A helyi önkormányzatok átmeneti gazdálkodásának szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 25. §-a szabályozza, meghatározva azt az esetet, amikor a képviselő-testületnek rendeletet kell alkotnia az átmeneti gazdálkodás szabályairól, vagyis amely esetben ezen rendelet megalkotása kötelező. Ez alapján, amennyiben a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, úgy az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotnia, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék. Ezen túlmenően azonban az Áht. lehetőséget biztosít arra, hogy a költségvetési rendelet elfogadásáig terjedő átmeneti időszakra is megalkossa a helyi önkormányzat az átmeneti gazdálkodás szabályairól szóló rendeletét, mely esetben az új költségvetési rendelet elfogadásáig terjedő időtartamra nem az Áht. 25. § (3) bekezdésében foglalt általános szabály lesz az irányadó az átmeneti gazdálkodás kapcsán, hanem az önkormányzat rendeletében foglalt rendelkezések.

Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata a tárgyévi költségvetés elfogadásáig terjedő időszak gazdálkodására az Áht. általános szabályait alkalmazta korábban, azonban azok nem teszik lehetővé, hogy a köztisztviselői illetmények ezen átmeneti időszakban ne csökkenjenek a decemberi illetményekhez képest. Az illetmény egyes elemeit (úgymint illetményalap, illetménykiegészítés) az önkormányzatnak ugyanis rendeletben kell meghatároznia, amelyek azonban főszabály szerint csak az adott költségvetési évre vonatkoznak. Ez a korábbi gyakorlatunkban nem okozott jelentős problémát a munkatársaknak, mivel az illetményalap a 2022. költségvetési évig a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékkel azonos összegben került meghatározásra, azaz 38.650 Ft mértékben, melyből következően „csupán” az illetménykiegészítés került elvételre az aktuális költségvetési rendelet elfogadásáig a nem személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselőktől. Ez a rész az illetményben kisebb tételt jelentett és természetesen a költségvetési rendelet elfogadásakor visszamenőlegesen megkapták.

Az utóbbi két év (2022. és 2023.) költségvetésének elfogadásakor azonban a Közgyűlés a korábbi illetményalaphoz képest jelentősen magasabb összegű illetményalapot határozott meg (51.000 Ft), melyből következően, amennyiben a 2022. évet megelőző gyakorlatot folytatnánk, az illetményalapnak az új költségvetési rendelet elfogadásáig a központi költségvetési törvényben meghatározott mértékre (azaz 38.650 Ft-ra) történő visszaállítása már jelentős illetménycsökkenést eredményezne számos köztisztviselő esetében, különös figyelemmel arra is, hogy az illetménykiegészítés is átmenetileg visszavonásra kerülne.

Ez az érintett munkatársak esetében több tízezer, illetve akár több százezer forintos nettó illetménycsökkenést jelentene erre az időszakra, ami jelentősen negatívan érintené a szóban forgó dolgozókat az egyéb foglalkoztatási formában alkalmazott munkavállalókkal szemben, akiknél ezt a szabályt nem kell alkalmazni. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletében ugyanakkor a Közgyűlés megadhatja a szükséges felhatalmazást arra vonatkozóan, hogy a 2023. évre meghatározott illetményalappal és illetménykiegészítéssel kerüljenek kifizetésre a köztisztviselői illetmények a 2024. évi költségvetési rendelet elfogadásáig. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezet legfőbb célja tehát, hogy az Önkormányzat, illetve a Hivatal a 2024. évi költségvetési rendelet elfogadásáig a Hivatal köztisztviselői számára folyamatosan biztosítani tudja az előző évre megállapított illetmény összegét. Ezen túlmenően, az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meghatározott szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy amennyiben az infláció eredményeként növekedő egyéb dologi költségek vagy a projektek megvalósításából származó kötelezettségek az átmeneti időszakban az előző évi kiadási előirányzat időarányos részét meghaladják, az ebből fakadó szükségszerű kötelezettségvállalások is teljesíthetőek legyenek. Az Áht. 25. § (3) bekezdésében foglalt általános felhatalmazás ugyanis csak az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére ad lehetőséget.

Ezzel a megoldással az Önkormányzat gazdálkodásának zökkenőmentes folyamatossága biztosított lesz.

Az előterjesztés egyben a rendelet-tervezet indokolása is.