Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelete
Hajdúszoboszló helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2016. 06. 25Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelete
Hajdúszoboszló helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. §. (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Állami Főépítésze
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály
- Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsgi Növény és Talajvédelmi Főosztály
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
- Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
- Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal
- a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 40. § szerinti véleményezési jogkörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Állami Főépítész záró szakmai véleményének figyelembevételével, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörben eljáró Hajdúszoboszló Város önkormányzatának Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A) ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
HATÁLY ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Melléképület: A főépület rendeltetésszerű használatához szükséges, főépületnek nem minősülő, önálló épület.
b) Főépület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű, önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület.
c) Oldalszárny: Zártsorú beépítési módnál az utca felőli építési vonalon álló épületszárnnyal szöget bezáró, hátsókert irányú épületrész, mely az oldalsó telekhatáron, vagy attól legfeljebb 3,0 m-re áll.
d) Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.
e) Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter.
f) Saroktelek: Legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi (vagy közforgalom céljára megnyitott magánút) homlokvonallal rendelkező telek.
g) Megengedett legnagyobb épület-térfogat: Az adott építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság és a telekre vetített megengedett legnagyobb beépíthető alapterület szorzata.
h) Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén (Az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó) eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése.
Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya Hajdúszoboszló város igazgatási területére terjed ki, kivéve a Keleti-főcsatorna azon partszakaszait, ahol a vízügyi területen hétvégi házak találhatóak.
(2) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett a város e Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban HÉSZ) alapján szabad.
(3) A HÉSZ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3. A város területének felhasználása
3. § (1) Beépítésre szánt területek
a) lakóterület, ezen belül
aa) nagyvárosias lakóterület Ln ab) kisvárosias lakóterület Lk
ac) kertvárosias lakóterület Lke
b) vegyes terület
ba) intézményterület Vi
bb) településközpont vegyes terület Vt
c) gazdasági terület, ezen belül
ca) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz cb) ipari terület Gip
d) üdülőterület, ezen belül
da) hétvégiházas üdülőterület Üh db) üdülőházas üdülőterület Üü
e) különleges terület K, ezen belül
ea) Idegenforgalmi célú terület K-id
eb) strand és gyógyfürdő K-St
ec) sport és szabadidő terület K-Sp
ed) közlekedési üzemi terület K-közl
ee) sportrepülőtér területe K-Rept
ea) temető terület K-Tem
eb) busz pályaudvar K-bpu
ec) vasútterület kiszolgáló terület K-Vkt
ed) településüzemeltetési, -igazgatási és logisztikai területek K-log ee) szennyvíztisztító telep K-Sz
ef) közmű terület K-Közm
eg) mezőgazdasági üzemi terület K-Mü
eh) mezőgazdasági üzemi terület (Világörökségi Helyszínen) K-Mü/VH
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.
(2) Beépítésre nem szánt területek
a) különleges beépítésre nem szánt területek Kb, ezen belül
aa) burkolt vagy fásított köztér Kb-Kt
ab) burkolt vagy fásított köztér/ korzó Kb-Kt/korzó
ac) sportrepülőtér Kb-Rept
ad) sport, szabadidő és idegenforgalmi célú terület Kb-id
ae) kegyeleti park Kb-Kegy
af) hulladékkezelők területei K-Hull
b) közlekedési területek, ezen belül
ba) kötöttpályás közlekedési terület KÖk
bb) közúti terület KÖu
c) zöldterületek, ezen belül
ca) közpark Zkp
cb) közkert Zkk
d) erdőterület, ezen belül
da) védelmi erdő Ev
db) gazdasági erdő Eg
dc) közjóléti erdő Ek
e) mezőgazdasági területek, ezen belül
ea) kertes mezőgazdasági terület Mk
eb) általános mezőgazdasági terület Má
ec) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák
f) természetközeli terület Tk
g) vízgazdálkodási terület V
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.
4. Szabályozási elemek
4. § (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv (A HÉSZ mellékletét képező Szabályozási tervlapok) tartalmazzák.
(2) A szabályozási elemek módosításához a Szabályozási Terv módosítása szükséges.
(3) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során elmozdítható, de az elmozdítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem övezetváltás. (Az övezethatár úgy mozdítható el, hogy a területében ezáltal csökkenő telek területe ne csökkenjen az adott övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.)
5. Az épület elhelyezés beépítési módokhoz kapcsolódó helyi szabályai
5. § A szabályozott épület-elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével:
(1) Oldalhatáron álló beépítési mód
a) Főépületek esetében
aa) 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.
ab) Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület
elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
ac) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 18,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság legalább 3,0 m.
ad) A lakóterületek saroktelkein, az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló épületelhelyezés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az utca felöli építési vonalon mért telekszélesség vehető figyelembe.
af) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 18,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület az utcavonalra is kiépülhet.
b) Melléképületek esetében
A kötelező oldalkerti méretek és védőtávolságok betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.
(2) Zártsorú beépítési mód
a) A Zártsorú beépítési mód esetén az épületek zárt sora megszakítható.
b) Ha az építéssel érintett telekkel szomszédos telken álló épület oldalhatáron áll, és a zártsorú csatlakozás tűzfalas kialakítás hiányában nem biztosított - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.
c) Az utcavonalon előírt kötelező építési vonal esetében az utcafrontra kerülő épületet utcafronti homlokzatának homlokvonalra vetített vetületi hosszának legalább 80 %- ban ténylegesen az utcavonalon kell állnia.
d) Az építési helyen belüli kétféle épület elhelyezés spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az építési vonaltól számított 12 méter mélységig épületet a zártsorú beépítésre vonatkozó általános szabályok betartásával, kell helyezni. Az e mögött lévő építési helyen belül, a Vt-1 jelű övezet kivételével, a tömbben kialakult hagyományos építési oldallal szemközti telekhatár mentén azonban az oldalkertnek megfelelő szélességű területsávban épületet nem lehet elhelyezni.
e) Zártsorú beépítési mód estén az építési hely meghatározását tekintve, a beépítés előkert nélküli, az utca felőli kötelező építési vonalat a HÉSZ. 5. melléklete határozza meg. Az utcafronti épületrész fő tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítménnyel, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni. A hátsó udvar megközelítését egy legalább 3,0 méter szélességű és űrszelvényű áthajtóval biztosítani kell.
6. Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások
6. § (1) Terepszint alatti építmény, illetve épületrész csak az építési hely határain belül létesíthető, kivéve az alagsori vagy pinceszint megközelítését szolgáló lépcső, vagy lejtő és annak támfala.
(2) Tűzrakó hely, filagória és kültéri medence esetében a telekhatártól legalább 3 méteres védőtávolságot kell tartani.
(3) Elő és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhetők el az Oték. 35. §. (6) bekezdés szerinti melléképítmények.
(4) A hátsókertben kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhetőek:
a) gáztároló tartály (a megfelelő biztonsági védőzónák betartásával),
b) megújuló energiaforrás 6 m-t meg nem haladó magasságú létesítményei az övezeti besorolásra előírt homlokzatmagasság, telepítési távolság illetve tűztávolság figyelembe vételével és biztosításával.
(5) Szabadlépcső csak legfeljebb 1,5 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve a meglévő szabadlépcsők felújítását, cseréjét.
7. § (1) Magastető esetén alkalmazott tetőfelépítmények (állóablakok) tetősíkon mért vízszintes vetülete nem haladhatja meg sem az összes homlokzati hossz 1/3-át, sem pedig az érintett főhomlokzati sík felét. Épületenként a számítás során legfeljebb két oromfal figyelmen kívül hagyható.
(2) Közterület fölött átívelő, a szemközti ingatlanokat, illetve épületeket összekötő híd épület építése, csak a szabványos közúti űrszelvény biztosítása mellett a szabályozási terven jelölt helyeken lehet.
(3) Közterület fölé csak nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) nyúlhat, az Oték. vonatkozó előírásainak betartása mellett.
