1. § (1) A vármegyei önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata (továbbiakban: vármegyei önkormányzat).

(2) A vármegyei önkormányzat székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 54., postacíme: 4002 Debrecen, Pf. 72.

2. § (1) A vármegyei közgyűlés tagjainak száma 24 fő. A közgyűlési tagok névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A vármegyei önkormányzat hivatalos jelképei: Hajdú-Bihar vármegye Címere, Hajdú-Bihar vármegye Zászlója és Hajdú-Bihar vármegye Pecsétje. A vármegyei önkormányzat hivatalos jelképeinek leírását, valamint azok használatának rendjét a vármegyei közgyűlés külön rendeletben szabályozza.

(3) A vármegyei önkormányzat által alapított kitüntető díjakat, azok adományozásának rendjét a vármegyei közgyűlés külön rendeletben szabályozza.

(4) A vármegyei önkormányzat hivatalos honlapja: www.hbmo.hu.

(5) A vármegyei önkormányzat hivatalos lapja Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának időszaki kiadványa, az Önkormányzati Hírek. Az Önkormányzati Hírek felelős kiadója a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke, felelős szerkesztője Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének jegyzője. Az Önkormányzati Híreket a vármegyei önkormányzat honlapján elektronikus formában kell közzétenni.

(6) A jogszabály alapján kötelezően közzéteendő adatokat a vármegyei önkormányzat honlapján teszi közzé.

3. § A vármegyei önkormányzat az egyes jogszabályokban meghatározott kötelező feladat- és hatáskörei mellett ellátja a 2. mellékletben meghatározott önként vállalt feladatokat. Az önként vállalt feladatok forrásáról az éves költségvetési rendeletben kell dönteni.

4. § (1) A közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. melléklet szerint átruházza a közgyűlés elnökére, valamint bizottságaira. Az átruházott hatáskörben hozott döntéseket évente, folyamatos sorszámmal megjelölt határozatba kell foglalni.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett intézkedéseiről, azok eredményéről évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

5. § A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó feladatokon kívül:

6. § (1) A vármegyei önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során együttműködik a települési és más vármegyei önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, gazdasági, szakmai kamarákkal, tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal, valamint a vármegye gazdasági szereplőivel.

(2) A vármegyei önkormányzat – megállapodás alapján – együttműködik külföldi önkormányzattal, csatlakozik nemzetközi önkormányzati szervezethez. A nemzetközi kapcsolatok keretében megoldandó feladatok végrehajtásáról a közgyűlés elnöke évente beszámol a közgyűlésnek.

7. §¹ A közgyűlés tisztségviselői - az elnök és az alelnök - feladataikat foglalkoztatási jogviszonyban látják el.

8. § (1) A közgyűlés elnöke a törvényben előírt feladatokon túl:

(2) A közgyűlés elnöke a közgyűlés soron következő ülésének napja előtt lejáró pályázati benyújtási határidő esetén jogosult a pályázat benyújtására, azzal összefüggésben kötelezettség vállalására. A benyújtott pályázatról a közgyűlés a legközelebbi ülésén dönt.

(2a)² A közgyűlés hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével, a közgyűlés hatáskörébe tartozó bármely ügyben jogosult a közgyűlés elnöke döntést hozni, amennyiben ugyanazon ügyben – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – a közgyűlés két egymást követő alkalommal nem hozott döntést. A közgyűlés elnöke az így meghozott döntéséről a soron következő ülésen a közgyűlést tájékoztatja.

(3)³ Az alelnök az elnök irányításával látja el feladatait.

9. § (1) A közgyűlési tag a vármegyei önkormányzat és választói iránt érzett felelősséggel vesz részt az önkormányzati feladatok megvalósításában, hatáskörök gyakorlásában.

(2) A közgyűlési tag jogait és kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(3) A közgyűlési tag képviselői tevékenysége során tartózkodni köteles minden olyan megnyilvánulástól, amely nem méltó a vármegyei közgyűléshez, különösen a sértő és illetlen kifejezések használatától.

10. § (1) A közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) A vármegyei közgyűlés évente legalább hat rendes ülést tart, lehetőleg az éves üléstervben elfogadottak szerint.

(3) Az üléstervet a tárgyévet megelőző naptári év utolsó ülésén az elnök terjeszti elő, előkészítéséhez javaslatot kér a közgyűlés tagjaitól, a vármegyében működő gazdasági, szakmai kamaráktól, az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságoktól, valamint a Debreceni Egyetemtől.

