1. sz. térkép: A társulás településinek térképe

I.2.1. Természeti adottságok

Domborzat és talajviszonyok

A térség kevéssé tagolt síksági területe teljes egészében az Alföldhöz tartozik. Felszínét fiatal, laza, gyűretlen és igen nagy vastagságban felhalmozódott szárazföldi eredetű üledék borítja. Az agyagos, homokos üledéket a környező magasabb térségről érkező vizek szállították és raktál le a fokozatosan tóvá alakuló egykori beltengerbe. A terület további süllyedésével, valamint a szomszédos területek (Kárpátok) emelkedésével megnőtt a folyók energiája. A folyók 100-200 m vastag, főleg homokos üledéket halmoztak fel a pannon alapon. A Körös-vidék megsüllyedésével a Hajdúság területén megszűnt a folyóvízi elöntés, és a szárazzá vált felszínen az eolikus felszínformálás vált meghatározóvá. A Hajdúság területére a szelek finomabb szemcseméretű löszt halmoztak fel, amelyen igen jó termőképességű csernozjomtalajok

képződtek. A Hortobágy felszínét is a folyóvíz alakította. Korábban a Tisza ártere volt. A víz hatására itt szikes (szolonyec és szoloncsák) illetve réti talajok alakultak ki.

Vízrajz

A térség vízben szegény terület, számottevő bővizű folyója nincs. Vízhozamuk alapján kisebb jelentőségű, azonban jellegzetes élővizei a megyének a Hortobágy, a Kösely és a Dél-Nyírség területén eredő Kállók.

Hajdú-Bihar megye egésze a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik, a lefolyó vizek a megye nyugati részén közvetlenül, míg keleti nagyobb területéről a Berettyón és a Körösök vízrendszerén át jutnak a Tiszába. A kevés csapadék következtében a medrekben a lefolyás fajlagos értéke alacsony, a kisebb vízfolyásokba csak hóolvadás vagy nagyobb zivatar esetén jut víz. A Tiszát a Berettyóval összekötő Keleti-főcsatorna igen nagy jelentőségű, a hozzá kapcsolódó csatornahálózattal a vízben legszegényebb földterületek öntözését, valamint a tavaszi belvizek elvezetését teszi lehetővé.

A térség felszíni vizei túlnyomórészt öntözési és halgazdálkodási, kisebb mértékben ipari célra használatosak.

A terület állóvizei különböző eredetűek. Természetes állóvizek maradtak vissza a régi folyómedrekben, a laposokban és a Tisza levágott kanyarulataiban. Az utóbbi években megnőtt a száma a mesterségesen kialakított állóvizeknek. Ezeket különbözőképpen hasznosítják. A szikes vízállásos területeken halastavakat vagy víztárolókat hoztak létre. Az ország halas tavi felületének 25,9%-a jut a Hortobágyra.

A térség felszín alatti vizekben bővelkedik. A felszín alatti talajvíztükör helyzete nagyon különböző. Így például a Hajdúság kiemelt pannon röge fölött 6-20 m mélyen fekszik, a Hortobágyon viszont csak 1-2 m-re van a felszín alatt. A talajvíz sótartalma tág határok közt változik. Legnagyobb a Hortobágyon, ahol literenként 2-3 g, de elérheti a 10-20 g-ot is.

A Hajdúság mélységi vizei országosan is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A mélyfúrású kutak egy részéből gyógyhatású termálvíz tör a felszínre. A megye több településén épült termál- és gyógyfürdő. Ismert hévízzel rendelkezik Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és újabban Balmazújváros.

Csapadék:

Csapadék szempontjából a térség az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe, ahol a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t. A területen átlagban ez 500-600 mm-ig emelkedik. Ebből 300-350 mm jut a tenyészidőre. Legcsapadékosabb hónap a június (55-75 mm), legszárazabb a január (25-35 mm). A csapadék az év folyamán egyenlőtlenül oszlik el, tipikus kontinentális jellegre mutat, hogy a legcsapadékosabb hónapban 2,5-szer annyi eső esik, mint a legszárazabban. Az évi csapadék mennyisége – főleg annak eloszlása miatt – nem elegendő a mezőgazdasági termelés biztonságához.

A 2010-es év minden idők talán legcsapadékosabb évét mutatta, a korábban 550 mm-es átlaggal jellemzett területen a 2010-es hidrológiai évben (2009.X.1.-2010.IX.30), átlagosan 887,5 mm hullott. Balmazújváros, Tiszalök és Nyíradony esetében pedig a lehullott csapadék mennyisége meghaladta az 1000 mm-t!

4. sz. táblázat: A terület gazdasági adatai és azok változásai ( Forrás: KSH, 2005., 2009. )

A táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt 4 év számai egyértelműen a gazdasági visszaesés jeleit mutatják. A kiskereskedelmi üzletek száma 5%-kal, a vendéglátóhelyek száma több mint 8%-kal esett vissza.

Közlekedés, infrastruktúra

A településeket vasúti közlekedésbe három mellékvonalú vasútvonal kapcsolja be.

1. A Füzesabony-Debrecen vonalon található Balmazújváros és Hortobágy.

2. A Tiszalök-Debrecen vonalon található Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás.

3. A Nyíregyháza-Ohat vasútvonalon található Polgár, Folyás és Újszentmargita.

Bocskaikert, Hajdúhadház és Téglás található vasúti fővonalon: a Záhony-Budapest viszonylatban.

A településeket két főközlekedési út szeli át a 33. és a 35. sz. főút, mely több települést érint a tervezési területen. Ezen kívül több alsóbbrendű út biztosítja a települések közúti elérhetőségét. Az autópályák közül a területen az M3-as autópálya Nyíregyházáig ér jelenleg, mely továbbépítése folyamatban van, valamint az M35-ös gyorsforgalmi út, mely Debrecenig tart. Ennek építése és kapcsolódása az M4-es autópályához a következő években fog megtörténni.

