1. § A rendelet célja, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) rendelkezéseinek figyelembe vételével megteremtse a bérlakás rendszer helyi kereteit és megfelelő keretet adjon az önkormányzati lakás és helyiséggazdálkodási feladatok ellátáshoz, a hatásköri, eljárási szabályok rendjének kialakításához.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség), azok bérbeadására, elidegenítésére, és az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérlőire.

(2) Az e rendelettel érintett önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló az önkormányzat képviselő-testülete.

(3) A lakások és helyiségek kezelésével, hasznosításával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat által megbízott Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. (továbbiakban: bérbeadó) – a vagyonkezelési szerződéssel összhangban – a tulajdonos nevében gyakorolja, aki a jó gazda gondosságával köteles eljárni.

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást:

(2) Önkormányzati tulajdonú lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(3) Önkormányzati tulajdonú lakás albérletbe nem adható.

(4) Önkormányzati lakás bérlőkijelöléssel vagy pályázat útján, a (4)–(12) bekezdésekben szabályozott eljárás szerint, csak azoknak a személyeknek adható bérbe, akik az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelnek.

(5) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül csak egy lakás bérletére nyújthat be pályázatot.

(6) Az önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadására kiírt pályázatnak tartalmaznia kell:

(7) A pályázati hirdetményt beköltözhető lakás esetén 60 napon belül ki kell függeszteni.

(8) A pályázatot az Önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján is el kell elhelyezni. A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(9) A pályázati ajánlatokat az Önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával, a pályázati kiírásban megjelölt szervhez. A pályázat beadását követően a pályázónak hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

(10) A pályázatokat átruházott hatáskörben a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el.

(11) A pályázatban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a rendelet 2. mellékletében foglalt feltételek alapján a leginkább rászorulót kell nyertes pályázónak tekinteni.

(12) A lakásbérleti szerződést a bérbeadó köti meg a pályázatot elnyert személlyel.

(13) Önkormányzati bérlakásra - a bérbeadás típusától függetlenül - legfeljebb 5 év határozott időtartamra köthető szerződés.

(14) Amennyiben a pályázatot a kiíró eredménytelennek nyilvánítja, 30 napon belül új pályázatot kell kiírni. Az új pályázati eljárás lezárásig, de legfeljebb 6 hónapig a korábbi bérleti szerződés – a bérlő igénye esetén – meghosszabbítható.

(15) Az önkormányzati lakások (1) bekezdés szerint differenciált listáját e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

4. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakást piaci alapon kizárólag abban az esetben lehet bérbeadni, ha az érvényesen pályázók között nincs szociálisan rászorult, vagy költségelvű bérletre pályázó személy.

(2) Amennyiben több költségelven pályázó van, közülük bérbeadó sorsolással választja ki a bérlő személyét.

(3) Amennyiben több piaci alapon pályázó van, közülük a bérbeadó nyílt liciten választja ki a bérlő személyét.

5. § A szociális helyzet alapján a következő feltételek együttes fennállása mellett lehet bérbe adni a lakást:

6. § (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a 3. § (4) bekezdésétől eltérően pályáztatás mellőzésével a rendelkezésre álló üres lakásra bérlőt jelölhet ki, akivel a bérbeadó köteles a bérleti szerződést megkötni. Erre akkor kerülhet sor, ha olyan - e rendelet alapján - szociálisan rászorult adott be kérelmet az önkormányzathoz, akinek háztartásában fogyatékos családtag van, vagy legalább hat gyermek eltartásáról gondoskodik és lakása emberi tartózkodásra alkalmatlanná vált, de lakáshelyzetét más módon (albérlet, rokonok) megoldani nem tudja.

(2) Üres lakás rendelkezésre állása esetén pályáztatás mellőzésével átmenetileg azon családok részére is juttathat a Szociális és Egészségügyi Bizottság bérlakást, ahol a gyermekvédelmi szolgálat, vagy a gyámhivatal jelzése szerint a családban élő gyermekek veszélyeztetettségét állapítják meg,vagy tartósan beteg, állandó felügyeletet igénylő gyermek van a családban és helyzetük más módon nem oldható meg.

(3) A család rászorultságát és szociális helyzetét, a lakás emberi tartózkodásra alkalmasságát a Polgármesteri Hivatal köteles vizsgálni.