(4) Az ülésterv tartalmazza:

(5) Mivel az ülésterv a rendes üléseknek csupán a tervezett időpontjait és napirendjeit tartalmazza, munkaszervezési okokból az üléstervben foglaltaktól a közgyűlés ülését összehívó személy eltérhet.

(6) A közgyűlés a kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló rendeletében meghatározott Vármegye Napja alkalmából ünnepi ülést tart, míg a nemzeti és állami ünnepek tiszteletére ünnepi ülést tarthat.

(7) Rendkívüli ülésnek a közgyűlés azon ülése minősül, amely nem a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint kerül összehívásra.

11. § (1) A közmeghallgatás tervezett időpontjára vonatkozó javaslatot az elnök az üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő.

(2) A közmeghallgatás tényleges időpontját és helyét a vármegyei önkormányzat honlapján kell közzétenni a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 3 nappal.

(2a)⁴ A közmeghallgatás tényleges időpontjáról és helyéről közzétételre kerülő közleményben meg kell jelölni azokat a lehetőségeket, melyeken keresztül az érintettek a közmeghallgatás időpontját megelőzően írásban észrevételeket tehetnek és kérdéseket tehetnek fel. Az írásban megfogalmazott, illetve a közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(3) A vármegyei közgyűlés tevékenységéről a vármegyei közgyűlés elnöke az írott és elektronikus média felületén tájékoztatja a vármegye közösségét.

(4) A közgyűlési döntések előkészítésébe a vármegye közösségének bevonását a vármegyei önkormányzat hivatalos honlapján kialakított kommunikációs felület biztosítja. A beérkezett véleményekről a közgyűlést a téma aktualitása szerint tájékoztatni kell.

12. § (1)⁵ A közgyűlés üléseit a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök az ülés helyszínét, időpontját, a tervezett napirendet és az ülés minősítését (rendes, rendkívüli, ünnepi) tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze. A közgyűlés elnöki, alelnöki tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlést, valamint a közgyűlés alakuló ülését a korelnök hívja össze. A korelnök akadályoztatása esetén a közgyűlés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a sorban következő és nem akadályoztatott legidősebb közgyűlési tag látja el.

(2) A közgyűlés rendes ülésére szóló meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a közgyűlés tagjainak, valamint a 15. § szerinti személyeknek úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 7 nappal kézhez kapják.

(3) A közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről, továbbá arról, hogy az ülésről készült jegyzőkönyv hol tekinthető meg, a meghívó kiküldésével egy időben a vármegye lakosságát a vármegyei önkormányzat honlapján történő egyidejű megjelentetéssel tájékoztatni kell.

13. § (1) A közgyűlés elnöke jogosult rendkívüli ülés összehívására, ha azt halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi. A közgyűlés rendkívüli ülését össze kell hívni:

(2)⁶ A közgyűlés rendkívüli ülése rövid úton (e-mail, telefon) is összehívható. A meghívót a közgyűlési tagoknak és az ülésen tanácskozási joggal résztvevőknek ebben az esetben is legkésőbb az ülés napján, az ülés időpontját megelőzően kézhez kell kapniuk.

(3) Rendkívüli ülés tartása esetén bizottsági ülés összehívásától el lehet tekinteni.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak az alakuló ülés esetében is alkalmazhatók.

14. § (1) A közgyűlés üléséről hangfelvétel készül.

(2) A közgyűlés zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(3) A közgyűlés bármely közgyűlési tag javaslatára zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(4)⁷ Bármely közgyűlési tag javaslatára minősített többséggel hozott döntés alapján, a közgyűlés titkos szavazást tarthat a (2)–(3) bekezdésben foglalt ügyekben, továbbá titkos szavazást tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény által előírt ügyekben.

(5) Amennyiben az érintett nyilatkozata alapján kerülhet sor zárt ülés tartására, a nyilatkozatot a jegyző kéri meg.

15. § (1) Az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:

(2) A tanácskozási joggal résztvevők részére a közgyűlés ülésére szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni, és tájékoztatni kell őket arról, hogy a közgyűlés napirendjére kerülő nyilvános előterjesztések a vármegyei önkormányzat honlapján megismerhetők.

(3) A közgyűlés ülésére szóló meghívót a (2) bekezdés szerinti tájékoztatással együtt, elektronikus úton meg kell küldeni:

(4) Meghívottként vesznek részt a közgyűlés ülésén továbbá mindazok, akiknek a jelenlétét a közgyűlés elnöke és a bizottságok szükségesnek tartják.