Turisztikai adottságok

A megye turisztikai szempontból legfontosabb területe a Debrecen-Hortobágy-Hajdúszoboszló háromszög, amely a megye turizmusának is döntő hányadát adja. Hortobágy a világörökség része, az Európa-szerte ismert magyar puszta legautentikusabb darabja. Hajdúszoboszló Hévíz után a legjelentősebb magyar fürdőváros. E háromszög nevezetességei erősítik egymást, és együttesen komoly nemzetközi turisztikai potenciállal bírnak.

Gyógy- és wellnes turizmus

2000-2006 között jelentős, termál-és gyógyvízre alapozott turisztikai fejlesztések történtek a megyében, amelyek eredményeként az egészségturisztikai kínálat országos szinten is kiemelkedőnek mondható. Több, külföldiek által is látogatott fürdőhely található a megyében, mint pl. a hajdúnánási gyógyfürdő, a hajdúböszörményi városi fürdő, a speciális másodlagos vonzerővel rendelkező balmazújvárosi termál- és strandfürdő, amely a Hortobágyi Puszta szomszédsága és Hajdúszoboszló közelsége miatt jelenleg regionális jelentőségű, azonban célirányzott befektetések és környezetjavítás révén nemzetközi hírűvé is fejlődhet.

Örökség turizmus

A megye népművészeti hagyományai gazdagok, a néphagyomány számos helyen még ma is él. A hortobágyi pásztorművészet remekei, a csont- és fafaragások, a szűrhímzések, a bőrdíszműves munkák, a nádudvari fekete kerámia, a bihari hímzés, a különleges lószerszámok egyedi értékeket testesítenek meg. A tárgyi néprajzi emlékek egy része rendszeres kiállításokon megtekinthető. A régió építészeti emlékekben viszonylagosan gazdag. A ma is látható pásztortanyák, hodályok, gémes kutak a hagyományos állattartás, a pusztai élet építészeti emlékei. A Hortobágy jeles műemléke a Kilenclyukú híd, mely Magyarország leghosszabb közúti hídja.

Az érintett négy (4) kistérség területén több múzeum, helytörténeti gyűjtemény, tájház, bemutatóhely található, melyek közül az egyik legjelentősebb a hortobágyi Pásztormúzeum, amely országos vonzerővel rendelkezik.

Öko- és falusi turizmus

A táj gazdag és egyedi növény- és állatvilága, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, az élővizek mentén kialakult növénytársulások miatt a megye területének kimagaslóan magas hányada élvez védettséget. Ezek között kiemelkedő értékű a Hortobágyi Nemzeti Park, mely hazánk első nemzeti parkja, és amely 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része.

A híres hortobágyi Pásztormúzeum sokak által már ismert, a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit kiállítás keretében mutatja be.

I.3. A HELYI TERV SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI

I.3.1. A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere

A Hgt. VI. fejezete foglalkozik a hulladékgazdálkodási tervezéssel, melynek 35. és 36. §- a határozza meg a települések, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást társulás formájában megoldó települések társulása részére a hulladékgazdálkodási terv készítését. Ez alapján egy települési önkormányzat területére, vagy az egy körjegyzőséghez tartozó települések területére, illetve hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készíttethető hulladékgazdálkodási terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladékkeletkezéssel járó tevékenységi körére.

A 37. § tartalmaz tartalmi követelményeket vonatkozó kitételeket, továbbá a Hgt.-ben meghatározottak alapján a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet határozza meg a konkrét formai követelményeit a hulladékgazdálkodási terveknek.

Az uniós szintű célkitűzések, a törvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az első Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Ez a terv ezt követően nem került felülvizsgálatra, majd 2009. évben került nyilvánosságra az OHT II. tervezete, majd 2010. évben a terv stratégiai környezeti vizsgálata, azonban a mai napig a tervezet nem került a Parlament elé. Hasonló sorsra jutottak a regionális tervek is.

Jelen hulladékgazdálkodási terv elkészítése során a terv készítői a hatályos hazai szabályozás keretein kívül figyelembe vették a HIE-ben megfogalmazottakat is.

A terv készítéséhez figyelembe vették továbbá a terv készítői, a fenti jogi normákon kívül azokat a hazai szinten elkészített programokat és terveket (NKP III., NFFS, stb…), melyek szintén jelentőséggel bírnak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok meghatározására. Ezen dokumentumok és releváns intézkedései a terv 3. számú mellékletében találhatóak.

I.3.2. A hulladékgazdálkodás tervvel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok

Az Unió hulladékgazdálkodását átfogó, az elvi, szakmapolitikai és intézményi alapokat biztosító szabályozását a hulladékról szóló, a korábbi 75/442/EGK tanácsi irányelvet és módosításait egységes szerkezetbe foglaló 12/2006/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló 97/C 76/01 tanácsi állásfoglalás alapozza meg, melyek előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény harmonizálja. Az irányelvet 2010. december 12-étől a 2008. december 12-én hatályba lépett új keretirányelv, a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HIE) váltotta fel. Ennek megfelelően az új irányelv harmonizációját a tagországoknak 2010. december 12-ig kell elvégezniük, amely idehaza értelemszerűen a hazai Hgt. módosításával fog megvalósulni, mely a rendelkezésünkre álló információk alapján 2011. februárjában fog a Parlament elé kerüli. Nyilvánvaló, hogy ezt fogják követni az ebből származtatott, a részletszabályokat is tartalmazó végrehajtási rendelkezések,

melyek nyilván új formába öntik a hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi kereteit, adnak új jogszabályi hátteret.

Megelőzéssel kapcsolatos feladatok:

Az EU egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése valamint a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. A hulladék-megelőzést újabb, a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel, jobb erőforrás felhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra való átváltással szeretné elérni. Ennek elősegítésére az új irányelv 6 évre szóló nemzeti hulladékmegelőzési programok kidolgozására kötelezi a tagországokat.

