1. § A rendelet célja Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a köztemetők üzemeltetése, az elhunytak emlékének méltó megőrzése, a halottak nyughelye előtti egyházi vagy polgári szertartás végzése és a kegyeleti szolgáltatások kulturált színvonalon történő ellátásának biztosítása.

2. § (1) A Hajdúböszörmény közigazgatási területén található temetők felsorolása:

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt temetők üzemeltetését ellátó Paraklétosz Kegyeleti Szolgáltató Nonprofit Kft. tevékenységét az Önkormányzattal kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján végzi.

3. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamát a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 18. § (1) bekezdésének megfelelően a következők szerint határozza meg:

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog az (1) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama

(3) Sírhely-előreváltás csak az Üzemeltető engedélyével lehetséges.

(4) Abban az esetben, ha a temetési helyek előírt használati ideje lejárt, de a temető üzemeltetője – a fenntartó hozzájárulásával – a temetési helyeket magába foglaló sírhelytáblákat ismételt temetésre vagy egyéb célra felhasználni nem kívánja, lehetséges azok újraváltása.

(5) A temetési helyek használati díjtételeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezen díjtételeket évente felül kell vizsgálni.

4. § (1) A temetési hely felett – a 10. §-ban szabályozott díszsírhely kivételével – az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlására a Ttv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A már meglévő és időközben feleslegessé vált sírhelyeket, sírbolthelyeket a temetési hely felett rendelkező értékesítheti, melyre a mindenkori üzemeltetőnek elővásárlási joga van. Az eladási szándékot a temetési hely felett rendelkező személyesen köteles bejelenteni az Üzemeltetőnek.

5. § (1) A köztemetőket római számmal megjelölt sírhelytáblákra, ezen belül nagybetűs (A, B, C, stb.) megjelölésű sírhely sorokra és a sorokat arab számmal megjelölt temetési helyekre kell felosztani. A sírhelytáblák kialakítását, a sírhelyek (sírbolthelyek) beosztását, számozását, azok elhelyezését az Üzemeltető állapítja meg a tulajdonosok által jóváhagyott parcella vázlat alapján.”

(2) A kialakított sírhelytáblák közül – kivéve a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott városi köztemető területének észak-nyugati szélén elhelyezkedő sírhelytáblákat – külön ki kell jelölni

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban, továbbá az e) és f) pontjaiban felsorolt temetési helyeket a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott városi köztemető központi fekvésű részén kell kialakítani.

(4) A 2. § (1) bekezdésének b) pontjában jelölt külterületi lakott helyek köztemetőjében a sorba temetésre kijelölt egyes sírhelyeket tartalmazó sírhelytáblák kialakítása kötelező. A (2) bekezdés b) és g) pontjaiban szereplő sírhelytáblák kialakítását – a helyi körülmények és lehetőségek figyelembe vételével – a köztemető üzemeltetője dönti el.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében jelölt temetőben kialakított vagy kialakítandó sírhelyek megoszlása a következő lehet:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt temetési helyek az 5. §-ban részletezett, utakkal határolt sírhelytáblákban alakíthatók ki, az alábbi előírások szerint:

(3) A temetési helyeket – a sírbolthelyek kivételével – kifalazni, betonnal kibélelni, oldalirányú üreggel ellátni tilos.

7. § (1) A temető területén az urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység. Sírjelek, síremlékek felállításához, felújításához, átépítéséhez, lebontásához – bemutatott részletes terv alapján – a temető üzemeltetője járul hozzá és a (3) bekezdésben foglaltak alapján meghatározza a síremlékek alapozási méreteit. A sírjel nem foglalhat el a (3) bekezdésben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.

(2) Nem adható engedély fejfás jelölésű temetési helyen síremlék felállítására vagy egyébként a temetési helyre nem jellemző egyéb kialakításra, kiképzésre. Sírjel készítésénél az erre irányuló előírásokat be kell tartani. A csónak alakú fejfás parcellában a temetés rendjére vonatkozó előírásokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A síremlékek földfeletti kiképzésének adatai:

(4) A (3) bekezdésben felsorolt síremlékek hosszának és szélességének méreteitől kivételes esetben – pl. az elhunyt termete – el lehet térni. Erre irányuló kérelmet a temető üzemeltetője engedélyezheti.

(5) A síremlékek fennmaradásának időtartamával kapcsolatosan a temetési helyekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A temető vagy temetőrész megszüntetése, majd kiürítése elrendelése időpontjának lejárta után a síremlékek további sorsa vonatkozásában a Vhr. 21. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Az előreváltott temetési helyeken elhelyezett síremlékek, valamint síremlékkel rendelkező sírbolthelyek eladási szándékát az Üzemeltetőnek előzetesen be kell jelenteni.

8. § (1) A temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m² alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül.