16. § (1)⁹ A közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a közgyűlés elnöki, alelnöki tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti. Az alakuló ülést a korelnök a közgyűlés elnökének megválasztásáig vezeti.

(2) Az ülés menete:

(3) Az ülést levezető elnök feladatai és jogosítványai:

17. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, döntését határozatba foglalja.

18. § (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(2) Előterjesztésre jogosult:

(3) A közgyűlés tagja által benyújtott előterjesztés - legkésőbb a benyújtást követő harmadik ülésre történő - napirendre vételét a közgyűlés elnöke kezdeményezi.

(4) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről a napirend tárgyalása során, a bizottsági vélemények ismertetését megelőzően tájékoztatja a közgyűlést.

(5) A közgyűlés ülésének napirendjén szereplő előterjesztéseket (a zárt ülés keretében tárgyalt előterjesztések kivételével) és az azokat tárgyaló ülésre szóló meghívót az önkormányzat hivatalos honlapján – a meghívó közgyűlési tagoknak történő kiküldésével egyidejűleg – el kell helyezni.

19. § (1)¹² Előterjesztés a vármegyei közgyűlés elé írásban tehető, a közgyűlés tisztségviselői, valamint a jegyző szóbeli előterjesztést is tehetnek. Az alakuló ülés elé a korelnök is tehet szóbeli előterjesztést a közgyűlés elnökének megválasztásához kapcsolódó témakörben.

(2) Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni az ülésen szóban ismertetett előterjesztést, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti határidő után megküldött, vagy az ülés napján kiosztott írásos előterjesztést. A szóbeli előterjesztésre értelemszerűen vonatkoznak a 18. § és a 20. § rendelkezései.

(3) Minden esetben írásba foglalva kell teljes terjedelmében előterjeszteni a törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetőjének a közgyűlés szervezetével, működésével, döntéshozatali eljárásával és döntéseivel kapcsolatos törvényességi felhívását.

(4) Az előterjesztő az előterjesztést – jogszabályban megállapított határidőhöz kötött döntések kivételével – a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről történő szavazás megkezdéséig indoklás nélkül visszavonhatja.

20. § Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

21. § Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a rendelet-tervezet vagy a határozati javaslat és a mellékletek nélkül – lehetőleg ne haladja meg a 10 oldalt.

22. § Az írásbeli előterjesztést lehetőség szerint legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki megvizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét.

23. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés útján történik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A tervezet előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

24. § A napirendi pont tárgyalását szóbeli vagy írásbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által kijelölt személy jogosult.

25. § A bizottságok és a képviselőcsoportok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által felkért elnökhelyettes, illetve a képviselőcsoport vezetője ismerteti, maximum 5 perc időtartamban, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményről is.

26. § (1)¹³ A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. Az előterjesztő a válaszadás jogát átadhatja a vármegyei önkormányzati hivatal tisztségviselőinek, szervezeti egységei vezetőinek, az önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, illetve a napirend tárgya szerint érdekelt szervek és szervezetek vezetőinek.

(2) A kérdésfeltevés időtartama maximum 1 perc lehet.

27. § (1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a 26. §-ban megjelöltek hozzászólása következik.

(2) Hozzászólni napirendenként egy alkalommal, maximum 3 percben lehet.

(3) Akit az elhangzott hozzászólás – megítélése szerint – méltatlan kritikával illetett, vagy aki a korábban kifejtett álláspontjával kapcsolatban keletkezett félreértést szeretné tisztázni további 1 percben hozzászólhat.

(4) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni:

(5) A soron kívüli hozzászólás időtartama maximum 3 perc lehet.

(6) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, melyről a közgyűlés vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(7) A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módjára vonatkozóan lehet tenni. Erre minden napirendi pont esetében képviselőcsoportonként egy-egy képviselő, legfeljebb egy alkalommal tehet javaslatot, melyről a közgyűlés vita nélkül, azonnal dönt. A szavazás elrendelését követően ügyrendi javaslat nem terjeszthető elő.

28. § (1) A rendelet-tervezetekhez a módosító javaslatokat írásban az ülés megnyitásáig kell az elnökhöz eljuttatni.

(2) A vármegyei önkormányzat éves költségvetése elfogadásához módosító javaslatokat a közgyűlés ülését megelőző 3. nap 16 óráig lehet írásban benyújtani a közgyűlés elnökének. A közgyűlés elnöke a javaslatokat bizottsági véleményezésre megküldi a Pénzügyi Bizottság elnökének.