8. § (1) Állattartó épület elhelyezése
7. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek építési szabályozása, építési vonal
9. § (1) Előkertek
a) Az építési hely értelmezését és lehatárolását, továbbá az épületek utcavonalhoz viszonyított elhelyezkedését meghatározó kötelező építési vonal helyzetét a Hész. 5. melléklete határozza meg az utcában kialakult jellemző állapot, és a településképi elvárások figyelembevételével, az alábbi kategóriák szerint:
aa) előkert nélküli beépítés, utcavonalon meghatározott kötelező építési vonallal
ab) előkert nélküli beépítés, választható (utcavonalon vagy attól hátrébb, de legfeljebb 5 méterre meghatározott) elhelyezkedésű építési vonallal.
ac) előkertes beépítés, kisméretű (1-3 méter közötti méretű előkerttel, mely egyben kötelező építési vonal is)
ad) előkertes beépítés, normálméretű (5 méteres előkerttel, , mely egyben kötelező építési vonal is)
ae) előkertes beépítés, nagyméretű (10 méter előkerttel, választható épület elhelyezéssel)
b) Újosztású utcák esetében az előkert mérete 5 méter, ami egyben kötelező építési vonal is.
(2) Oldalkertek
KÖZTERÜLET- ÉS TELEK ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
8. Telekalakítás általános előírásai
10. § (1) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterületeknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve ha:
a) a telekalakítás a kötelező szabályozás érdekében történik (pl.: közterület, vagy közút céljára történő lejegyzés)
b) telekegyesítés történik, de az egyesített telek sem éri el a kialakítható legkisebb telekterület értékét, de a szabályozott állapot elérésének irányába hat.
(2) Nyúlványos telek csak abban az esetben alakítható ki, ha a meglévő beépített telek nem
rendelkezik közterületi kapcsolattal és megközelítése csak szolgalmi joggal biztosított.
(3) Magánúttal történő tömbfeltárás (vagy meglévő zsákutca továbbépítése) csak akkor történhet, ha azon az átmenő forgalom, vagy– zsákutca esetén – kétirányú gépkocsiforgalom legalább 10 méteres szabályozási szélesség mellett biztosítható.
11. § (1) Telekalakítás során az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség - utcai homlokvonal - mérete 15 %-kal csökkenthető.
(2) Kertvárosias lakóövezetben lévő sarok vagy átmenő telek akkor is megosztható, ha az építési övezeti szabályozásban meghatározott legkisebb telekterület méret értéke nem biztosítható, de a kialakuló és megmaradó telek legalább 350 m2 területű.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP
ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
9. Építészeti értékvédelem
12. § (1) A szabályozási terv helyi védelemre vonatkozó szabályozási elemei tájékoztató jellegűek az épített környezet helyi védelmét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(2) A műemléki környezetben és a szabályozási terven lehatárolt „településképvédelmi területen” a közműveket föld alatt kell elhelyezni.
10. Régészeti területek
13. § A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásának felhasználásával a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
11. Kiegészítő településképi övezeti szabály
14. § (1) A szabályozási terv a Mátyás Király sétány mentén elhelyezkedő ingatlanok sétány felőli, (üdülőépületek és utcai kerítések közötti) területre, településképi indokkal kiegészítő szabályokat határoz meg.
(2) Az üdülőépületek és utcai kerítés közötti terület is építési helynek számít, de a területsáv a sétányhoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenységek parkosított környezetben történő elhelyezésére szolgál.
(3) Az építési helyen belül a teljes utcafronti telekszakaszok 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a terület beépíthető szabadonálló módon, főépülettel egybeépítve vagy attól függetlenül, a főépületekhez építészetileg illeszkedő homlokzatokkal kialakítva. Faház vagy faház jellegű építmény nem létesíthető.
(4) Mind magastető, mind lapos tető létesíthető.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET
ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
12. Természet- és tájképvédelem
15. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.
(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a szabályozási terv ábrázolja.
(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.
(4) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi területen, Hortobágyi Nemzeti Park területén, védett természeti területen, NATURA 2000 területen, ex-lege területen és természetvédelmi oltalom alatt álló külterületen az épületek tájba illesztéséről gondoskodni kell.
(5) Tájképvédelmi célokból a szabályozási terven kijelölt tájképvédelmi területen a közművezetékeket és a járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
(6) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból) lehet.
13. A Hortobágy Nemzeti Park – A Puszta Világörökségi Helyszínére vonatkozó külön előírások:
16. § (1) Műemléki értékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme:
a) A Világörökségi Helyszínen (a következőkben VH-n) lakóépület csak beépítésre szánt területen, meglévő lakóövezetben építhető, ahol ezt más előírások egyébként nem zárják ki (kivett szérűskert, gazdasági udvar stb.). A korlátozás nem vonatkozik pásztorszállásokra, mezőgazdasági telepeknél az őrző személyzet szállására, meglévő tanyákon a tulajdonos vagy személyzet számára szolgáló legfeljebb egy db lakás/ lakóépület építésére.
b) A VH területén a beépítésre szánt területeken (lakóövezetek, mezőgazdasági központok, mezőgazdasági üzemi területek) kívül, bárminemű, építmény csak természetvédelmi vagy legeltetéses állattartási célból (állattartás építményei és állattartáshoz kapcsolódó egyéb építmények) építhető.
(2) Hagyományos pásztorépítmények megőrzése - új építmények hagyományőrző kialakítása:
a) A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó külön előírások:
aa) Legeltetéses állattartás céljára új építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha az érintett területen nincs a szükséges rendeltetés céljára megfelelő, vagy alkalmassá tehető meglévő hagyományos pásztorépítmény.
ab) Csak az autentikus építmények helyezhetők el, a hagyományos és értéket jelentő mérettel, tömeggel, megjelenéssel, anyaghasználattal, színezéssel.
ac) Az épületek külső falán napkollektor, napelem, klíma berendezés, reklám nem helyezhető el.
ad) Állattartó telepek nem használhatók állattartáson és az ahhoz kapcsolódó, illetve azt kiegészítő rendeltetéseken kívül más tevékenységre (tároló, gépállomás, gépszín stb.)
ae) Az állattartó telepen keletkezett szemetet elkülönítve kell tárolni. Az állattartó telepekről a hulladékot rendszeresen, de legkésőbb a behajtás után egy héttel el kell szállítani. Az összes keletkezett hulladék elszállításáról a használó köteles gondoskodni.
af) Szilárd alapzatú épület körüli járdát kivéve gyalogutak kialakítására csak téglaburkolat alkalmazható.
ag) Az állattartó telepek kültéri megvilágításához csak teljesen ernyőzött, horizont fölé nem világító megoldás alkalmazható. Egyéb, ferde megvilágítás csak élet- és vagyonbiztonsági okokból, és csak mozgásérzékelős bekapcsolóval telepíthető.
b) A „K-Mü/VH”- jelű mezőgazdasági üzemi különleges beépítésre szánt övezetre vonatkozó külön előírások:
ba) Falazott szerkezetű, kizárólag hagyományos alapanyagú (tégla, vályogtégla), homlokzata vakolattal ellátott épület létesíthető. A homlokzatképzés fehér színű mész, mész alapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemesvakolat) lehet. Nem megengedett fém, műanyag, nem hagyományos alapanyagú falszerkezet, és ezen anyagok homlokzatképzésre sem használhatóak.
bb) Az épületek fedése csak nyeregtetővel történhet (a teljes, vagy részleges kontyolás megengedett), kivételt képez a technológiai építmények és a teljes épületfedés 20 %-át meg nem haladó épületrészek eltérő lefedése.
bc) Az épületek tetőfedő anyaga kerámia alapú cserép, hagyományos cserép vagy nád lehet. Tetőhéjazat kialakítása cserép esetében egyenes- vagy íves vágású szalagcseréppel, továbbá hódfarkú cseréppel történhet. A tetőhéjazat színe agyag, terrakotta vörös és barna, szürkésbarna lehet. Cserepek befoglaló mérete legfeljebb 25x45 cm lehet.
bd) A nyílászárók faanyagúak és hagyományos szerkezetűek, arányúak lehetnek. A meglévő védett és védelemre jelölt épületek kivételével a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,0m. Az épületek tetőidoma: nyeregtető, a tetőgerinc magassága: legfeljebb 7 m lehet. A tetőhajlásszög: 30-45 fok lehet.
be) Tér- és szilárd burkolatok kialakítására öntött beton és aszfalt nem használható. Ilyen célra téglaburkolatot utánzó betonkő (térkő) vagy tégla (klinker tégla, hagyományos tégla) burkolat engedhető meg.
bg) Kerítés csak lábazat nélkül, fából (léckerítés), esetleg nádból, különösen indokolt esetben létesülhet.
