Hajdúböszörmény Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdése és a 29.§ szerinti feladatkörében eljárva, továbbá Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2007. (IV. 26.) Önk. rendelet 52. § (5) e.) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási és Művelődési Bizottsága, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Ellenőrző és Mezőgazdasági Bizottsága és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Népjóléti, Ifjúsági, és Sport Bizottsága véleményének kikérésével a gyermekvédelmi ellátásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

1. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy Hajdúböszörmény Város Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében, az előzőekben meghatározott jogszabályokkal összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások pénzbeli és természetbeli formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve az ellátások igénybevételének rendjét, hogy ezzel is segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez.

A rendelet hatálya

2.§

E rendelet személyi hatálya a Hajdúböszörmény közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3.§

(1) E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ában foglalt értelmező rendelkezések az irányadóak:

a)gyermek

b)a gyermek hozzátartozói

c)a gyermek közeli hozzátartozói

d)a gyermek tartására köteles személy

e)gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység

f)ellátás

g)természetbeni ellátás

h)gyermekvédelmi gondoskodás

i)várandós anya válsághelyzete

j)tartós betegség

k)személyazonosító adat

l)intézmény

13. rendszeres jövedelem
14. fiatal felnőtt
15. fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt
16. veszélyeztetettség

(2) E rendelet alkalmazásában:

a)  hátrányos helyzetű gyermek, tanuló; halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanulók: a Gyvt. 67/A.§ (1), (2) bekezdésében meghatározottak szerint értelmezendő.

b) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. pontjában meghatározottak szerint értelmezendő.

3. törvényes képviselő: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint értelmezendő.

II. fejezet

A gyermekek védelmének helyi rendszere

4. §

(1) A gyermekek védelmét pénzbeli és természetbeni valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások biztosítják.

(2) Pénzbeli és természetbeni ellátás: óvodáztatási támogatás

3. A személyes gondoskodás keretében tartozó gyermekjóléti alapellátások:
   1. gyermekjóléti szolgáltatás
   2. gyermekek napközbeni ellátása

ba) bölcsőde

bb) nyári napközis ellátás.

III. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Óvodáztatási támogatás

5. §

(1) Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a Gyvt. 20/C. § (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az óvodáztatási támogatás helyben biztosított formáját – az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett – természetbeni támogatásként állapítja meg.

(2) A kérelemben foglaltak érdemi elbírálásáról a jegyző dönt.

(3)A természetbeni támogatást a jegyző a Gyvt. 20/C. § (1), (2) és (4) bekezdésében   foglaltak szerint, az arra jogosult gyermekek szülője részére biztosítja.

(4) A természetbeni juttatást a Szociális Szolgáltatási Központ keretében működő Gyermekjóléti Szolgálat szerzi be. A Gyermekjóléti Szolgálat átvételi elismervénnyel átadja a szülőnek az általa megvásárolt termékeket a jegyzői határozatban megjelölt időpontig, valamint a jegyző felé tételes elszámolást nyújt be.

       A természetbeni ellátás formái:

                          - ruházati cikkek (rendszeres óvodába járáshoz és a benntartózkodáshoz szükséges mértékben)

                          - tisztasági felszerelés (pl. papír zsebkendő, wc. papír, szappan, fogkrém,stb.)

                          - írószerek.

(5) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet erre a célra rendszeresített nyomtatványon a Polgármesteri Hivatal Humán és Igazgatási Osztályához (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani. A nyomtatvány átvehető a Hivatalban, illetve letölthető a www.hajduboszormeny.hu internetes oldalról.

(6) Ha a Gyvt. másképpen nem rendelkezik, az óvodáztatási támogatás iránti kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a kérelmező nevét,
2. a születési helyét, idejét,
3. anyja nevét,
4. lakóhelyét, tartózkodási helyét,
5. a kérelmezővel közös háztartásban élők gyermek(ek) az előbb felsorolt személyi adatait.