(2) Sírboltok csak személyenként elkülönített légtérrel építhetők az alábbiak szerint:

(3) A sírboltok legalább 2 db koporsó elhelyezésére szolgálnak, ennek megfelelően alapméretei az alábbiak:

(4) A sírbolt alját és oldalfalait vízbehatolás és földnyomás ellen megfelelően ki kell képezni. A sírbolt tetejét legalább 300 kg/m² hasznos terheléssel kell számítani, a fedőlapot ilyen teherbírásnak megfelelően kell készíteni. A sírbolt légmentes lezárásáról, sírboltfülke légmentes befalazásáról gondoskodni kell.

9. § (1) Hamvakat tartalmazó urnák eltemetése, elhelyezése a tulajdonosok által jóváhagyott parcella vázlat alapján kialakított sírhelytáblákban történik.

(2) Az urnasírhelynek a 3. §-ban meghatározott nyugvási ideje lejárta után a sírokban elhelyezett hamvakat tartalmazó urnákat közös sírba kell elhelyezni. A közös sír kialakításáról és a folyamatos elhelyezésről az Üzemeltető gondoskodik.

(3) Egy urnasírboltba 4 db urna helyezhető. Sírhelybe 4 db urna helyezhető el.

(4) Az urnasírhelyek, urnasírbolt-helyek méretei:

(5) A síremlék jellegű urnasírhelyek méretei: urnasírhelyek hossza: 1,2 méter, szélessége: 1,0 méter, magassága: 0,15 méter.

10. § (1) A díszsírok a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti városi köztemető központi helyén fenntartott egyes és kettős sírhelyek, amelyeket a város önkormányzati képviselő-testülete adományoz olyan elhunytak számára, akik a haza, a közösség vagy a város érdekében kimagasló és maradandó érdemeket szereztek.

(2) Díszsírba temethetők:

(3) A (2) bekezdés szerinti feltételek alapján díszsírba való temetést az elhunyt, hozzátartozója, munkahelye, politikai, társadalmi szervezet, civil közösség és egyház kezdeményezheti az önkormányzat képviselő-testületénél. A kérelemről a képviselő-testület határozattal dönt. Ha a bejelentés és a temetés közötti időtartam a képviselő-testületi elbírálás lehetőségét kizárja, úgy az adományozás kérdésében a polgármester foglal állást és döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A díszsírok a városi temető ravatalozójától észak-nyugatra fekvő területen alakíthatók ki, amelyek a temető megszüntetéséig fennmaradnak. A díszsírok gondozása, fenntartása – hozzátartozó vagy az elhunyt kegyeletét megőrző más személy hiányában – a temető üzemeltetőjének a feladata.

(5) A díszsírokba már eltemetett elhunytak később meghalt házastársainak vagy a már eltemetett házastársainak a díszsírhelyekre jogosultakkal közös sírba való temetéséről – az elhunytak közeli hozzátartozóinak előzetes kérelme alapján – az önkormányzat képviselő testülete vagy a (3) bekezdés szerint a polgármester dönt.

(6) Közéleti sírhelyek a városi temető ravatalozójától észak-nyugatra fekvő területen alakíthatók ki, amelyek a temető megszüntetéséig fennmaradnak. A díszsírok gondozása, fenntartása – hozzátartozó vagy az elhunyt kegyeletét megőrző más személy hiányában – a temető üzemeltetőjének a feladata. A közéleti sírhelybe való temetkezést Hajdúböszörmény Város Polgármestere engedélyezi kérelemre. Engedély akkor adható, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az elhunyt által kifejtett tevékenység alkalmas volt arra, hogy a Hajdúböszörmény városa iránti megbecsülést fokozza vagy a város egészének vagy egy részének fejlődését elősegítse a közéleti, tudományos, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, vallási vagy gazdasági területen.

11. § Temetési hely, sírbolt felnyitását a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyében és a szabályzatban foglaltak szerint kell elvégezni. Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a temető üzemeltetője legkésőbb a munka megkezdése előtt 10 nappal a temetőben (hirdetőtáblán) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely számát, a sírjelen feltüntetett adatok körét és az exhumálás idejét tartalmazó közleményt helyez el.

12. § (1) Az Üzemeltető a temetéssel, a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos ügyek intézésére a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott városi köztemetőben kialakított iroda épületében ügyfélfogadást tart. Az ügyfélfogadás helyi időpontjait és időtartamát az Üzemeltető – a temető bejáratánál kifüggesztett hirdetőtáblán megjelölve – határozza meg.

(2) A külterületi lakott helyeken történő temetéssel, valamint ahhoz kapcsolódó szolgáltatással jelentkező ügyeket is az (1) bekezdésben meghatározott ügyfélfogadási helyen intézik.