14. A Tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályok:
17. § (1) A tájszerkezetbe illeszkedő épületelhelyezést kell alkalmazni, a tájra jellemző építészeti hagyományoknak megfelelő módon kell az építményeket kialakítani, a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjainak figyelembe vételével.
(2) Egymagában álló, vagy majorszerűen csoportosított (egymáshoz közel elhelyezett olyan néhány épületből álló épületcsoport, melyet beépítetlen területek vesznek körül) mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az Alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek héjazatú épületek képét tükrözik vissza.
a) Az épületek homlokzati képében a fehér meszelt falazat, vagy annak hatását keltő homlokzati megjelenés.
b) A tetőhéjazat hajlásszöge legalább 30 fokos, míg az épületek hossza a magasságukhoz viszonyítva kb. 5-7:1 arányú. 12 m fesztávolságot meghaladó szélességű épület esetében a min. 30 fokos tető hajlásszöget elegendő a külső falsíktól mért 5 m távolságig biztosítani és ezáltal manzárd tetőt kialakítva a bentebb levő részen kisebb hajlásszögű tetősíkot képezni. Ilyen megoldás esetén a tető kontyolással is kialakítható.
c) A héjazat anyaga elsősorban égetett cserép vagy nád. Fémlemez tetőfedés csak akkor, ha felületi tagolása cserépfedés megjelenésű. A héjazat színe cserépszínű, barna, vagy szürke.
d) Az épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, a szükséges légcsere és a közlekedés céljaira méretezettek.
(3) Tájképet zavaró építménynek számítanak és nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen elütnek.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
15. Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások
18. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket
(környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.
(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.
(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.
(5) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.
16. A fényszennyezés elkerülését szolgáló külön előírások
19. § (1) A HNP Világörökségi Helyszín területén és annak tervezett védőövezetében (Mkor-VH és Mkor-V mezőgazdasági övezetek), a fényszennyezés elkerülése érdekében az alábbi előírások, világítási szabályok betartása szükséges.
a) Általános előírás, hogy a VH-t övező területeken létesített tartós használatú mesterséges világítótestek ne rontsák észrevehető mértékben a fényforrás 500 méteres sugarán kívül az éjszakai égbolt és az éjszakai táj képét. Ezen szabályozás tekintetében az észrevehető mérték a fényforrás közvetlen látványát, és/vagy az égbolt mért fénysűrűségének 1%-os növekedését jelenti.)
b) A VH-t övező területeken állandó kültéri világítást csak a közlekedés biztonsága érdekében, valamint járdák és parkolók esetében lehet használni. Szükség esetén építkezések munkálatainál ideiglenesen alkalmazható kültéri megvilágítás.
c) Indokolt, tartós kültéri megvilágításhoz (ha az nem eleve oldalirányú megvilágítás) csak teljesen ernyőzött, síkbúrás világítóeszközöket lehet használni, amelyeket olyan módon kell kialakítani és karbantartani, hogy fényük a vízszintes sík fölé közvetlenül ne vetülhessen. A világító szerelvényenkénti legnagyobb megengedett fényáram 1600 lumen. Előírás, hogy meleg fényű LED-ek vagy lámpák kerüljenek alkalmazásra. A lámpatestekben alkalmazott fényforrás sárgás fényű, meleg színhőmérsékletű (legfeljebb 3.300 Ko) legyen.
d) A külterületi telephelyeken folyamatosan működő kültéri világítást nem szabad használni.
(2) Új világítás tervezésénél betartandóak a 211/2012. Korm. sz. rendelet 4. § (2) d) előírásai.
AZ EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS
ELŐÍRÁSOK
17. Építési tilalmak
20. § (1) A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.
(2) Építési tilalom kerül bejegyzésre: A HÉSZ. 8. mellékletében felsorolt ingatlanokra.
18. Elővásárlási jog
21. § (1) A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében Hajdúszoboszló Város Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:
(2) Elővásárlási jog: A HÉSZ. 7. mellékletében felsorolt ingatlanokra.
19. Beültetési kötelezettség
22. § (1) A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, a csatlakozó településkép javítása érdekében. Ennek értelmében kötelező a fásítás, parkosítás.
(2) Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven megjelölt ingatlanokat, illetve a : A HÉSZ. 8. mellékletében felsorolt ingatlanokat.
20. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
23. § Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
21. A közművesítés területei és létesítményei
24. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:
a) Kisvárosias és kertvárosias lakóterület és üdülőterület: teljes közművesítés,
b) Településközponti vegyes és központi vegyes terület: teljes közművesítés,
c) Gazdasági területek: részleges közművesítés,
d) Különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés.
(2) Általános előírások
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, Új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület-felhasználást, a közművek elrendezésénél figyelembe kell venni, Úgy hogy a közterületek fásíthatóak legyenek. A közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára Új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
(3) Ivóvízellátás
a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.
(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás
a) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(5) Felszíni vízelvezetés
a) A csapadékvíz-elvezetést a településközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával kell megoldani.
(6) Villamosenergia-ellátás
a) Településképvédelmi szempontból a szabályozási terven lehatárolt településképi védettségű területen, az üdülőhely határán belül, továbbá a Kabai útfél belterületi szakaszán a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő elektromos hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve földalatti vezetéssel kell megépíteni.
b) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell elhelyezni.
c) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, ha ezt tájképvédelmi előírások nem tiltják. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
d) A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.
e) Műemléki környezetben az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani.
f) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni.
g) Útburkolatok feletti átfeszítések az úttengellyel 60-90 fokos szögtartományt bezárva létesíthetők, és a vezeték útterület feletti belógásának, a terepszinttől, útburkolattól minimum 5,0 méter távolságot kell tartania.
(7) Földgázellátás
a) A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el, térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel, a közterület felől növényzettel való takarással.
b) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv.
c) A nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mérve 23-23 m.
d) A nagy-középnyomású vezeték biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetéké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 m-re csökkenthető.
e) A közigazgatási területen áthaladó nagy-középnyomású vezetékek biztonsági övezete 9,0-9,0 m. A védősávon belül épület nem helyezhető el.
(8) Elektronikus hírközlés és telekommunikáció
a) Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás lakóterülettől mért 200 méter távolságon belül nem létesíthető.
b) Településképvédelmi szempontból a szabályozási terven lehatárolt településképi védettségű területen, az üdülőhely határán belül, továbbá a Kabai útfél belterületi szakaszán a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő hírközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve földalatti vezetéssel kell megépíteni.
c) Útburkolatok feletti átfeszítések az úttengellyel 60-90 fokos szögtartományt bezárva létesíthetők, és a vezeték útterület feletti belógásának, a terepszinttől, útburkolattól minimum 5,0 méter távolságot kell tartania.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
22. Az építési telkek beépítésének általános előírásai
25. § (1) Építési telken melléképület önállóan, főépület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető egyéb rendeltetési egységet tartalmazó épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.
(2) A lakótelken a gépjármű elhelyezését biztosítani kell
a) vagy a fő funkciót jelentő épületben (főépületben)
b) vagy a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként
c) telken belüli burkolt felületű beállóval
(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,45- 0,9 m közötti magasságban helyezhető el.
(4) Az előkert méretét a HÉSZ. 9. §-a szerint kell megállapítani
(5) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült, kötelezően rá kell kötni.
26. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek esetében) akkor a rendeltetési egységhez tartozó melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.
(2) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felőli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.
23. Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai.
27. § (1) Az építési telek kismélységű telek, ha építési oldalon mért mélysége - feltéve, hogy az építési oldallal szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb - a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m-nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni.
(2) A „kismélységű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.
(3) A „kismélységű” telek beépítése esetén, ha a 30,0 m mélységet nem éri el, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
(4) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az övezetben előírt hátsókert méretet kell tartani.
(5) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb homlokzatmagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
(6) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
24. Épületelhelyezés és kialakítás különös szabályai
28. § (1) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(2) Nem önellátást szolgáló energiatermelési célú szélerőmű, szélturbina csak külterületen, ezen belül (a Mák/VH, Mák/V1 és Mák/V2 övezetek kivételével) csak mezőgazdasági területen vagy birtokközpontokon illetve ipari rendeltetési zónában helyezhető el, az alábbi feltételekkel:
a) a belterülettől és az országos természeti védettségű területektől legalább 800 méter,
b) beépítésre szánt területtől, lakóépülettől és a közigazgatási határtól legalább 800 méter,
c) országos út telekhatárától és közforgalmú vasút szélső vágányától legalább 150 m távolságra.
B) RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
25. A LAKÓTERÜLETEK TAGOZÓDÁSA
29. § A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:
a) Ln Nagyvárosias
b) Lk Kisvárosias
c) Lke Kertvárosias
26. Nagyvárosias lakóterületek
30. § 1) A szabályozási terven Ln jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint nagyvárosias lakóterületek. A tömbtelken belüli eltérő használatú felületekre építési övezeten belül sajátos szabályozás érvényesül, mely ennek megfelelően kijelöli a tömbtelken belüli funkcionális zónákat (lakó, közlekedési, zöldterületi).
31. § A nagyvárosias lakóterületen belül kijelölt sajátos használatú területek és külön előírásai:
zöldtetővel.
27. Kisvárosias lakóterületek
32. § (1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek. Az övezeten belül csak egyedi telkes lakóterületek alakíthatóak ki, a lakóterületen legfeljebb hatlakásos lakóépület építhető. Egy telken legfeljebb két lakóépület építhető.
a) Lk-1 (szabadon álló, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasság)
b) Lk-2 (zártsorú, legfeljebb 7,0 m homlokzatmagasság)
c) Lk-3 (oldalhatáron álló, legfeljebb 6,5 m homlokzatmagasság)
d) Lk-4 (zártsorú, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasság)
e) Lk-5 (oldalhatáron álló, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasság)
(2) a) A területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:
28. Kertvárosias lakóterületek
33. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.
a) Lke-1 (szabadon álló, legfeljebb 7,0 m homlokzatmagasság)
b) Lke-2 (oldalhatáron álló, legfeljebb 6,0 m homlokzatmagasság)
c) Lke-3 (oldalhatáron álló, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasság)
(2) a) A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:
34. § A kisvárosi és kertvárosias lakóövezetek lakózónájára vonatkozó előírás
29. Településközpont vegyes területek
35. § (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.
a) Vt-1 (zártsorú, legfeljebb 15,0 m homlokzatmagasság)
b) Vt-2 (zártsorú, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasság)
c) Vt-2x (zártsorú, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasságú,
Intenzív beépítésű)
30. Intézményi (vegyes) területek
36. § (1) A szabályozási terven Vi jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint központi vegyes területek, melyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak.
a) Vi-1 (szabadonálló, legfeljebb 9,5 m homlokzatmagasság)
b) Vi-2 (szabadonálló, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasság)
(2) a) Az intézmény területen elhelyezhető épület az- igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális- rendeltetésen kívül-:
31. Kereskedelmi, szolgáltató (Gazdasági) területek
37. § (1) A város területén elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére kijelölt gazdasági területek (Gksz).
a) Gksz-1 (Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)
b) Gksz-2 (Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)
c) Gksz-3 (Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (frekventált helyen)
(2) Az övezetben elhelyezhető:
a) nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) igazgatási, szociális és iroda épület
d) parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz
e) sportépítmény
(3) A „Gksz-3 ” –jelű övezetben a környezeti adottságok miatt csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyéb közösségi és ellátó, illetve a közeli lakóterületek használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épületek helyezhetők el.
(4) A technológiai építményeket a Gksz-1 övezetbe tartozó ingatlanok esetében, az homlokzatmagasság számításánál nem kell figyelembe venni. A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, nem esik övezeti korlátozás alá.
32. Ipari (Gazdasági) területek
38. § (1) A város területén olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére kijelölt gazdasági területek (Gip), amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
a) Gip-1 (Ipari gazdasági terület általános)
b) Gip-2 (Ipari gazdasági terület lakókörnyezeti / településképi illeszkedéssel)
(2) Az övezetben elhelyezhető:
a) A környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei, illetve ha
b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások
(3) A technológiai építményeket a „Gip-1” övezetbe tartozó ingatlanok esetében, az homlokzatmagasság számításánál nem kell figyelembe venni. A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, nem esik övezeti korlátozás alá. A megengedett homlokzatmagasságot meghaladó technológiai építményeket a környezetbe illeszkedő módon kell kialakítani. (A környezettől elütő, élénk szín vagy mintázat nem alkalmazható.)
(4) A „Gip-2” övezetbe tartozó ingatlanok esetében, amennyiben a határoló utca másik oldalán lakóövezet található, az utca felöli telekrészen 15 méter szélességű fásított területet kell kialakítani. E területet legalább 60%-ban fásítottan kell kialakítani, de a területsávban (az építési helyen belül) adminisztrációs, szociális, vagy tároló épület, parkolóterület elhelyezhető.)
(5) A szabályozási terven jelölt védőfásítás területén háromszintű gyep+ 40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet kell telepíteni.
(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.
33. Üdülőházas (Üdülő) területek
39. § (1) Sajátos használatuk szerint üdülőházas üdülőterületek (Üü):
a) Üü-1 (Szabadon álló, 6,0m –től 9,5 m-ig terjedő homlokzatmagassággal)
b) Üü-2 (Szabadon álló, 6,0m –től 7,5 m-ig terjedő homlokzatmagassággal)
c) Üü-3 (Szabadon álló, 4,5m –től 7,5 m-ig terjedő homlokzatmagassággal)
(2) Az övezetben elhelyezhető:
a) Az üdülőházas területen olyan általában kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(3) Az övezetben nem helyezhető el:
a) Az üdülőházas területen állattartó épület a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló melléképítmény a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével nem helyezhető el.
(4) Építési telken 1500 m2 teleknagyságig legfeljebb 1 főépület építhető. Minden megkezdett további 1000 m2 teleknagyság fölött legfeljebb 1 újabb főépület építhető.
34. Hétvégi házas üdülőterületek
40. § (1) Sajátos használatuk szerint hétvégiházas üdülőterületek (Üh):
a) Üh-1 (Oldalhatáron álló, legfeljebb 6,0 m-es homlokzatmagassággal)
b) Üh-2 (Oldalhatáron álló, legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal)
c) Üh-3 (Szabadon álló, legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal)
(2) Az övezetben elhelyezhető:
a) Az üdülőházas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
(3) Az övezetben nem helyezhető el:
a) közösségi szórakoztató épület,
b) állattartó épület,
(4) Az utcai homlokzatmagasság értékének számításánál legfeljebb 2 db 3 méter alatti oromfal hagyható figyelmen kívül.