(3) A határozati javaslatokhoz módosító indítványt a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt írásban, az érintett napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig kell az elnökhöz eljuttatni, a vita során elhangzottakat az elnök kérésére írásban kell benyújtani. Utóbbi elkészítése érdekében az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el.

29. § (1) Az ülést levezető elnök a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt teszi fel szavazásra.

(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

(3) Az előterjesztő által befogadott módosító indítványt nem kell szavazásra bocsátani. A döntéstervezetről történő szavazást megelőzően erre a tényre a közgyűlési tagok figyelmét fel kell hívni.

(4) Az ülést levezető elnök a módosító indítvány elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) Elfogadó döntés hiányában, illetve abban az esetben, ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és ezzel összefüggésben bármelyik képviselő a szavazás megismétlését kéri, az ülést levezető elnök indítványozhatja ismételt szavazás tartását.

30. § (1) A vármegyei közgyűlés döntéseit szavazatszámláló gép alkalmazásával, indokolt esetben (pl.: a szavazatszámláló gép meghibásodása) kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazni személyesen kell. A szavazás úgy történik, hogy az ülésen jelenlévő közgyűlési tag a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésre bocsátott szavazógépet saját maga működteti.

(3)¹⁴ A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén, a vármegyei közgyűlés át nem ruházható hatáskörében eljárva határozatban dönt a mulasztás megtörténtéről, melyben első alkalommal a mulasztót figyelmezteti, ismételt előfordulás esetén a mulasztást megállapító határozat az önkormányzat hivatalos honlapján elhelyezésre kerül, valamint dönthet a 46. § (6) bekezdésében, illetve a 48. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásáról.

(4) Minősített többség szükséges az 5. §-ban felsorolt ügyek eldöntéséhez.

(5) Amennyiben a határozati javaslatot a közgyűlés nem fogadja el, azt határozatba kell foglalni.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a névsort, a képviselő „igen” vagy „nem” szavazatot ad le, illetve tartózkodik.

(7) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg.

(8) A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

31. § (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó választást megelőző jelölés során jelöltté válik az, akit a megválasztott közgyűlési tagok legalább 1/3-a jelöltként támogat.

(2) A választási eljárásban, ha több jelölt közül egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat.

32. § (1)¹⁵ A közgyűlés tagjai az elnökhöz, az alelnökhöz, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt írásban, az ülést megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani.

(3) A közgyűlés elnöke minden ülésen bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(4) Az interpellációra a benyújtását követő legközelebbi ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(5) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megadni, és annak elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik.

(6) Az interpelláció előterjesztésére maximum 3 perc időtartam biztosítható.

(7) A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló a választ elutasítja, arról a közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

(8) Amennyiben a választ a közgyűlés is elutasítja, a közgyűlés elnöke elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.

33. § (1)¹⁶ A közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökétől, az alelnöktől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől felvilágosítás kérhető.

(2) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – vármegyei önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely közgyűlési napirendi pont témájához.

(3) A kérdés feltevésének időtartama maximum 1 perc lehet.

(4) A kérdéseket legkésőbb az ülés megnyitásáig írásban kell benyújtani a közgyűlés elnökéhez.

(5) A kérdésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(6) Az ülésen adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a közgyűlés nem hoz határozatot.

34. § A közgyűlés jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

35. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) Az előterjesztő gondoskodik a rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről.

(3) A rendelet-tervezetet a téma szerint illetékes bizottság véleményezi, a közgyűlés bizottsági vélemény nélkül is dönthet a rendelet-tervezetről.

(4) A közgyűlés elnöke – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja, hogy a kezdeményezett témában a közgyűlés foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, a rendelet-előkészítés menetéről és felelőséről.

(5) A közgyűlési rendeletek érintettek általi megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik.

36. § A közgyűlés üléseiről hivatalos célra készített hanganyagot rögzítő adathordozó nem selejtezhető, a levéltári átadás határideje 15 év.

37. § (1) Bármely képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában érintettek értesítéséről.

(4) A jegyzőkönyv elkészítésére és a törvényességi felügyeletért felelős szervnek való megküldésére vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(5) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a vármegyei önkormányzati hivatal kezeli, elektronikus adathordozón tárolja, valamint az adathordozót és az eredeti példányokat az irattárban elhelyezi.

(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosítása térítésköteles, kivéve, ha vármegyei közgyűlési tag számára készül.

