Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (III. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati jelképek használatáról

Hatályos: 2003. 03. 27- 2012. 05. 30

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (III. 27.) önkormányzati rendelete

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

2003.03.27.

az önkormányzati jelképek használatáról

szóló

41/2005 (IX.29.), 25/2007.(VI.01.), 7/2009.(III.27.), 22/2009.(V.29.), 28/2010. (IX.24.) , 9/2011. (III.10.), 30/2012. (V.30.) Önk. rendelettel módosított

10/2003. (III.27.) Önk. számú

r e n d e l e t e

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata „a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény. 10. § (1) bekezdés c.) pontjában foglaltak alapján - figyelemmel Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról 20/2007.(IV.26.) Önk. rendeletének (továbbiakban: SzMSz) 2. § (1) (2) (3) (5) bekezdéseiben foglaltakra - az alábbi rendeletet alkotja.¹

A jelképekre vonatkozó általános szabályok

l.§

(1) ) Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának jelképei a városi címer, a városi zászló és a város történelmi múltját idéző valamennyi zászló együttes használata, városi pecsét és a városi logó (a továbbiakban együttesen: jelképek)²

(2) Jelen rendelet hatálya azokra a személyekre és szervezetekre terjed ki, akik az (1) bekezdésben megjelölt jelképeket – kivéve a város történelmi múltját idéző valamennyi zászló együttes használatát - jelen rendeletben megjelölt felhasználási célok tekintetében felhasználhatják, illetőleg akinek a lentebb megjelölt hatáskör gyakorlója a használatot a felhasználási körön belül engedélyezi.³

(3) A jelképek leírását az SzMSz 2. § (1) - (3) bekezdései tartalmazzák.

(4) A jelképek kizárólag jelen rendelet alapján használhatóak fel. A jelképek használatának minősül azok felhasználása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő előállítása.

(5) A jelképek felhasználását a Polgármester engedélyezi.

(6) A jelképek használatára, előállítására nem adható engedély, ha a használat vagy forgalomba hozatal módja, körülményei a város érdekeit vagy lakosságának erkölcsi érzületét sértheti.

II.

A városi jelképek használata

A címerhasználat

A címerhasználat köre

2. § (1) A város címerét - a 3. §-ban meghatározott módon - kizárólag a városra utaló és díszítő jelképként lehet felhasználni.⁴

(2) A város címere jelképként különösen az alábbi esetekben használható fel:

a) az önkormányzat által alapított (kiadott) díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető- vagy emlékérmeken,

b) az önkormányzat képviselő-testülete, bizottságai, tisztségviselői, polgármesteri hivatal szervezeti egységei önkormányzati intézmények által küldött meghívókon,

c) az önkormányzat képviselő-testülete, bizottságai, tisztségviselői, a polgármesteri hivatal szervezeti egységei, által használt levélpapíron, borítékon,⁵

d) a város nemzetközi kapcsolataiban és idegenforgalmi propagandájában,

e) a városháza tanácskozó termeiben, tisztségviselők hivatali helyiségeiben,

f) a város fontosabb oktatási, kulturális (sport), egészségügyi intézményeinek és gazdasági szervezetének - a városhoz való tartozást bemutatni szolgáló - helyiségeiben (pl. előtér, csarnok, tanácskozó terem),

g) az önkormányzat tulajdonában lévő középületek homlokzatán (díszítő jelképként),

h) az önkormányzat által alapított gazdasági szervezet, egyesület, alapítvány emblémáján önállóan vagy külön rajzolatába beépítve (utaló jelképként),

i) az önkormányzat által fenntartott szervezet tagjainak egyen- vagy munkaruházatán, valamint a város közbiztonságát szolgáló egyesület (polgárőrség) tagjainak ruházatán (utaló jelképként),

j) a várost népszerűsítő kulturális (történelmi, irodalmi, művészeti), gazdasági és egyéb kiadványokon,

k) a várossal kapcsolatos rendezvényeken (ideiglenes utaló és díszítő jelképként),

l) a városra utaló emléktárgyakon és jelvényeken,

m) önkormányzati vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységet kifejező műtárgyakon, eszközökön járműveken, valamint közúti jelzőtáblákon (utaló jelképkén),

n.) A Szabadhajdú Újságon, a Városi Honlapon.⁶

A címerhasználat módja

3. § (1) A város címerét kizárólag hiteles alakban, címerábrák, méretek (arányok) és színek megtartásával, illetve olyan méretű kicsinyítéssel lehet használni, hogy az ne sértse az ábrázolás hitelességét, a címer elemei önállóan nem alkalmazhatók.⁷