(5) Az „Üh-1” övezetben elhelyezkedő ingatlanok beépítésére vonatkozó, sajátos övezeti szabályok:
a) A kialakult meglévő hétvégi házas üdülőterületen belül amennyiben telekösszevonás nem történik, az épületek építési helyen történő elhelyezése során, a kialakult „sakktáblaszerű” épület elhelyezés alkalmazásával.
b) Amennyiben telekösszevonás történik, és a telekszélesség megnövekszik legalább 15 méter szélességre, szabadonálló beépítést kell alkalmazni
c) Az oldalkertek legkisebb mérete 3 méter.
d) Hátsókertek mérete a telepítési távolság fele, de legalább 3 méter.
e) Az előkert mérete kialakult, illetve az azokhoz illeszkedő
(6) Az „Üh-2” övezetben elhelyezkedő ingatlanok beépítésére vonatkozó, sajátos övezeti szabályok:
a) Az oldalkertek legkisebb mérete 3 méter.
b) 18 m telekszélesség alatt az épületet a telek építési oldalhatárán kell elhelyeznic) 18 m telekszélesség fölött az épületet az építési helyen belül szabadon állóan is el lehet helyeznid) A hátsókert mérete nem lehet kevesebb a telepítési távolság felénél, illetve 3 méternél.
35. (BEÉPÍTÉSRE SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
41. § Azokban az esetekben, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, különleges területek kerültek kijelölésre.
a) K-id Idegenforgalmi célú területek
b) K-St strand és gyógyfürdő terület
c) K-Sp sport és szabadidő területek
d) K-közl közlekedési üzemi terület
e) K-Rept sportrepülőtér terület
f) K-Tem temető terület
g) K-bpu busz pályaudvar terület
h) K-Vkt vasútterület kiszolgáló terület
i) K-log településüzemeltetési, - igazgatási és logisztikai terület
j) K-Sz szennyvíztisztító telep terület
k) K-Közm közmű terület
l) K-Mü mezőgazdasági üzemi terület
m) K-Mü/VH mezőgazdasági üzemi terület (Világörökségi Helyszínen)
36. Idegenforgalmi célú terület különleges építési övezete (K-id)
42. § (1) Az építési övezet idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató turisztikai létesítmények és üdülőházak elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi szolgáltató funkció az idegenforgalmi funkció kiegészítéseként helyezhető el.
a) K-id/1 (turisztikai, szálláshely szolgáltató, üdülőházas)
b) K-id/1x (ökoturisztikai, szálláshely szolgáltató és üdülőházas)
c) K-id/2 (idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató és gyógyászati célú –
legfeljebb 9,5 m homlokzat magassággal)
d) K-id/3 (idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató és gyógyászati célú –
legfeljebb 15 m homlokzat magassággal)
e) K-id/4 (idegenforgalmi, lovas turisztikai célú)
f) K-id/L (idegenforgalmi, rekreációs és lakó funkciókkal)
(2) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
(3) K-id/1 jelű építési övezet sajátos előírásai:
a) Idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató turisztikai létesítmények és üdülőházak elhelyezésére szolgáló övezet, ahol a kereskedelmi szolgáltató funkció az idegenforgalmi funkció kiegészítéseként jelenhet meg.
b) A zöldterületi fedettség mértéke legalább 70%.
c) A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 8 parkoló-állásonként fásítottan kell megvalósítani.
(4) K-id/1x építési övezet sajátos előírásai:
a) Ökoturisztikai célú szálláshely szolgáltató turisztikai létesítmények és üdülőházak elhelyezésére szolgáló övezet, ahol a kereskedelmi szolgáltató funkció az idegenforgalmi funkció kiegészítéseként jelenhet meg.
b) A fásított terület nagysága legalább a telek területének 70%-a.
c) A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 8 parkoló-állásonként fásítottan kell megvalósítani.
d) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás területén háromszintű (gyep+ 40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/ 150 m2 ) növényzet telepítése kötelező.
(5) K-id/2 és K-id/3 építési övezetek sajátos előírásai:
a) Idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató és gyógyászati idegenforgalmi, gyógyászati funkciók elhelyezésére szolgál.
b) Az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke legalább 40%.
(6) K-id/4 építési övezet sajátos előírásai:
a) Idegenforgalmi, lovas turisztikai célú építési övezet. A lovas turizmus, ehhez kapcsolódó kereskedelmi- vendéglátó épületek elhelyezésére szolgáló építési övezet, ahol a fő tevékenység ellátását szolgáló épületeken kívül a használó, üzemeltető, vagy tulajdonos számára egy lakás (lakóépület) is elhelyezhető.
b) Az építési telekre meghatározott zöldfelület mértéke legalább 40%.
c) A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 8 parkoló-állásonként fásítottan kell megvalósítani.
d) Az épületek tájba illesztését a Hész. 18. §. előírásainak betartásával kell biztosítani.
(7) K-id/L és K-id/Lx építési övezetek sajátos előírásai:
a) Idegenforgalmi, rekreációs és lakó funkciókkal vegyes építési övezet. Az építési övezetben turisztikai, sport (ezen belül a vízi sport és horgászás építményei is), rekreációs, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató- közte szálláshely szolgáltató épületek, továbbá lakóépületek helyezhetők el.
b) Az építési telekre meghatározott zöldfelület mértéke legalább 40%.
c) A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 4 parkoló-állásonként fásítottan kell megvalósítani.
37. Strand- és gyógyfürdő különleges építési övezet (K-St)
43. § (1) Az építési övezet elsősorban a strand- és gyógyfürdő, valamint kapcsolódó idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, sport és rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a- strand- és gyógyfürdő, valamint kapcsolódó idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, sport és rekreációs célú rendeltetésen kívül:
38. Sport- és szabadidő különleges építési övezet (K-Sp)
44. § (1) Az építési övezet elsősorban a sport és rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a sport és rekreációs célú rendeltetésen kívül:
39. Közlekedési üzemi különleges építési övezet (K-Közl)
45. § (1) Az építési övezet a közlekedési területek műszaki kiszolgálását biztosító épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
40. Sportrepülőtér különleges építési övezet (K-Rept)
46. § (1) A városi sportrepülőtér kiszolgáló övezete
(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek és funkciók:
41. Temető különleges építési övezet (K-Tem)
47. § (1) Az építési övezetbe a működő, vagy működésbe vonható temető területek tartoznak.
(2) a) az övezetben elhelyezhető
42. Busz pályaudvar különleges építési övezet (K-Bpu)
48. § (1) Az övezetbe a buszpályaudvar területe tartozik.
(2) A buszpályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció is elhelyezhető
(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
43. Vasútterületet kiszolgáló különleges építési övezet (K-Vkt)
49. § (1) Az építési övezet a vasút területek személyi és műszaki kiszolgálását biztosító épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telkére vonatkozó szabályok:
a) A kialakult telkek összevonhatóak
b) Az épület elhelyezésből és épület felújításból következő építmény elhelyezéshez szükséges telekkorrekciók legfeljebb 20% telekterülettel növelhetik meg a kialakult telekméreteket.
(3) A telek beépítettségére vonatkozó szabályok:
a) Az egyes kialakult telkeken álló meglévő épületek a rekonstrukció során összeépíthetőek, összevonhatóak.
b) A meglévő épület együttes kiegészíthető a szükséges perontetőkkel, és egyéb műszaki létesítményekkel
c) A rekonstrukció során a kialakult beépítettség mértékét a rekonstrukciós tervek alapján kell figyelembe venni, a tervezett bővítésekkel együtt.
(4) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
44. Településüzemeltetési,- igazgatási és logisztikai célú különleges építési övezet (K-Vkt)
50. § (1) Az építési övezet a város idegenforgalmi területeinek kiszolgálására szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a strand és gyógyfürdő üzemi jellegű kiszolgáló funkciók építményei, raktárai, a gyógyvízhez kapcsolódó egyéb kiegészítő és üzemi jellegű kiszolgáló funkciók építményei, (palackozóüzem.
(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
45. Szennyvíztisztító telep különleges építési övezete (K-Sz)
51. § (1) Az építési övezet a városi szennyvízkezelő- tisztító telep építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben a funkcióval összhangban lévő üzemi- technológiai építmények és a működtetéshez szükséges kiszolgáló épületek helyezhetők el. Elhelyezhetőek továbbá az energiatermelés építményei is.
(3) Védőtávolsága 150 méter.
