A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró

a kulturális örökség védelemért és területrendezésért felelős hatáskörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszter; a határrendészetért, helyi önkormányzatokért, katasztrófák elleni védekezésért, vízgazdálkodásért, vízvédelemért felelős hatáskörében eljáró Belügyminiszter; a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős hatáskörében eljáró Pénzügyminiszter; az erdőgazdálkodásért, földügyért, környezetvédelemért, természetvédelemért, térképészetért felelős hatáskörében eljáró Agrárminiszter; a kultúráért felelős hatáskörében eljáró Emberi erőforrások minisztere; a honvédelemért felelős hatáskörében eljáró Honvédelmi miniszter; a bányászati ügyekért, elektronikus hírközlésért, energiapolitikáért, hulladékgazdálkodásért, közlekedésért, területfejlesztésért és az állami infrastruktúra-beruházásokért felelős hatáskörében eljáró Innovációért és technológiáért felelős miniszter; a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal; az Országos Atomenergia Hivatal; a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat; az országos tisztifőorvos; az Országos Környezetvédelmi Tanács; a Magyar Tudományos Akadémia; a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége; a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; a Megyei Jogú Városok Országos Szövetsége; a Magyar Faluszövetség; Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége; Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége; a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara; a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács; az állami főépítészi, ingatlanügyi hatósági, környezetvédelmi és természetvédelmi, erdészeti, örökségvédelmi, közlekedési hatósági és egészségügyi államigazgatási hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal; a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság; a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat; a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat; a Békés Megyei Önkormányzat; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat; Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata; Hajdú-Bihar megye települési önkormányzatai,

valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelet 5. mellékletének II./9. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró, Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság véleményének kikérését követően a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza Hajdú-Bihar megye (a továbbiakban: megye) egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére.

(2) A rendelet hatálya Hajdú-Bihar megye közigazgatási területére terjed ki.

(3) A megyei területrendezési terv a megye térségi szerkezeti tervét, a megye térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

Jelen rendelet alkalmazásában:

(1) Csillagos égbolt park övezete: a megye olyan, Nemzetközi Csillagos Égbolt Park minősítéssel rendelkező területe, ahol az éjszakai égbolt látványának megőrzése érdekében a kültéri világítóberendezések létesítésére és működtetésére vonatkozó, e rendeletben meghatározott különleges szabályokat kell alkalmazni.

(2) Gyógytényezőkkel rendelkező települések övezete: a megyének azok a települései, amelyeket az illetékes népegészségügyi hatóság gyógyhellyé nyilvánított, illetve amelyek fürdőjét gyógyfürdővé, vagy az ott meglévő kút vizét fürdésre alkalmas gyógyvízzé nyilvánította.

(3) Klímaváltozással fokozottan érintett térség övezete: a megyének azok a települései, ahol sajátos talajszerkezetük és klímaviszonyaik miatt az aszályosság jelensége a Pálfai-féle aszályossági indexszel kimutathatóan a sokéves országos átlagnál lényegesen nagyobb mértékben jelentkezik.

(4) Nemzetközi Csillagos Égbolt Park (International Dark Sky Park): olyan terület, amely a Nemzetközi Csillagos Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) minősítése szerint kivételes, vagy megkülönböztetett adottságú a csillagos éjszakák és az éjszakai környezet tekintetében, ezért tudományos, természeti, oktatási, kulturális örökségi szempontból, illetve a közszórakoztatás érdekében sajátos védelem alá esik.

(5) Városkörnyéki településegyüttes övezete: a városkörnyéki településegyüttes a megye városainak és az azok vonzáskörzetéhez tartozó településeknek az olyan együttesét jelenti, amelyekben az egyes települések intézményi és kommunális infrastrukturális, valamint kereskedelmi és szolgáltató létesítményeit, munkahelyeit legalább részben több más, a településegyütteshez tartozó település lakossága is használja.

3. A megye térségi szerkezeti terve

3. §

(1) A megye térségi szerkezeti tervét e rendelet 1/1 – 1/15. szöveges és táblázatos, továbbá 2. számú rajzi melléklete tartalmazza.

(2) A megyei területfelhasználási kategóriák a következők:

a.) erdőgazdálkodási térség,

b.) mezőgazdasági térség,

c.) vízgazdálkodási térség,

d.) települési térség.

(3) A megye településeinek a felsorolását az 1/1. melléklet, azok területének a (2) bekezdésben felsorolt megyei területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlását az 1/2. melléklet tartalmazza.

(4) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok, valamint az országos és térségi jelentőségű építmények felsorolását az 1/3-1/10. melléklet, azok térbeli elhelyezkedését a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A megyében működő és tervezett erőművek, kiserőművek, a villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezetékei, továbbá a nemzetközi és hazai, valamint a térségi jelentőségű szénhidrogén szállítóvezetékek szempontjából meghatározó települések felsorolását az 1/11-1/13. melléklet, azok térbeli elhelyezkedését a 2. melléklet tartalmazza.

(6) Az országos és térségi víztározók, kiemelt jelentőségű vízi építmények felsorolását az 1/14. melléklet, azok térbeli elhelyezkedését a 2. melléklet tartalmazza.

(7) Az országos és térségi hulladékgazdálkodási létesítményeknek helyt adó települések felsorolását az 1/15. melléklet, azok térbeli elhelyezkedését a 2. melléklet tartalmazza.

