Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendeletének indokolása

Hajdúszoboszló Város nemzeti vagyonáról

Hatályos: 2013. 05. 01

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendeletének indokolása

2013.05.01.
Hajdúszoboszló Város nemzeti vagyonáról
Végső előterjesztői indokolás
Tisztelt Képviselő- testület!
Tisztelt Bizottságok!
I./ Az országgyűlés 2011. év végén fogadta el a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (Nvtv.), mellyel olyan egységes jogi szabályozása lett az önkormányzati és az állami vagyonnak, amire ez idáig nem volt példa. Az önkormányzati vagyon elsődlegesen közérdekű célt szolgál, szigorú szabályok kerültek megfogalmazásra annak védelmével, kezelésével, gazdálkodásával és megőrzésével kapcsolatosan. A törvény eddig hiányzó fogalmakat vezetett be, köztük többek között az átlátható szervezet fogalmát is. A következőkben felvázoljuk az önkormányzati vagyont érintő, Nvtv.-ben szabályozott legfontosabb változásokat:
1. A vagyongazdálkodási szemlélet gyökeres változáson ment keresztül, melyre tekintettel a helyi vagyonrendeletek felülvizsgálata ilyen módon elkerülhetetlenné vált. Módosult többek között az önkormányzati vagyon elnevezése és csoportosítása is. A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.
Az önkormányzati törzsvagyon részei az új törvényben:
- a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló,
- a korlátozottan forgalomképes és a
- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.
a) A törvény kimondja, korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében – azon nemzeti vagyon is, amelyről a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
b) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő vagyonelemek körét az önkormányzatoknak saját rendeletükben kell meghatározniuk. A vagyon ezen része – a törvényben meghatározott kör kivételével – elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
2. Jelentősen módosultak a vagyonkezelés szabályai is, így több esetben új vagyonkezelői szerződés megkötése válik szükségessé.
3. A vagyon átruházására vonatkozó szabály, hogy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – törvényben meghatározott kivétellel - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosításával lehet.
4. Nem lehet eltérni a törvény következő rendelkezésétől: az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítási lehetősége kizárólag közfeladathoz kötött. Ez a szabályozás lényeges korlátot jelent az önkormányzat számára, például helyi civil szervezetek részére történő ingyenes helyiséghasználata esetén. Felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni minden nem közfeladathoz kapcsolódó ingyenes vagyonhasználatot.
5. Módosulnak a vagyon nyilvántartásával kapcsolatos feladatok is, hiszen a vagyon rendeltetésének megfelelő közfeladat-meghatározást itt is el kell végezni.
6. Szigorú elidegenítési szabályok védik az önkormányzati vagyont ingyenes átruházás esetén többek között:
- 15 évre vonatkozó elidegenítési tilalom,
- a tulajdonost az átruházott vagyon hasznosításával kapcsolatban - évente – beszámolási kötelezettség terheli, stb.
7. A törvény kötelezően írja elő, hogy a helyi önkormányzat rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából rendeletben meg kell jelölje azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, melyeket a törvény 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő nemzeti vagyonként fogalomképtelen törzsvagyonnak minősít.
II./ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek külön fejezete tartalmazza a helyi önkormányzatok gazdasági alapjaira vonatkozó rendelkezéseket.
1. A 107. § alapján a helyi önkormányzatot megilletik mindazon jogok és kötelezettségek, melyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
2. 109. § (4) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.
III./ Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat követeléséről lemondani csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.
IV./ 2012. január 1-jével hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Tekintettel arra, hogy a hatályos vagyonrendelet bevezető része Alkotmányra való hivatkozást tartalmaz és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet alapján a jogszabály bevezető részét módosítani nem lehet, új jogszabályt kell alkotni.
V./ Részletes indokolás:
- 1. §-hoz: Az 1. § a rendelet hatályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A jogszabályszerkesztés szabályai szerint önkormányzati rendelet személyi, illetve területi hatályát a jogszabályban akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az eltér pl. területi hatály esetén az önkormányzat közigazgatási területétől. Ennek megfelelően történt a tárgyi hatály meghatározása.
- 2. §-hoz: A 2. § rendelkezik az önkormányzat vagyonának csoportosításáról, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakra.
- 3. §-hoz: Ez a szakasz határozza meg a forgalomképtelen vagyontárgyak körét.
- 4. §-hoz: A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét határozza meg.
- 5. §-hoz: Ez a szakasz határozza meg az üzleti vagyon körét.
- 6. §-hoz: Ez a szakasz a vagyongazdálkodási tervek fajtáit, célkitűzéseit, elkészítésükre vonatkozó határidőket határozza meg.
- 7. §-hoz: Rendelkezik az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, a vagyonkataszter vezetéséről.
- 8. §-hoz: Rendelkezik a vagyonleltár vezetéséről, kötelező tartalmi elemeiről, a leltározás központi jogszabálytól eltérő idejéről.
- 9. §-hoz: Rendelkezik az önkormányzat vagyon értékének meghatározásáról az egyes vagyoni elemek eltérő jellegének figyelembevételével.
- 10-16. §-hoz: Rendelkeznek az önkormányzati jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyonkezelői szervezetek köréről. Meghatározza a döntési jogokat, az átruházott hatásköröket. Szabályozza az önkormányzati vagyon elidegenítésének használatba vagy bérbeadásának szabályait.
- 17. §-hoz: Záró rendelkezések
IV./ Előzetes hatásvizsgálat
A Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) és (2) bekezdése értelmében a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérte a szabályozás várható következményeit, melynek eredményeként a következőket állapította meg:
a./ Megvizsgálásra került a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen
aa./ társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás:
A költségvetési bevételek előreláthatósága miatt a költségvetési tervezés megalapozottabbá válhat; valamint gazdaságélénkítő hatása mérhető a komolyabb befektetők letelepedése által.
ab./ környezeti és egészségügyi hatás:
Nem releváns.
ac./ adminisztratív terheket befolyásoló hatás:
A 2012. január 1. napján életbe lépő jogszabályi változások többletfeladatot eredményeztek. Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont külön-külön intézményenként kell az ingatlan vagyonkataszter nyilvántartó programban nyilvántartani. Az intézményeknek negyedévente egyeztetési kötelezettsége van az önkormányzattal.
b./ a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A jogszabály megalkotása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályainak maradéktalan alkalmazása okán célszerű, annak elmaradása esetén a Kormányhivatal jelzéssel élhet felénk.
c. / jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A javaslat nem igényel ilyeneket.
Hajdúszoboszló, 2013. április 08.
Lőrincz László
irodavezető-főkönyvelő