(4) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
46. Közmű különleges építési övezet (K-Közm)
52. § (1) Az építési övezet a területigényes közmű létesítmények (pl: szennyvízátemelő, fűtőmű, trafó állomás, stb.) számára került kijelölésre.
(2) Csak kiszolgáló épület építhető, melyen belül a személyzet szociális ellátását is biztosítani lehet.
(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
47. Mezőgazdasági üzemi különleges építési övezet (K-Mü)
53. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) területei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására is alkalmas.
(2) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.
(3) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
48. Mezőgazdasági üzemi (Világörökségi helyszínen elhelyezkedő) különleges építési övezet (K-Mü/VH)
54. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszínén elhelyezkedő mezőgazdasági üzemek (majorok) területei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására is alkalmas.
(2) A Világörökségi Helyszín (VH) területén elhelyezkedő mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó egyedi előírások. A Hész. 16,§. (7) b) szerint.
(3) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
49. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
55. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. Ennek megfelelően:
a) Kb-Kt Burkolt vagy fásított köztér
b) Kb-Kt/korzó Burkolt vagy fásított köztér/ korzó
c) Kb-Rept Sportrepülőtér
d) Kb-id Sport- szabadidő- idegenforgalom céljára kijelölt terület
e) Kb-Hull Települési hulladékgazdálkodási terület
50. Burkolt vagy fásított köztér (Kb-Kt) beépítésre nem szánt különleges övezet
56. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan került kijelölésre, melyek jelentős mértékben fásított, erdős- parkosított területek, de a környezetükben elfoglalt helyzetük miatt a pihenés- kikapcsolódás, szórakozás célját szolgáló épületek/
homlokzatmagassága 12,5 méter.
51. Burkolt vagy fásított köztér/ korzó (Kb-Kt/korzó) beépítésre nem szánt különleges övezet
57. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan került kijelölésre, ahol a város az üdülő- strand- és gyógyfürdő funkciójú városrész és városközpont közötti kapcsolat megteremtését célzó gyalogos zóna. Az övezet együttesen tartalmazza a gyalogos- kerékpáros utak, kiszolgáló épületek- építmények, zöldfelületek, kiszolgáló utak és parkolók területeit.
(2) a) az övezetben elhelyezhető
homlokzatmagassága 4,0 méter.
52. Sportrepülőtér (Kb-Rept) beépítésre nem szánt különleges övezet
58. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt többségében gyepes (Natura 2000 Ktt. védettség alatt álló) területre vonatkozóan került kijelölésre, ahol a városi sportrepülőtér működik. A sportrepülőtér kiszolgáló épületei az e célra kijelölt különleges beépítésre szánt területen (övezetben) helyezhetők el.
(2) A sportrepülőtér a meglévő füves leszállópályával működtethető. Kizárólag a repülőtér működését, a repülésbiztonságot szolgáló technikai berendezések létesíthetők. Az övezetben további sportrepülőteret kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége: 2 %
(4) Előírt legkisebb zöldfelület arány 90 %
(5) Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni, az épület a területen belül bárhol elhelyezhető, ahol más jogszabály azt egyébként nem tiltja.
(6) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb
homlokzatmagassága 7,5 méter.
53. Sport- szabadidő- idegenforgalom céljára kijelölt (Kb-id) beépítésre nem szánt különleges övezet
59. § (1) Az övezet idegenforgalmi sport és horgászsport célú, valamint üdültetési funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál.
(2) a) az övezetben elhelyezhető
homlokzatmagassága 4,5 méter.
54. Települési hulladék kezelését szolgáló (Kb-Hull) beépítésre nem szánt különleges övezet
60. § (1) A települési hulladék kezelésére, feldolgozására szánt terület.
(2) Az övezetben elhelyezhető a települési hulladék kezelését, hasznosítását szolgáló, védőtávolságot nem igénylő tevékenység építményei (Hulladékudvar, komposztáló telep, építési hulladék újrahasznosítása.)
55. Közlekedési és közműterületek (KÖu, KÖk) övezetek
61. § (1) A közlekedési és közmű területek a Szabályozási Tervben szabályozási vonalak által meghatározott közlekedési és közmű létesítmények területei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.
a) Elsőrendű közlekedési területek az alábbiak:
aa) gyorsforgalmi út, KÖu-1
ab) országos főutak, KÖu-2
ac) országos mellékutak, KÖu-3
ad) helyi gyűjtő utak, KÖu-4
ae) Kötöttpályás közlekedési területek (vasút), KÖk-1
b) Másodrendű közlekedési területek az alábbiak
ba) Kiszolgálóút, KÖu-5
bb) Vegyes használatú út KÖu-6
bc) Sétány – Gyalogos, kerékpáros közlekedés KÖu-7
bd) Kiemelt külterületi kiszolgáló út KÖu-8
be) Kerékpárút KÖu-9
bf) Parkoló övezet KÖu-P
bg) Közlekedési területen beüli zöldterület KÖu-3/Z
(2) A város területén az úthálózat szabályozási szélességét új utak építése esetén a vonatkozó jogszabályok a Szabályozási Terv és a HÉSZ szerint kell kialakítani, az alábbiak figyelembe vételével:
56. Zöldterületek – Közpark (Zkp), Közkert (Zkk) övezetek
62. § (1) A település közterületi zöldterületei önálló terület felhasználási egységként közpark és közkert formában és közlekedési zöldfelületként jelennek meg.
övezetek kerületek lehatárolásra.
57. Erdőterületek (Ev, Eg, Ek) övezetek
63. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:
a) Ev Védelmi erdő
b) Eg Gazdasági erdő
c) Ek Közjóléti erdő
övezetek kerültek lehatárolásra
(3) Az erdőövezetben elhelyezhető építmények:
a) A védelmi erdőben (Ev- jelű övezetben) –az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével- épületet elhelyezni nem lehet.
b) A gazdasági célú erdőterület telkén (Eg-jelű övezetben) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
c) A közjóléti erdőterület telkén (Ek-jelű övezet) legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(4) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások:
a) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal történhet.
b) Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 5 méter távolságra.
c) az épületek külső megjelenésében a táj építési hagyományaihoz kell illeszkedni
58. Mezőgazdasági területek általános előírásai
64. § (1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást és állattenyésztést, halászatot továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termékfeldolgozást, és tárolást, árusítást) szolgáló része. A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6.*.(3) alapján és a 29.*. előírásainak megfelelően, a helyi sajátosságokat is figyelembe véve, a következő övezetek kerültek kijelölésre:
a) Mk-1 Kertes – általános
b) Mk-2 Kertes – gyümölcsös (előnyben részesített felhasználással)
c) Má-1 Általános – jellemzően szántó terület
d) Má-2 Általános – jellemzően gyep, legelő terület
e) Mák-1 Korlátozott felhasználású – jellemzően szántó terület
f) Mák-2 Korlátozott felhasználású - jellemzően gyep, legelő terület
g) Mák-VH Korlátozott felhasználású – Világörökségi Helyszínen
h) Mák-V Korlátozott felhasználású – VH védőövezetében
(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek építészeti kialakítására,
anyaghasználatára, tömegformálására, tájba illesztésére vonatkozó szabályokat a HÉSZ V. Fejezete határozza meg.
(4) Az építmények elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályokat az övezetek részletes előírásai tartalmazzák.
59. Birtokközpont alakítása mezőgazdasági övezetekben
65. § (1) Birtokközpont kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont a belterületi határtól legalább 200 m távolságra alakítható ki új területen vagy a meglévő, kivett terület bővítéseként.
b) A birtokközpont nagysága legalább 10.000 m2 (1ha) legyen.
c) A beépítettség mértéke 45 %, a hozzá tartozó birtok(ok)kal együtt 3 %
d) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.
e) Birtokközpont területén a tulajdonos(ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági funkció nélkül lakóépület nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek össz. alapterületét, sem pedig a lakásonkénti nettó 150 m2-t.
f) Birtokközpont területén az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni. A megengedett homlokzatmagasság 7,5 m. A birtokközpont területét – amennyiben más Hész, vagy természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.