Ezekbe be kell foglalni:

- a megelőzés elsődlegességének biztosítását

- a települési szilád hulladék képződés mennyiségi szinten tartásának igénye mellett, minimum követelmény, hogy a települési szilárd hulladék képződésben a növekedés a GDP növekedési rátájának felét ne érje el

- a lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztését

- az újrahasználat ösztönzését

- a megelőzés kivitelezéséhez megelőzési program készítését (a Hgt. tervezete alapján a Nemzetni Megelőzési Tervet, 2013-ig kell elkészíteni)

A cél a Közösség VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja értelmében 2002-2012. között a hulladék mennyiségének 20%-os, 2050-ig 50%-os csökkentése, különleges hangsúlyt fektetve a veszélyes hulladékok mennyiségének redukálására.

Hasznosítással és ártalmatlanítással kapcsolatos feladatok:

A lerakási korlátozások következtében elkerülhetetlen a szerves hulladék (konyhai és zöldhulladék, papírhulladék), valamint a hulladék gumiabroncsok elkülönített gyűjtése és hasznosítása, amely részben a gyártói felelősség érvényesítésével, részben fokozott állami és önkormányzati részvétellel valósítható meg.

Tilos a veszélyes hulladékok keverése vagy hígítása, ha az a hulladék lerakási követelmények elérése érdekében történne. A hulladéklerakókba csak előzetesen kezelt hulladék helyezhető el, kivéve az inert hulladék esetében.

A hulladékká vált ipari és gépjármű elemek és akkumulátorok lerakással vagy égetéssel történő ártalmatlanítását megtiltja a rendelet, ennek megfelelően azok begyűjtéséről és hasznosításáról a gyártóknak és forgalmazóknak gondoskodnia kell. A hordozható elemek és akkumulátorok esetében 2012-ben a három év éves átlagában forgalomba hozott mennyiség 25%-ának, 2016- ban 45%-ának begyűjtését kell elérni. A begyűjtött elemek és akkumulátorok hasznosítását úgy kell megoldani, hogy az újrafeldolgozási eljárások hatékonysága az ólom-sav elemek és akkumulátorok esetén legalább 65%-os, nikkel-kadmium elemek és akkumulátoroknál 75%-os, egyéb hulladék elemek és akkumulátorok esetén 50%-os legyen.

A közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor.

Részleteiben:

- a települési szilárd hulladék 50%-ának hasznosítása 2013 végéig (anyagában vagy termikus úton)

- a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának a 2008/98/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített bio-

hulladék és papír-hulladék begyűjtésének, illetve hasznosításának és előkezelésének – komposztálás, MBH, biogáz-előállítás stb. fejlesztésével)

- a csomagolási hulladékok 60%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2012-re (ebből 2012-re legalább 20% a lakossági közszolgáltatás keretében, a gyártói felelősség alapján működő rendszerekkel és a gyártók (forgalmazók) termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekkel integrálva

- a háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak 4/kg/fő/év mennyiségben történő begyűjtése (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve)

- a gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma, visszavételi kötelezettség bevezetése 2013- ig (az ebből következő elkülönített gyűjtés és feldolgozás biztosítása, nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve)

- az ólomakkumulátorok 2013-ra 95% fölötti elkülönített begyűjtésének biztosítása (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve)

- a hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak 2013-ra legalább 25%-os felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve)

- az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyűjtését is

- a lakossági és az önkormányzati építési-bontási hulladékok elkülönített begyűjtésének és feldolgozásának fejlesztése

- a szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 80%-a részére 2013 végére

- 2015. december 31-ig a települési önkormányzatok a legalább 2000 állandó lakossal rendelkező településeken előírják a lakosság számára a lakosságnál keletkező szilárd hulladék papír, fém, műanyag és üveg tartalmának kötelező elkülönített gyűjtését, valamint gondoskodnak az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtéséről és hasznosításáról

- 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék estében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni.

- 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra való előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását, ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére történő használatot, de nem beleértve a természetesen előforduló, a hulladékjegyzék 170504-es kategóriájában maghatározott hulladékokat, tömegében minimum 70%-ra kell növelni.

- a települési szilárd hulladék lerakási arányának 50%-ra csökkentése 2013 végére

- a lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítő szilárd hulladék lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása

- az állami, illetve önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék begyűjtő és kezelő rendszerek fejlesztése, a korszerűtlen, nem megfelelő kezelőlétesítmények (dögkutak, dögtemetők) megszüntetése

- egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédő szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyűjtésének fejlesztése.

Az Unió a hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatban rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára. A legátfogóbb szabályozás a hulladékok statisztikájára vonatkozó 2150/2002/EK rendelet, amely szerint 2 évente kell adatokat szolgáltatni az Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A hulladék keletkezésére és kezelésére vonatkozó számszerű adatok átadásának határideje a tárgyévet követő 18. hónap.

További bejelentési kötelezettségeket tartalmaz az egyes környezetvédelmi előírások végrehajtására vonatkozó beszámolókról szóló 91/692/EGK Tanácsi Irányelv. Ennek keretében számos hulladékáramról (pl. kiselejtezett járművek, csomagolási hulladékok, PCB tartalmú

hulladékok, ásványolaj hulladékok) kell adatot szolgáltatni, de rendszeres jelentést kell adni a lerakók állapotáról, valamint a veszélyes hulladékokról, illetve a hulladékok országhatáron túli szállításáról is. Az EU tagállamoknak ezt a kötelezettséget 3 évente kell végrehajtania.

I.3.3. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása

Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is.

Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is.

A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben – a más jogszabályokban előírtaknál – nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók.

Az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdése – nem teljes körű – felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”.

Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja:

- a csatornázás,

- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

- a szelektív hulladékgyűjtés,

- a lomtalanítás.

Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra.

Az önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára.

Ezt a joghelyet is figyelembe véve született meg a Hgt., amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz.

