Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Hajdúböszörményhez tartozó „szőlőskertek” történelmi hagyományainak és eredeti funkciójának, a szőlőskertek használata, hasznosítása és a tulajdonosi jogok gyakorlása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja.

1.§.

Általános rendelkezések

(1) A rendelet célja, hogy Hajdúböszörmény város közigazgatási területén kialakult „szőlőskertekben” szabályozza a helyi hagyományoknak megfelelő használatát, elősegítse önszerveződő közösségek megalakítását, amelyek felvállalják a hagyományok ápolását, a kertségben ingatlan tulajdonnal rendelkező magánszemélyek részéről - tulajdonukkal való rendelkezés tiszteletben tartása mellett – a tradicionális ingatlanhasználatra, elősegítve a tájegységre jellemző kertségi szőlő,-és gyümölcstermesztést, valamint a magántulajdon, így a megtermelt javak védelmét.

(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésében megnevezett  „szőlőskertekben„ ingatlan tulajdonnal rendelkezőkre, valamint a szőlőskertek területén más jogcímen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

2.§

A szőlőskerti közösségekről

(1) A szőlőskertekben a szőlőskerti birtokosok érdekeinek előmozdítására, a szőlőskerti  hagyományok megőrzésére, a kertség állapotának megóvására és a vagyonbiztonság előmozdítására a képviselő-testület támogatja elsősorban erkölcsileg, a lehetőségekhez mérten anyagi eszközökkel, illetve közfoglalkoztatotti munkaerő biztosításával - a közfeladatellátásra - az önszerveződő szőlőskerti közösség megalakítását.

(2) Az Önkormányzat a vagyonvédelemi szempontok prioritására tekintettel szőlőskertenként legalább csősz feladatellátását, foglakoztatását támogatja. A támogatás mértékéről, módjáról a képviselő-testület dönt.

(3) A szőlőskerti közösség mint a kertségben földtulajdonnal rendelkezők szervezettsége jogosult és köteles a szőlőskert gondozott állapota érdekében a tulajdonában lévő ingatlan rendben tartására, a parlagfű szennyezés visszaszorítására, a növényi kártevők elleni időbeni és folyamatos védekezés iránti intézkedések megtételéra, a szőlőskertek közhasználatú útjainak karbantartásában való közreműködésére.

(4) Amennyiben a közösség a tulajdonosok közül képviselőt jelöl ki, úgy a képviselő látja el az önkormányzattal való kapcsolattartást, továbbá gondoskodik szőlőskertre vonatkozó önkormányzati határozatok, felhívások írásbeli kifüggesztéséről, esetleg a helyi sajátosságoknak  útján való tudatosításával.

(5) A szőlőskerti közösség tagjai szőlőskerti járulékfizetéssel, sajátkezi munkával hozzájárulhatnak a „szőlőskert” közösségi életterében , a közösség által együttesen használt kutak, egyéb eszközök rendeltetésszerű használatával keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséhez.

3.§.

Közösségi feladatok

1. A közösség hatáskörében eljárva az egyes földrészletek tulajdonosaival együttműködve gondoskodik a szőlőskertet szegélyező kerítés, kapu, kutak, licia karbantartásáról, a szőlőskert rendeltetésének megfelelő szabályok kialakításáról és betartásáról, valamint betartatásáról, továbbá a tisztaság érdekében a közegészségügyi  szabályok maradéktalan érvényre juttatásáról. Mindezek végrehajtását az Önkormányzat a mezőőrség által ellenőrzi.
   
2. A közösség a figyelmes gazda gondosságával ügyel a „szőlőskert” rendjére, az ingatlanok funkcionalitásának megfelelő használatára és hasznosítására, különös figyelmet fordítva a növénykultúrák (szőlő-és gyümölcsfák) ápolására, a szükséges permetező és más védőszerek időbeli alkalmazására, továbbá a gyommentesítés és parlagfű irtás ugyancsak időbeni elvégzésére.
3. ^[1]A szőlőskert védelme érdekében köteles az ingatlan tulajdonosa az ingatlana védelmére épített kerítés, árok körüli rész gyomtalanítására a ráeső területrészen.
4. Az ingatlan tulajdonosa szőlőskertben lévő ingatlanán csak zárt területen tarthat kutyát, csirkét vagy más jószágot.
5. A tulajdonos valamint az ingatlan birtokosa területének végén lévő dűlőrészt köteles tisztántartani, és tovább köteles a gyalogutak tisztántartásáról a többi érdekelttel közösen gondoskodni. A dűlőutak forgalma járművekkel, venyige. trágya lerakásával nem akadályozható.
6. A tulajdonosok kötelesek az ingatlanukat az elérhetőség (pl. mentő, orvosi ellátás, rendvédelmi szervek feladatellátása) érdekében jól látható helyen táblával megjelölni, amelyen az adott ingatlannak legalább a helyrajzi száma feltüntetésre kerül.

3/A. §^[2]

A fás szárú növények telepítési, ültetési távolságának szabályai

(1)    A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

1. külterületnek a zártkerten belül eső részén

• szőlő, valamint 2 méternél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény esetében 0,50 méter a telekhatártól (pl: ribiszkebokor, málnabokor),
  
• 3 méternél magasabbra nem növő cserje, bokor, fa esetében 1,00 méter a telekhatártól (pl: köszméte, homoktövis),
• 4 méternél magasabbra nem növő fa esetén 2,00 méter a telekhatártól (pl: naspolya),
• 4 méternél magasabbra növő gyümölcsfa esetén 4,00 méter a telekhatártól (pl: almafa, körtefa, kajszibarack),
• a már meglévő akác, nyár, fenyő, kőris, hárs, juhar stb. fafajok esetén a védőtávolság 3 év türelmi idő után - 2020. április 01-jétől  -5,00 méter a telekhatártól,
• dió és gesztenyefa esetén 5,00 méter a telekhatártól,
• fent felsorolt ültetési (telepítési) távolságok alól kivételt képez az ingatlan elején, többnyire az építmények mellett hagyományőrző jelleggel ültetendő 1 db fa

2. külterületnek a zártkerten kívül eső részén

• 2 méternél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény esetében 0,50 méter a telekhatártól(pl: ribiszkebokor, málnabokor),
• 3 méternél magasabbra nem növő cserje, bokor, fa esetében 1,50 méter a telekhatártól(pl: köszméte, homoktövis),
• 4 méternél magasabbra nem növő fa esetén 2,00 métera telekhatártól(pl: naspolya),
• gyümölcsfa (pl: almafa, körtefa, kajszibarack), valamint 4 méternél magasabbra növő, terebélyes fa (pl: mandulafa)esetén 3,00 méter a telekhatártól,
• dió és gesztenyefa esetén 5,00 métera telekhatártól,
• akác, nyár, fenyő,kőris, hárs, juhar,esetén 6,00 métera telekhatártól

(2)       A föld használója köteles gondoskodni a rendelet hatálybalépése előtt ültetett fák, növények esetében is a szomszédos földterületre átnőtt, átnyúló vagy árnyékoló ágak, gallyak folyamatos eltávolításáról.

(3)       Abban az esetben, ha a föld használója a fás szárú növények telepítési, ültetési távolságának szabályaira vonatkozó előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást valósít meg.”

4.§.

Záró rendelkezés

A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet 2010. február 28-án lép hatályba.