(egységes szerkezetben a módosító 15/2009. (X.15.), 24/2009. (XII.17.), 26/2009. (XII.17.), 5/2010. (II.25.), 12/2010. (VII.01.), 13/2010.  (VIII.05., 21/2010. (XII.16.), 7/2011. (II.24.), 13/2011. (IV.28.), 19/2011. (XII. 15.), 20/2011. (XII. 15.), a 15/2012. (VI.07.), 23/2012. (XII.20.), 4/2013. (II.21.), 19/2013. (VI.27.), 28/2013. (XII.19.), 9/2014. (IV.24.), 10/2014. (VI.12.), 21/2014. (XII.18.), 4/2015. (I.29.) valamint a 30/2015. (XI.12.) Ör-tel.)

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) rendelkezéseire is, az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek városképi, kereskedelmi, közlekedésbiztonsági, idegenforgalmi, közegészségügyi, környezetvédelmi szempontok, valamint a helyi adottságok figyelembevételével meghatározza mindazon követelményeket, melyek a közterület eredeti funkciójától eltérő használatára, hasznosítására vonatkoznak.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Hajdúszoboszló város közigazgatási területén

a) az ingatlan nyilvántartásban Önkormányzati tulajdonban, és kezelésben lévő bel-, és külterületi közterületként, közútként, közparkként, közkertként nyilvántartott földrészletekre, építményekre (pl.: út, járda, tér, közpark)

b) mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik (amelyek) a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területet, építményeket igénybe veszik, használják, illetve hasznosítják.^[1]

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) az országos szintű jogszabállyal szabályozott közút-területekre,

b) önkormányzati rendelettel külön szabályozott területekre.

II. fejezet

A közterület használata és a közterület-használati engedély

3. §

(1) A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

(2) A rendeltetéstől eltérő célra használni közterületet (továbbiakban: közterület-használat) hatósági szerződés (engedély), vagy az önkormányzati vagyonhasznosításban felruházott gazdálkodó szervezetekkel polgárjogi szerződés alapján lehet az e rendeletben meghatározott díjak, illetve a polgárjogi szerződésben foglalt ellenérték/szolgáltatás megfizetése mellett.

(3) A szerződés (engedély) nem helyettesíti a közterület jogszerű használatához esetlegesen szükséges hatósági, illetve egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat, azokat a közterület használója köteles a közterület használatának megkezdése előtt saját költségén és felelősségére beszerezni.

4. §

(1) Hajdúszoboszló város önkormányzatának képviselő-testülete a közterület használathoz szükséges hatósági szerződéssel kapcsolatos tevékenységének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2) Önkormányzati közterület használathoz tulajdonosi hozzájárulás szükséges:

a) szobor, emlékmű, szökőkút, díszkút, vízmedence, alapzatos zászlórúd,

b) (Hatályon kívül helyezte 2010. január 1-jétől a 26/2009. (XII.17.) Ör. sz. rendelet.)

c) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére üzleti tevékenységhez kötött esetekben,

d) közterületbe benyúló épületrész – erkély, loggia vagy egyéb zárt épületrész – építéséhez (kivéve eresz),

e) egyéb köztéri tárgyak (pad, fix vagy rögzített figyelmeztető és tájékoztató táblák) felállításához,

f) egyéb rendezvény – kivéve az önkormányzat vagy intézménye által szervezett rendezvény vagy az éves programfüzetben szereplő rendezvény – szervezéséhez első alkalommal.^[2]

g) vendéglátóipari előkert kialakításához;^[3]

h) a 2.sz. mellékletben nem szereplő, egyéb közterület használatához, kivéve a 14.§. (6) – (10) bekezdésekben foglalt esetek.^[4]

(3)^[5] A tulajdonosi hozzájárulást a (2) bekezdés a) pont esetében a képviselő-testület, a c), d) e) és f) pontok esetében a Városfejlesztési, Mezőgazdasági Bizottság adja ki. Az f) pont esetében a rendezvény jellegétől függően az érintett bizottságok (Kulturális, Sport, Nevelési vagy a Turisztikai) egyetértése szükséges a hozzájárulás kiadásához.

5. §

(1) A közterület hatósági szerződéssel (engedéllyel) vehető igénybe az alábbi célokra:

a) üzlethomlokzaton elhelyezett, közterületbe 10 cm-nél mélyebben benyúló védőtető, kirakatszekrény kialakítására, cégtáblára, címtáblára, reklámberendezés telepítésére, védőtető, ernyő, fényreklám, üzletkörrel kapcsolatos hirdetmények és hirdető berendezések elhelyezésére,^[6]

b) önkormányzati tulajdonú földterületre ideiglenesen vagy meghatározott időre nem önkormányzati tulajdonú felépítmény elhelyezésére és üzemeltetésére, továbbá közterület igénybevételével rendezett, a település egészét érintő rendezvények, vásárok, kiállítások, országos rendezvénysorozathoz kapcsolódó tevékenységek, iparművészeti vásár, sport- és kulturális rendezvények, mutatványos és egyéb rendszeres és alkalmi (szezonális) rendezvények és alkalmi ideiglenes árusítás esetén (pl. Mindenszentek, karácsonyi, szilveszteri árusítás, fenyőfa-árusítás, stb.),^[7]

c) építési állvány, építőanyag és építési törmelék ideiglenes elhelyezésére,^[8]

d) (Hatályon kívül helyezte 2010. január 1-jétől a 26/2009. (XII.17.) Ör. sz. rendelet.)

e) filmalkotás forgatása céljára,^[9]

f) sátrak /cirkuszi, lakodalmas, kiállítási, vásári stb./ közterületen történő elhelyezéséhez,

g) a megállító mobil tábla az ingatlan vagy annak egysége (üzlet, iroda stb.) annak nyitvatartási ideje alatt úgy helyezhető el, hogy a közúti-, kerékpáros és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, ne veszélyeztesse. Egy ingatlan, vagy annak egységének tulajdonosa, használója a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen maximum 3 db megállító táblát helyezhet el elsődlegesen az ingatlan vagy annak egysége előtt. Az ingatlan vagy annak egysége előtt maximum 5 méterenként 1 db megállító tábla helyezhető el. Amennyiben az ingatlan vagy annak egysége előtt műszaki szempontból nem helyezhető el a megállító tábla, vagy üzleti szempontból irreleváns az elhelyezése, úgy annak 100 m-es körzetében is kitehető 1 db úgy, hogy  az más ingatlan vagy annak egysége érdekeit ne sértse, melynek igazolása kérelmező feladata. ^[10]

h) kerékpármegőrzők és kerékpártartók kihelyezésére,

i) jogszabály által nem tiltott termékek árusításához,

j) utcai zenéléshez, énekléshez és táncos produkció – nem rendezvény keretében megrendezésre kerülő – bemutatásához,

k) Hajdúszoboszló Város Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaságok, az önkormányzat intézményei, a hajdúszoboszlói székhelyű, telephelyű non-profit szervezetek által szervezett, valamint a minden évben összeállításra kerülő éves városi programfüzetben szereplő egyéb események hirdetése, illetve választások idején a választópolgárok döntésének orientálása érdekében molinó kihelyezéséhez, azzal, hogy a molinót az esemény végét követő 48 órán belül el kell távolítani.

l)^[11] Hajdúszoboszlón vagy a megyében szervezett, kulturális, sport, egészségmegőrzéssel kapcsolatos esemény hirdetése azzal, hogy a molinó kihelyezése az esemény kezdő időpontját megelőzően maximum 10 nappal korábban lehetséges és az esemény végét követő 48 órán belül el kell távolítani. Azonos időszakban a k.) pontban jelölt események elsőbbséget élveznek.

m)^[12] helyi kézműves termékek és tevékenységek bemutatására a 2. sz. mellékletben meghatározott helyszínen.

(2)^[13]

(3)^[14] Építési munkákkal kapcsolatos terület-foglaláshoz, állvány, építőanyag, törmelék, ezek tárolására szolgáló konténer 24 órát meghaladó elhelyezéséhez:

a) május 1. és június 30. közötti időszakban a Sport utca – Fürdő utca – Gábor Áron utca – Szent Erzsébet utca – Böszörményi út – Pávai-Vajna utcák által határolt tömbben,

b) július 1. és augusztus 31. közötti időszakban a gyógy- és üdülőövezetben

csak kivételesen indokolt esetben adható közterület-használati engedély.

(4)^[15] A közterület filmalkotás forgatása céljára történő igénybevétele az alábbi területi és időbeli korlátokkal lehetséges:

a) Turisztikailag kiemelt területen lehetséges (a terület lehatárolását a rendelet 2.nsz. melléklete tartalmazza):

aa) június 01. - szeptember 30. és december 15 - január 10. időszakokban 8.00-23.00 óra között

ab) október 01. - december 14. és január 11. - május 31. időszakokban 0.00-24.00 óra között

b) Turisztikailag kiemelt területen kívüli területen lehetséges egész évben 7.00-23.00 óra között.

(5)^[16] A zavaró hang- és fényhatásokkal nem járó filmalkotás forgatása esetén a (4) bekezdésben található időkorlátozás alól felmentés adható.

(6)^[17] A közterület közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos, turisztikai és ismeretterjesztő témájú) filmalkotások forgatása esetén a közterület térítésmentesen vehető igénybe a (4) bekezdésben foglaltak betartása mellett.

(7)^[18] A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az önkormányzat az eseményt követő helyreállítás után 5 napon belül újra biztosítja a közterület-használatot.

(8)^[19] Az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjait a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. melléklete tartalmazza.

6. §

A közterület engedély nélkül is használható az alábbi esetekben:

a) (Hatályon kívül helyezte 2010. március 1-jétől az 5/2010. (II.25.) Ör. sz. rendelet.)

b) az önkormányzat által kihelyezett utcabútorok, berendezési tárgyak, figyelemfelkeltő, tájékoztató és hirdetőtáblák, közvilágítási és tartóoszlopok, úttartozékok, a közúti közlekedés irányítását, szabályozását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a rendőrség, tűzoltóság és a fegyveres erők (honvédség, vám- és pénzügyőrség, stb.) jogszabályokban meghatározott módon lefolytatott eljárásához,

d) elemi csapással, rendkívüli hóakadály elleni védekezéssel, belvízzel, illetve mentéssel összefüggő tevékenységhez,

e) a szokásos életvitelhez kapcsolódó anyagoknak, tárgyaknak, eszközöknek (pl. tüzelő, bútor, építőanyag, stb.) a rendeltetésszerű közterület-használatot lényegesen nem akadályozó, károkozással nem járó, 24 órát meg nem haladó időtartamú tárolásához.

7. §

Közterület használati szerződés csak azzal köthető, aki rendelkezik:

a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirattal,

b) közút, járda területét érintő, a közlekedést akadályozó, illetve közlekedésre hatást gyakorló közterület használat esetén – ha nem a közút felbontásával jár – a közútkezelő hozzájáruló nyilatkozatával,

c) vendéglátó-ipari előkert létesítése esetén a közterülten elhelyezendő szerkezeteknek a helyszínrajzával, és/vagy műszaki leírásával, fényképfelvételével 

d) termék árusítása esetén a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt-vel kötött szilárd hulladékszállítási szerződéssel, vagy engedélyével a tevékenység jellegétől függően zsákos hulladékgyűjtő használatára.

8. §

(1) A közterület használója köteles az igénybevett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a göngyöleg és hulladék elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni.

(2) A közterület használója köteles a szerződést, valamint a tevékenység folytatásához szükséges és az adott tevékenység folytatására jogosultságot igazoló dokumentumokat a helyszínen tartani és azokat ellenőrzés esetén kérésre felmutatni.

(3) A város közterületein csak a forgalmazott áru jellegéhez illő, városképbe illeszthető megjelenésű árusítóhelyek létesülhetnek és talajhoz, fához, utcabútorhoz nem rögzíthetők. Az árusítóhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az utcabútor használatát ne akadályozza.

(4) A temető területével közvetlenül határos közterületen kizárólag kegyeleti célokat szolgáló termék árusítható (különösen virág, koszorú, mécses, gyertya).

(5) A város közterületein építési- és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.

9. §

Közterület-használat engedélyezése más szerv által, illetékes szakhatóság, bizottságok hozzájárulása

(1) A mutatványos, cirkuszi és vidámpark jellegű tevékenységre, mely tevékenység csak a Böszörményi út melletti sportrepülőtéren folytatható – az ott folyó fő tevékenység veszélyeztetése nélkül – bérleti szerződéssel biztosítható területhasználat. A terület-használatot a repülőtér mindenkori üzemeltetője az önkormányzattal kötött vagyonhasznosítási szerződésben foglaltak betartásával engedélyezheti.

(2)-(3)^[20]

(4) (Hatályon kívül helyezte 2010. március 1-jétől az 5/2010. (II.25.) Ör. sz. rendelet.)

10. §

A közterület használatának külön szabályai

(1) Közterület nem vehető igénybe magánterületről közterületre folytatott árusítás vásárlóinak, közönségének kiszolgálására.

(2) Közterületen szeszesital fogyasztása – kivéve szilveszterkor és a közterületen megtartott vásárok, városi rendezvények alkalmával, illetve közterületen engedéllyel üzemelő vendéglátó teraszokon – tilos.

(3) Tilos a dohányzás az alábbi közterületeken:

             - játszótereken,

             - köztemetőben lévő ravatalozó épület,

             - oktatási, köznevelési feladatok ellátására rendelt épületek,

             - egészségügyi feladatok ellátására rendelt épületek,

             - szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátásra rendelt épületek,

             - egyházi épületek

              előtt és ezek 10 méteres körzetében. 

(4) Nem engedélyezhető a közterület-használat az alábbi célokra:

a.) (Hatályon kívül helyezte 2010. január 1-jétől a 26/2009. (XII.17.) Ör. sz. rendelet.),

b.) a közlekedés biztonságát zavaró (utak, útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát – kilátási háromszöget – akadályozó, közúti jelzőtáblákat takaró) berendezésekre.,

c.) 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó gépjármű (autóbusz, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassújármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi, lakókocsi, munkagép, üzemképtelen (működő saját erőforrással és/vagy érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkező) gépjárművek tárolására, sátorgarázs elhelyezésére, veszélyes hulladék tárolására,

d.) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve tűzijáték – erotikus termékek bemutatására és értékesítésére,

e.) molinó kihelyezése közutak felett.

(5) Közterületen szálláshelyet hirdetni és felkínálni kizárólag önkormányzati hatósági szerződés alapján elhelyezett hirdetőtáblák útján lehet.

(6)^[21] Közterületi fizető parkolók kizárólagos vagy rendeltetéstől eltérő használata a fizető parkolási rendszerről szóló 5/2012. (III.22.) önkormányzati rendelet alapján történik. A rendelet hatálya alá tartozó közterületi parkolók rendeltetéstől eltérő használata esetén a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t tájékoztatni szükséges az igénybevétel területének mértékéről és tartamáról.

(7) A mobil, mozgatható árusító helyeket naponta, az árusítás befejezését követően a közterületről el kell távolítani, kivéve, ha a megkötött szerződés eltérően rendelkezik.

(8) A mozgó árusítás keretében végzett tevékenység a közlekedést nem akadályozhatja, illetve a közlekedők biztonságát nem veszélyeztetheti.

(9) Kolduló, kéregető tevékenységet – különösen a város 20. § (14) bekezdésében meghatározott részein – közterületen folytatni tilos.

(10) Utcai zenés, énekes, táncos produkció esetén erősítő csak olyan mértékben használható, hogy az ne legyen a közvetlen környezetére és a környezetében zajló, az önkormányzat vagy intézménye által szervezett, továbbá az éves programfüzetben szereplő rendezvényre zavaró hatással. Ennek betartását a Polgármesteri Hivatal jogosult ellenőrizni, produkció előadója pedig köteles ezen korlátozást betartani, az ellenőrzést tűrni. Ezen korlátozás alól kivétel képeznek a rendezvények keretében fellépő zenés, énekes, táncos produkciók.^[22]

(11) A Hősök tere – Szilfákalja – Debreceni út (József Attila utca – Kemping utca közötti szakasza) közterületeken talajhoz rögzített cégtábla, címtábla, hirdetőtábla kihelyezése nem engedélyezhető.^[23]

III. fejezet

A közterület-használat igénybevétele pályázati eljárással

11. §^[24]

(1) Közterület-hasznosítási jogosultság pályázat útján, nyilvános árverésen történő licitálással nyerhető el a 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében felsorolt bármely árucikk közterületen történő árusításához, vagy alkotó művészeti tevékenység végzéséhez, valamint a játszó-, és szórakoztató tevékenység végzéséhez és az ehhez szükséges eszközök elhelyezéséhez. Az egyes árusítóhelyeken végezhető tevékenységek listáját a nyilvános árverésre történő jelentkezés feltételeit tartalmazó pályázati kiírásban kerül rögzítésre.

(2) A nyilvános árverésen elnyert jogosultság kötelező igénybevétellel egy főszezonra (92 nap) szól, mely főszezoni időtartam kezdő napja nyertes pályázó döntése alapján június 01. napja vagy június 16. napja lehet.

(3) Nyertes pályázót az elő- és utószezonban előbérleti jog illeti meg az elnyert árusító hely hasznosítására vonatkozóan. Amennyiben nyertes pályázó ezzel a lehetőségével nem él, úgy elő- és utószezonban illetve egyéb időszakban az árusító hely a Polgármesteri Hivatal által hasznosítható.

12. §^[25]

(1) A nyilvános pályázatra bocsátandó, árusítás céljára kijelölt helyek, az alkotó művészeti tevékenység végzésére kijelölt helyek, valamint a játszó-, szórakoztató tevékenység végzésére kijelölt helyek jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. Év közben a kijelölt árusítóhelyek számának növelésére nincs lehetőség.

(2) A hasznosításra kijelölt 2. sz. melléklet szerinti helyek területnagysága

-          árusítás céljára kijelölt hely esetén minimum 2 m2, maximum 3 m2;

-          alkotó művészeti tevékenység céljára kijelölt hely esetén minimum 1 m2, maximum 2 m2;

-          játszó-, szórakoztató tevékenység végzésére kijelölt helyen 1 db berendezés helyezhető el, melynek méretét egyedileg szükséges meghatározni.

(3) A kijelölt helyek hasznosítása során figyelembe kell venni, hogy a Szent István park az év nagy részében turisztikai, gasztronómiai és kulturális rendezvények helyszíne is.

13. §

(1) A pályázatot évenként március 15-ig, vagy a kijelölt közterület/ek megüresedésétől számított 15 napon belül kell meghirdetni a helyben szokásos módon úgy, hogy legalább 8 munkanap álljon a pályázók rendelkezésére.^[26]

(2) A pályázati kiírásnak - melyről a Városfejlesztési, Mezőgazdasági Bizottságot tájékoztatni szükséges - tartalmaznia kell:^[27]

a) a meghirdetett közterület címét, helyét, területnagyságát,

b) az elnyerhető jogosultság időtartamát,

c) a pályázat beadásának időpontját, módját, feltételeit,

d) a minimálisan elvárt (induló licit) díj mértékét,

e) az elbírálás szempontjait.

f) a kijelölt helyen végezhető tevékenység megnevezését,

g) a közterület használati díj megfizetésének rendjét,

h) a kijelölt hely hasznosításának egyéb feltételeit, különösen a jogellenes használat eseteit, jogkövetkezményeit,

i) a kijelölt hely használatának esetleges korlátozását vagy módosítását a területen évente megrendezésre kerülő turisztikai, gasztronómiai, kulturális rendezvények ideje alatt,

j) eső esetén a helyek átrendeződését.^[28]

(3) A hasznosítási jogosultság az induló licitdíjhoz képest legmagasabb összegű díjat felajánlót illeti meg. Amennyiben a legmagasabb összegű díjat felajánló a szerződéskötés előtt visszalép, a területre új pályázatot lehet kiírni.^[29]

(4) A pályázat eredményét a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 8 napra ki kell függeszteni, amelynek a szerződés megkötésére halasztó hatálya nincs.

(5) A pályáztatás lebonyolítása a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Iroda, Városfejlesztési Csoport feladata. A pályázat nyertesével a közterület-használati hatósági szerződést a polgármester köti meg.^[30]

IV. fejezet

14. §

Közterület használata és hasznosítása kérelemre^[31]

(1)^[32] A nyilvános pályázat nélkül hasznosítható, kijelölt helyeket a 2. számú melléklet és a 3.sz. melléklet tartalmazza. Év közben a kijelölt hasznosítható helyek számának növelésére nincs lehetőség.

(2) A 28. és 29. sorszámú helyeken az önkormányzat a helyi kézműves mesterségek bemutatkozására térítésmentesen biztosítja – a közterület hasznosítását.

(3) A 9. 17. és 35. sorszámú helyeken utcai zenés, táncos, énekes produkciók számára, a hivatal által meghatározott időbeosztással történik a közterület használata/hasznosítása, úgy, hogy minél több művész bemutatkozása legyen biztosított;

(4) A 34. sorszámú helyen saját irodalmi vagy képzőművészeti alkotás bemutatása és értékesítése céljára biztosít lehetőséget az önkormányzat a közterület használatára vonatkozóan a hivatal által meghatározott időbeosztással;

(5) A 36. sorszámú helyen a TDM szervezet által szervezett programok, animációk részére biztosít helyet, míg a 37. sorszámú helyen a Bocskai István Múzeum részére biztosít kitelepülési lehetőséget a kiállítások népszerűsítése érdekében.

(6) A 2.sz. és a 3.sz. mellékletben szereplő, kijelölt helyeken kívüli egyéb közterület hasznosítási kérelmekről a Városfejlesztési, Mezőgazdasági Bizottság dönt.

(7)^[33] Közterület használat igénybevételét – a III. fejezet kivételével – annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet a mellékleteivel együtt a közterület igénybe vétele előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

(8) Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges az engedélyt a kivitelezést megrendelő ingatlan tulajdonosának a kivitelező vállalkozó megjelölésével, vagy a kivitelezőnek kell kérnie. A közterület igénybevételének befejezése után az eredeti állapot helyreállításáért a kérelmező és a kivitelező egyetemlegesen felelős.

(9)^[34] Közterület-használati engedély iránti kérelmet formanyomtatványon is be lehet nyújtani.

(10) Mentesül az engedély iránti kérelem benyújtása és közterületi használati díj fizetése alól az a szolgáltató, akit képviselő-testület, vagy önkormányzati bizottság bíz meg közterületen hibaelhárítási, üzemeltetési, karbantartási, felújítási és nem építési engedély köteles építési munkával.

(11) A szerződés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, adóazonosító számát, adószámát,

b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, a mezőgazdasági kistermelők és őstermelők esetében az őstermelő igazolvány másolatát, vállalkozó esetén a vállalkozási engedély, vagy cégbírósági végzés másolatát (a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát),

c) a közterület nagyságát, helyének és használat módjának pontos meghatározását,^[35]

d) a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek másolatát,

e) út, járda, térburkolat, zöldterület esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozatát,

f) amennyiben a közterület igénybevétele a közúti járműforgalmat befolyásolja szaktervező által készített forgalomtechnikai tervet két példányban,

g) rendezvény, vásár esetén a terület takarítására vonatkozó megrendelést vagy nyilatkozatot,

h) azon berendezési tárgyak felállítása és üzemeltetése esetén, melyeknek időszakos felülvizsgálata szükséges, az utolsó érvényes felülvizsgálati szakvéleményt.

15. §

A hatósági szerződés tartalma

(1) A hatósági szerződésnek tartalmaznia kell: 

a) az engedélyes nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, adóazonosító számát, adószámát,

b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a szerződéses jogviszony milyen feltételek bekövetkeztéig tart,

c) a közterület-igénybevétel helyének , módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) a szerződéses jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

e) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját, a díjfizetés elmulasztásának, a szerződéstől eltérő közterület-használat esetén annak jogkövetkezményeit,

f) az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatosan a szerződésben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet,

g) minden olyan előírást (kötelezettséget, jogosultságot), amit engedélyező a közterület igénybe vételének engedélyezése során fontosnak tart.

(2) Az engedély megadásáról a kérelmezővel írásban hatósági szerződést kell kötni. A szerződést a polgármester, valamint az engedélyes, vagy az általa meghatalmazott személy írja alá.

(3) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a helyi építésügyi szabályokat, a városrendezési tervet, városképi követelményeket, műemlékvédelmi, helyi értékvédelmi köztisztasági előírásokat, továbbá az érintett önkormányzati bizottságok, szakhatóságok véleményezésében foglalt egyéb előírásokat, követelményeket.

(4) A közterület-használat iránti kérelem elutasítása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében alakszerű határozatot kell hozni és kérelmezőt a jogorvoslati lehetőségekről ki kell oktatni.

(5) A közterület-használati engedélyt szerződést meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) a közterület hasznosítási díj beszedésével megbízott szervezeti egységnek,

c) a közterület-felügyeletnek,

d) Gazdasági Iroda, Városfejlesztési Csoportnak,^[36]

e) (Hatályon kívül helyezte 2010. március 1-jétől az 5/2010. (II.25.) Ör. sz. rendelet.).

(6)^[37] A közterület-használati engedély eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen tartani és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni. Díjfizetési kötelezettséget előíró engedély esetén az engedély a díj befizetését igazoló szelvénnyel együtt érvényes. Ugyancsak köteles az engedélyes a hulladékszállítási szerződést, vagy a megvásárolt hulladékgyűjtő zsák számláját és a hulladékgyűjtő zsákot magánál tartani és ellenőrzés esetén azt bemutatni.

V. fejezet

A közterület-használati engedély érvényének megszűnése, szüneteltetése

16. §

(1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik: 

a) a meghatározott idő lejártával, illetőleg a meghatározott feltétel bekövetkeztével,

b) a közterület-használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,

c) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással,

d) városképi, városrendezési vagy közérdekből történő rendkívüli visszavonással,

e) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényének megszűnésével, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságának elvesztésével,

f) a jogosult halálával vagy jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,

g) ha a jogosult a közterület-használattal felhagy.

(2) A közterület-használati engedély érvénye megszüntethető:

a) a jogosult általi felmondással,

b) az engedélyező általi felmondással közérdekből,

c) ha a jogosult a közterületet nem a meghatározott célra, vagy módon használja,

d) a jogosult a díjfizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget,

e) jogosultságát másnak átengedi,

f) jogosultságához megtévesztéssel jutott hozzá.

(3) A közterület használat bármely módon történő megszűnése esetén a jogosult, vagy jogutója az eredeti állapot saját költségén történő helyreállítására köteles.

VI. fejezet

17. §

A közterület-használati díj

(1) A közterület-használatért a jogosult köteles díjat fizetni.

(2) A közterület-használati díj mértékét e rendelet 1. számú függeléke és az 1.sz. melléklet határozza meg, mely fix díj, kivéve pályázat esetén, amikor a mellékletben szereplő díj a minimálisan elvárt induló licitdíj mértéke.^[38]

(3) A díjszámításnál minden megkezdett négyzetmétert egésznek kell figyelembe venni és minden megkezdett időegységet egész időegységnek kell tekinteni. A kerthelyiségek, vendéglátó teraszok esetében a kérelmező által használt maximális területigénytől csak lefelé, és csak maximum 50%-ban lehet eltérni naptári hónapok szerinti bontásban, kivéve a féléves díjfizetés választása esetén, ami csak a kérelmező által használt legnagyobb területigényre vonatkoztatható. A féléves díjfizetés választása esetén a 6 havi használatnak folyamatosnak kell lennie, melyet engedélyes maga határoz meg április 01 és október 31. közötti időszakra esően.  A 1. számú függelékben meghatározott időegységek esetében az éves díjtétel legfeljebb hónapokra bontható meg, a félévi-, havi- és napidíj tovább nem bontható.^[39]

(4) A közterület-használati díj beszedéséről és kezeléséről a Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal gondoskodik.^[40]

(5) A közterület-használatra jogosult köteles a közterület használati díjat megfizetni:

a) éves jogosultság esetén két részletben, a tárgyév március 15. és szeptember 15. napjáig, évközben kezdés esetén csak a befizetés után kezdheti meg a közterület igénybevételét,

b) havi használat esetén a tárgyhó 5. napjáig, hóközi kezdés esetén legkésőbb a közterület-használat megkezdéséig,

c) napi használat esetén az igénybevétel megkezdéséig.^[41]

6. (Hatályon kívül helyezte 2010. január 1-jétől a 26/2009. (XII.17.) Ör. sz. rendelet.)

18. §

Mentes a díjfizetési kötelezettség alól:

a) fegyveres testületnek, rendészeti szervnek, tűzoltóságnak, mentőknek,

b) feladatkörükben jótékonysági közhasznú tevékenységet végzőknek,

c) kommunális, közüzemi és közszolgáltató szervezeteknek, önkormányzati cégeknek a feladataik ellátása  során  a közterületen végzett tevékenységükért, szolgáltatásaikért ezt kiszolgáló létesítményeikért,

d) köztéri műalkotások, zsűrizett dísztárgyak elhelyezéséért,

e) közvetlen élet-, vagy balesetveszély elhárításakor,

f) hulladékhasznosítási célból elhelyezett gyűjtőeszközökért, köztisztasági, forgalomszervezési, forgalomelterelési eszközök kihelyezésével igénybe vett közterületi részek használatáért

g) műemléki, vagy helyi védettség alatti épület-felújításokkal kapcsolatosan,

h) ingyenesen látogatható kulturális, művelődési és sport, valamint idegenforgalmi jellegű rendezvényekért,

i) választási kampány idején az induló szervezetek, személyek választási hirdetményei szabályszerű elhelyezéséért, gyűlései megtartásáért,

j) ingyenesen látogatható, nem rendezvény keretében szervezett utcai zenélésért, éneklésért, vagy táncos produkciókért, amennyiben üzletszerű termékértékesítés (pld. kazetta, CD, stb.) nem történik.

k) az egyházak, egyházi szervezetek templomon, imaházon kívüli hitéleti tevékenységeihez szükséges terület után.

VII. fejezet

19. §^[42]

A jogellenes közterület-használat következményei

(1) Aki az engedélyhez kötött közterületet engedély nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a közterület-felügyelő felszólítására, eredménytelenség esetén kötelezésére a használatot megszüntetni és a közterületet az eredeti állapotában saját költségén helyreállítani.

(2) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére is kötelezni kell.

(3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület használatot engedélyezheti.

(4) A rendeletben foglalt szabályok betartását a közterület-felügyelet ellenőrzi és szabhat ki helyszíni bírságot, illetve tehet feljelentést.

(5) Tulajdonosi jogkörbe tartozó (4. § (2) bek.) közterület engedély nélküli használata esetén a használóval szemben a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni.

VIII. fejezet

20. §

Értelmező és záró rendelkezések

(1) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület.^[43]

(2) Szabadtéri reklámhordozó: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § o.) pontja szerint: „reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz."

(3) Cégtábla, címtábla, hirdetőtábla: Az a szabadtéri reklámhordozó, amelyik fixen rögzített (pl.: talajba betonozott, falra szerelt stb.) tábla formában jelenik meg; önálló fényforrással megvilágított, vagy megvilágítatlan kivitelben.^[44]

(4) Alkalmi árusítás: 30 napot meg nem haladó időszakban, ideiglenes árusítóhelyen, alkalomszerűen idényjellegű cikkek árusítása.

(5) Mozgó árusítóhely: mobil jellegű, talajhoz nem rögzített, helyét változtató árusítóhely (gurulókocsi, tricikli, stb.)

(6) Nyílt szerkezetű pult, illetve állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, kereskedelmi célokat szolgáló, ideiglenes szerkezet.

(7) Fülke, pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajon álló, illetve ahhoz rögzített huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, 10 m2-t meg nem haladó alapterületű építmény.

(8) Építmény, épület, műtárgy: az építési jogszabályokban meghatározott építményfajták

(9) Közút: az állami vagy önkormányzati kezelésű út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet.^[45]

(10) Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685 § (b) pontja,

(11) Díjövezet, díjszabási táblázat, induló licitdíj: a melléklet szerint meghatározott

(12) Reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi.

(13) Járművek tárolása:

• közterületen elhelyezett, 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművek esetében: a folyamatos le- és felrakodáshoz, továbbá az ezzel kapcsolatos adminisztrációhoz feltétlen szükséges időt meghaladó idő, amennyiben a jármű vezetője nem tartózkodik a helyszínen;
• közterületen elhelyezett mezőgazdasági gépek esetében: a rendeltetésszerű használaton túli idő;
•  közterületen elhelyezett üzemképtelen járművek esetében: 24 órát meghaladó idő.

(14) Gyógy- és üdülőövezet: Böszörményi u. – Liget utca – Bánomkerti út – Tessedik Sámuel u. – Debreceni útfél – Hóvirág u. – Szedres u. – Hőforrás u. – Attila u. – Árpád u. – Hőgyes u. – Rákóczi u. – Puskin u. – Erzsébet u. – Kenézy u. – Csaba u. – Huba u. – Malom sor – Böszörményi utcák által körbezárt városterület, beleértve a határoló utcák jelzett szakaszait.

(15) Koldulás: közterületen, vagy közterületre nyitott nyilvános helyen kéregetve (pénzt, vagy egyéb dolgot) gyűjtő tevékenység, vagy erre utaló magatartás tanúsítása (néma koldulás), mely nem jár együtt mások zaklatásával, házalással, továbbá nem gyermekkorú személy társaságában, vagy gyermekkorú személy rábírásával történik.

(16) (Hatályon kívül helyezte 2010. augusztus 10. napjától a 13/2010. (VIII.05.) számú rendelet.)

(17) Kerthelyiség, vendéglátó terasz: Vendéglátó egységhez kapcsolódó, külső, szilárd burkolatú, ideiglenes jellegű fogyasztótér. Közterületen létesített kerthelyiségben, vendéglátó teraszon csak az ülő fogyasztáshoz kötődő kerti bútorok (asztalok, székek, padok, stb.) napellenzők, valamint virágládák, virágkonténerek helyezhetők ki. Közterületen létesített vendéglátó teraszról, kerthelyiségből közvetlen árusítás nem történhet, építési engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött építési tevékenység rajtuk nem végezhető, azonban az építési engedély és bejelentési kötelezettség alá nem eső építési tevékenység, valamint bármilyen – fentiekben említett - berendezés vagy építmény elhelyezése csak főépítész előzetes jóváhagyásával történhet.

(18) Közpark: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közpark.^[46]

(19) Közkert: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közkert.^[47]

(20) Megállító tábla: Az a szabadtéri reklámhordozó, amelyik rögzítés nélkül elhelyezett tábla formában jelenik meg.^[48]

(21) Játszó-, szórakoztató tevékenység: felfújható légvár, ugráló, trambulin üzemeltetése.

(22) Mutatványos, cirkuszi, vidámparki tevékenység: mutatványos, cirkuszi, vidámparki berendezések (cirkuszi sátor, céllövölde, forgó, dodgem, stb) üzemeltetése.

(23) Előadó művészeti tevékenység: előadóművészek a színészek, énekesek, zenészek, táncosok és más személyek, akik az irodalmi vagy művészeti alkotásokat vagy népművészet kifejeződéseit megjelenítik, éneklik, elmondják, elszavalják, eljátszák, tolmácsolják vagy más módon előadják.

(24) Alkotó művészeti tevékenység: alkotóművész az, aki saját eszméjét, gondolatát, ötletét, érzését, hangulatát, az ő legsajátosabb egyéni, művészi nyelvén színekben, formában megvalósít. (pld: portrérajzolás, HENNA testfestés)

(25) képzőművészeti alkotás: mindazon művészeti ágakban folytatott tevékenységből származó alkotás, melyek eredményét nézni, látni lehet és célja nem valamely konkrét használati funkció kiszolgálása (pld: festészet, szobrászat, grafika).

(26) Kijelölt árusítóhely: a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt, nyilvános pályázaton vagy nyilvános pályázat nélkül hasznosítható területeken, a 3.sz. mellékletben megjelölt hely.^[49]

21. §

(1) A hatósági szerződésekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 76-77. §-ait kell alkalmazni.

(2) E rendelet 2009. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület-használat, közterület-hasznosítás helyi szabályairól szóló 8/1999. (V.01.) számú önkormányzati rendelet.

(3) Aki e rendelet hatálybalépésének időpontjában már megszerzett jogosultsággal rendelkezik és jogosultságát továbbra is fenn kívánja tartani 90 napon belül – pályázati eljárás esetén a következő pályázatkor – ezt kezdeményeznie kell. Ezen időszakban a korábbi feltételek szerinti jogosultságát tovább gyakorolhatja.

(4) E rendelet rendelkezései nem érintik

            a./ a vásári és piaci helyhasználat engedélyezésére és az ezzel kapcsolatos díj fizetésére, valamint

            b./ a gépjármű őrzőhelyek (parkolók) területén levő gépjárművek után fennálló díjfizetési kötelezettségre          vonatkozó külön rendelkezések hatályát.

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK. (2006. december 12.) irányelvnek megfelelést szolgálja.^[50]