2. sz. diagram: A lerakott települési szilárd hulladék összetétele 1. (forrás: HHG Kft., 2010.)

(Hajdúsági Hulladéklerakó lerakott hulladék átlagos összetétele 3 átlagminta száraz tömegére vonatkoztatva (%). Mintavétel: 2010. július 16.)

II.1.A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A fejezet alapvető célja bemutatni azon hulladékokat, amelyek a Társulás településein keletkeznek, melyek ki- és beszállításra kerülnek, melyeket követően megállapítható a települések hulladékmérlege.

A Társulást alkotó településeken keletkező hulladékok mennyiségéről, valamint összetételéről alapvetően a fejezet bevezetőjében is ismertetett források alapján állnak rendelkezésünkre adatok:

1. Az OKIR/HIR rendszerből származó adatok

2. A HHG Kft.

3. OHT I. és az OHT II: tervezetében található becslések, adatok, tendenciák

A keletkező hulladékokkal kapcsolatos adatokat az alábbi táblázatok foglalják össze, az adatforrásonként.

3. sz. diagram: Az egy főre eső települési szilárd hulladék alakulása (forrás: HHG Kft., 2010.)

4. sz. diagram: A települési szilárd hulladék egyes frakcióinak változása 2010-ben két mintavétel közötti időszakban (2010. július-december), (forrás: HHG Kft, 2010.)

5. sz. diagram: A teleülésekről elszállított kommunális szilárd hulladék mennyisége 2010. évben (forrás: HHG Kft., 2011.)

6. sz. táblázat: A szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége (forrás: HHG Kft. 2010.)

6. sz. diagram: A szelektíven begyűjtött hulladék mennyiségei – 2005-2009. (forrás: HHG Kft., 2010.)

7. sz. táblázat: Begyűjtött másodnyersanyagok mennyisége településenként* (kg), (forrás: HHG Kft. 2011.)

* A településenkénti megbontás a gyűjtőszigetek száma szerinti fajlagos mennyiség, mivel külön mérésre nincs lehetőség.

II.1.3.Begyűjtött, hasznosított és ártalmatlanított hulladékok

2. sz. kép: Fém komposztháló (forrás: interent)

A szerves hulladék helyben hagyásának és helyi feldolgozásának nagy jelentősége lehet, ugyanis így a TSZH 30-40%-ára nem kell logisztikai rendszert kiépíteni. Ezzel párhuzamosan a lakosok terhei is csökkenthetők azáltal, hogy nem kell

3. sz. kép: Fa komposztkeret (forrás: interent)

Több helyen például az összegyűlt avar elszállítását megszervezik, ehhez zsákokat is biztosítanak – minderre igen sok pénzt költenek, teljesen feleslegesen. Ezt az összeget a házi komposztálási programra át lehet csoportosítani. Központi forrás is elérhető jelen pillanatban a fenti célra.

4. sz. kép: Komposztprizma a Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telepen (forrás: HHG Kft.)

A közterületeken összegyűjtött zöldhulladékot együtt lehet kezelni a településen működő szennyvíztelepről kikerülő iszappal vagy a földművelés és az állattenyésztés hulladékaival. A helyi/regionális adottságok mélyebb ismerete esetén egy olyan biogáz-üzem megvalósítása is felmerülhet, amely elsősorban hulladékalapú erőforrásra támaszkodva járulhatna hozzá a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének jelentős csökkentéséhez. Ennek további előnye lehetne, hogy egy ilyen létesítmény akár kistérségi léptékben is elláthatná feladatát. Egy ilyen regionális telep energiagazdálkodási szerepe mellett hulladékhasznosítási feladatot is betöltene. A szerves hulladékból megtermelt gázt tisztítva akár meglévő városigáz-vezetékben továbbítva a helyi fogyasztóknak, akár üzemanyagként forgalmazva (hazánkban ennek felhasználására

alkalmas gépkocsikat egyelőre nem forgalmaznak), akár hővé vagy villamos árammá alakítva lehet hasznosítani. Mindemellett lényeges, hogy a kirothasztott iszap - különösen egy rövid komposztálási folyamatot követően -talajerő utánpótlására ugyancsak alkalmas.

A jelenlegi telephelyen bővítés után 8000 m² felület áll majd rendelkezésre komposztálás céljára. Szennyvíziszap, zöldhulladék és szalma keverésével már most is zajlik kísérleti komposztálás. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra van engedély. A szolgáltató célja a városban tartani a zöldhulladékot, így nem kell szállítani, hanem helyben fel lehet dolgozni azt. Van mobil gallyaprító berendezés, amely házról-házra járva tud segíteni a feldolgozásban.

2. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, a házhozmenő gyűjtés elterjesztése

A jelenleg működő helyi hulladékgazdálkodási rendszer elsősorban hulladékgyűjtő szigeteket alkalmaz, meglehetősen alacsony hatékonysággal. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy kétszeres hatékonyságot lehet elérni a csomagolóanyagok begyűjtése terén, amennyiben minden háztartásban két gyűjtőedény van (vegyes, száraz újrahasznosítható). Egyre több ilyen hazai kezdeményezésről hallani, mert a szolgáltatók költséghatékonyabbnak gondolják ezt a fajta szelektálást.

A háromkukás (vegyes, szerves, száraz újrahasznosítható) rendszer is elképzelhető, de ez esetben a zöldhulladékok központi kezelését is meg kell oldani, ld. előző pont.

2010. évben a HHG Kft. próba jelleggel Hajdúböszörményben egy házhoz menő szelektív gyűjtési rendszert vezetett be, melynek tapasztalatai még nem kerültek kiértékelésre. A válogató kapacitás és szakértelem rendelkezésre áll, tehát érdemes ezt az irányt követni.

3. Hulladékudvar kialakítása és a speciális hulladékáramok elkülönített gyűjtése

A hulladékudvarok nem terjedtek el megfelelően a magyar gyakorlatban, pedig nagyon fontos eszközök lennének a különleges hulladékáramok elkülönítésében. A lakosok önkéntes szerepvállalására alapozva nagyon sok veszélyes és a problémás komponenst ki lehet vonni a hulladékból.