(7) A közgyűlés dokumentumainak elektronikus úton történő közzétételét az elektronikus információszabadságról szóló törvény határozza meg.

38. § (1) A közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2)¹⁹ A közgyűlés ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hoz létre. Az alakuló ülésen a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával kapcsolatos választások és titkos szavazás feladatainak lebonyolítására legalább három tagú ideiglenes bizottságot kell létrehozni, mely ideiglenes bizottság megbízatása a közgyűlés hatáskörébe tartozó választások lefolytatására jogosult állandó bizottság megválasztásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

39. § (1) A közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre és létszámukat a következők szerint állapítja meg:

(2) A bizottsági feladatkörök meghatározását az 5. melléklet, a vármegyei közgyűlés egyes hatásköreinek bizottságaira való átruházását a 3. melléklet tartalmazza.

40. § A bizottságok működésük részletes szabályait a megalakulásukat követő fél éven belül maguk állapítják meg, a jogszabályok és a következő elvek figyelembevételével:

41. § (1) A bizottság határozatként jeleníti meg:

(2) A bizottság elnökét és tagjait a bizottsági döntések intézkedésükben kötik. A bizottság ülésein megfogalmazott kisebbségi véleményt azonban a közgyűlés ülésén is képviselni lehet.

42. § (1) A bizottság üléséről készített jegyzőkönyv mellékletei:

(2) Ha a közgyűlés elnöke a bizottsági döntés végrehajtását felfüggeszti, arról a bizottság elnökét haladéktalanul értesíti, egyúttal a felfüggesztett döntés megtárgyalását a közgyűlés következő ülésére előkészíti. A bizottság a közgyűlés elnöke által felfüggesztett döntés újratárgyalását a közgyűlés soron következő ülése előtt napirendjére tűzheti és határozatát módosíthatja.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a vármegyei önkormányzati hivatal kezeli, elektronikus adathordozón tárolja, valamint az adathordozót és az eredeti példányokat az irattárban elhelyezi.

43. § (1) A vármegyei önkormányzati feladatok összehangolása és a vármegyei közgyűlés eredményes tevékenységének elősegítése érdekében, a képviselőcsoportok részére javaslatokat megfogalmazó, döntési joggal nem rendelkező Házbizottság működik, melynek tagjai:

(2) A Házbizottság ülésén a tisztségviselők, az előterjesztő, meghívása esetén a szakértő vesz részt.

(3) A Házbizottságot a vármegyei közgyűlés elnöke a vármegyei közgyűlés tevékenységét érintő ügyekben szükség szerint hívja össze.

44. § (1) A közgyűlésben mandátumhoz jutott vármegyei közgyűlési tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre, ha a csoport létszáma eléri a 3 főt.

(2) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport tagjai közül vezetőt választ.

(4) A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés elnökéhez kell bejelenteni az alakuló ülést követő 30 napon belül. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

(5) A közgyűlés döntéseinek előkészítésében és véleményezésében a képviselőcsoport közreműködik.

(6) A képviselőcsoport munkáját megalakulásától kezdődően frakciótitkár segítheti. A frakciótitkár igénybevételére vonatkozó szándékot a képviselőcsoport vezetője írásban, a frakciótitkár személyének megjelölésével írásban jelzi a közgyűlés elnökének. A titkári feladatokkal megbízni kívánt személlyel a vármegyei önkormányzat megbízási szerződést köt, a megbízási díj mértékét a közgyűlés elnöke határozza meg.

45. § (1) A képviselőket képviselői tevékenységük ellátásáért havonta tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselői tiszteletdíj mértéke: bruttó 120.000,- Ft/hó (továbbiakban: alapdíj).

(3) Ha a képviselő egy vagy több bizottság tagja, megválasztásától kezdődően, a bizottsági tagsága számától függetlenül, az alapdíjon felül havonta további bruttó 50.000,- Ft összegű tiszteletdíjra jogosult.

(4) A bizottság elnökét, függetlenül attól, hogy hány bizottságban tölt be elnöki tisztséget, megválasztásától kezdődően a (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túl további bruttó 50.000,- Ft összegű tiszteletdíj illeti meg.

(5) A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja egy vagy több bizottsági tagság esetén bruttó 50.000,- Ft.

46. § (1)²⁰ Azt a képviselőt, illetve bizottsági tagot, aki egy félév során a közgyűlés és a bizottság döntéshozatala összevontan számított legalább 75%-ának szavazásain jelen van, a tiszteletdíj teljes összege, aki legalább 50%-ánál jelen van, a tiszteletdíj 75%-a illeti meg.