7. § (1) Határozott idejű bérleti szerződés esetén a szociális alapon bérbeadott lakás bérlője a bérleti szerződés lejárta előtti hatvanadik napig kérheti a bérleti szerződés legfeljebb újabb 5 évvel történő meghosszabbítását.

(2) A bérleti szerződés abban az esetben hosszabbítható meg, ha a szociális alapú bérbeadás feltételei fennállnak.

8. § (1) Költségelven bérbeadandó lakás bérlőjévé az jelölhető ki, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

(2) Költségelven történő bérbadás esetén előnyben kell részesíteni az e §-ban foglalt feltételeknek megfelelő,

9. § (1) A bérlőtársi szerződés a kérelmező felek és a bérbeadó között a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelmére köthető, feltéve, hogy a leendő bérlőtárs – a bérleti jogviszony jellegétől függően – megfelel az e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek.

(2) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(3) A fenti módon létrejött bérlőtársi szerződéses bérleti jogviszony megszűnése esetén a 11–12. § rendelkezései az irányadók.

(4) Az önkormányzati lakásban lévő, megüresedett társbérleti lakrész bérbeadására a bérbeadó nem biztosít lehetőséget.

10. § (1) Bérbeadó a lakást a bérlő részére a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával elismeri.

(3) Az épülettel, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 10. § (1) bekezdésben, valamint a (4) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek a bérlőt, illetve - a lakás hasznos alapterületének arányában - a bérlőket terhelik, melyet saját maguk kötelesek elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) A szociális és költségelvű lakásbérleti jogviszony keretében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek bérbeadót terhelik.

(5) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő abban állapodnak meg, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba, és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakberendezésekkel, a bérbeadó költségtérítésként a bérlővel előzetesen egyeztetett, számlával igazolt összeget veheti figyelembe. Ebben az esetben a bérlő választása szerint költségeinek megtérítésére, vagy bérbeszámításra jogosult.

(6) Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást saját költségére átalakítja, korszerűsíti. Amennyiben az átalakítás, korszerűsítés elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is nő, a felmerülő költségeket a bérbeadó számla ellenében megtéríti a bérlő részére.

(7) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket az bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(8) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(9) A bérlő köteles:

(10) Az épülethez tartozó közös használatú helyiségek és területek rendben tartását a közös használatot megvalósító felek a használat mértéke szerint kötelesek teljesíteni.

(11) A közös használatú helyiségek, területek átalakításához, korszerűsítéséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(12) A lakás korszerűsítésekor, felújításakor a bérleti jog a munkák időtartamára szünetelhet. A szünetelés időtartama tekintetében a bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó. A megállapodásban a lakásbérleti jogviszony szüneteltetésének időtartamát rögzíteni kell, amely a lakás kiürítésének napja és a bérlő lakásba történő visszaköltözésének napja közötti időtartamot jelenti.

11. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől fogva lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadó részére.

(2) A lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított bérleti díjjal azonos, két hónap elteltével pedig a lakáshasználati díj a bérleti díj háromszorosa.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díj nem mérsékelhető, és arra részletfizetési kedvezmény sem adható. A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt.

12. § (1) A bérlő a lakásba az Lt. 21. §-ában meghatározottakon kívül más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Bérbeadó a lakásba történő befogadásnál csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben szabályozott közeli hozzátartozó befogadását támogathatja és kizárólag abban az esetben, ha azok lakhatása másképp nem oldható meg.

(3) Bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha

(4) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásában ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásba hozzájárulással befogadott személyek a lakásból kötelesek térítési és elhelyezési igény nélkül kiköltözni.

(5) Amennyiben bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban hozzájárulása nélkül más személy is lakik befogadottként, köteles a bérlőt felszólítani a befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére.

(6) Nagykorú befogadása esetén újra kell vizsgálni a jövedelmi, vagyoni viszonyokat, és a lakbért ennek megfelelően kell módosítani, vagy változatlanul hagyni.

13. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető.

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő kisebb alapterületű lakást vesz helyette bérbe, és megfelel - a bérleti jogviszony jellegétől függően - jelen rendeletben foglalt feltételeknek.

(3) Ha szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén bérlő másik önkormányzati lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke – ha a felek másképp nem állapodnak meg – az önkormányzati lakás beköltözető forgalmi értékének 50 %-ánál több nem lehet. Az önkormányzati lakás forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell meghatározni, melynek költsége a bérbeadót terheli.

14. § A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén - a bérleti jog folytatására jogosult személy kivételével - a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.