5. sz. kép: Hulladékudvar Budapesten (forrás: internet)

Hajdúböszörményben, a település méretét és lélekszámát figyelembe véve, már érdemes gondolkodni hulladékudvar létesítésén, annál is inkább, mert a várostól elég messze fekszik a regionális lerakó. Ha már működik szigetes gyűjtés, akkor a csomagolóanyagokat és a többi papírt leginkább a szigetekre viszik az emberek, így a hulladékudvart csak a veszélyes- és problémás hulladékokra kell kiépíteni.

Ebben az esetben egy erre alkalmas raktárhelyiség is átalakítható. Ha házhoz menő gyűjtés működik a településen, akkor hasonló a helyzet. A gyűjtésbe bevont anyagok körét fokozatosan érdemes bővíteni, és csak akkor bevonni egy adott hulladéktípust, ha megnyugtatónak látjuk annak sorsát.

A válogatás és az előfeldolgozás nagyban növelheti az átadott másodnyersanyagok értékét, ezért ha rendelkezésre áll munkaerő és sikerül forrásokat teremteni a beruházásra, akkor érdemes néhány alapvető berendezést beszerezni.

Mindemellett több hulladéktípus elkülönített gyűjtésére már most is lehetőség van. Ezekről a lehetőségekről a lakosságot ill. a többi érintett csoportot folyamatosan tájékoztatni kell:

- lejárt gyógyszerek: 2005. december 1-től az EU többi tagországához hasonlóan a magyarországi gyógyszergyárak is megkezdték a gyógyszerhulladékok gyűjtését. Gyógyszertárakban, valamint gyógyszert árusító egyéb helyeken (drogéria, benzinkút) gyűjtődobozok találhatóak, ezekben helyezhetőek el a lejárt szavatosságú gyógyszerek.

- használt sütőolaj: Jó pár éve van már erre szakosodott begyűjtő cég, ezért pl. önkormányzati fenntartású konyhákban, éttermekben megvan a lehetőség a sütőolaj külön gyűjtésére. De gyűjtőhordó rendelhető más helyekre is, ahol egy adott idő alatt adott mennyiségű olaj összegyűlik és valaki vállalja a hordó ill. a gyűjtés felügyeletét. Emellett az önkormányzat által szervezett veszélyeshulladék-gyűjtő akciókon is be lehet gyűjteni a lakosságtól.

- fénycső, kompakt fénycső: 2005 óta a gyártók és forgalmazók kötelesek visszagyűjteni. Visszagyűjtő helyek a villamossági nagy- és kiskereskedések telephelyei, egyes barkácsáruházak és hipermarketek. Emellett az önkormányzat által szervezett veszélyeshulladék-gyűjtő akciókon is be lehet gyűjteni a lakosságtól.

- elemek: Közintézményekben elhelyezett gyűjtőládákban, valamint a www.rebat illetve relem.hu oldalakon megtalálható gyűjtőpontokon adhatók le. Emellett az önkormányzat által szervezett veszélyeshulladék-gyűjtő akciókon is be lehet gyűjteni a lakosságtól.

- akkumulátorok: Lemerült akkumulátorokat a forgalomba hozó helyeken (benzinkút, autószervíz, akkumulátor-kereskedés) ingyenesen átveszik. Emellett az önkormányzat által szervezett veszélyeshulladék-gyűjtő akciókon is be lehet gyűjteni a lakosságtól.

- elektronikai hulladékok: Minden elektronikai készülékeket árusító bolt köteles elromlott/kidobandó elektronikai eszközeinket visszavenni, amennyiben a boltban hasonló funkciójú, új készüléket vásárolunk (de csak egész eszközöket, alkatrészeket nem). Egyelőre a kisebb üzletek ezt nem mindig tudják teljesíteni, ugyanakkor a nagyobbak közül átveszi az elektronikai hulladékot akkor is, ha nem veszünk újat (a gyűjtőpontokat ld. az Electro-coord Kft. honlapján). Emellett az önkormányzat által szervezett veszélyeshulladék-gyűjtő akciókon is be lehet gyűjteni a lakosságtól.

Cél 2.

Arányos és differenciált szemétdíj bevezetése

A teljesítményarányosan és differenciáltan kivetett hulladékdíj egyszerre szolgálja a fogyasztói jogok védelmét és a hulladékok mennyiségének csökkentését, továbbá a hulladék eltérítését az ártalmatlanítás irányából a hasznosítás felé. Az arányos díj teremti meg az általánosabb motivációt a szelektáláshoz és a komposztáláshoz, jelenleg ugyanis csak a környezettudatosabb lakosok végzik ezeket – saját belső indíttatásukból.

A díjakra vonatkozó jogszabályok és alkotmánybírósági határozatok is a keletkezett hulladék mennyiségével arányos díjfizetés mellett törnek lándzsát. A díjat úgy kell meghatározni, hogy az kevesebb hulladék keletkezésére ösztönözzön, magyarul ne érje meg sok szemetet termelni.

Új elem a szabályozásban, hogy kéttényezős díjat is meg lehet állapítani. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtételek alapján számított ürítési díj és alapdíj (rendelkezésre állási díj) összege. Az alapdíj a költségek éves összegének az ingatlanra számított része, az ürített hulladékmennyiség pedig az edényszám, az ürítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. Egy ilyen díjszabás sokkal igazságosabb lenne, mint a néhány településen még kommunális adóba beépített hulladékszállítási díj, vagy a társulás településeinek zömén alkalmazott egytényezős díj.

Követendő példának tartjuk az egyénileg, írásban megkötött szerződések gyakorlatát, amely által növekedne a jogbiztonság, és a fogyasztóvédelmi jogok érvényesítése is lehetségessé válik.