4. Térségi övezetek

4. §

(1) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (TrT) 19. § (1) bekezdésében meghatározott országos övezetek közül:

a.) az ökológiai hálózat magterületének, ökológiai folyosó területének és pufferterületének övezeteit a 3/1. melléklet;

b.) a kiváló és a jó termőhelyi adottságú szántók övezeteit a 3/2. melléklet;

c) az erdők és az erdőtelepítésre javasolt terület övezeteit a 3/3. melléklet;

d.) a tájképvédelmi terület övezetét a 3/4. melléklet;

e.) a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket a 3/5. melléklet;

f.) a vízminőség-védelmi terület övezetét a 3/6. melléklet;

g.) az árvízvédelmi területeket, ezen belül a nagyvízi meder övezetét és a VTT-tározók övezetét a 3/7. melléklet;

h.) a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket a 3/8. melléklet tartalmazza.

(2) A TrT 19. § (3) bekezdésében és a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendeletben meghatározott megyei övezetek közül:

a.) az ásványi nyersanyagvagyon övezetét a 3/9. melléklet;

b.) a rendszeresen belvízjárta terület övezetét a 3/10. melléklet;

c.) a tanyás területek övezetébe tartozó településeket a 3/11. melléklet tartalmazza;

d.) a földtani veszélyforrás terület övezete a megye egyetlen településén sem található meg.

(3) A TrT 24. §-a alapján egyedileg meghatározott megyei övezetek közül:

a.) a városkörnyéki településegyüttesek övezetébe tartozó településeket a 3/12. melléklet,

b.) a gyógytényezőkkel rendelkező településeket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 238. § (2) bekezdés alapján a természetes gyógytényezőkről szóló
74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben meghatározott hatóság nyilvántartása tartalmazza, a rendelet elfogadásakor a nyilvántartásban szereplő településeket a 3/13. melléklet tünteti fel;

c.) a klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetét a 3/14. melléklet tünteti fel;

d.) a csillagos égbolt park övezetét a 3/15. melléklet tartalmazza.

5. A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíznek

az övezetből történő ki- és bevezetésével kapcsolatos szabályok

5. §

(1) A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetését és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetését, illetve a szennyvíz övezeten belüli kezelését a hatályos jogszabályok, különösen a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, továbbá a hatályos, környezetvédelmi és műszaki előírások szerint kell megvalósítani.

(2) A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetése és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetése nem okozhat a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékeket meghaladó szennyezést a megye területén.

6. Az egyedileg meghatározott megyei övezetek szabályai

6. §

(1) A városkörnyéki településegyüttes övezetébe tartozó települések Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tartalmaznia kell:

a.) a várostérség közösen kialakított jövőképét, átfogó közös céljait;

b) a központi város és a környék települései együttműködésének közösen kialakított lehetőségeit, azok megvalósításának módját;

c.) a közösen használt alapszolgáltatások szükség szerinti fejlesztését, legalább az alap- és középfokú oktatási és egészségügyi létesítmények, a munkahelyek, a rekreációs és szabadidő eltöltési lehetőségek, továbbá a várostérségen belüli közlekedési, és szükség szerint más műszaki infrastruktúra tekintetében.

(2) A gyógytényezőkkel rendelkező települések övezetében olyan kereskedelmi, gazdasági szolgáltató építési övezeteket lehet kialakítani, ahol a szállodai szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, fürdő- és gyógyturizmus vagy turisztikai rendeltetés céljára épület elhelyezést biztosító építési övezeteiben az építési telek beépítettsége legfeljebb 5 %-kal meghaladhatja az országos építési és településrendezési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet által a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre előírt legnagyobb értéket.

(3) A csillagos égbolt park övezetének területe a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területére terjed ki. A 3/15. melléklet szerint a csillagos égbolt park 1. ütem megjelölésű terület által érintett települések településrendezési eszközeinek megalapozó vizsgálatában önálló fejezetben fel kell tárni a csillagos égbolt park kialakult feltételrendszerét, az új fényforrásoknak a kedvező fényviszonyokat megőrző elhelyezése érdekében. A 3/15. mellékletben számmal jelölt, az övezet kis háttérfényű zónájában meglévő kivilágított telephelyeket, ahol a kialakult világítási viszonyok fenntarthatók, a 3/16. melléklet tartalmazza.

7. §

(1) A klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetével érintett települések településfejlesztési koncepciójában és integrált településfejlesztési stratégiájában, továbbá településrendezési eszközeinek környezetalakítás tervében és közművesítési javaslataiban is vizsgálni és tervezni kell a település átszellőzésének javítása, a kondicionáló zöldfelületek növelése, a vízmegtartó vízgazdálkodás és a víztakarékos mezőgazdálkodás érdekében szükséges, a helyi sajátosságoknak, szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelő tennivalókat.

(2) A klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetén belül a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta világörökségi helyszínt magában foglaló területen, vagy azzal szomszédos Egyek, Tiszacsege, Újszentmargita, Hortobágy, Balmazújváros, Nagyhegyes, Nádudvar és Püspökladány települések területén új erdőterület területfelhasználási egység csak akkor jelölhető ki, ha a tervezett erdő a pusztai táj karakterét nem változtatja meg, és az erdőterület kijelölése természetvédelmi, örökségvédelmi szempontból fontos.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott területen a 2. mellékletben feltüntetett települési térségen kívül új beépítésre szánt terület csak a természetvédelmi kezelés, a bemutatás, az ismeretterjesztés, a kutatás, a gyepgazdálkodás és az ökoturizmus céljából különleges területként jelölhető ki, ha a terület nem része az országos ökológiai hálózat magterületének, nem tartozik Natura 2000 területhez, és ahhoz a természetvédelmi hatóság, valamint a védett terület kezelője is hozzájárul.

7. Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet 2020. július 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Tervről szóló 13/2010. (IX. 23.) önkormányzati rendelet.