(2) Kivételesen megengedhető, hogy a város címere kizárólag az előállításához felhasznált anyag (fa, fém, bőr) színében jelentkezzék. Nyomdai úton vagy másolással való előállítás esetén az is megengedhető, hogy a címernyomat - színezés lehetőségének hiányában - fekete-fehér színű legyen.

4. § (1) A címert felhasználni a 2. § (2) bekezdés a) -i) és n.) pontjában felsorolt esetekben külön engedély nélkül, míg a 2. § (2) bekezdés j) -m) pontokban felsorolt esetekben - ha az közvetlenül önkormányzati tevékenységhez vagy kezdeményezéshez nem kötődik - csak a felhasználásra vonatkozó engedéllyel lehet.⁸

(2) Nem önkormányzati szervek és magán személyek vagy civil szervezetek által - a 2. § (2) bekezdésben körülírt esetekben - történő címerhasználat felhasználási engedélyhez kötött.

A címerhasználat engedélyezése

5. § (1) A város címerének a 4. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt esetekben történő felhasználását a polgármester jelen rendeletben foglaltak szerint határozott vagy határozatlan időre szólóan, az erre irányuló kérelem alapján határozattal engedélyezi.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) a címer felhasználásának, előállításának (forgalmazásának) célját,

c) előállítás esetén az előállítandó mennyiséget,

d) a forgalomba hozatal vagy terjesztés módját,

e) a címer használatának kérelmezett időtartamát,

f) jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kérelmezőnél

3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, a címer felhasználásáért felelős személy

nevét, beosztását, aláírási címpéldányt,

g) a használat részletes leírását ill. a kérelemhez csatolni kell - előállítás és forgalmazás esetén - a címerrel díszített tárgy mintáját és annak fényképmásolatát.

(3) A címerhasználatra vonatkozó engedélyező határozatnak tartalmaznia kell:

a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény határozatra vonatkozó szabályait,⁹

b) az engedélyezett felhasználási cél megjelölését,

c) a terjesztés és forgalomba hozatal módjával kapcsolatos kikötéseket,

d) kereskedelmi forgalomba hozatal esetén az egységárat és az engedély-díj

mértékét,

e) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat és kikötéseket,

f) jelen § (5) bekezdésében foglalt esetekben a felhasználási díj összegét annak megfizetésének módját és határidejét,

g) elutasító határozat ellen a Képviselő-testülethez való fellebbezés lehetőségét.

(4) A hatáskör gyakorlója egyszerűsített határozatot hozhat, amennyiben az ügyben nincs ellenérdekű fél és a kérelemnek helyt ad.¹⁰

(5) A kiadott engedélyről, érvényességük határidejéről nyilvántartást kell vezetni.¹¹

(6) Ha a címerhasználat engedélyezés annak előállításának vagy forgalomba hozatalának céljából történik, a címerhasználatért engedély-díjat kell fizetni. Az engedély-díj mértéke az előállított termék mennyiségének és egység (eladási) árának figyelembevételével kerül, eseti jelleggel megállapításra.

A zászlóhasználat

6. § (1) A város zászlóját és a város történelmi múltját idéző valamennyi zászló együttes használatát kizárólag utaló jelképként lehet használni.¹²

(2) A város zászlója jelképként felhasználható

a) a város életében jelentős - kizárólag helyi - események kapcsán,

b) az állami zászló elsőbbsége mellett önkormányzati szervek ünnepségein, rendezvényein,

c) megkülönböztetésül több település (önkormányzat) részvételével tartott rendezvényeken,

d) a város bel- és külföldi kapcsolataiban emlék- és cserezászlóként a juttatás jellegének feltüntetésével vagy anélkül, arányos kicsinyített formában,

e) a város önkormányzatának más - főleg külföldi - önkormányzatokkal való protokolláris kapcsolattartása során asztali zászlóként, arányos kicsisített formában.

