítésmentes használattal.

6. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a Megyei Önkormányzat a Hivatal útján biztosítja.

7. A Megyei Önkormányzat a Hivatal útján látja el a képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.

8. A jegyző, az aljegyző, illetve az általuk megbízott köztisztviselő a Megyei Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

9. A 6. és 7. pontban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a Megyei Önkormányzat viseli, kivéve a Nemzetiségi Önkormányzati képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.

2. A közgyűlés munkájában való részvétel

1. A Megyei Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzatot törvény alapján megillető egyetértési, véleményezési, megkeresési és kezdeményezési jogosultságok gyakorlását.

2. Kikéri a Nemzetiségi Önkormányzat véleményét az általa képviselt nemzetiséget e minőségben érintő önkormányzati döntések tervezetéről.

3. A nemzetiséget érintő előterjesztések elkészítésében közreműködési, konzultációs, illetve véleményezési lehetőséget biztosít.

4. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt a Megyei Önkormányzat közgyűlési, szakbizottsági ülésein.

3. Az együttműködés területei

A Megyei Önkormányzat célja a feladatellátása során - hatásköri, pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve, illetve a jogszabályi előírásokat is szem előtt tartva – a Nemzetiségi Önkormányzattal közös érdekei érvényesítésének biztosítása.

1. A Megyei Önkormányzat az együttműködés keretében:

- segíti a Nemzetiségi Önkormányzat programjai, rendezvényei megismertetését és népszerűsítését,

- a Megyei Önkormányzat honlapján lehetőséget biztosít a Nemzetiségi Önkormányzat által megjelentetni kívánt hírek, információk, nemzetiségi pályázatok, felhívások közzétételéhez,

- támogatja pályázati tevékenységét, partnerséget vállal közös projektek kidolgozásában,

- felterjesztés alapján Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérmét" „Hajdú-Bihar Megye Nemzetiségeiért” felirattal adományozza azoknak, akik a megyében élő nemzetiségek nyelvi, tárgyi és szellemi kultúrájának, történelmi hagyományainak megőrzése, valamint a nemzetiségi jogok védelme és gyakorlása, az integrált nevelés-oktatás elősegítése érdekében kimagasló munkát végeznek.

- a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága figyelemmel kíséri a Nemzetiségi Önkormányzat munkáját,

- szakmai segítséget nyújt.

2. A Nemzetiségi Önkormányzat vállalja, hogy:

- a Megyei Önkormányzat közgyűlése és bizottságai napirendjén szereplő, a nemzetiségekkel kapcsolatos előterjesztésekről megfelelő időben kialakítja álláspontját, és azt írásban eljuttatja a jegyző részére,

- folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket, részt vesz pályázatokon, kezdeményezi más nemzetiségi önkormányzatok közös pályázatokba történő bevonását,

- lehetőségei szerint bevonja az együttműködésbe a megyében működő települési nemzetiségi önkormányzatokat, nemzetiségi civil szervezeteket.

A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok

1. A költségvetés előkészítése, megalkotása

1. A költségvetés összeállítását megelőzően a jegyző és a Közgazdasági Osztály vezetője a Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének elnökével (továbbiakban: elnök) áttekinti a Nemzetiségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait. A várható állami támogatás összege mellett tájékoztatást ad a Nemzetiségi Önkormányzat számára várható éves Megyei Önkormányzati támogatásról.

2. A költségvetés tervezetét a Közgazdasági Osztály vezetője a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével, az elnökkel történt egyeztetések alapján állítja össze.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a költségvetési határozat tervezetét február 15-ig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének.

2. Költségvetési előirányzatok módosítása

1. Ha a Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a Nemzetiségi Önkormányzat éves költségvetését közgyűlési döntéssel megváltoztathatja.

2. A módosítást a Hivatal Közgazdasági Osztálya a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének kérésére készíti elő.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.

3. Költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatás

1. A Nemzetiségi Önkormányzat – a Közgazdasági Osztály vezetője által összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött – költségvetését a Nemzetiségi Önkormányzat a közgyűlés elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Hivatal közreműködésével a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságához (továbbiakban: MÁK) nyújtja be.

2. Az adatszolgáltatásról a Közgazdasági Osztály vezetője gondoskodik.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, számviteli, nyilvántartási és beszámolási feladatok ellátásáról a Hivatal Közgazdasági Osztálya gondoskodik.

4. Az adóbevallás elkészítése és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé történő benyújtása a Közgazdasági Osztály feladata.