(7) A hatáskörrel rendelkező az ellátás megállapításáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71.§ (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetében egyszerűsített határozattal dönthet. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve a folyósítás módjáról.

(8) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére vagy a természetbeni ellátás pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére.

(9) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb 1 évre visszamenőlegesen lehet elrendelni. Az ellátás megtérítése az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelhető el.

(10) A természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, a gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt.

IV. fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

Gyermekjóléti szolgáltatás

6.§

(1)    A Gyermekjóléti Szolgálat feladatait a mindenkor hatályos gyermekvédelmi jogszabályok, valamint e rendelet alapján látja el.

(2)       A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a Gyvt. 39.§-ában foglaltakkal összhangban a gyermek testi, lelki egészségének, kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása, a  családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése.

Gyermekjóléti Szolgálat

7.§

(1)    Az Önkormányzat a 6.§-ban meghatározott feladatait a Szociális Szolgáltatási Központ keretében működő szakmailag önálló Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) útján látja el.

(2)  A Gyermekjóléti Szolgálat a tevékenységi körében a 6. §-ban meghatározott feladatain túl a Gyvt. 40.§ (2) bekezdésében foglalt szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, valamint a hátrányos, illetve veszélyeztetett gyermekek részére nyári napközit, illetve egyéb szabadidős programokat szervez, továbbá közreműködik az óvodáztatási támogatás természetbeni támogatásként való beszerzésében, nyújtásában.

A gyermekek napközbeni ellátása

8. §

(1)     A gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41.§-ában foglaltak szerint kell megszervezni.

 (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akik a Gyvt. 41.§ (2) bekezdésében részletezett tulajdonságokkal bírnak.

(3) Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását – a gyermekek életkorának megfelelően – bölcsődében, óvodában, nyári napköziben biztosítja.

Városi Bölcsőde

9. §

(1) Az önkormányzat a Városi Bölcsőde (a továbbiakban: bölcsőde) intézményében munkanapokon 7.00-17.00 óra között biztosítja családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető, gondozható a bölcsődében. A fenntartóval történt egyeztetés után a bölcsőde minden év március 1-jéig tájékoztatja a szülőket nyári nyitva tartásának rendjéről, valamint a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.

(2) A (1) bekezdésben foglaltakon túl a bölcsőde vállalhatja a hat éven aluli sajátos nevelési igényű gyermek nevelését, gondozását, ha az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik.

Amennyiben a bölcsőde sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy a fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.

(3) A bölcsődébe Hajdúböszörmény város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező gyermek vehető fel, húszhetes korától harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-ig, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévét betölti.

(4) Bölcsődei ellátás keretében azon gyermekek ellátását kell elsősorban biztosítani, akinek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban való részvételük vagy egyéb ok miatt – különösen felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló szülő - gyermekük napközbeni ellátásáról más módon nem tudnak gondoskodni. A felvétel során előnyben kell részesíteni:

1. a veszélyeztetett gyermeket, aki a gyermekjóléti szolgálat által családgondozásban részesül, és fejlődése érdekében napközbeni ellátásra van szüksége,
2. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket, akinek a szülője/törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
3. azt a gyermeket, akinek szakorvosi javaslatra a bölcsődei közösségben való elhelyezése intenzívebb szellemi fejlődése érdekében ajánlott,

továbbá, akinek szülője/törvényes képviselője

4. munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
5. vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
6. szakorvos által igazolt tartós betegsége miatt a gyermeke ellátását nem, vagy csak részben tudja biztosítani,
7. GYES mellett legalább 4 órás munkaviszonyban áll,
8. felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán hallgatói jogviszonyban áll,
9. családjában 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel,
10. egyedülálló és a gyermeke ellátását nem, vagy csak részben tudja szociális helyzete miatt biztosítani.

(5) A gyermek bölcsődei ellátását biztosítani kell, ha a gyámhatóság a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján a védelembe vétellel egyidejűleg kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását.