15. § (1) A bérleti jogviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén bérbeadó és bérlő megállapodhatnak, hogy bérbeadó cserelakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet.

(2) A pénzbeli térítés összege a felmondással érintett lakás komfortfokozatára irányadó cserelakás költségelvű bérének 3 havi mértéke, melyet a bérbeadó havonta, 3 egyenlő részletben köteles a bérlő részére megfizetni.

16. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő köteles a lakás használatáért a bérleti szerződésben foglaltak szerint lakbért fizetni.

(2) A lakbért a bérbeadás jellege – szociális alapú, költségelvű vagy piaci alapú – szerint differenciáltan kell meghatározni, a mértékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

17. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő havonként lakbértámogatásra jogosult, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

(2) A lakbértámogatás mértéke a havi bérleti díj 15%-a.

(3) A támogatást a lakbér havi összegéből le kell vonni, így a bérlő a támogatással csökkentett összegű lakbért köteles megfizetni.

(4) Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A kérelem a Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Irodájában nyújtható be évente legfeljebb egy alkalommal az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(6) A jogosultsági feltételek közül a kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól, a lakbértámogatás megállapításánál figyelembe vehető költségekről köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a)-l) pontjaiban szereplő adatokat.

(7) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

(8) A támogatást határozatlan időre kell megállapítani. A Hivatal a jogosultság fennállását a megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal felülvizsgálja, és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(9) A lakbértámogatással kapcsolatos döntést átruházott hatáskörben a Polgármester hozza meg.

(10) Nem állapítható meg támogatás annak a bérlőnek,

(11) Amennyiben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlő önkormányzati lakbértámogatásra nem jogosult, vagy a lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnt, a bérbeadó a fizetendő havi lakbér összegét a szociális alapú lakbér mértékének megfelelően módosítja és állapítja meg.

(12) Szociális alapon bérbeadott lakás esetén a bérlő a jövedelmi, vagyoni és egyéb körülményeiben bekövetkezett változást a változást követő 30 napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni. Amennyiben a bérlő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatot közöl, a bérbeadó a tudomásra jutást követően köteles a bérleti szerződést felmondani. Ha a bérlő a felmondásban meghatározott napon nem költözik ki a lakásból, a bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat szabályait köteles alkalmazni.

(13) A szociális alapon, valamint költségelven bérbeadott lakás esetén a bérlő jogosultsági feltételeinek fennállása kétévente felülvizsgálható. Amennyiben a felülvizsgálat alapján a bérlő a továbbiakban nem jogosult az e rendelet szerinti szociális alapú, vagy költségelvű bérletre, bérbeadó jogosult a jogviszonyt egyoldalúan piaci alapú vagy költségelvű bérletre módosítani. A felülvizsgálatra a pályázat benyújtásának szabályait megfelelően kell alkalmazni.

18. § (1) A bérlő az Önkormányzat által nyújtott és a szerződésben meghatározott külön szolgáltatás díját e rendelet és a közüzemi, közszolgáltatási szerződések alapján fizeti meg.

(2) A külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet, vagy más jogszabály alapján a bérbeadó állapítja meg.

(3) A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, fogyasztásmérővel nem rendelkező lakások esetén a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása éves norma alapján történik, mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján került meghatározásra.

19. § (1) A helyiségek bérletének létrejöttére, felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az Lt. Második részében foglalt eltérésekkel, valamint jelen Fejezetben meghatározott eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

(2) A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

(3) Helyiséget csak annak a pályázónak lehet bérbe adni, akinek a bérleti szerződés megkötésekor nincs az Önkormányzattal vagy a bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen fennálló tartozása.

(4) A beérkezett pályázati ajánlatokat bérbeadó bírálja el, és köti meg a bérleti szerződést.

(5) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylőkkel közös írásbeli kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető. Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a bérlőtárs a megszűnést követő 15 napon belül élhet előbérleti jogával. Amennyiben a bérlőtárs előbérleti jogával nem élt és a helyiségre megállapított teljes bérleti díjat sem fizeti, úgy az bérbeadó a helyiségrészt pályázat útján meghirdeti.

(6) A helyiségek ingyenes használatba adásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályainak figyelembevételével.

20. § (1) Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat a helyiség bérleti jogának elcseréléséhez. A hozzájárulás kizárólag írásban adható. A hozzájárulásra irányuló kérelmet a felek között létrejött megállapodás keltétől számított 15 napon belül kell benyújtani a bérbeadóhoz a megállapodás egy példányának csatolásával.