(2) A tiszteletdíj az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nem csökkenthető akkor, ha bizottsági ülésről való távolmaradás esetén a bizottság elnöke felé, közgyűlés üléséről való távolmaradás esetén a közgyűlés elnöke felé a képviselő legkésőbb az ülést követő 15 napon belül a távollétet igazolja és az igazolást a bizottság elnöke, illetve a közgyűlés elnöke elfogadja.

(3) A távollét igazoltként fogadható el különösen:

(4) A képviselő, valamint a bizottsági tag az őt meg nem illető tiszteletdíjat köteles visszatéríteni, választásának megfelelően a pénztárba való visszafizetéssel vagy a következő félévben esedékes tiszteletdíjból havonta történő levonással. A képviselői megbízatás, illetve bizottsági tagság megszűnése esetén a visszatérítést a pénztárba való befizetéssel kell teljesíteni.

(5) A szavazásokon való jelenlétről, valamint a távollétek igazolásáról és azok elfogadásáról a jegyző félévente összefoglaló táblázatot készít a közgyűlés elnöke részére, aki írásban értesíti a tiszteletdíj csökkentéssel érintett képviselőt.

(6)²¹ A döntéshozatali eljárásokban történő részvétellel összefüggő kötelezettségen kívüli egyéb, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját a közgyűlés, az erről szóló döntésétől számított legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, illetve megvonhatja. A döntésben meg kell határozni a csökkentés konkrét mértékét és időtartamát, illetve a tiszteletdíj megvonásáról szóló döntés esetén a tiszteletdíj megvonásának konkrét időtartamát. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

47. § A tiszteletdíjak kifizetésére havonta egyszer, utólag kerül sor. Az elszámolást és a kifizetést a közgyűlés elnökének engedélyezése után a vármegyei önkormányzati hivatal teljesíti.

48. § (1) A képviselő a következő természetbeni juttatásokra jogosult:

(2) A bizottság nem képviselő tagja az (1) bekezdés c) pontjaiban meghatározott természetbeni juttatásra jogosult.

(3)²³ A döntéshozatali eljárásokban történő részvétellel összefüggő kötelezettségen kívüli egyéb, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti természetbeni juttatásait a közgyűlés, az erről szóló döntésétől számított legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, illetve megvonhatja. A döntésben meg kell határozni a csökkentés konkrét mértékét és időtartamát, illetve a természetbeni juttatás megvonásáról szóló döntés esetén a természetbeni juttatás megvonásának konkrét időtartamát. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

49. § (1) A vármegyei önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: vármegyei önkormányzati hivatal).

(2) A vármegyei önkormányzati hivatal székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 54.

(3) A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a vármegyei közgyűlés elnöke, a jegyzői feladatok ellátásával, a vármegyei önkormányzati hivatal - jegyző kinevezésére vonatkozó követelményeknek megfelelő - köztisztviselőjét bízza meg legfeljebb hat hónap időtartamra.

50. § (1) A vármegyei önkormányzati hivatalban a következő szervezeti egységek működnek:

(2) Az osztályok élén – a Jogi és Koordinációs Osztály kivételével - az osztályvezetők, a csoportok élén a csoportvezetők állnak. Az osztályvezető munkakör a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főosztályvezető-helyettesi szintnek, a csoportvezető munkakör osztályvezetői szintnek felel meg. A Jogi és Koordinációs Osztályt az aljegyző vezeti.

(3) A Vezetői Titkárság önálló szervezeti egységként, a vármegyei közgyűlés elnökének közvetlen irányítása mellett csoportként működik. A Vezetői Titkárságot csoportvezető vezeti.

(4) A Program Megvalósító Csoport önálló szervezeti egységként, csoportként működik. A Program Megvalósító Csoportot csoportvezető vezeti.

(5) A vármegyei közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó katasztrófa-elhárítási feladatok tervezését, szervezését, koordinálását és végrehajtását a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztály végzi.

(6) A vármegyei önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

51. § A vármegyei önkormányzati hivatal feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályokat:

52. § A vármegyei önkormányzat közgyűlése a Hajdú-Bihar vármegyében létrehozott területi nemzetiségi önkormányzatokkal a helyiséghasználatra, a további működési feltételek biztosítására és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására megkötésre kerülő megállapodás feltételeit a 6. és 7. melléklet szerint rögzíti.

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 2.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet mellékletei: