(egységes szerkezetben a módosító 12/1995. (VI.09.), 4/1997. (II.20.), 16/2006. (V. 18.), 33/2006. (VIII. 31.), valamint 15/2009. (X.15.) Ör. sz. rendelettel)

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1994. évi XVII. törvénnyel módosított, 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: tv.) 54. és 58. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Hajdúszoboszló város közigazgatási területén lévő, részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek elidegenítésére.

2. §

A képviselő-testület az elidegenítési megbízásról az elidegenítésre kijelöléssel egyidőben dönt.

3. §

(1) A törvényben meghatározott vételi jog hatálya alá nem eső lakások és helyiségek értékesítésre történő kijelöléséről a képviselő-testület jogosult egyedi döntéseket hozni.

(2) A döntésre a bérlő kérelme alapján javaslatot tesz:

    - bérlakás értékesítése esetén:

                Egészségügyi és Népjóléti Bizottság (szociális bérlakás esetén):

                Pénzügyi, Ellenőrző és Gazdasági Bizottság:

                Városfejlesztési, Műszaki Bizottság.

    - helyiségek értékesítése esetén:

                Városfejlesztési, Műszaki Bizottság:

                Pénzügyi- Gazdasági, Ellenőrzi Bizottság.

(3) E lakások és helyiségek értékesítési és fizetési feltételei tekintetében is az e rendeletben előírtakat kell alkalmazni.

4. §

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának a tv. 44. §.-a alapján nem értékesítendő (tartósan önkormányzati tulajdonban tartandó) lakásai és helyiségei felsorolását az 1.sz. melléklet tartalmazza.

II.

A lakások értékesítésének szabályai

5. §

A vételi joggal a jogosult az elidegenítéssel megbízott szervhez tv. szerinti határidőben intézett írásbeli nyilatkozattal élhet.

6. §

(1) Elővásárlási jog esetén az elidegenítéssel megbízott szerv az ajánlat megküldésekor köteles a jogosultat írásban felhívni, hogy az ajánlatra a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozzék. E határidő kérelemre indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az ajánlati kötöttség ideje 60 nap.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

    - a legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatokat (alapterület,

      szobaszám, komfortfokozat, stb.),

    - az ingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó alapvető tájékoztatásokat,

    - az ingatlan vételárát és annak kialakításánál figyelembe vett tényezőket,

    - fizetési feltételeket,

    - a vásárlásra való jogosultság feltételeit.

7. §

A vételár a lakáshoz tartozó földterület (telek) esetében a forgalmi érték, míg a lakás (felépítmény) esetében az üres (beköltözető) forgalmi értéknek

      a., egy lakásos ingatlannál teljes összege (100 %-a)

      b., több lakásos ingatlannál 75 %-a.

8. §

(1) Ha a lakás beköltözhető (üres) az csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján értékesíthető a képviselőtestület kijelölését követően. A kikiáltási ár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével.

(2) Ha a lakás lakottan kerül értékesítésre, az csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján történhet. A kikiáltási ár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-ával.

9. §

(Az 33/2006. (VIII. 31.) számú rendelettel hatályon kívül helyezve.)

10. §

(1) Önkormányzati bérlakás bérlő, vagy vele tekintet alá eső személy általi vásárlásához önkormányzati támogatások nem vehetők igénybe.

(2) Versenytárgyalás útján értékesített bérlakások vevői – amennyiben a külön jogszabályoknak megfelelnek – igénybe vehetik az első lakáshoz jutók támogatását saját erő kiegészítéshez.

11. §

(1) A lakások elidegenítése a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében történhet. Utóbbi esetben a vételár 20 %-a egy összegben fizetendő első vételárrészletként a szerződéskötéskor.

(2) Ha a lakást a vételi vagy elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább 15 év részletfizetési kedvezményt kell adni. 15 évnél hosszabb, de 25 évet meg nem haladó törlesztési időt a jövedelmi és vagyoni (szociális) helyzet alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság állapíthat meg.

12. §

(1) A részletre történő értékesítés esetén a vételár hátralékot a mindenkori január 1-i jegybanki alapkamat 75 %-ával terhelve kell megfizetni. Fizetési késedelem esetén a meg nem fizetett vételárrészlet(ek) kamata a mindenkori január 1-i jegybanki alapkamat kétszerese.

(2) Amennyiben a vásárló a részletfizetési kötelezettségét legalább 6 hónapon keresztül folyamatosan bármilyen okból nem teljesíti, a vételár-részlet egyösszegben esedékessé válik, illetve ez a körülmény feljogosítja az eladót a szerződés felbontására.

(3) Részletfizetésre történő vásárlás esetén a vételár hátralék és járulékai erejéig az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az önkormányzat javára.

13. §

A vételár egyösszegben való megfizetése vagy többletfizetés esetén a vevőt 40% árengedmény illeti meg a vételárból. Ez nem vonatkozik a versenytárgyalás útján értékesített ingatlanokra.

14. §

(1) Vételárhátralék fennállása esetén az ingatlan elidegenítéséhez, vagy cseréjéhez, illetve az ingatlanra vonatkozó öröklési, tartási, vagy életjáradéki szerződés kötéséhez, a tartozás átvállalásához az egészségügyi és népjóléti bizottság szociális indok alapján hozzájárulást adhat.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan ingyenes és visszterhes átruházása egyébként csak a vételárhátralék teljes kiegyenlítése esetén lehetséges. Cseréjéhez a képviselőtestület hozzájárulása szükséges.

III.

Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai

15. §

(1) Az önkormányzat a tulajdonában álló lakások elidegenítéséből származó bevételeit (a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során):

• a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére,
  

• településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére,
  

• építési telkek kialakítására,
  
• lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására,
• emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására,

• csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére,
  
• lakásvásárlásra is felhasználhatja.
  

(2) Az önkormányzat tulajdonába került lakóépületek elidegenítéséből származó bevétel a lakások elidegenítéséből származó bevételnek minősül, csökkentve

        - az épület elidegenítésére történő előkészítéssel,

        - a földrészlet megosztásával,

        - a társasházzá való átalakítással,

        - a forgalmi érték megállapításával,

        - az elidegenítés lebonyolításával

kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségekkel.

(3) A bevételek felhasználásának részletes szabályai:

a) a felhasználható bevételekről évenként kimutatást kell készíteni,

b) a bevételeket külön Alapként kell kezelni, elkülönített bankszámlán (számlaszám: 11738084 – 15372741 – 06080000),

c) az Alap felhasználásáról évente javaslatot kell készíteni, melyet a képviselő-testület jogcímenként hagy jóvá,

d) a bevételek és kiadások alakulásáról évente beszámolót kell készíteni.

IV.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

16. §

(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén a helyiséget a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő (elővásárlás jogosultja) részére vételre fel kell ajánlani.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

    a., a helyiségek fontosabb adatait (helyrajzi szám, cím, alapterület, közművesítettség, műszaki állapot,   gyakorolható tevékenység, stb.)

    b., a helyiség forgalmi értékét, vételárát és a kialakításuknál figyelembe vett tényezőket,

    c., fizetés feltételeit.

(3) Az értékesítésre történő kijelölést megelőzően a nem lakás céljára szolgáló helyiséget az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként kell kialakítani.

(4) Nem jelölhető ki értékesítésre az önkormányzati helyiség, ha az

    a., olyan épületben van, amely az érvényes részletes rendezési terv bontásra kijelölt, vagy amelynek felújításáról, átalakításáról az önkormányzat döntött,

    b., a helyiségtulajdonos önkormányzat képviselőtestülete polgármesteri hivatalának (hivatali egységének) elhelyezésére szolgáló épületben van,

    c., műemlék, vagy műemlék jellegű épületben van,

    d., életvédelmi célokat szolgál,

    e., bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett.

(5) (Az 33/2006. (VIII. 31.) számú rendelettel hatályon kívül helyezve.)

17. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérlői – mint az elővásárlási jog jogosultjai – bérleményüket a helyi forgalmi értéken vásárolhatják meg.

(2) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben kell megfizetni. A képviselőtestület – kérelemre, városi érdekből, vagy szociális okból – fizetési haladékot, vagy részletfizetési kedvezményt biztosíthat.

(3) Nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján kell értékesíteni azokat az elidegenítésre kijelölt helyiségeket,

    a., amelyek üresen állnak, vagy

    b., ahol az elővásárlási jog jogosultja lemondott e jogának gyakorlásáról, vagy

    c., ahol senki nem rendelkezik elővásárlási joggal.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti helyisége

    a., üresen kerül értékesítésre, a kikiáltási ár azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével,

    b., bérelten kerül értékesítésre, a kikiáltási ár a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 80 %-a.

(5) Kárpótlási jegy fizetőeszközként nem használható fel.

18. §

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésének eljárási szabályaira is a 6. §-t kell alkalmazni.

V.

Vegyes rendelkezések

19. §

(1) A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén az elidegenítéssel megbízott szerv a megállapodás megkötését megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a tulajdonszerzéshez meghatározott feltételek fennállnak-e. Ha az elidegenítéssel megbízott szerv azt állapítja meg, hogy a bejelentőnek sem vételi, sem elővásárlási joga nincs, erről a kérelmezőt 30 napon belül értesíti.

(2) A bérlemények nem adhatók el olyan vevőnek sem, akinek a vásárlás időpontjában a bérleményre vonatkozó lakbér, vagy önkormányzati gazdasági társaság által kezelt közüzemi díj tartozása van.

(3) Az értékesítésre kijelölt, illetve a vételi jogosult bejelentése alapján értékesítésre előkészített épületen, lakásban, helyiségben a kezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkát végezhet.

20. §

(Az 33/2006. (VIII. 31.) számú rendelettel hatályon kívül helyezve.)

VI.

Záró rendelkezések

21. §

(1) E rendelet 1994. június 15. napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1994. március 31. napjától a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az önkormányzati vagyonról, hasznosításáról szóló 14/1992. (XII.30.) Ör. számú rendeletet e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban álló házingatlanok elidegenítését szabályozó 12/1991. (VIII.26.) Ör. számú rendelet.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK (2006. december 12.) irányelvnek megfelelést szolgálja.