(2) Birtokközpont „Tanya céljára” történő kialakítása és feltételei:
a) Birtokközpont Tanya céljára csak a belterületi határtól legalább 200 m távolságra, alakítható.
b) Tanya hasznosítású Birtokközpont az a külterületi, (Má, Mák) mezőgazdasági övezetekben elhelyezkedő, legalább 2.000. m2 nagyságú, de legfeljebb 10 000m2 nagyságú, (önálló hrsz-mal rendelkező ingatlan) művelésből kivett terület minősül, ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak és a tulajdonos, vagy a használó számára a helyben lakás indokolt.
c) A lakó és a mezőgazdasági tevékenységgel közvetlenül összefüggő gazdasági épület mellett a területen létesíthető feldolgozói, kereskedelmi, tanyasi jellegű vendéglátó és kereskedelmi szálláshely épület is. Gazdasági funkció nélkül lakóépület nem létesíthető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek össz. alapterületét, sem pedig a 150 m2-t.
d) A tanya-birtokközpont legnagyobb beépíthetősége 5%- tól legfeljebb 45 %-ig terjed. Az 5 % fölötti beépítettség a tanyához tartozó, 20 km-en belül elhelyezkedő birtoktest mezőgazdasági övezeti besorolásából adódó 3%-os beépíthetőség érvényesítéséből adódik.
e) Birtokközpont területén az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni. Az épületeket magastetővel, környezetbe illően kell kialakítani, a megengedett homlokzatmagasság 6,0 m. A birtokközpont területét – amennyiben más Hész, vagy természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.
60. Kertes mezőgazdasági területek (Mk-1, Mk-2) övezetek
66. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol jellemzően kertgazdálkodást, valamint zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Az övezetbe azok a területek tartoznak, melyek az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkertek, illetve ilyen céllal lettek parcellázva.
(2) Az övezetben a telkek beépítése az OTÉK szabályozása szerint történhet, az alábbi kiegészítéssel. Épületet elhelyezni csak 10 m telekszélesség fölött lehet. 12 m telekszélesség fölött szabadon állóan (legalább 3,0 m oldalkertekkel), az alatt oldalhatáron állóan, de az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 m csurgó távolságra lehet. Az oldalkert legalább 3,0 m, az előkert legalább 5,0 m. A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 m. max. 3 %-os beépítettségével helyezhető el 1 db magastetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő megjelenésű és anyaghasználatú gazdasági épület.
(3) A lakóépület elhelyezése az „Mk-1”-jelű övezetben 6000 m2 telekterület fölött, az „Mk2”-jelű övezetben (amennyiben a földterület hasznosítása gyümölcsös) 3000 m2 telekterület fölött lehetséges, úgy, hogy a beépített alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Gazdasági épület nélkül lakóépület nem létesíthető.
(4) Az „Mk-2” –jelű (gyümölcsös -előnyben részesített felhasználással) szabályozott övezetben, amennyiben a földterület országos mellékúttal határos „tanya” birtokközpont alakítható, amennyiben a birtokközponthoz tartozó birtoktest a zártkerti területegységben található és a birtoktestnek földhivatalnál nyílván tartott művelési ága gyümölcsös. Birtokközpont alakítás esetén, az ingatlan körül kerítési kötelezettsége mellett, az utcavonaltól számított 20 méternél távolabb, állattartó épület is elhelyezhető.
(5) Az övezetben 6 000 m2 telekterület alatt, állattartó épületek (kivéve a (4) pont szerinti „tanya” birtokközpontot) nem helyezhetők el.
(6) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház – a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával – bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.
(7) Kerítés 1,80 m magassággal, legalább 80 % átláthatósággal létesíthető.
61. Általános mezőgazdasági, jellemzően szántó területek (Má-1) övezetek
67. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
(2) Az övezetben az Oték. 29.*. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 6.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.
(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%. Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, lakóépületeknél 4,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal, tömbösített formában.
(4) Terepszint alatti létesítmények elhelyezhetők.
62. Általános mezőgazdasági, jellemzően gyep területek (Má-2) övezet
68. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
(2) Az övezetben az Oték. 29.*. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 10.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.
(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, de lakóépület a 10.000 m2 alatti területen csak „tanya” birtokközpont alakítása esetén jelen előírás 72.*. (2) bekezdés szabályainak megfelelően építhető be.
(4) Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, lakóépületeknél 4,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal, tömbösített formában. (A technológiai építmények magasságát, amennyiben más előírás ezt nem korlátozza, a számításnál nem kell figyelem venni.)
63. Korlátozott felhasználású (jellemzően szántó) mezőgazdasági területek
(Mák-1) övezet
69. § (1) Az övezetbe a természeti (Natura 2000) védettségű és a „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület” térségi övezetébe tartozó (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
(2) Az övezetben az Oték. 29.*. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 6.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.
(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%.
(4) Az övezetben Birtokközpont nem alakítható.
(5) Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, maximum 4,5 m homlokzatmagassággal.
(6) Az épületek/építmények elhelyezése során jelen a Hész 19.*. tájképi illeszkedésre vonatkozó előírásait is be kell tartani.
64. Korlátozott felhasználású (jellemzően gyep) mezőgazdasági területek
(Mák-2) övezet
70. § (1) Az övezetbe a természeti (Natura 2000) védettségű és a „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület” térségi övezetébe tartozó (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep- legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
(2) Az övezetben az Oték. 29.*. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 10.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.
(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, de a 10.000 m2 alatti terület nem építhető be.
(4) Az övezetben Birtokközpont nem alakítható.
(5) Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, maximum 4,5 m homlokzatmagassággal.
(6) Az épületek/építmények elhelyezése során jelen a Hész 19.*. tájképi illeszkedésre vonatkozó előírásait is be kell tartani.
65. Korlátozott felhasználású (HNP VH védőövezetében lévő) mezőgazdasági területek (Mák-V) övezet
71. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín tervezett védőövezetében lévő, (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv ajánlásainak figyelembe vételével egyedi szabályozás bevezetése vált szükségessé. . A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben az Oték. 29.*. (1) bekezdése szerinti építmények, a 20.000 m2-nél nagyobb telkek esetében helyezhetők el.
(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, de a 20.000 m2 alatti terület nem építhető be.
(4) Birtokközpont alakítása csak a meglévő majorok beépítési lehetőségeinek növelése érdekében történhet.
(5) Az épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 8,0 m homlokzatmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 15 méter távolságra. (A Világörökségi Helyszín határától 500 m-nél távolabb, a technológiai építményeket a homlokzatmagasság számításánál, ha azt egyéb jogszabály nem korlátozza, nem kell figyelembe venni.)
(6) Az épületek/építmények elhelyezése során jelen a Hész 19.*. tájképi illeszkedésre vonatkozó előírásait is be kell tartani.
(7) A világörökségi helyszínhez csatalakozó 500 méteres sávban a tájképi illeszkedés külön szakmai útmutató szerint megfogalmazott, Hész. 18.*. –ban szereplő előírásokat is be kell tartani. E területsávban a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a VH területén meghatározott 7,0 méter, a technológiai építmények magassági korlátozást feloldó engedmény nélkül.
(8) A világörökségi helyszínhez csatalakozó 500 méteres sávban a fényszennyezés elkerülése érdekében Hész. 24. §.-ában megfogalmazott előírásait is be kell tartani.
66. Korlátozott felhasználású (HNP Világörökségi Helyszínen lévő) mezőgazdasági területek (Mák-VH) övezet
72. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszínen lévő, (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv egyedi szabályozást alkalmaz, és ennek megfelelő helyi szabályozás kidolgozását írja elő.
(2) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%.
(3) Az övezetben (a VH területén) az Oték. 29.*. (1) bekezdése szerinti építmények csak a legalább 300 000 m2 (30 ha) nagyságú és legalább 200m szélességű földterületen, illetve a meglévő (korábban, vagy jelenleg is beépített) tanyahelyeken, a kezelő (Világörökségi Gondnokság) véleményének kikérésével, a területi építészeti-műszaki tervtanács (tájegységi tervtanács) ajánlása (elfogadó véleménye) esetén, a VH kiemelkedő egyetemes értékeinek sérelmét nem okozó helyen és módon lehet.