12/A. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt Hajdúböszörményi Városi Köztemető nyitvatartási rendje a következő: november 1-jétől március 31-ig 8:00-17:00 óráig; április 1-jétől május 31-ig 8:00-19:30 óráig; június 1-jétől augusztus 31-ig 7:00-19:30 óráig; szeptember 1-jétől október 31-ig 8:00-18:00 óráig; kivéve a november 1-jei és 2-i ünnepi nyitvatartás időpontját, amikor az üzemeltető hosszabbított nyitvatartást köteles biztosítani. A temető halottak napi, valamint az azt megelőző és követő napok nyitvatartását az üzemeltető a lakossági igényeknek megfelelően köteles biztosítani. Erről az illetékes szervekkel egyeztet, és tájékoztatja a lakosságot.

(2) A köztemetőket a nyitvatartási időn belül lehet látogatni.

(3) A 2. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt külterületi lakott helyek temetőinek nyitvatartási rendje a következő: március 31-től október 31-ig 6-20 óráig; november 1-jétől március 30-ig 7-18 óráig

(4) Rendkívüli esetben az üzemeltető eltérhet a nyitvatartási időtől, ezt köteles írásban bejelenteni Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának, valamint az illetékes eljáró hatóságnak.

(5) A köztemetőkben 14 éven aluli gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat.

13. § (1) A temető üzemeltetésével kapcsolatos előírások betartásáról, betartatásáról, a közönség kivonatolt tájékoztatók kifüggesztésével történő tájékoztatásáról az Üzemeltető a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-ában foglaltak szerint gondoskodik.

(2) A kegyeleti jogok gyakorlása céljából az Üzemeltető a Ttv. 18. §-ában előírt nyilvántartásokat vezeti. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. Az üzemeltető a sírboltkönyv és a nyilvántartó könyv adatai alapján a temető nyilvántartási ideje alatt köteles felvilágosítást adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek. Köteles továbbá a köztemetőről térképet vagy vázrajzot készíteni, amelyen folyamatosan fel kell tüntetni a betelt és a még felhasználható temetési helyeket.

14. § (1) Az Üzemeltető a Kegyeleti Közszolgáltatási Szerződésben foglaltak szerint folyamatosan gondoskodik a temető létesítésének és működtetésének feltételéül előírt infrastrukturális és egyéb körülmények megfelelő állapotban tartásáról, így különösen a köztemetők

(2) Az elhasználódott és feleslegessé vált tárgyak megsemmisítése a temető üzemeltetőjének a feladata, amennyiben a sírhellyel rendelkező személy nem ismert.

(3) A temetési helyek gondozása – állagmegóvás, díszítés, növények ültetése, más karbantartási feladatok végzése – a rendelkezési jogosult kötelessége, aki ezen tevékenységét az Üzemeltető által kiadott és kifüggesztett előírások alapján köteles végezni.

15. § (1) A városi temető kerítéssel körülvett terület, melybe kizárólag a kapukon keresztül szabad bemenni.

(2) A városi temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az Önkormányzatot, sem az Üzemeltetőt nem terheli.

16. § (1) A 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott városi köztemető területén a gépjárművel való közlekedés behajtási díj megfizetésével lehetséges.

(2) A temetési helyek földfeletti kiképzéséhez, síremlékek, sírboltok létesítéséhez szükséges építési anyagokat, segédszerkezeteket, építőipari gépeket a városi temető területén az erre a célra kijelölt helyen lehet tartani. Az építési tevékenységekből visszamaradt anyag, törmelék, segédszerkezet sírhelyek közötti tárolása csak az Üzemeltető által engedélyezett módon és időtartamra lehetséges.

(3) Tilos a temetőben

(4) A sírgondozás során összegyűlt mindenfajta hulladék, szemét, növényi maradvány, valamint gaz, virág, koszorú hulladék a kihelyezett szemétgyűjtő konténerekben tárolandó.

(5) Temetőben gyertyát gyújtani legkésőbb a zárási időt megelőző 1 órával és a tűzmegelőzés figyelembevételével szabad.

(6) A temetési helyen 1 méter magasságot és 0,4 méter szélességet meg nem haladó méretű koszorútartó helyezhető el. Koszorútartót a temetési hely melletti területrészen elhelyezni tilos.

(7) A temetők területén a temetési helyeken síremlék, sírjel állításával kapcsolatos munkavégzés csak a rendelkezési jogosulttól származó írásbeli nyilatkozat birtokában lehetséges. A munkavégzést a munkák megkezdését megelőzően az Üzemeltetőnek be kell jelenteni. A sírhely gondozásával kapcsolatos egyéb tevékenység, amennyiben azt nem vállalkozásszerűen végzik, nem bejelentés-köteles.