5. A MÁK nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a Nemzetiségi Önkormányzatról. A Nemzetiségi Önkormányzat a Jogi és Koordinációs Osztály útján a törzskönyvi adat módosítását változás bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti a MÁK részére.

4. Beszámolási kötelezettség teljesítése

1. A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodás alakulásáról a jogszabályokban meghatározott tartalommal és határidőben, a Hivatal közreműködésével szolgáltat adatot a MÁK részére.

2. A Közgazdasági Osztály vezetője által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elé úgy, hogy az legkésőbb a költségvetési évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig elfogadásra kerüljön. A közgyűlés a zárszámadásról határozatot hoz.

Költségvetési gazdálkodás szabályai

1. Általános szabályok

1. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a Hivatal Közgazdasági Osztályán keresztül látja el.

2. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos feladatok a Hivatal Gazdasági szervezet Ügyrendjében kerülnek megfogalmazásra.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a Hivatalt terhelő pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését a Hivatal Gazdálkodási jogkörök szabályzata tartalmazza.

2. A kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés

1. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag az elnök vagy az általa írásban meghatalmazott Nemzetiségi Önkormányzati képviselő jogosult.

2. Kötelezettségvállalás csak írásban, pénzügyi ellenjegyzést követően, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően történhet.

3. Pénzügyi ellenjegyzésre a Közgazdasági Osztály vezetője vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

3. Utalványozás

1. A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére kizárólag az elnök vagy az általa írásban meghatalmazott Nemzetiségi Önkormányzati képviselő jogosult.

2. Utalványozásra a teljesítés igazolását és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

4. Teljesítés igazolása

A teljesítés igazolására jogosult személyt az elnök írásban jelöli ki.

5. Érvényesítés

Az érvényesítést a teljesítés igazolását követően a Hivatal érvényesítési feladatával írásban megbízott munkatárs végzi.

6. Összeférhetetlenségi szabályok

1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

2. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés-igazolásra irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.

3. A Hivatalnál a Közgazdasági Osztályvezető a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a Gazdálkodási jogkörök szabályzatban foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

Fizetési számlával kapcsolatos feladatok ellátása

1. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalma a MÁK-nál vezetett önálló pénzforgalmi számlán bonyolódik. A számla feletti rendelkezési jogosultakat a Hivatal Pénzkezelési szabályzata tartalmazza.

2. A Megyei Önkormányzat a mindenkori költségvetési lehetősége függvényében, az éves költségvetés elfogadásakor dönt a Nemzetiségi Önkormányzat támogatásáról, mely összeget a Nemzetiségi Önkormányzat átutalással kapja meg.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat a Hivatal Közgazdasági Osztályán önálló pénztárat működtet.

4. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (számla, szerződés) bemutatja, és szándékát a Hivatal Közgazdasági Osztályvezetőnek jelzi.

A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés

1. A Megyei Önkormányzat a nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző a felelős.

2. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletelőírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzését a Jegyző által megbízott belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor.

4. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a Hivatal Belső ellenőrzési kézikönyve tartalmazza.

Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

1. A Hivatal Közgazdasági Osztálya a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.

2. Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzeti Önkormányzat tekintetében az elnök a felelős.

3. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylat, szerződés, bankkivonat, számla, stb.) az elnök vagy az e feladattal megbízott képviselő, köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a Közgazdasági Osztály vezetőjének átadni.

4. A Nemzetiségi Önkormányzat használatában álló vagyontárgyakról a Hivatal vezet nyilvántartást, az adatszolgáltatási kötelezettség az elnököt terheli.

5. A leltározáshoz, selejtezéshez szükséges, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokra vonatkozó információt az elnök szolgáltatja a Közgazdasági Osztály vezetőjének.

Egyéb rendelkezések

Jelen megállapodást szerződő felek határozatlan időre kötik, tartalmát minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják és szükség szerinti módosításáról közös megegyezéssel döntenek.

Debrecen, 2018. január Debrecen, 2018. január

Bernáth Bálint
a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Pajna Zoltán
a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

7. melléklet az 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelethez

Megállapodás a Hajdú-Bihar Megyei Román Területi Nemzetiségi Önkormányzattal

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött egyrészről:

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Megyei Önkormányzat)

székhely: 4024 Debrecen, Piac u. 54.

képviseli: Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke

adószáma: 15728317-2-09

pénzintézeti számlaszám: 10034002-00320683

másrészről:

Hajdú-Bihar Megyei Román Területi Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat)

székhely: 4024 Debrecen, Piac u. 54.

képviseli: Bartha Lászlóné, a közgyűlés elnöke

adószáma: 15790910-1-09

pénzintézeti számlaszám: 10034002-00323284