(3) A város zászlójának forgalomba hozatala vagy forgalomba hozatal céljából való előállítása kivételesen és kizárólag engedély alapján történhet.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a zászló a 3. § (1) bekezdés, valamint az 5. § előírásainak értelemszerű alkalmazásával használható fel.

(5)¹³ A város történelmi múltját idéző zászlók jelképként együttesen felhasználhatók:

- az önkormányzati választási ciklusban az új képviselő-testület alakuló ülésén, valamint a választási ciklust záró képviselő-testületi ülésén

- a város napján (szeptember 13.)

- nemzeti ünnepek (március 15., augusztus 20., október 23.) helyi városi megemlékezésein

- témájára és indokoltságára tekintettel - polgármesteri engedély alapján - városi önkormányzati rendezvényen.

A pecséthasználat

7. § (1) A város pecsétje domborított bélyegzőként és vésett pecsétnyomóként használható fel, kizárólag városi jelképként.

(2) A pecsét felhasználható a város önkormányzatának

a) nemzetközi kapcsolatai tartását szolgáló levelezéseinél, meghívóin megállapodásait tartalmazó okiratain,

b) kitüntetést, elismerést tanúsító oklevelein, emléklapjain,

c) más önkormányzatokkal, azok szövetségével, vagy nem önkormányzati szervekkel való olyan kapcsolattartásainál, amelynek célja a város önkormányzati szuverenitásának megjelentetése.

(3) A pecsét használatának formáját (bélyegző vagy pecsétnyomó) és alkalmazását a polgármester esetenként határozza meg.

A város logójának leírása, használata¹⁴

8. § A logót (emblémát) vízszintes és félköríves rendszerű. A vízszintes vonalon található a 400-as számjegy, melynek folytatása egy gémeskút, mely a táj jellegére utaló grafikai motívumként helyezkedik el (az egykori marhahajtó a hajdúk jelképére utalva)

A 400-as képi ábráján Báthory Gábor metszet arcképe és Hajdúböszörmény város szerkezetének jellegzetes körkörös térkép rajzolata látható. A motívum sor alatt olvasható hangsúlyozva a táj horizontális jellegét mutatva a”ÉVE HAJDÚVÁROS HAJDÚBÖSZÖRMÉNY” Ezt a hármas egységet zárja szimmetrikus elrendezésben az 1609-2009 évszámok.

9. § A városi logó a rendelet 2. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl használható névjegyen, levélpapíron, borítékon, kiadványokon, plakátokon, köszöntő táblákon, meghívókon, okleveleken, érmeken, jelvényeken, valamint emlék-és ajándéktárgyakon, és amit a polgármester engedélyez.

10. § (1) A város logóját mint díszítő és utaló jelképet- kizárólag a rendelet 1. számú mellékletében leírtak szerint, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak megfelelően szabad alkalmazni.

(2) A városi logót a szlogennel (felirattal) együtt kell megjeleníteni, a rendelet 1. számú mellékletében leírtak szerint. A logó elemei önállóan nem alkalmazhatók.

A városi logó használatának engedélyezése

11. § (1) A városi logó jelképként történő használatáért – előzetes bejelentési kötelezettség mellett és engedélyezés után, a rendelet 1. számú mellékletében leírtak betartásával –nem kell fizetni.

(2) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező (természetes vagy jogi személy) megnevezését, címét, a városi logó felhasználásának, illetve előállításának célját. A kérelemhez csatolni kell a logóval díszített tárgy tervezett mintáját, színes fényképét, illetve fénymásolatát. A városi logó használatára vonatkozó engedélykérés nem vonatkozik azokra a szervezetekre, akiket az Önkormányzat rendezvény kapcsán pályázati támogatásban részesített.¹⁵

(3) A kérelmekről nyilvántartást kell vezetni.