(8) A temetési hely melletti területen, azaz nem a sírhelyhez tartozó területen más tárgy, például ülőpad, egyéb sírtermék, fás szárú növény csak az Üzemeltető írásbeli engedélyével helyezhető el. Az engedély nélkül kihelyezett tárgyak, fás szárú növények, zúzott vagy darált kőzúzalék eltávolítását a kihelyező az Üzemeltető írásos felszólítása után 30 napon belül köteles elvégezni. Amennyiben az eredeti állapot visszaállítása határidőn belül nem történik meg, akkor az Üzemeltető gondoskodik erről. A felmerülő költségeket az Üzemeltető a sírhely felett rendelkező számára továbbszámlázza.

(9) A temetők területén a síremlékek, sírok építése során keletkezett építési törmeléket, fel nem használt építőanyagot, sírjeleket, a vállalkozási és a temetkezési szolgáltatással összefüggésben keletkezett veszélyes hulladékot a megrendelő által kivitelezéssel, szolgáltatással megbízott vállalkozó, temetkezési szolgáltató még a munkavégzés napján köteles a köztemető területéről elszállítani vagy elszállíttatásáról gondoskodni. A vállalkozó vagy temetkezési szolgáltató mindezen anyagok további elhelyezéséről és ártalmatlanításáról is köteles gondoskodni.

(10) A temetőkbe látogatók panaszaikat a 12. § (1) bekezdésében meghatározott irodában elhelyezett panaszkönyvbe jegyezhetik be. Az Üzemetető köteles a bejegyzett indokolt panaszokat a törvényes határidőn belül kivizsgálni, erről a panasztevőt tájékoztatni és a jogos panasz okát megszüntetni.

17. § (1) Temetkezési szolgáltatások alatt a Ttv. 25. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek értendők.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt temetkezési szolgáltatások közül a temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az Üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező. Ezeket az Üzemeltető által biztosított szolgáltatásoknak nevezzük, melyre vonatkozó díjtételeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Újratemetés díját a rendelet 2. mellékletében szereplő díjtételekből kell értelemszerűen képezni.

(4) A temetkezési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet vagy vállalkozó gondoskodik a temetés idejének, helyének, a szertartás formájának nyilvánosságra hozataláról, hirdetés közzétételéről. Az Üzemeltető vezeti a temetési helyekről a nyilvántartásokat, a sírboltokról szóló nyilvántartására a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. A sírboltkönyvbe és a nyilvántartó könyvbe annak személyes adattartalma miatt csak az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult tekinthet be. A sírhely ügyében, különösen megváltás vagy újraváltás esetén az eltemettető vagy a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyesen, vagy meghatalmazottja járhat el.

(5) A Ttv. 25. § (1) bekezdésben felsorolt temetkezési szolgáltatások zavartalan biztosításáról az Üzemeltető köteles gondoskodni közvetlenül vagy közvetve, a Ttv. 30. §-a szerinti feltételeknek megfelelő temetkezési szolgáltató közreműködésével.

(6) A temetőben végzendő minden munkát az Üzemeltető részére be kell jelenteni. A temetkezési szolgáltatónak, a temetőben vállalkozásszerű tevékenységet végző vállalkozónak rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez előírt szakképesítéssel, és a közegészségügyi, valamint baleset- és tűzvédelmi előírásokra vonatkozó ismerettel.

18. § (1) A temetőben munkát végző vállalkozó és temetkezési szolgáltató ez irányú tevékenységét az Üzemeltetővel együttműködve köteles végezni.

(2) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők, különösen az építőipari vagy kertészeti tevékenységet ellátók minden olyan megkezdett nap után, amelyen vállalkozói tevékenységüket végzik, temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni, melynek összegét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

19. § (1) Ravatalozni és ravatalozással egybekötött szertartást végezni a ravatalozó-teremben vagy az ahhoz közvetlenül kapcsolódó nyílt, a ravatalozó épület előtt kijelölt és kiépített területen lehet. Hamvasztásos temetés esetén a sírnál, sírboltnál, urnasírboltnál történő urnaravatalozás is megengedett. A ravatalra helyezett halott – kivéve a fertőző betegségben elhunyt és a roncsolt testű halott – koporsója az eltemettető kívánságára, a temetési szertartás megkezdéséig a ravatalozóteremben nyitva tartható. A köztemetőben lévő ravatalozó helyiséget a temetési szertartás megkezdése előtt fél órával kell kinyitni.

(2) A külterületi lakott helyeken eltemetendő halottat a temetési szertartás megkezdése előtt kell a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott városi köztemető ideiglenes tárolójából a külterületi lakott hely köztemetőjébe kiszállítani és az ott kialakított ravatalozóban elhelyezni. Egészségügyi intézményben meghalt személy esetében az elhunytat a temetési szertartás megkezdése előtti időpont megfelelő megválasztásával a kórházból közvetlenül a külterületi lakott hely köztemetőjébe is ki lehet szállítani. A holttestnek a ravatalozóasztalon történő elhelyezésénél a Vhr. 5. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.