(6) Felvehető az a gyermek is, akire nézve szülője, vagy más törvényes képviselője GYED-ben részesül, és emellett munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít.

(7) A bölcsőde alapfeladatát nem veszélyeztető módon, 400 Ft/óra térítési díj ellenében – melynek összegét a fenntartó évente felülvizsgálhatja - külön szolgáltatásként

a) játszócsoportot,

b) időszakos gyermekfelügyeletet,

c) egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást (pl. gyermeknevelési tanácsadást)

működtethet, illetve otthoni gyermekgondozást biztosíthat. A bölcsőde által biztosított külön szolgáltatásokat a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni.

(8) A játszócsoportban szakképzett kisgyermeknevelő segítségével gyermekfelügyelet vagy a gyermek és a szülő/törvényes képviselő együttes játéklehetősége biztosítható.

(9) Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő/törvényes képviselő által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein elsősorban az alábbi esetekben és időtartamokra:

a) tartós betegállományban levő szülő esetén táppénz, kórházi kezelés, szanatóriumi ellátás idejére, illetve beteg családtag esetén a betegápolás idejére,

b) közoktatási-, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló kötelező szakmai gyakorlatát töltő szülő esetén a szakmai gyakorlat idejére,

c) álláskereső szülő esetén munkahely-keresés céljából átmeneti (1-2 hó) időtartamra,

d) álláskereső szülő munkaerő-piaci képzésének időtartamára.

(10) A bölcsődében az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló Érdekképviseleti Fórum  működik.

A bölcsődei ellátás igénybevételének módja és az ellátás megszűnése

10.§

(1) A bölcsődei felvételi kérelmet minden év május és október hónapban – a helyben szokásos módon meghirdetett napokon - a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője formanyomtatványon terjesztheti elő az intézmény vezetőjénél. A gyermek felvételét a szülő hozzájárulásával a körzeti védőnő, a házi gyermekorvos, háziorvos, a családgondozó, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság is kezdeményezheti.

(2) A szülőnek/törvényes képviselőnek a gyermek bölcsődei felvételi kérelméhez csatolnia kell:

     a) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota   alapján bölcsődében gondozható,

    b) a gyermek lakcímkártyájának másolatát, TAJ kártya másolatát, anyakönyvi kivonat másolatát,

    c) munkaviszonyban álló szülő/törvényes képviselő esetén a munkáltatói igazolást vagy a  munkaügyi központ igazolását a munkaerő-piaci képzésben való részvételről, annak időtartamáról,

    d) a szülő/törvényes képviselő betegsége esetén a szakorvos által kiállított igazolást,

    e) a szülő/törvényes képviselő hallgatói jogviszonya esetén a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást,

    f) egyedülálló, illetve 3 vagy több gyermekes szülő/törvényes képviselő esetén a Magyar Államkincstár által folyósított családi pótlékról szóló igazolást,

    g) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén a jogosultságot igazoló határozatot,

    h) védelembe vett gyermek esetén a védelembe vételről szóló határozatot,

i) gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat javaslatát,

    j) ha a bölcsődei közösségben való elhelyezés az intenzívebb szellemi fejlődés érdekében ajánlott, a szakorvos és a körzeti védőnő javaslatát,

    k) szülő/törvényes képviselő szociális helyzetre való hivatkozása esetén jövedelemigazolást.

(3) Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.

(4) A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődébe abban az esetben vehető fel, ha a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában foglaltak szerinti sajátos nevelési igényét megállapították.

A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei nevelésben, gondozásban legfeljebb annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amely évben a hatodik életévét betölti.

Sajátos nevelési igényű gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap.

A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából, kisgyermeknevelőjéből és vezetőjéből álló szakmai csoport véleményének figyelembevételével kell dönteni a gyermek további neveléséről, gondozásáról.

A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei elhelyezése történhet

a) egészséges gyermekekkel közös csoportban,

b) speciális bölcsődei csoportban.