(4) A városi logó használata megtiltható, ha a felhasználás, illetve forgalomba hozatal módja sérti a város jó hírnevét, a város lakosságának érzületét.

Az engedély visszavonása

12. §¹⁶ (1) A polgármester a címer -, városi logó, városi zászló, valamint a város történelmi múltját idéző zászlók – ez utóbbiaknál az együttes használat - használati engedélyét visszavonhatja, ha az engedélyes

a) szabálysértést követ el;

b) egyébként méltatlanná vált a címer, logó, városi zászló, a város történelmi múltját idéző valamennyi zászló használatára;

c) az engedélyben (határozatban) foglaltakat nem tartja be, azoktól eltér.

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti visszavonást indokolni kell.

III.

Vegyes és záró rendelkezések

13. §¹⁷

14. §¹⁸ (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati jelképek használatáról szóló 19/1993. (IX.23.) Önk. számú rendelet.

Hajdúböszörmény, 2003. március 27.

Kathiné Juhász Ildikó Polgármester	Dr. Ficsor László Jegyző

1. sz. melléklet

2.sz. melléklet¹⁹

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata

jelképeinek leírása

(1) A város címere: Ovális égszínkék pajzsalak, amelynek belső kerete egy hasonló ovális alakban összegömbölyödött, hármas farkát a nyakára visszahajtó, hasán vörös keresztjelű, arany sárkánykígyó övezi. A sárkányalak határolta belső területen egy páncélozott jobb kar szablyát tart. A felső kartól a szablya felé irányulva elsütött pisztoly, felette jobbra napkorong, balra füsttel vegyített lángnyelv található. A pajzs felett nyitott rostélyú sisakból borostyán füzérrel ékesített, jobb kezében kardot, bal kezében tőrt tartó vitéz emelkedik ki. A sisak csúcsától kiindulva jobbra égszínkék-arany, balra vörös-ezüst színű foszlányok lefolyva övezik a díszes keretű ovális pajzsalakot.

A címer jelképrendszerén belül

- a sárkánykígyó Bocskai István és a hajdúk szövetségére,

- a sárkánykígyó övezte belső területen lévő szimbólumok közül a szablyát tartó kar, az elsütött pisztoly a harci erényekre, míg a napkorong és a lángnyelv az első győztes (1604. évi álmosdi) csatára,

- a koronás sisakból kiemelkedő vitéz a győztes és szabadságjogokat nyert hajdúkra utal.

(2) A város pecsétje: Körpecsét, középen a város címerével és azt körbeövező „Hajdúböszörmény Város 1609” felirattal.

A város pecsétje a képviselő-testület

- adományozott oklevelein,

- nemzetközi kapcsolatait rögzítő okiratain használható.

(3) A város történelmi múltját idéző zászlók:

1. „Árpád-házi zászló”: a késő Árpád-házi korban kialakult a vörös-fehér zászló. A vörös-fehér színek vízszintesen sávozott formában jelennek meg, a színek egymást váltják, a zászló felső két sávja csúcsra végződő.

2. „Zsigmond király zászló”: A zászló osztott mezőiben a kettős kereszt a bizánci jelkép és az uralkodó kettős: világi és transzcendentális hatalmát jelképezi. A csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét, az oroszlánt a bátorságot jelképezi.

3. „Hunyadi János zászló”: A zászló Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal kiegészítve. Az oroszlán a bátorságot hivatott jelképezni.

4. „Bocskai fejedelem zászló”: A zászló egyik oldalán egy sárkány által körülölelt Bocskai-címer van, felette Bocskai címeinek rövidítése, mely magyarul a következőt jelenti: István, Isten kegyelméből Magyarország, Erdély fejedelme és a székelyek ispánja. A zászlót mindkét oldalán, elszórtan festett arany lángnyelvek borítják.