(4) Birtokközpont alakítása csak a meglévő majorok beépítési lehetőségeinek növelése érdekében történhet.
(5) Az épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,0 m homlokzatmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 15 méter távolságra.
(6) Az épületek/építmények elhelyezése során jelen a Hész 18.*. VH területére vonatkozó külön előírásait és 19.*. tájképi illeszkedésre vonatkozó előírásait is be kell tartani.
(7) A világörökségi helyszínen a fényszennyezés elkerülése érdekében Hész. 24.*.-ában megfogalmazott előírásait is be kell tartani.
67. Vízgazdálkodási terület (V-1, V-2, V-3, V-4) övezetek
73. § (1) A város igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek az alábbi övezetekbe tartoznak.
a) V-1 Élővízfolyások medre és parti sávja
b) V-2 Közcélú nyűt csatornák medre és parti sávja
c) V-3 Állóvizek medre és parti sávja
d) V-4 Állóvizek (halastó) medre és parti sávja
(2) A vízgazdálkodási terület övezeteiben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetőek el.
(3) A vízgazdálkodási terület felszíni vízmedreinek övezetében építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a vízkárelhárítással kapcsolatos létesítményeket. A vízfelületek mentén semmiféle – a meder fenntartását akadályozó – létesítmény nem helyezhető el.
(4) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.
(5) A vízfolyások mederrendezést környezetbe illeszkedő módon kell megvalósítani, természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (belterületen) az épített környezetbe illesztéssel.
68. természetközeli terület (Tk-1) övezet
74. § (1) A város igazgatási területén lévő, beépítésre alkalmatlan mocsaras, nádas területek természetközeli övezetbe tartoznak.
(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
69. A műemléki környezetben és településképvédelmi területen lévő épületek kialakításának sajátos előírásai
75. § (1) Építési anyaghasználat
a) Lábazatképzés: Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
b) Falfelületek
ba) Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
bb) Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
c) Tető, előtető
ca) A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
cb) Nem alkalmazható fém tető héjalás, fémlemezfedés, cserepes fémlemezfedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként)
cc) Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemezfedés (bádogfedés), akkor azt a hagyományos anyaghasználatnak, vagy korszerű változatának (cink lemezfedés) megfelelően lehet.
cd) Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.
(2) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
a) Térarányok, utcaképek:
aa) A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető.
ab) A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár
70. A város igazgatási területét érintő országos- és térségi övezetek és kiegészítő előírásai
76. § (1) Az igazgatási területet érintő megyei térségi övezetek:
a) Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete,
b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,
c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete,
d) Erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,
f) Tájrehabilitációt igénylő terület övezete,
g) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területe
h) Világörökség és világörökség várományos terület övezete,
i) Országos vízminőségvédelmi terület
j) Ásványi nyersanyagvagyon terület övezete,
k) Rendszeresen belvízjárta terület övezete,
l) Nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár- elhárítási célú szükségtározó övezete.
(2) A település igazgatási területének térségi övezeteit a Hész. 4. melléklete (Országos- és térségi övezetek lehatárolása) tartalmazza.
(3) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:
a) Ökológiai magterület, ökológiai folyosó és pufferzóna övezetére vonatkozó előírások
aa) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
ab) Országos ökológiai hálózat területein amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ V. fejezete tartalmazza.
ac) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére: nincs
c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetére: nincs
d) Erdőtelepítésre javasolt terület övezetére: nincs
e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére: nincs
f) Tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások
fa) A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a 100 ha-t meghaladó, egybefüggő, tájökológiailag kedvezőtlen mezőgazdasági területeket fasorokkal, mezővédő erdősávval tagolni kell. A fasorok, erdősávok tervezésekor figyelembe kell venni a védett területek, a Natura 2000 területek és a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit.
fb) A roncsolt területek, tájsebek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kell megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek és átmeneti víztározók létesítésére.
g) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások
ga) Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ V. fejezete tartalmazza.
gb) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
gc) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
h) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetére vonatkozó előírások A Hész. külön előírást az övezetre vonatkozóan nem fogalmaz meg!
i) Országos vízminőségvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
77. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben – az ügyfél kérelmére – alkalmazhatók.
(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Hajdúszoboszló város szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 15/2004.(X.01.) Önk. rendelet.
1. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet: Sz-2 Belterület szabályozási terv (M= 1: 5 500);
4. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez
a) A Fogthüy utca észak-keleti oldalán lévő nagyméretű ingatlanok tömbbelsőbe benyúló részére, közösségi hasznosítás – új múzeum, kiállítótér, egykori hajdú- palánk bemutatása- céljából. Hrsz: 2252, 2250, 2253/2 ingatlanok szomszédos ingatlanoknál mélyebben hátranyúló telekrésze.
b) xx
8. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Építési tilalmak
A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.
a) Debreceni út városba bevezető szakaszának északi oldalán elhelyezkedő 3534/1, 3534/2, 3534/3 hrsz-ú ingatlanokra közcélból, burkolt- fásított köztér különleges övezet bővítésére.
b) A Szent Erzsébet utca északi oldalán elhelyezkedő 2496/2, 2496/3, 2496/4, 2496/5 Hrsz-ú ingatlanok közösségé célú hasznosításra. (A hasznosításra kijelölt terület kiegészül az önkormányzati tulajdonú 2497/2 Hrsz-ú ingatlannal!)
2. Beültetési kötelezettség
A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, és ennek értelmében kötelező a
fásítás, parkosítás:
a) A vasúti pályaudvar belterülettel átellenes oldalán lévő iparterület településképi megjelenésének javítása érdekében a 7629/1 Hrsz-ú ingatlanon lévő gazdasági vasúti pályatest (vasútállomás) felé néző 15 méter szélességű sávjában védőfásítás létesítendő.
b) A Debrecen felől városba bevezető út belterület előtti szakaszának északi oldalán 0639/31 Hrsz-ú ipari terület déli oldalán, a gazdasági övezeten belül, továbbá ugyanezen ingatlan és a tőle északi irányban elhelyezkedő 0639/26 Hrsz-ú ipari terület keleti szélén 15 méter szélességű gazdasági területen belüli védő fásítást kell megvalósítani, településkép védelmi okokból.
9. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez
1. minden lakás, üdülőegység után,
2. kereskedelmi egység árusítóterének 0-150 m2-ig minden megkezdett 15 m 2 , e fölött minden megkezdett 20 m 2 nettó alapterülete után
3. szálláshely - szolgáltató egység (szálloda, panzió, motel)
• 1-10 szobaegység esetén minden vendégszobaegysége után (100 %)
• 11-50 szobaegység esetén 10 db + a 10 fölötti minden vendégszobaegysége 75%-a után,
• 51- szobaegység esetén 40 db + az 50 fölötti minden vendégszobaegysége 50 %-a után 1-1db
4. vendéglátóegység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),
5. alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (bölcsőde, óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 20 m2-e után,
6. felsőfokú oktatási egység oktatási- és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
7. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház, koncert, mozi minden megkezdett 5 férőhelye után,
8. egyéb művelődési egységek (múzeum, művészeti galéria) főhelyiségeinek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után,
9. sportolás, strandolás célját szolgáló egységek minden 8 férőhelye után,
10. igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után,
11. fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő, továbbá bentlakásos nyugdíjasház, idősek otthona, szociális otthon, szeretetotthon minden megkezdett 4 betegágya, illetve férőhelye után,
12. ipari egységek gyártó-, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után
13. raktározási egységek raktárhelyiségeinek minden megkezdett 500 m2-e után
14. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén egyedi vizsgálat alapján,
15. egyéb rendeltetési egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után minden jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális egység (állatkert,
növénykert, temető stb.) és közhasználatú park területének minden megkezdett 500 m2-e után.