(2) A bérleti jog elcserélésére irányuló megállapodás csak akkor lép hatályba, ha a bérleti jog átvevője a bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a bérbeadóval megállapodott és vállalja, hogy a bérleti szerződést a megállapodás szerinti tartalommal megköti, illetve a szerződés megkötésével egyidejűleg a bérbeadónak három havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot megfizet.

(3) A bérleti jog elcseréléséhez nem adható hozzájárulás, ha

(4) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni, azt albérletbe nem adhatja.

21. § Bérbeadó a helyiséget pályázati kiírás nélkül az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén adhatja bérbe:

22. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakás vételárát - ingatlanforgalmi szakértő vagy értékbecslő véleményének kikérése mellett - a Képviselő-testület állapítja meg az Lt. 52. §-a alapján.

(2) A vevő kérelmére részére legalább 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni, amennyiben a vevő családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 100 %-át.

(3) Ha a vevő részletfizetést kér, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 százalékának egy összegben való megfizetését kell kikötni.

(4) A vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt a vételárból 5 % árengedmény, vagy a 5 évnél rövidebb törlesztési idő vállalása esetén az Lt. 53. § (1) bekezdésben meghatározott vételárhátralékból évente további 0,5 % engedmény illeti meg.

(5) A vételárból további kedvezményt kell adni az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkező vevőnek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem az ajánlattétel időpontját megelőző három hónap átlagában a szociális vetítési alap 150 %-át nem éri el. A kedvezmény összege a szociális vetítési alap 100 %-át el nem érő jövedelem esetén 10 %, a szociális vetítési alap 100 %-át elérő, de 150 %-át meg nem haladó jövedelem esetén 5 %.

(6) A vételárhátralékra kamatot az Önkormányzat nem köt ki.

(7) Az elővásárlási jog gyakorlásához az Önkormányzat az ajánlatában számszerűen határozza meg a vételár és a kedvezmények, valamint a részletfizetés esetén a havi részlet összegét a (1)–(6) bekezdésekben foglaltak alapján. Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap.

23. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésére a Képviselő-testület döntése alapján kerülhet sor.

(2) Az értékesítésről szóló döntésben - ingatlanforgalmi szakértő vagy értékbecslő véleményének kikérése után - meg kell határozni a lakás vételárát.

(3) A Képviselő-testület döntése alapján a lakás értékesítését nyilvánosan meg kell hirdetni és a legmagasabb vételárat ajánló részére kell értékesíteni. Az értékesítési eljárásra egyebekben az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

24. § (1) Az Önkormányzat tulajdonába került helyiség vételárát - ingatlanforgalmi szakértő vagy értékbecslő véleményének kikérése mellett - a Képviselő-testület állapítja meg a hasonló adottságú helyiségek helyi forgalmi értéke alapján, a helyiség településen belüli fekvése, a helyiséghez tartozó földterület, a helyiség felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, a helyiség alapterülete és komfortfokozata figyelembevételével.

(2) Az értékesítési eljárásra egyebekben a nemzeti vagyonról szóló törvényben és az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

25. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére a Képviselő-testület döntése alapján kerülhet sor.

(2) Az értékesítésről szóló döntésben - ingatlanforgalmi szakértő vagy értékbecslő véleményének kikérése után - meg kell határozni a helyiség vételárát.

(3) A Képviselő-testület döntése alapján a helyiség értékesítését nyilvánosan meg kell hirdetni és a legmagasabb vételárat ajánló részére kell értékesíteni.

(4) Az értékesítési eljárásra egyebekben a nemzeti vagyonról szóló törvényben és az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

26. § (1) Az Önkormányzat a lakásértékesítésből származó bevételét új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására, lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére, községrehabilitációra, az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, településrendezési tervek kialakítása szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására és közművesítésére fordíthatja.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben szabályozott felhasználás mértékéről és céljáról minden évben a költségvetési rendeletében dönt.

(3) A lakáscélú értékesítésből származó bevételeket az önkormányzat elkülönített számlán köteles kezelni.

27. § (1) Bérbeadó a szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, hasonló összegű pénzbeli térítés mellett biztosít bérlakást.

(2) A pénzbeli térítés mértékének meghatározásakor az inflációval növelt összeget kell megfizetni az elbocsátott személynek.

29. § Ez a rendelet 2024. november 17-én lép hatályba.