5. „Báthory Gábor zászló”: A zászlón sárkányfogak szerepelnek. Monda alapján egyben ezek a Báthory-címer ékei is, mert az egyik ősük, még Szent István korában, egy monda szerint legyőzte és megölte az Ecsedi-lápban rejtőző sárkányt és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg. Ő Gábris vitéz, kinek a hajdúk Böszörménybe telepítésüket köszönhetik. 1609. szeptember 13-án kelt oklevelében adományozta birtokát a Kállóban lévő hajdúknak.

6. „1848-1849 magyar szabadságharc zászló”: zászló mindkettő oldala fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett, egyik oldalon közepén a címerrel, a másik oldalon a „Ne bántsd a magyart!” felirat olvasható. A piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja.

(1) A város zászlója: Színe kék (égszínkék) - fehér. A színek hosszanti sávban és egyenlő arányban helyezkednek el a függőleges felfüggesztésű, téglalap alakú zászlón. A zászló egyaránt használható címerrel és címer nélkül. Címerhasználat esetén a zászló egységes fehér színű, alsó szélén végighúzódó égszínkék bojttal - ahol a címer-ábra a zászló középső részén hosszantilag helyezkedik el - a címer alatt félkörben „Hajdúböszörmény” felirattal.

3.sz. melléklet²⁰

Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának

jelképei

1. Árpád-házi királyok zászlója

2. Zsigmond király zászlója

3. Hunyadi család zászlója

4. Bocskai István fejedelem zászlója

5. Báthory zászlója

6. 1848-as Szabadságharc zászlója

7. Hajdúböszörmény Város zászlója

Hajdúböszörmény Város Címere

1. melléklet

Módosította a 25/2007.(VI.01.) Önk. rendelet. Hatályos: 2007. június 01-től.

Megállapította a 9/2011. (III.10.) Önk. rendelet. Hatályos: 2011. március 10-től.

Megállapította a 9/2011. (III.10.) Önk. rendelet. Hatályos: 2011. március 10-től

⁴

Módosította a 7/2009.(III.27.) Önk. rendelet. Hatályos: 2009. április 01-től.

⁵

Módosította a 25/2007.(VI.01.) Önk. rendelet. Hatályos: 2007. június 01-től.

⁶

Módosította a 7/2009.(III.27.) Önk. rendelet. Hatályos: 2009. április 01-től.

⁷

Módosította a 7/2009.(III.27.) Önk. rendelet. Hatályos: 2009. április 01-től.

⁸

Módosította a 7/2009.(III.27.) Önk. rendelet. Hatályos: 2009. április 01-től.

⁹

Megállapította: 41/2005 (IX.29.) Önk. rendelet Hatályos: 2005. XI.1.

¹⁰

Megállapította: 41/2005 (IX.29.) Önk. rendelet Hatályos: 2005. XI.1

¹¹

Módosította a 25/2007.(VI.01.) Önk. rendelet. Hatályos: 2007. június 01-től.

¹²

Megállapította a 9/2011. (III.10.) Önk. rendelet. Hatályos: 2011. március 10-től

¹³

Kiegészítette a 9/2011. (III.10.) Önk. rendelet. Hatályos: 2011. március 10-től

¹⁴

A 8-11. §-okat megállapította a 7/2009.(III.27.) Önk. rendelet. Hatályos: 2009. április 01-től.

¹⁵

A 11.§ (2) bekezdést kiegészítette a 22/2009.(V.29.) Önk. rendelete. Hatályos: 2009. június 1-től.

¹⁶

Módosította a 30/2012. (V.30.) Önk. rendelet. Hatályos: 2012. május 31-től.

¹⁷

Hatályon kívül helyezte a 30/2012. (V.30.) Önk. rendelet. Hatálytalan: 2012. május 31-től.

¹⁸

A számozást módosította a 7/2009.(III.27.) Önk. rendelet. Hatályos: 2009. április 01-től.

¹⁹

Megállapította a 9/2011. (III.10.) Önk. rendelet. Hatályos: 2011. március 10-től

²⁰

Megállapította a 9/2011. (III.10.) Önk. rendelet. Hatályos: 2011. március 10-től