Meg kell követelni a szolgáltatótól az egyedi mérés valamilyen formáját, ezzel megteremteni az arányos díjfizetés alapjait. Lehetséges alternatívák:

- választható edény a szabványos különböző térfogatú edények egész sorozatából (60 l – 120 l) Minél többféle edényből lehet választani, annál postosabban lehet közelíteni a valós hulladékkibocsátáshoz. Megjegyezzük, hogy a 60 literes edény is túl nagy egy egyszemélyes háztartás számára, ha heti szemétszállítást feltételezünk.

- Tömegmérés az ürítéskor. Ez beruházás igényes, de több európai példa mutatja, hogy az edényekbe épített chipek és a gyűjtőjárműbe beépített tömegmérő eszköz komoly előrelépést jelent a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága tekintetében, és a mérések alapján kivetett díj megfelelő eszköz arra, hogy a szelektálás és a komposztálás arán a nőjön, sőt a teljes kibocsátott mennyiség is csökkenhet!

- Előre megfizetett díj zsákos gyűjtés esetén. Ha a különböző méretű és színű zsákok árában lehetne kifizetni a szemétdíjat, a lakosok mérlegelhetnék, hogy érdemes-e szelektálni vagy komposztálni, sőt már a vásárlási döntéseiket is úgy alakíthatnák, hogy kevesebb hulladékuk keletkezzen.

Ha a díjemelés elkerülhetetlen, csak azon háztartások díja emelkedjen, amelyek nem tesznek semmit annak érdekében, hogy kevesebb legyen a hulladékuk. Számításaink azt mutatják, hogy egy településen nem fog csökkenni a szolgáltató összbevétele, ha mennyiségarányos díjat vet ki, miközben egyes háztartások díja csökken, másoké pedig emelkedik.

Cél 3. Hulladékcsökkentő programok

1. A helyi termelői piac támogatása

Támogatni kell a helyi termelést és a helyi kereskedelmet, mert így minimális és újrahasználható csomagolás felhasználásával cserélhet gazdát a helyi piacon tej, méz, tojás és más termékek. Direkt eladó-vevő kapcsolat alakul ki, "suttogó" minőségbiztosítási rendszer alapján döntenek az emberek, hogy kitől vásárolnak és kitől nem. Összességében a helyi közösség gazdagodik, hiszen egymástól vásárolnak az emberek.

Önkormányzati és/vagy civil segítséggel meg kell teremteni a helyi piac infrastruktúráját, nyilvános adatbázisokat kell fejleszteni, amelyből kiderül, hogy ki mit kínál. Mindezt természetesen úgy, hogy az adózási és a közegészségügyi követelmények betartása ne sérüljön.

2. A helyi kereskedelem önkéntes szerepvállalásának kezdeményezése

Az önkormányzatoknak nincs konkrét eszközük a helyi kereskedelem árukínálatának befolyásolására, de a telephelyengedélyek kiadásánál, az önkormányzati ingatlanok bérbeadásánál érvényesíteni lehetne a hulladékgazdálkodási szempontokat. Kapjon kedvezményt az a kereskedő, amely hangsúlyosan ügyel az újrahasználható csomagolások forgalmazására, a gyűjtőcsomagolások elkerülésére, a csomagolóanyagok szelektív gyűjtésére, stb.

Az utcai büfék esetében korlátozni kell az eldobó poharak és evőeszközök használatát. Tudatosítani kell a kereskedőkben, hogy kulcsszereplők a város hulladékgazdálkodásában, amennyiben rajtuk múlik, hogy mit kínálnak az embereknek. Érdemes számukra külön fórumokat, beszélgetéseket szervezni.

3.A javítóműhelyek és kölcsönzők támogatása

Támogatni kell a helyi mestereket, akik fel tudják újítani, meg tudják javítani a tárgyakat. Segítségükkel sok mindent újra lehet használni, és nem kerül a szemétbe olyan sok veszélyes,

problémás anyag. Nyilvános adatbázisokkal, ingyenes hirdetési felületekkel, esetleg iparűzésiadó-kedvezménnyel, bérletidíj-kedvezménnyel lehet segíteni a munkájukat.

A kölcsönzők népszerűsítése (amennyiben megfizethető árban maradnak) is hozzájárul a termékvásárlások csökkenéséhez.

4. Újrahasználati központ

A Társulás települései esetében, főleg a nagyobb településeken, a lehetőségek és források

7. sz. kép: Újrahasználati központ Belgiumban (forrás: internet)

5. Iskolai, közintézményi kis beruházások

Az iskolai büfékben sokkal egészségesebb és környezetkímélőbb termékeket és csomagolásokat kell forgalmazni. A büfék üzemeltetőit rá kell venni, hogy gondolják újra a termékpalettájukat és tartsák szem előtt a hulladékos szempontokat is. Új vállalkozók belépésekor ezt hangsúlyos feltételként kell kikötni.

Az iskolatej programot egy környékbeli tejtermelő termékére kell alapozni. Ha megvannak a szükséges közegészségügyi feltételek, minimális csomagolás felhasználással, jóval egészségesebb tejet lehet a gyerekeknek kimérni.

6. Rendezvények

A nagy tömeget vonzó események, rendezvények egyre több hulladékot produkálnak, ezért ezeket kiemelten kell kezelni. Több ilyen is van a Társulás településein, főleg a nyári időszakban. A legtöbb problémát az eldobó csomagolások, az egyszerhasználatos evőeszközök, tányérok, poharak jelentik. A rendező vagy engedélyező szerv előírhatja a kivonuló vállalkozóknak ezek kötelező mellőzését. Egyre nehezebb visszaváltható göngyöleges italokat beszerezni, de még mindig nem lehetetlen.

8. sz. kép: Hulladékos szemléletformáló rendezvény a Zöld Kör szervezésében (forrás: Zöld Kör).