(5) A bölcsődei felvételről az intézményvezető dönt, aki a döntésről a beiratkozást követő 30 napon belül határozatban értesíti a szülőt/törvényes képviselőt. Az intézményvezető döntése ellen az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül jogorvoslatnak van helye, melyet a város polgármesterének címezve a bölcsőde vezetőjéhez kell benyújtani.

(6) Az intézményvezető a bölcsődei elhelyezésről való megalapozott döntése érdekében a körzeti védőnőtől, illetve a gyermekjóléti szolgálattól környezettanulmányt kérhet.

(7) A bölcsődei felvételt elutasító I. fokú döntés ellen benyújtott jogorvoslatról a fenntartó képviseletében eljáró polgármester 30 napon belül határozattal dönt.

(8) A bölcsődei ellátás megkezdésekor az intézményvezető a szülővel/törvényes képviselővel megállapodást köt

1. az ellátás várható időtartamáról,
2. a fizetendő gondozási díj, étkezési térítési díj mértékéről és a fizetésre vonatkozó szabályokról,
   
3. a szolgáltatások formájáról és módjáról.

 (9) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell

        a) a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen

aa) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,

ab) megfelelő textíliát és bútorzatot,

ac) a játéktevékenység feltételeit,

ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit,

ae) a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit,

   b) az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést az energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban meghatározottak szerint.

10. ^[1] A bölcsődei ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (a bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart) ha a gyermek a 3. évét betöltötte, illetve ha a gyermek a 9. § (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte, továbbá

1.  a jogosultsági feltételek megszűnésével,
2.  a szülő/törvényes képviselő kérelmére,
3.  az intézményvezető döntése következtében, ha a szülő/törvényes képviselő a bölcsőde házirendjét ismételten, súlyosan megsérti,
4. a szakmai bizottság (tagjai: intézményvezető, bölcsődeorvos, gyógypedagógus, kisgyermeknevelő) szakvéleménye alapján.

 (11) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését.

(12) A bölcsőde orvosának a (11) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más szakemberek (intézményvezető, gyógypedagógus, pszichológus, kisgyermeknevelő) véleményét is ki kell kérnie.

11.§^[2]

(1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni.

(2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön kell meghatározni a gyermek gondozására, valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A gondozás intézményi térítési díja az élelmezés nyersanyagköltségével csökkentett szolgáltatási önköltség és állami normatíva különbözete.

Mivel az étkeztetési feladatot az Önkormányzat látja el, a (4) bekezdés alkalmazásában intézményvezető alatt az Önkormányzat azon intézményének vezetőjét kell érteni, amely a gyermekétkeztetést biztosítja. Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díj összegéről történő értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Önkormányzathoz fordulhat. Ha a települési önkormányzat intézmény közreműködése nélkül biztosítja a gyermekétkeztetést, a személyi térítési díj megállapítására, annak vitatására, csökkentésére és elengedésére vonatkozó szabályokat rendeletében állapítja meg.

(3) A bölcsődei gondozás személyi térítési díja: 200,- Ft/fő/nap.

(4) A bölcsődei gondozás személyi térítési díjának kedvezményét a Gyvt. 150. § (6) bekezdésében meghatározottak alapján kell biztosítani.

Nyári napközis ellátás

12. §

(1) Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását nyári napközi, illetve nyári napközis tábor keretében is biztosíthatja.

(2)    A nyári napközit a Gyermekjóléti Szolgálat szervezi meg, melynek során együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel, valamint a Munkaügyi Központtal.

(3)    A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nyári napközis ellátásban levő gyermekekre.

V. fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezés

13. §

 E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. A rendelet előírásait 2014. január 1. után indult ügyekben kell alkalmazni.

Hatályon kívül helyező rendelkezés

14.§

  E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének „a gyermekvédelem helyi szabályairól” szóló módosított 28/2007. (VII.02.) Önk. rendelete.

Átmeneti rendelkezés

15. §

E rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.