Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Hajdúböszörményhez tartozó „szőlőskertek” történelmi hagyományainak és eredeti funkciójának, a szőlőskertek használata, hasznosítása és a tulajdonosi jogok gyakorlása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja.

1.§.

Általános rendelkezések

(1) A rendelet célja, hogy Hajdúböszörmény város közigazgatási területén kialakult „szőlőskertekben” szabályozza a helyi hagyományoknak megfelelő használatát, elősegítse önszerveződő közösségek megalakítását, amelyek felvállalják a hagyományok ápolását, a kertségben ingatlan tulajdonnal rendelkező magánszemélyek részéről - tulajdonukkal való rendelkezés tiszteletben tartása mellett – a tradicionális ingatlanhasználatra, elősegítve a tájegységre jellemző kertségi szőlő,-és gyümölcstermesztést, valamint a magántulajdon, így a megtermelt javak védelmét.

(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésében megnevezett  „szőlőskertekben„ ingatlan tulajdonnal rendelkezőkre, valamint a szőlőskertek területén más jogcímen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

2.§

A szőlőskerti közösségekről

(1) A szőlőskertekben a szőlőskerti birtokosok érdekeinek előmozdítására, a szőlőskertihagyományok megőrzésére, a kertség állapotának megóvására és a vagyonbiztonság előmozdítására a képviselő-testület támogatja elsősorban erkölcsileg, a lehetőségekhez mérten anyagi eszközökkel, illetve közfoglalkoztatotti munkaerő biztosításával - a közfeladatellátásra - az önszerveződő szőlőskerti közösség megalakítását.

(2) Az Önkormányzat a vagyonvédelemi szempontok prioritására tekintettel szőlőskertenként legalább csősz feladatellátását, foglakoztatását támogatja. A támogatás mértékéről, módjáról a képviselő-testület dönt.

(3) A szőlőskerti közösség mint a kertségben földtulajdonnal rendelkezők szervezettsége jogosult és köteles a szőlőskert gondozott állapota érdekében a tulajdonában lévő ingatlan rendben tartására, a parlagfű szennyezés visszaszorítására, a növényi kártevők elleni időbeni és folyamatos védekezés iránti intézkedések megtételéra, a szőlőskertek közhasználatú útjainak karbantartásában való közreműködésére.

(4) Amennyiben a közösség a tulajdonosok közül képviselőt jelöl ki, úgy a képviselő látja el az önkormányzattal való kapcsolattartást, továbbá gondoskodik szőlőskertre vonatkozó önkormányzati határozatok, felhívások írásbeli kifüggesztéséről, esetleg a helyi sajátosságoknakútján való tudatosításával.

(5) A szőlőskerti közösség tagjai szőlőskerti járulékfizetéssel, sajátkezi munkával hozzájárulhatnak a „szőlőskert” közösségi életterében , a közösség által együttesen használt kutak, egyéb eszközök rendeltetésszerű használatával keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséhez.

3.§.

Közösségi feladatok

(1) A közösség hatáskörében eljárva az egyes földrészletek tulajdonosaival együttműködve gondoskodik a szőlőskertet szegélyező kerítés, kapu, kutak, licia karbantartásáról, a szőlőskert rendeltetésének megfelelő szabályok kialakításáról és betartásáról, valamint betartatásáról, továbbá a tisztaság érdekében a közegészségügyiszabályok maradéktalan érvényre juttatásáról. Mindezek végrehajtását az Önkormányzat a mezőőrség által ellenőrzi.

(2) A közösség a figyelmes gazda gondosságával ügyel a „szőlőskert” rendjére, az ingatlanok funkcionalitásának megfelelő használatára és hasznosítására, különös figyelmet fordítva a növénykultúrák (szőlő-és gyümölcsfák) ápolására, a szükséges permetező és más védőszerek időbeli alkalmazására, továbbá a gyommentesítés és parlagfű irtás ugyancsak időbeni elvégzésére.

(3) A szőlőskert védelme érdekében köteles az ingatlan tulajdonosa az ingatlana védelmére épített kerítés, árok körüli rész gyomtalanítására a ráeső területrészen. Magas törzsű gyümölcsfákat a mezsgyétől és a határvonaltól 3 méter távolságra szabad ültetni.

(4) Az ingatlan tulajdonosa szőlőskertben lévő ingatlanán csak zárt területen tarthat kutyát, csirkét vagy más jószágot.

(5) A tulajdonos valamint az ingatlan birtokosa területének végén lévő dűlőrészt köteles tisztántartani, és tovább köteles a gyalogutak tisztántartásáról a többi érdekelttel közösen gondoskodni. A dűlőutak forgalma járművekkel, venyige. trágya lerakásával nem akadályozható.

(6) A tulajdonosok kötelesek az ingatlanukat az elérhetőség (pl. mentő, orvosi ellátás, rendvédelmi szervek feladatellátása) érdekében jól látható helyen táblával megjelölni, amelyen az adott ingatlannak legalább a helyrajzi száma feltüntetésre kerül.

3/A. §¹

A fás szárú növények telepítési, ültetési távolságának szabályai

1.)A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a) külterületnek a zártkerten belül eső részén

- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő bokor, sövény esetében 0,50 méter,

- 3 méternél magasabbra nem növő fa esetében 1,00 méter,

- 3 méternél magasabbra növő fa, valamint bokor, sövény esetében 2,00 méter,

- fent felsorolt ültetési (telepítési) távolságok alól kivételt képez az ingatlan elején, többnyire az építmények mellett hagyományőrző jelleggel ültetendő 1 db fa pl. diófa,

b) külterületnek a zártkerten kívül eső részén

- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 méter,

- minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,00 méter,

- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,

- vadalanyra oltott alma- és körtefa-, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

- cseresznyefa esetében 5,00 méter,

- diófa, gesztenyefa, akácfa, nyárfa esetében 8,00 méter,

c) külterületnek a zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

- 1 méternél magasabbra nem növő bokor, sövény esetében 0,80 méter,

- 2 méternél magasabbra nem növő bokor, sövény esetében 1,20 méter,

- 2 méternél magasabbra növő bokor, sövény esetében 2,00 méter,

- fa esetében 8,00 méter

2.) Közút és vasút területén szőlőtől, gyümölcsöstől és zártkerttől

- minden fát, valamint bokrot legalább 1,5 méter,

- 3 méternél magasabbra növő fát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

4.§.

Záró rendelkezés

A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet 2010. február 28-án lép hatályba.