A rendezvények szerves részévé kell tenni a szelektív gyűjtést. Erre már lehet találni alkalmi szolgáltatót, de a városi szolgáltató vagy egy helyi civil szervezet is kitelepülhet a gyűjtőszolgáltatással. Ennek komoly PR-értéke is van.

7. Közösségi szolgáltatások

A közösségi konyhák, kifőzdék elterjesztése és fejlesztése hatékony lehet hulladéktermelési szempontból, hiszen egy 2-300 adag ételt készítő egység összességében kevesebb hulladékot termel, mint a kis háztartások összesen.

A közösségek által fenntartott, kölcsönözhető gépek (takarítógépek, barkácsszerszámok, stb.) lehetősége is a megelőzés felé mutat, amennyiben a ritkán használt berendezéseket nem kell mindenkinek megvenni.

A könyvtárak, folyóiratokat járató kávéházak mind segítenek csökkenteni a kibocsátást, mint ahogy a teleházak használata is kevesebb elektronikai hulladék kibocsátást eredményezhet.

A közösségi színterek, mozik, színházak, élőzenét szolgáltató vendéglátóipari egységek fejlesztik az emberi kapcsolatokat, ellenben csökkentik az otthon felhalmozott eszközök és információhordozók mennyiségét, márpedig ezekből hamar hulladék válik.

8. Önkormányzati példamutatás

Az önkormányzatoknak példát kell mutatni abban, hogy beszerzéseiknél újrahasznosított és környezetbarát termékeket választanak (újrapapír, energiatakarékos berendezések, környezetbarát tisztítószerek, stb). El kell érni azt is, hogy a helyi kereskedelemben is minél több ilyen terméket forgalmazzanak.

Fontos, hogy az önkormányzatok intézményei jó példát mutassanak: irodai szelektív gyűjtés, papírtakarékosság, a festékpatronok újratöltésére, az eldobó csomagolások visszaszorítására, energia- és víztakarékosságra.

Cél 4. Oktató- és szemléletformáló programok

Minden színtéren következetes szemléletformálási programokba kell kezdeni, amelyekben kiemelt helyet kap a hulladékmegelőzés: iskolában, önkormányzati intézményekben, közterületeken, rendezvényeken, médiában. Rendszeres zöld műsorokat, rovatokat, klubokat kell indítani. Zöld díjakat kell alapítani példamutató civileknek, cégeknek, iskoláknak, pedagógusoknak.

1. Együttműködés a helyi civilekkel

A programban ki kell használni a civil szervezetek kommunikációs kapacitását és csatornáit. A Zöld Kör környezeti tanácsadó irodát tart fenn, ezt kell fejleszteni, különösen a proaktív tájékoztatási formákat. Zöld információs vonalat kell indítani, amely segítségével a polgárok tájékozódhatnak a hulladékos szolgáltatásokról.

A civil szervezetek segíteni tudnak a rendezvények zöldítésében, az intézményi szelektív gyűjtés üzemeltetésében, az újrahasználati központ létrehozásában, a komposztálási program kiépítésében, az iskolai programokban, stb.

A helyi civil szervezetekre érdemes bízni a nulla hulladék program folyamatos monitorozását és az új programelemek kidolgozását is.

2. A közösségi élet ösztönzése

A társadalmi aktivitás, az állampolgári önszervezés, a közösségi létformák ösztönzése közvetve és közvetlenül is segítheti a hulladékcsökkentést és a szemléletváltást. Az aktív állampolgári csoportok közvetlenül bevonhatók az illegális lerakók felszámolásába, a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos fizikai és propaganda feladatokba, esetleg a hulladékudvar üzemeltetésébe, stb.

A közösségi aktivitások, az önkéntes szerepvállalás növekedése segít az életmódváltásban, a demateriális értékek elterjedésében, ezen keresztül a racionális fogyasztási minták elterjedésében.

Ennek érdekében érdemes támogatni az állampolgári csoportok, klubok, stb. működését, vitakörök, filmklubok, sportesemények elterjedését. Ezek pozitív hatása messze túlmutat a hulladék témakörön. Az egész magyar társadalom létérdeke, hogy a civil aktivitás fejlődjön.

3. Pedagógus-továbbképzés

A tanárok kulcshelyzetben vannak, mivel komoly hatással lehetnek a következő generációk környezetvédelmi attitüdjeinek kialakulására. Nagyon fontos tehát, hogy pontos ismereteik és helyes szemléletük legyen általában a környezeti problémákról, ezen belül pedig az életmód és a hulladék, valamint a hulladéktermelés és a többi környezeti, akár a helyi, problémák összefüggéseiről. Kiemelten kell kezelni a pedagógusok ilyen irányú képzését, és azt, hogy saját életmódjuk mintát szolgáljon a gyerekek számára. Az akkreditált tananyagok és a megfelelő kurzusok rendelkezésre állnak, nem nehéz megszervezni ezeket a tanfolyamokat.

4. Iskolai programok

Nagyon fontos, hogy az iskolák - a megfelelő tanterveken és tananyagon túl – a mindennapi életébe is beépítsék a fenntartható fogyasztási gyakorlatokat. A már említett kisberuházások mellett ki kell építeni az intézményi szelektív gyűjtést. A kampányszerű papírgyűjtések helyett a mindennapi gyűjtőrendszer hatékonyabb és a szemléletformáló ereje is nagyobb.

A sokszor szinte fogyasztásgeneráló hulladékgyűjtő versenyek nem az iskolákba valók.

5. A köztisztviselők, kormánytisztviselők képzése

Országos tapasztalat, hogy nem elégséges a köztisztségviselői, kormánytisztviselői kar környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási felkészültsége, ezért képzésükre kiemelt figyelmet kell fordítani. Különösen fontos, hogy a szakhatósági alkalmazottak, a jegyzők, az önkormányzat illetékes alkalmazottjai tisztában legyenek a hulladékcsökkentés elveivel és lehetőségeivel.

6. A helyi média lehetőségeinek kihasználása

Helyi szinten jól megtervezett közös sajtó- és médiakampányt kell indítani a három kulcsszereplő (önkormányzat, szolgáltató, civilek) együttműködésével. Minden műfaj lehetőségeit érdemes kiaknázni: alapinformációkat közlő cikksorozat, oknyomozó riport, interjú a nulla hulladék kampány kulcsfiguráival, adatbázisok, napi tippek, képes összeállítás a jó gyakorlatokról, zöld díj, citromdíj, beszámoló külföldi példákról, az eddigi eredmények ismertetése, stb.

Csak gyakori megjelenéssel, az elvek és tények gyakori ismételgetésével lehet célt érni, ha valóban csökkenést akarunk elérni a hulladék kibocsátásban.

Mindehhez fel kell használni az országos és helyi szervezetek már elkészült anyagait, ha szükséges, akkor ezeket adaptálni kell a helyi viszonyokra.

5. , Veszélyes hulladék begyűjtőjárat

Minden településen évente legalább egy begyűjtőjárat szervezése a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok összegyűjtésére 2011-től. Elektronikai hulladék begyűjtése kampányjelleggel. Hulladékudvarok kialakítása prioritást kell élvezzen!!

6. , Lomtalanítási akció

Jelenlegi szokásnak megfelelően évente 2 lomtalanítási akció szervezése.

7. , Közintézményekben, oktatási intézményekben keletkező veszélyes hulladékok (elemek, tintapatronok stb.) elkülönített gyűjtése és átadása ártalmatlanításra.

A tervezési terület minden településén az összes közintézményben és oktatási intézményben 2011-től legalább egy gyűjtőpontot kell kialakítani és fenntartani az intézményen belül keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtésére.

8. , Közintézményekben és oktatási intézményekben keletkező papírhulladékok elkülönített gyűjtése

56

Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás Hulladékgazdálkodási Terve (2011-2016)

A tervezési terület minden településén az összes közintézményben és oktatási intézményben 2011-től legalább egy gyűjtőpontot kell kialakítani és fenntartani az intézményen belül keletkező papírhulladékok elkülönített gyűjtésére.

9. , Papír és fémhulladék gyűjtés

A tervezési terület minden településén az alapfokú oktatási intézményben évente legalább egyszer papír és fémhulladék gyűjtés lebonyolítása 2011-től.

57

1. SZ. MELLÉKLET: A TÉRSÉG 2007-2008 TERVEZÉSI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ CSELEKVÉSI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA - ÉRTÉKELÉS

A kijelölt főbb célkitűzések az alábbiak voltak:

2. , Hulladékudvarok kiépítése legalább a 10.000 lakost meghaladó településeken Megvalósulás: Nem épült hulladékudvar egyik településen sem 2010 év végéig. A HHG Kft. által elkészíttetett KEOP 1.1.1. kiírásra benyújtott pályázatban szerepelt hulladékudvar kialakítás 3 településen, azonban ez a pályázat kedvezőtlen elbírálásban részesült. Azonban magára a pályázati célra folyamatosan várhatóak pályázati kiírások a KEOP, vagy a KEOP-ot követő pályázati kiírások során.

3. , Házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése (műanyag, fém, papír csomagolóanyagok) legalább a kertes ingatlanok egy részében

A 2010-es évben Hajdúböszörményben idényjelleggel május 8 és október 15. között próbaüzemi jelleggel volt házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Ennek során a díjmentesen kapott zsákba a lakosok 4 hetente meghatározott napokon a hasznosítható hulladékot kihelyezték, melyet a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. elszállított a Regionális Hulladékkezelő Telepre és ott válogatás után hasznosítókhoz került tovább. Ez a szolgáltatás nem befolyásolta a rendszeres hulladékgyűjtést, az a megszokott napokon és módon továbbra is biztosított volt. A kampány során mintegy 35 tonnányi hasznosítható hulladékot gyűjtött be a szolgáltató. A tervek szerint ez a szolgáltatás több településen is elindulhat a 2011-es évben.

4. , Zöldhulladékok kampányszerű begyűjtése lakosságtól

Ilyen kampány nem zajlott az elmúlt években. A HHG Kft. által korábban benyújtott pályázatban szerepelt a zöldhulladékok háztól történő begyűjtését szolgáló eszköz és gépállomány fejlesztés, azonban ez a pályázat nem nyert támogatást. Jelenleg átdolgozás alatt van, és újra benyújtásra kerül a KEOP 1.1.1/B kiírásra.

5. , Szennyvíziszap és zöldhulladékból előállított komposztok mezőgazdasági elhelyezésének engedélyeztetése

A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján jelenleg kb. 46 hektárnyi területre van szennyvíziszap kihelyezési engedély, azonban ez mindössze a Hajdúböszörményben képződő szennyvíziszap kb. 15%-nak elegendő. További területek – legalább 300 hektár- bevonása szükséges ahhoz, hogy a Hajdúböszörményben képződő szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő elhelyezése folyamatosan biztosítható legyen. Ezen túlmenően sikeres engedélyeztetés zajlott le komposzt termék minősítésével kapcsolatban is. A HHG Kft. korlátlan forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik biohulladékból és szennyvíziszapból ellenőrzött körülmények között előállított komposzt termékre. A „Hajdú- Bio komposzt” nevet viselő termék előállításának üzemi kísérletét a Kft. 2011- re tervezi kb. 200 tonna mennyiségben.

6. , Illegális hulladéklerakások visszaszorítása

A települések erőfeszítései ellenére az illegális hulladéklerakás még mindig aggasztó jelenség a térségben. Határozott hatósági fellépéssel és folyamatos szankcionálással a jelenség visszaszorítható. A meglévő lerakóhelyek felszámolása környezetvédelmi, esztétikai szempontból fontos. A mezőőrség, polgárőrség és hatósági szervek hatékonyabb együttműködésére van szükség ezen a területen.

67

Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás Hulladékgazdálkodási Terve (2011-2016)